Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S*- KIS K U/J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 291. szám 1968. december 12. CSÜTÖRTÖK Arat 80 fillér Az új gazdaságirányítási rendszer polgárjogot nyert Tegnap Kecskeméten a megyei tanács dísztermében a MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezetének rendezésében „Az új gazdaság- irányítási rendszer egyes közgazdasági szabályozóinak problémái” címmel nagyszabású kerekasztal- konferencia zajlott le, melynek vitavezetője Nyers Rezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője volt. A konferencián részt vett többek között Valkó Endre, az MTESZ főtitkára, Káplár József, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese. Ott volt Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Jenő, a megyei ta' nács vb-elnöke. Eljöttek a környező megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai titkárai, s ott voltak a megyei szervek, vállalatok, gazdaságok vezetői. Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója vitaindító elő adásában rámutatott, hogy a vezetők döntési jogának kibővítése felelősségüket is megnövelte. Elemezte a hitelpolitikával, a vállalati nyereséggel, a beruházásokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Rámutatott, hogy a beruházásoknál mutatkozó kapacitáshiány feszültségeket okoz. Nyers elvtárs ezután Buda Gábornak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének adta át a szót, aki a tanácsi költségvetés és hitelpolitika problémáival foglalkozott, hangsúlyozva a tanácsok sajátos helyzetét, s javasolta a költségvetés tervszerűbbé tételére hosz- szabb távú tervezés megvalósítását. Ezután Tohai László, a megyei tanács ipari osztályának vezetője szólalt fel. Korreferátumában a vidéki iparfejlesztés jelenlegi helyzetét elemezte. Ezt követően Kovács Sándor, a Naevkőrösi Konzervgyár igazga'ója beszélt a fogyasztói piac, a rugalmasabb ármechanizmus kérdéseiről, valamint a kereskedelem és a termelő vállalatok kapcsolatáról. A mezőgazdaságban képződő fejlesztési alapokról, a szőlő-gyümölcstelepítések és rekonstrukciók járulékos beruházásairól, s a szövetkezetek és állami gazdaságok fejlesztési igényeiről beszélt Nagy Gyula, a Hosszúhegyi Á'lami Gazdaság főkönyvelője. Az őt követő felszólaló Jeszenszky Gyű1 a, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Közgazdasági kerekasztal-konferenda Kecskeméten gazdasági igazgatója a nagy Nyers Rezső elvtárs ez- eszközállománnyal rendel- után a minisztériumi, s or- kező vállalatok nyereség- fonatóságok ktpvisefelosztási problémáit ele- í?’meg, ® SZu.t‘ . Reflektált a vitában elhangzottakra Madarasi At- Részt vett a vitában dr. tila pénzügyminiszter-he- Maár András, a MTESZ lyettes, Lázár György, az megyei szervezetének elnö- Országos Tervhivatal el- ke, a megyei tanács vb nökhelyettese, Vallus Pál, mezőgazdasági és élelme- az Anyag- és Árhivatal el- zésügvi osztályának vezető- nökhelyettese, Pulai Mikje, Fodor Mária, a KISZÖV lói, a Magyar Nemzeti elnökhelyettese Bányai End- Bank elnökhelyettese. A vi- re, a Nemzeti Bank me- tát vénül Nyem elvtárs foggyei igazgatósásának köz- lalta össze. Hangsúlyozta; gazdasági osztályvezetője, Az új gazdaságirányítás^ Gerőcs István, a megyei ta- rendszer polgárjogot nyert, nács vb kereskedelmi ősz- a tapasztalatok kedvezőek, tályának vezetője, dr. Sánta foglalkozott szabályozóinak Józsefné, a Központi Sta- hatásával, rámutatott arra. tisztikai Hivatal megyei hogy a vállalati politikának igazgatóságának főe’őadma, az állami gazdaságpoliti- Ablaka István, a Bács-Kis- kával összhangban kell lenkun megyei Nyomda Válla- ni. Beszéde befejező részé- lat igazgatója, Borsodi Mik- ben dicséretesnek mondot- lós. az Izsáki Állami Gaz- ta a MTESZ kezdeménye- daság igazgatója. Héjba