Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

1 oldal 1968. december 11. szerda Jobban szereinek játszani a gyerekek Újdonságok Játékországban Ezernyi szín, csillogás, s a világ, az élet tárgyainak, környezetünknek, erdőnek, mezőnek formagazdagsága. Minden kicsinyítve, s ösz- szegyűjtve abban a ragyogó kis birodalomban, amelyet játékboltnak nevezünk ... A bejárattól jobbra patyo­lat l'agyogó elefánt emeli ormányát. A közelben egv nagybaba csodálkozik rá. Arrébb tucatnyi felnőtt fi-, gyeli önfeledten a furfan­gos játékszerkezetek műkö­dését. Villany pislog vasúti sín mellett, rolleres bohóc kering zörgő masinájával... Emitt igazi, mély baba­kocsit rugóztat egy kisma­ma, amott elektromos gi­tárt penget egy magas öreg- úr. Fekete svájcisapkája alól fehér fürtök göndöröd­nek. A lábánál éppen egy szánkót húznak odébb a pultfal mellől: vevője van... Télapó már megtette kö­telességét, de a kecskeméti. Rákóczi úti játék- és hang- szorbolt forgalma nem ha­gyott alább. Miért is hagy­na, az év végi — és a leg­nagyobb — játékszezon­ban? Már télapóra is! Ám azért némi bizonyta­lansággal érdeklődöm Uf- bán Józseftől, a fiatal üz­letvezetőtől, milyen is volt a Mikulás körüli játékvá­sár? Emlékszem, tavaly le kellett egyszer írnom olyan mondatot is, hogy nem fogy annyira a játék, mint a ko­rábbi esztendőkben. Szo­morkás kérdésként merült fel bennem: talán már nem szeretnek játszani a gyere­kek? — Most azonban meg örültem a vidám mosollyal kísért válasznak. — Nemvárt forgalom volt már Télapó napjára is. Szá­mítottam úgy 100 ezer fo­rint körül, s négy nap alatt 200 ezer forint értékű já­tékot adtunk el... Játéko­sabbak a gyerekek, jobban megy az üzlet, mint ta­valy. — Mennyi vásárló van e forintösszeg „mögött”? Pillanat türelmet kér, egyik nyilvántartásra te­kint, s már mondja is. — Kétezer-háromszáz. — Milyen játékokból kelt el legtöbb? — Elemes, trafós vas- utakból, autókból, különle­ges járművekből. Német, csehszlovák gyártmányok legnagyobbrészt, de nagyon szép kínai is van köztük. — Vasutak eddig is vol­tak — állunk meg pár percre ennél a cikknél — nyilván újdonság is van kö­zöttük, ezért vásárolták annyira. — Mind újdonság, vala­mi többlet került hozzá. A Pico-készlethez például olyan kocsikat — étkező-. sz^rrv^'v-. oosta- —kaptunk. a belső kis berendezés kezd el forogni, s forgatja egy­úttal a külső „üveg”-burkot is. Ha valaminek nekimegy, addig gurulgat, míg tovább nem tud haladni. — Fél óra hosszat is eljár egy felhúzás után — ma­gyarázza Urbán József, s hozzáfűzi —, de számtalan­szor tapasztaltuk, hogy mi­kor reggel bejövünk, még Ezek a babaújdonságok bizonyosan sok örömet szereznek majd kicsinyeknek, s nagyoknak egyaránt. hogy amikor rátesszük őket a sínre, kigyullad bennük a villany.,, Repülőmodellek További újdonságok: Húszféle repülőmodell közt válogathatnak a szülők, összerakható TU—104-es. 114-es, IL 16-os. MI 6-os típustól kezdve, többféle helikopterig... — Valami az űrkorszak­kal kapcsolatban? Már veszi is elő a kocka­alakú dobozból a pár hó­napja forgalomba került, magyar gyártmányú Koz­mosz Glóbuszt. Tökéletesen átlátszó műanyaggömb, ben­ne éj kék gömbszerkezet. Sárga műszerfal előtt két űrpilóta ÜL Ha felhúzzuk. mindig zümmögnek dobo­zukban a kis glóbuszok, melyeket az utolsó vásárlók­nak mutattak be előző es­te... Több százat eladtunk már. Gazdag választék Ennyi elég is az újdonsá­gokból, melyek sorát bőven folytathatnánk a cseh, né­met és magyar nagybabák­kal, az irányítható személy- gépkocsival, amely minden irányban megy, világít, sőt kanyarodásnál biluxol, a szép készlet szánkóval, kor­csolyával ... De akkor hol vannak még a hangszerek, az Alexis bassz- és az Alexandra szólógitár, a ki­váló elektromos német ze­neszerszámok piros, drapp, barnás színben... Hol a hatféle igazi mély ba­bakocsi, az ugyancsak való­di gyerekágyak, matracok? Hagyjuk abba a felsoro­lást azzal a jó érzéssel, hogy nem csupán a gyere­kek, felnőttek játékos