Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! WFIf/EPE A MAGYAR StOCfÁLISIA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUJ^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Számítanak munkájukra Lapunk tegnapi számá­ban hírt adtunk arról, hogy a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, amelyen a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksé­gének előterjesztésére mó­dosította az öregségi és rokkantsági nyugdíjak fo­lyósításának korlátozására vonatkozó jogszabályokat. A rendelkezés, amely 1969. január l-én lép élet­be, megyénkben is sok ezer embert érint, hiszen azok a jogszabályok, amelyek eddig az öregségi és rok­kantsági nyugdíjak, vala­mint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi já­radékok folyósítására vo­natkoztak, hatályukat vesztik. Az új rendelkezések az öregségi és rokkantsági nyugdíjasokra akkor vo­natkoznak, ha munkavi­szonyban (megbízásos vi-« szonyban) állnak, vagy ke­reső foglalkozást folytat­nak. A jogszabályok ugyan­akkor kiterjednek az ösz- szes öregségi és rokkant­sági nyugdíjasokra függet­lenül attól, hogy milyen rendelkezések alapján ál­lapították meg a nyugdí­jukat. Nem érintik viszont azokat az öregségi és rok­kantsági nyugdíjasokat, já­radékosokat, akik tagként dolgoznak a mezőgazdasá­gi tsz-ekben. Érdekessége az új rendel­kezésnek, hogy a jogszabá­lyok folyósítási rendszere lényegében fennmarad, de a nyugdíjasok ésszerű fog­lalkoztatása érdekében ha­vi 500 forint helyett évi 6000 forintos kereseti lehe­tőséget nyújtanak a nyug­díj folyósításának korláto­zása nélkül. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképte­lenségi járadékosoknál az eddigi havi 260 forint he­lyett a keret évi 3120 fo­rint Az évi 6000 forintos ke­retet ugyanakkor minden Olyan hónapra havi 500 forinttal kell csökkenteni, amelyben a nyugdíjasnak kereső foglalkozása van, vagy amely hónapokban a nyugdíjfolyósítás egyéb ok miatt szünetel. Az évköz­ben nyugdíjazottaknál a 6000 forintos keret annyi­szor 500 forinttal csökken, ahány hónap a nyugdíj megállapításáig eltelt. Ezek a jogszabályok vonatkoz­nak lényegében az évi 3120 forintos keret mellett a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti, és munkakép­telenségi járadékosokra is. Foglalkozik a rendelke- ' zés még az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasok, mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti, öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kosok nyilvántartásának rendjével, s a kormány- rendelettel egyidőben meg­jelenő SZOT-szabályzat a nyugdíjas nyilvántartólap kiállítására, vezetésére és bejelentési kötelezettségre vonatkozó tennivalókat és a kereső foglalkozások kö­rét is meghatározza, _ Gyors ütemben fejlődik ■Kiskun megye és Kecskemét Dr. Ajtai Miklós látogatása a megyeszékhelyen Tegnap dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyette­se, a Politikai Bizottság póttagja, Kecskemétre lá- ogatott, ahol Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Horváth István, a megyei pártbizottság tít- Kára, dr. Varga Jenő, a pr ! tásban. Felvetette többek között a technikum főisko­lává fejlesztésének problé­máját. Ajtai elvtárs ezután nagy érdeklődéssel tekin­tette meg az intézet tan­műhelyeit, laboratóriumait. A Minisztertanács elnök- helyettese városlátogatása nyi fürdőkádat termelni, hogy az igényeket kielégít­se. Mindemellett kértem a gyár vezetőit, hogy tegye­nek erőfeszítéseket a kád- termelés további fokozásá­ra. A Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikum­taltak alapján — amelyek­hez csak gratulálni tudok, — úgy vélem, hogy ez így is fog történni. Ajtai elvtárs délután a megyei tanács nagytermé­ben időszerű gazdasági és gazdaságpolitikai kérdések­ről tartott előadást a me­gyei, valamint járási párt­ós tanácsi, s tömegszerve- zéti vezetők, vállalati igaz­gatók és párttitkárok előtt. A Minisztertanács elnökhe­lyettese az esti órákban tért vissza Budapestre. N. O. XXin. évf. 293. szám 1968. december 14. SZOMBAT Árat 00 fillér tAa: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet <rs*onr a 10. olda’on. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes » megye vezetőivel beszélget megyei tanács Vb-elnöke és Buda Gábor, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese fo­gadta. Erdősi elvtárs, a mi­niszterelnök-helyettest vil­lásreggelin látta vendégül, amelyen a megye gazdasági problémáiról beszélgettek. Ezután Ajtai elvtárs a megye vezetőinek társasá­gában a Lampart Zománc­ipari Művek kecskeméti gyárába látogatott, ahol Zárai Géza igazgató ismer­tette az üzem helyzetét. A miniszterelnök-helyettes behatóan érdeklődött a kádtermelés növelése és piaci elhelyezése iránt. Az igazgató elmondta, hogy a bel-, és a külföldi igények egyaránt növekednek. Az idén 170 ezer, jövőre már 200 ezer kádat állít elő a kecskeméti gyár. Zárai Gé­za ezután a vendégnek be­mutatta az új kádgyártó automata gépsorokat és a zománcozó üzemet. A miniszterelnök-helyet­tes kíséretéhez csatlakozott Erdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első tit­kára és Keile Géza, a váro­si tanács vb-elnöke. Megte­kintették a Leninvárost, majd a méheslaposi nép­front félkészház-akciós la­kótelepre látogattak. Refle Géza jellemezte az itt fo­lyó építkezéseket, maid megnézték Szabó János kő­műves lakását, aki elmond­ta Ajtai elvtársnak, hogyan vett részt az építkezésben, s mint kívánja még bővíte­ni házrészét. Innen a Felsőfokú Gép- ionri és Automatizálási Technikumba vezetett a miniszterelnök-helyettes út- -'a. Az Intézet igazgatója, T.oytai Tibor ismertette a technikum működését és szerepét a szakemberellá­végén a fedett uszodába ment, ahol Benkó Zoltán igazgató fogadta, a korsze­rű, szép létesítmény nagyon tetszett Ajtai elvtársnak. A városlátogatás során szerzett benyomásairól la­punk munkatársának a kö­vetkezőképpen nyilatkozott a kormány elnökhelyettese: — Tíz év óta nem volt alkalmam olyan alaposan szétnézni Kecskeméten, mint most. Elmondhatom, hogy rendkívül nagy fej­lődést tapasztaltam. A nagyarányú lakásépítkezé­sek nemcsak az egyes ut­cák, hanem egész város­negyedek képét változtat­ták meg. A létesítmények közül igen szép az Arany- homok Szálló, ugyanakkor az első hazai 50 méteres fe­dett uszodáról is feltétlenül szólnom kell. Nyilván nem ez itt a legfontosabb léte­sítmény, de a város életé­ben jelentős, sőt úgy hi­szem idegenforgalmi szem-, pontból sem lesz közömbös, a jövőben. Kecskeméten és a me­gyében végbe ment változá­sok egyben az egész ország fejlődését tükrözik. Ha nem. is jártam itt, mégis — fő­ként korábbi beosztásom­ban, mint az Országos Tervhivatal elnöke — tud­tam arról, hogy BAcs-Kis- kun megye vezetőinek el­gondolásai alapján milyen gyors fejlődés megy végbe, ezen a vidéken. A Zománcipari Müvek­ben tett látogatásomkor az a benyomás alakult ki ben­nem, hogy régi munkásgár- dőia jól elsajátította az ú< technika kezelését. A la- kásépitkerésekén nagyon sok fürdőkádra, van ssttk- sSa. Sajnos, máa a korsze­rűsített fixem senk tűi any­ban azt tapasztaltam, hogy a, tanárok nemcsak foglal­kozásuknak, hanem hivatá­suknak érzik az új szakem­berek nevelését. Szeretnék a Felsőfokú Technikumot főiskolává fejleszteni. Er­re a feltételek úgy látom itt megvannak. Örömömre szolgált, hogy a gyakorlati ismeretek mellett nagy gondot fordítanak az elmé­leti tárgyak oktatására, a matematikai és fizikai tan­anyag elsajátítására. Látogatásom tapasztalatait összegezve elmondhatom, hogy mind a megyeszékhe­lyen, mind megycszerte igen gyors ütemű az ipari fej­lődés és a mezőgazdaság korszerűsítése. Ez az elkö• vetkező időszakban még tovább gyorsul, ha a vá­ros és a megye vezetői megfelelően kihasználják az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő lehetősé­geket. A látottak és tapasz­Napjainh legizgalmasabb kérdése: a szocialista demokrácia A nép front vezet ők tanácskozásának második napja Kecskeméten, a művelő­dési ház dísztermében, teg­nap is folytatódott a köz­ségi, városi, járási népfront­vezetők tanácskozása. A második napon dr. Horváth István, a megyei pártbi­zottság titkára tartott elő­adást a szocialista demok­rácia kiszélesítésének fel­adatairól, problémáiról. A résztvevők feszült fi­gyelemmel hallgatták a kitűnően felépített fejtege­tést, amely napjaink talán legizgalmasabb, egyre szé­lesebb közérdeklődést keltő kérdését elemezte. Mert nemcsak arról van szó, hogy általában a sza­badság és demokrácia új tartalmat nyert, s új for­mákat ölt a szocialista tár­sadalomban, hanem arról is, hogy a szocialista tár­sadalom fejlődésének mos­tani szakaszában is szük­ségszerű vizsgálódnunk, milyen távolságok vannak az igények, lehetőségek, il­letve a szocialista demok­rácia érvényesülésének mér­téke között. Mind a konzultációs kér­dések feltevéséhez, mind a délutáni csoportos munka­Dr. Horváth István előadását tartja. (Pásztor Zoltán felvételed megbeszélésekhez bősége­sen kaptak indítékot a hallgatók ilyen gondolatok­ban: a szocialista demokrá­cia a tömegeket teszi a társadalom tudatos formá­lóivá, vagy hogy amikor a szocialista demokrácia ér­vényesüléséről beszélünk, legfőbb mércénk az, mi­lyen sikereket érünk el a szocializmus építésében. Van mit megvitatni, tisz­tázni ilyen részkérdésen is, hogy mi a különbség az állami és társadalmi szer­vek között; mit értünk az­alatt, hogy ez utóbbiak sajátos eszközeikkel való­sítják meg a szocialista de­mokráciát. Ugyancsak rend­kívül érdekes annak elvi kibontása is, mennyire dia­lektikus összefüggés van a közvetlen és közvetett de­mokrácia között, hogy az előbbinek főszerepe a helyi elhatározások meghozatalá­nál van, míg az országos jelentőségű döntések, tör­vények megszületésénél a közvetett, képviseleti de­mokrácia érvényesül. Ezernyi eszköz, módszer külön érvényesülése és ugyanakkor kölcsönhatása révén valósul meg a szo­cialista demokrácia leg­főbb tartalma, a tömegek mind nagyobb arányú be­vonása az államhatalom és igazgatás gyakorlásába. Mint ahogy az előadást követő kérdésfeltevések is sejttették, a szocialista de­mokráciával kapcsolatban kialakult állásfoglalások, még vitatott nézetek a résztvevők gyakorlati ta­pasztalataival is szembesí­tésre kerültek. A tanácskozás a mai na­pon zárul. Farkas József, a Hazafias Népfront me­gyei titkára a népfrontbi­zottságok feladatairól be­szél, majd ennek csoportos megvitatása után — zár­szóként — a háromnapos tanácskozás értékelése kö­vetkezik. . ____:___j /

Next

/
Oldalképek
Tartalom