Ot- zését a konferencia össze- tó a Kiskunfélegyházi Vegv- hívására. A vita és Nyers ipari Gépgvár igazgató- elvtárs összefoglalójának ía. Sarok Antal, a Gabona- részletesebb ismertetésér' fetvásárló és Feldolgozó lápunkban a közeljövőben Vánalat igazgatója. visszatérünk. A a ■■ ff w ■ . rrl jövő évi tervről, az üzemi demokráciáról és a szakszervezetek programjáról tárgyait a SZOT Szerdán az ÉDOSZ székházában ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Blaha Béla elnöki megnyitója után első napirendi pontként Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és dr. Beckl Sándor SZOT-titkár az 1969. évi népgazdasági tervről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról számolt be. Párdi Imre egész sor ténv- nyel illusztrálta, hogy az új gazdaságirányítás alkalmasnak bizonyult a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztésére, a helyi öntevékenység fokozására. A Tervhivatal elnöke ezután elmondotta, hogy 1968-ban a vállalati jövedelmezőség meghaladja a tervezettet. A vállalatoknál körülbelül 13 milliárd foA kerekasztal-konfcrcncia résztvevői Nyers elvtárs összefoglalóját hallgatják. Javultak az üzemi kulturális munka feltételei Ülést tar'ott a megyei népművelési tanács Szerdán délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács vb termében tartotta ülését a megyei népművelési tanács. A tanácskozást Madarász László vb'elnökhelyettes vezette, a megyei pártbizottság részéről megjelent Bodor Jenő, a propaganda és művelődési osztály munkatársa. A résztvevők meghallgatták Gila János népművelési csoportvezető tájékoztatóját az Országos Népművelési Tanács október 24'i határozatáról. A határozat többek között a helyi népnűvelési tanácsok munkájának fejlesztésével, a rendszeres munka megteremtésének feltételeivel foglalkozik. Ezután Urbán Pálné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának osztályvezetője fartott beszámolót a koúek- tív szerződéseknek az Üzemi kulturális ■ munkára vonatkozó célkitűzésiről. Áh talános tapasztalat, hogy a szerződésben rögzített meg- I szorulnak állapodásokkal javultak az üzemi kulturális munka feltételei. Azokban a gyáregységekben viszont, amelyeknek központja a megyén kívül van, még mindig igen kevés anyagi eszköz jut a dolgozók szociá' lis és kulturális ellátására. A következőkben Szlanka Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályának főelőadója tartott tájékoztatót a művelődési intézmények helyzetéről. Az idén életbe lépett intézkedések, sainos, nem könnyítették meg a művelődési házak és otthonok munkáját. Az állami támogatás ugyanis nem fedezi teljes egészében a fenntartási költségeket. Ezért az igazgatók kénytelenek a szükségesnél többet törődni a jövedelmező rendezvények szervezésével, s ilyenkor általában háttérbe a népművelési feladatok. A megyei nép' művelési tanács javaslatot terjeszt tehát a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, amelyben kéri a művelődési otthonok támogatásának fokozatos javítását, hogy ne kényszerüljenek üzleti vállalkozásszerű rendezvények megtartására, hanem minden erejüket fő feladatukra, a népművelésre fordítsák. Az ülés résztvevői kisebb módosításokkal jóváhagyták a népmüve’ési tanács jövő év} munkaf érvé* véwü1 megszavazták Madarász László elvtárs javaslatát, hogy a megye jövöre vegyen részt a Televízióban :smét megrendezendő „Ti- szán innen, Dunán túl” vetélkedőn. rinttal többlet nyereség képződik a számítottnál, ebből mintegy ötmilliárd forint a vállalati pénzforrásokat bővíti. A fejlesztési alap körülbelül 24, a részesedési alap 26 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. Ezt nem tekinthetjük egyértelműen pozitívnak, mert a nagyobb nyereség jelentős része nem a termelés hatékonyságából, vagy a minőség javításából származik, hanem abból, hogy az árakban a tervezettnél nagyobb a nyereséghányad, s az állami támogatás is szélesebb körű volt, mint ahogy az kívánatos lett volna. Ezután rámutatott, hogy a gazdaság növekedésének olyan üteme kívánatos, amelyben a termelés minőségi elemei, a gazdaságosság, a termelékenység, a termelés és a piac össz- ,íangja dominál. Gazdaság- politikánk legfontosabb tétele a lakosság életkörülményeinek fokozott javítása. A fogyasztás folyamatos növekedése fontos politikai érdek és egyben nélkülözhetetlen feltétele a valóságos egyensúlyi helyzetnek és a gazdasági fejlődésnek. Dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer országos szinten jól funkcionál, azonban a vállalatokon belül még többnyire a régi irányítási elvek érvényesülnek, ezért nagy figyelmet kell for- dí'ani a vállalatokon belüli munkamegosztás észszerűbb kialakításával. A jubileumi verseny Jó eredményeket hozott. A SZOT titkára ezután az újítómozgalmról szólt, amely az év első felében jelentősen visszaesett. Az újítások megvalÓ6Ításának és elismerésének forrásaival és az elszámolás módjával kapcsolatban a szak- szervezetek javaslatot tettek a kormánynak. A javaslatokkal a kormány vezetői egyetértenek, így a kérdés rendezésére emé'hető’eg rövidesen 6or kerül, s ha késve is, kitörik majd az Országos Találmányi Hivatal és a SZOT Elnökségének már több hónappal ezelőtt elfogadott irányelveit, amc- 'yek útmutatóul szolgálnak az 1969—70. évi vállalati újítási szabályzatok elkészítéséhez. A SZOT titkára kitért a szakmunkásképzésre Is, amelynek reformja rövide- ~en várható. A szakszervezetek létrehozták a közoonM ártanácsadó és arei,"r>0r'’;> b' zo'tságot, a vállalatoknál is alakéinak hasonló bizottságok. Szükséges, hogy a szakszervezeti választások befejezése után szervezetten ismertessék meg e bizottságok vezetőit feladataikkal, hogy jól védhessék a dolgozók érdekeit. Ezután Beckl Sándor arról szólt, hogy a vállalatoknál nem használják ki kellőképpen az anyagi ösztönzés lehetőségeit. A nyereségek egyébként a vállalatok számára általában kedvezően alakultak. Ebben közrejátszott az is, hogy a tervezésben meglevő lazaságok az év során felszínre kerültek. Emiatt szükségesnek látszik az új mechanizmus indulásakor adott egyes, kedvezmények felülvizsgálása, az indokolatlan állami dotáció megszüntetése. Az 1968-as esztendő egyik negatívuma, hogy nem alakúit kedvezően a termelékenység, nem gazdálkodtak megfelelően az élő munkával. Ezt azonban nem lehet teljes egészében az új gazdaságirányítási rendszerrel összefüggésbe hozni. A munkaerőhelyzettel függ össze, hogy sok helyütt nem annak a bérét emelik, aki többet, vagy jobban dolgozik, hanem az szabja meg a magasabb bért, hogy azon a helyen hiány van-e munkaerőben. A szakszervezetek ezt a bérpolitikát helytelenítik, többek között azért is, mert az sok esetben erkölcstelen bérlicitáláshoz vezet. Beckl Sándor több szociális kérdésről szólt, s megemlítette a gyermekgondozási segély rendszerének nagy jelentőségét. Mint mondotta, a szakszervezetek célszerűnek tartanák, ha a kisgyermekes anyák az eddigi két és fél év helvett gyermekük hároméves koráig részesülnének a gyermekgondozási segélyben. A munkaidő-csökkentéssel kapcsolatban megállapította, hogy a heti 44 órát dolgozó vállalatok termelési eredményei általában kedvezőbbbek, mint másutt. 1969 első felében további mintegy 500—600 ezer ipari és építőipari dolgozó munkaidele csökken, a második félévben pedig valamennyi olyan ipari és építőipari vállalat rátér a csökkentett munkaidőre, ahol belső tartalékokból fedezni tudják a kieső munkaidőt. Ezután Somoskői Gábor, SZOT-ti*kár az üzemi és szakszervezeti demokráciáról, a svakszervezeti szervek tevékenységéről, a hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól számolt be.