ked­ve nőtt meg, de az igény is. Az említett nagy forga­lom zömét az értékesebb, modern játékok tették ki. S ez csak a télapói forga­lom volt. A karácsonyi leg­alább a négyszerese lesz. Tóth István Közelebb „hívják” a buszmegállót Amilyen iramban fejlő­dik Kecskemét — új lakó­negyedek, gyárak épülnek —, olyan mértékben „meg­nyúlnak” útvonalai is. El- annyira, hogy egyszer azt vesszük észre: nini, a meg­szokott autóbuszmegállót is át kellene helyezni, mert az nem követheti magától az út „megnyúlását”. Ilyen­formán éreznek már a Külsőszegedi úton újonnan született, illetve meglevő, de megnövekedett létszá­mú üzemek dolgozói a 7-es autóbusz hagyományos megállójával szemben is. Ha csak a Kecskeméti Szolgáltató Javító és Ve­gyesipari Vállalatot és a vele átellenben levő Autó- és Gépjavító Ktsz-t vesz- szük is alapul, a két mun­kahelyre járó több száz munkás, alkalmazott érthe­tően azt szeretné, ha a Villanymalom melletti buszmegálló közelebb ruk­kolna hozzájuk. Tudjuk, a vasúti sorompón át jövet — ha az említett üzemek fel­lő! nézzük —, járda nincs már az országút mellett. Akik a 7-es buszról leszáll- nak, a Villar.ymalomtól a betonút melletti földpad­kán haladva jutnak el munkahelyükre. Amikor sár van, vagy jeges, vizes az út. a padkáról minden­ki felszorul a műútra. Alti az E 5'ös főközlekedési út­vonal forgalmát ismeri, tudja hogy ez egyáltalán nem veszélytelen. Ezért lenne időszerű, ha a jelenlegi, Villanymalom melletti buszmegálló kin- tebb kerülne mintegy két­száz méterrel. jn. szolgáltató vállalatnál mondották, hogy még az új megálló felállításával se lenne különösebb gond­ja az AKÖV-nek, mert ezt ők magukra vállalják. —th —n Új mozgalom a határ menti községekben HÁROM évvel ezelőtt új mozgalom bontakozott ki a határ menti községekben és a tanyavilágban. A határ­őrközség cím elnyeréséért vetélkednek, s ennek oda­ítélését kérik a felettes szervüktől és a határőrség parancsnokságától. Ez nem formális dolog. A határőr­községek lakosai minden el­lenszolgáltatás nélkül, ön­ként, mintegy erkölcsi elkö­telezettségből vállalják, hogy mindent megtesznek a köaség határszakaszának biztonságos őrzéséért. Az államhatár, még ha szocialista országgal való közös határról van is szó, mindig egy ország, egy nép egységének, függetlenségé­nek jelképe. Ezért őrizete felmérhetetlen politikai je­lentőséggel bír, mert a ha­tárok megsértése mindkét ország ellen irányul. A ha­társértők és csempészek azon túl, hogy törvénybe ütköző cselekedetet követ­nek el, sokkal nagyobb kárt okoznak azzal, hogy aláássák a népek között a bizalmat és a barátságot. A LAKOSSÁG támogatá­sa, segítsége nélkül meg­sokszorozódnék a határőr­ségre háruló felelősség. A határőrközségekben élő emberek megértették, hogy a határőrizet csak a lako­sok és a határőrök közötti jó viszony kialakításával és fenntartásával oldható meg. A határőrközség cím elnye­rését évekig tartó, komoly, sok-sok munka előzi meg. Mindenekelőtt politikai fel- világosító és szervezési te­vékenység. Katymár, Gara dolgozói már egy-két évvel az avató ünnepség előtt kérték az illetékes járási pártbizottságot és a BM Határőrség Parancsnoksá­got, hogy községükben vizs­gálják meg a határőrköz­ség megtisztelő cím elnye­réséhez szükséges normák teljesítését. Ez azért vált lehetővé, mert az említett községek lakói az elmúlt évek során jelezték vagy elfogták a ha­társértőket, razziákban vet­tek részt. A községben ha­tárőrizeti kiképzésben ré­szesülő személyek vannak. A kommunisták párttag­gyűlésen, a fiatalok ifjúsági gyűlésen, a termelőszövet­kezetek dolgozói közgyűlé­sen vállalják, hogy a Ma­gyar Népköztársaság állam­határát községük területén, a határőrséggel együttesen őrzik, mindenkor segítséget nyújtanak tiltott határátlé­pések megakadályozásában, az államhatár rendjére ügyelnek, azt betartják, és betartatják. CSAK SOKOLDALÚ és alapos politikai felvilágceí- tó munka elvégzése során, a kollektív vállalás követ­kezményeként került sor a községekben az avatóün­nepségre. Ilyen formában fordulhatott elő az is, hogy legtöbb helyen a lakosság kétharmad része jelen volt, s még a környező közsé­gekből is több százan vet­tek részt a rendezvényen. Az eddigi tapasztalatok szerint mindenütt nagyon kedves ünnepséget tartot­tak, melyet színesebbé és gazdagabbá tett a párt vagy a kormány vezetőinek sze­mélyes megjelenése. AZ ÜJ mozgalom határa­ink mentén egyre szélese­dik, terebélyesedik, mint ahogy szorosabbra kovácso- lódik a határok őrzőinek és a határ menti lakosok együttműködése is. Gazsó Béla Újabb mezőgazdasági nagyüzemit és vállalati részlegek térnek át csökkentett munkaidőre A MEDOSZ-ban felmér­ték, hogyan alakult a ter­melékenység azokban a mező- és erdőgazdasági, valamint vízügyi üzemek­ben, vállalatoknál, ahol idén vezették be a csök­kentett munkaidőt. Kilenc erdőgazdaságnál, hat gép­javító és kilenc vízügyi vállalatnál összesítették az eredményeket, amelyekhez kiegészítésképpen hozzáso­rolták még az egyes állami gazdaságok csökkentett munkaidőben dolgozó rész­legeinél szerzett adatokat is. Eddig hozzávetőleg 35 000 dolgozót érint a rövidített munkaidő, számuk azon­ban az év végéig még to­vább nő. Az új évben ugyanis újabb vállalatok és üzemek állnak át a csök­A különböző állatfigurák állandó kedvencei a gyere­keknek. Ez az NDK-ban gyártott plüssből készült zsiráf család is bizonyára nagy tetszést arat majd. 800 ezer kötet a téli könyvvásáron Nagy kereslet a javában tartó téli könyvvásáron a néhány híján százféle új kiadvány iránt. Régi igényt elégítettek ki a kiadók az­zal, hogy az idei vásárra különösen gazdag választé­kot jelentettek meg ifjúsá­gi- és gyermekkönyvekből: 800 000 példányban készült el 26 féle olvasnivaló jócs­kán fellendült a forgalom a munkahelyi könyvterjesz­tőknél is. A legkeresettebb kötetek között van a Nobel- díjas Asturiastól „A zöld pápa” sokan vásárolják. Gyurkó László drámaköte­tét, Kassák Lajos posztu­musz verseskönyvét. A kül­földi irodalomból Aragon, Dosztojevszkij, A. Tolsztoj, Maugham, Sartre kötetei szerepelnek többek között a téli könyvvásár bolti pol­cain. kentett munkaidőre, de né­hány brigádjuk vagy a ki­szemelt üzemrészük ta­pasztalatszerzés céljából már decemberben az új be­osztásra rendezkedik be. A vizsgálat szerint az üzemek általában zökkenő nélkül tértek át a csök­kentett munkaidőre. A megfelelő szervezés követ­keztében nem romlott, sőt esetenként 2—5 százalék­kal javult a termelékeny­ség. Az elmúlt év hasonló időszakához képest meg­nőtt a dolgozók keresete is, annak ellenére, hogy mun­kahelyükön kevesebb időt töltenek. A munkaidő-csök­kentés ütemezése is megfe­lelően alakult, bár — mint megállapították — az álla­mi gazdaságoknál vonta- tottabban halad az átállás. Az előzetes felmérések sze­rint azonban 1970. végére az állami gazdaságok terü­letén is bevezetik a csök­kentett munkaidőt. Kiskockától az eperlevélig A Kiskunsági Termelő­szövetkeztek Területi Szö­vetségének javaslatára a kunbajai Béke Csillaga Tsz ez év októberében tésztaké­szítő üzemet létesített. Ti­zenhatan gyártják nagy gonddal és szakértelemmel a nyolctojásce, kézzel gyúrt eperlevelet, tarhonyát, illet­ve kiskockatésztát. Jelen­leg az üzemből naponta egy mázsányi „termék” kerül ki, amelyet a helybeli, a kis­kunhalasi és a bácsalmási ÁFÉSZ közreműködésével értékesítenek. — Még csak a kezdet kez­detén tartunk, hiszen alig kéthónapos múltra tekint­het vissza a gyártási folya­mat — mondotta Selymes János, a tsz elnöke —, s egyelőre a tojást is idegen­ből vagyunk kénytelenek beszerezni. Igazán jövedel­mezővé akkor válik majd ez a melléküzemágunk, ha — terveink szerint a közeli jö­vőben létesítendő — saját kétezres hibridbaromfi törzsállományunk szolgál­tatja majd a napi termelés­hez szükséges „nyersanya­got”. Mihelyt ez megvalósul, az előzetes számítások a tészta minden kilója után egy forint tiszta bevétellel kecsegtetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom