Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

A szakma becsületéért Sokszor elhangzik, hogy Bács-Kiskun az ország leg­nagyobb kertészeti megyé­je. A közvélemény előtt is­meretes, hogy a második ötéves terv időszaka alatt több mint 50 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyü­mölcsöst telepítettek gazda­ságaink. Egyre jelentősebb a zöldségfélék termesztése is. Mintegy harmincezer holdat foglal el ez a ker­tészeti üzemág. Nein véletlen tehát, hogy a kertészképzés egyre in­kább előtérbe kerül. A sző­lő, gyümölcs és a zöldségfé­lék belföldi és külkereske­delemben egyaránt jelentős összetartaná őket. könnyeb­ben megértené sajátos gond­jaikat egy közülük való. Sajnos, a nők között alig akad kertészmérnök. Az ellenőrzés tapasztalatai A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezési osztálya minden évben el­lenőrzi az előző esztendő­ben kihelyezett szakembe­rek helyzetét, figyelemmel kiséri sorsukat. Az idei őszön is sor kerüK erre. Megállapították, hogy a ta­valy kihelyezett, főiskolát felsőfokú technikumot szerepet játszanak. Közis- végzett 192 szakembernek mert, hogy a fogyasztás egyre emelkedik és az is, hogy a számottevő bevételt jelent az országnak a ma­gyar kertészeti termékek exportja. Miért csökken A kertészképzést a kor­mányzat is erőteljesen tá­mogatja. Az idén a_ Buda­pesti Kertészeti Főiskolát egyetemmé nyilvánította és sok segítséget ad a szaktu­dás gyarapításához. A fia­tal, végzett kertészmérnö­kök és szaktechnikusok egy évig állami dotációt kap­nak, sőt amennyiben indo­kolt, két évig is élvezhetik ezt a segítséget. A terme­lőszövetkezetek számára te­hát nem jelent anyagi ter­het a kihelyezett szakem­ber. A tapasztalatok sze­rint sajnos, ez a szakma néhány gazdaságban nincs kellően megbecsülve. Példa erre az is, hogy évről évre csökken a nagyüzemek ál­tal igényelt szakképzett kertészek száma. 1965-ben 29 főiskolát és felsőfokú technikumot végzett szak­ember került a közös gaz­daságokba. az idén már csak 13. Pedig szó sincs te­lítettségről, hiszen számos gazdaságban azért nem jut­nak előre, mert hiányzik a hozzáértő irányítás. A legfontosabb kimarad Közismert, hogy milliós értékek forognak kockán a nagyüzemekben. Nem mind­egy, hogy mikor történik a védekezés egy-egy kártevő ellen a gyümölcsösben, vagy a szőlőben. Hozzá nem értés, rossz munka- szervezés következtében több százezer forint értékű terméscsökkenés keletkez­het. Mig szőlő, és gyü­mölcskertész még akad. zöldségtermesztésben kép­zett szakember jóformán alig van. Gyakori hogy egy- egy közös gazdaság fejlesz­teni akarja a kertészetét. Hozzá is fognak a beruhá­zásokhoz. azonban már a kivitelezésnél gondok je­lentkeznek, s legtöbbször azért, mert nincs szakem­ber. Tehát a legfontosabb­ról, a szellemi beruházás­ról megfeledkeznek. Leg­többször a brigád-, vagy munkacsapatvezető éppen hogy ért a zöldségtermesz- . téshez, de korántsem isme­ri a legkorszerűbb módsze­reket. Érthető, hogy nem is tudja alkalmazni a tu­domány legújabb vívmá­nyait. Ezért van az, hogy a kertészeten belül is a legdrágább üzemág a zöld­ségtermesztés. Kevés helyen használják ki az öntözési lehetőségeket, a gépesítés pedig gyerekcipőben mo­zog. Ha kint járunk egy ker­tészetben, rengeteg asszonyt látunk dolgozni, akik a ma­nuális munkát végzik, a brigádvezetőiük rendszerint férfi. Sokszor elmondják az asszonyok, hogy jobban alig valamivel több, mint a fele van jelenleg még a termelőszövetkezetekben. A csökkenés oka részben az, hogy a termelőszövetkeze­tek bizalmatlanok, egy év után legtöbbször szakmai féltékenységből, vagy más okok miatt elküldik a fia­tal szakembert. Néha azzal, hogy ez sem tud sokkal többet mint mi, akkor mi­nek fizessük. Ha az előző évek statisz­tikáját figyeljük, hasonló tapasztalatokra jutunk, ör­vendetes, hogy a tavaly ki­helyezett nyolc kertészmér­nök még jelenleg is a kö­zös gazdaságokat gyarapít­ja szaktudásával azonban a felsőfokú technikumot végzettek jelentős része el­került máshová. A mai kor­szerű gazdálkodáshoz nem elég azonban csak az els' fokú szakvezetés megoldá­sa, hanem középfokon is szükséges a tudás gyarapí tása. Ez legtöbb közös gaz­daságunkban megoldatlan nem felel meg a követel­ményeknek. Nem véletlen hogy a termelőszövetkeze' tek területi szövetségeinek ajánlásaiban gyakran sze repel a brigádvezetők, mun kacsapatvezetők továbbkép­zésének megszervezése. Elmegy a kedvük A fiatal szakembereket segíteni kell. Olyan beosz­tást adni nekik, ahol meg­találják munkájuk értel­mét, mert sajnos, sokszor — éppen a lebecsülésükből fa­kadóan — szinte a különc szerepét töltik be. vagy nem szakképzettségüknek meg felelő munkát kapnak. így nem is tudnak bizonyítani, megfelelő szakmai tapasz­talatokra szert tenni, ezért sokszor el is megy kedvük a szakmáitól. A szaktudás gyarapításá­val sok millió forinttal le­hetne növelni a mezőgaz­dasági üzemek bevételeit Ez különösen vonatkozik kertészeti ágazatokra, hi szén ezek olyan terméke­ket adnak, amelyek rend kívül értékesek, termeszté­sük különösen nagy tudást kíván. Éppen ezért ezt a szakmát jobban meg kell becsülni. K. S. Két tűz a terményszárítókban Szerdán éjszaka Kiskun­halason. a Kinizsi malom­ban tűz keletkezett: meg­gyulladt a szárítóberende­zés. Szerencsére, a kiskun- halasi állami tűzoltóság be­osztottjai gyorsan beavat­koztak, s eloltották a tüzet. A megállapítás szerint a tűz oka a hibás szikrafogó be­rendezés volt. Az anyagi kár alig haladja meg az ezer forintot. Egy nappal később ugyan­csak éjszaka, a mélykúti Alkotmány Termelőszövet­kezet Rákóczi üzemegységé­ben egy Farmer-típusú szá­rítóberendezés lobbant láng­ra. A tüzet itt a termény ben levő gyúlékony szemét okozta. Annak ellenére, hogy a tűzoltóság időben a helyszínre érkezett, a ku- koricaszárítmánvban 15 ezer forint kár keletkezett A két eset tapasztalatai szerint a tüzek a szárítóbe­rendezés túlmelegedéséből keletkezetek. A tűzoltóság felhívja az üzemek vezetői nek figyelmét, arra, hogy a szárítással kapcsolatos tech­nológiai előírásokat — szi gorúan tartassák be. s a szárítók kezelésénél csak szakképzett munkásokat al­kalmazzanak. Év végi csúcsforgalom a lottóban Minden héten két sorsolás Az ér utolsó hónapja a lottójátékban is csúcsfor­galmat jelent. A heti szám­húzásokon és a havi juta­lomsorsoláson kívül a kö­vetkező négy hétben rend­kívüli tárgynyearemény-hú- zásokat is tartanak. A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság sorsolási naptára betelt. Minden hétre két húzás jut. December 13-án Környén húzzák a lottó 50. heti nye­rőszámait. s 16-án Budapes­ten az első, az 50. hétre ju­tó, rendkívüli tárgynyere- mény-sorsolást. December 20-án Nagykátán az 51. he­ti nyerőszámokat, 22-én Bu­dapesten a hétre esedékes tárgynyereményeket. De­cember 27-én a Csepeli Munkásotthonban lesz az 52. heti számsoreolás. 29-én a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon pedi" a rend­kívüli tárgynyeremény-hú- zás. December 30-án a havi rendes jutalomsorsolást tartják az igazgatóság Münnich Ferenc utcai szék­házában. A sorsolási csúcsforgalom egyébként csak január ele­jén fejeződik be. Január 3-án az 1. heti nyerőszámo­kat húzzák. 6-án pedig az 1. heti — s egyben az utol­só — rendkívüli tárgy nye­remény-sorsolást tartják meg. Renault R-4-es személygépkocsi soron kívül A Merkur személygépko­csit értékesítő vállalat ked­vező ajánlatokat tesz azok. nak, akik június 30-ig vala­melyik demokratikus or­szágból származó személy­gépkocsit rendeltek, s a szállítást a következő évek­re ígérték számukra. A megrendelt — s telje­sen vagy részben kifizetett — Wartburg, Trabant, Mcwzkvics és Skoda sze­mélygépkocsik helyett 76 000 forintos áron azonnal szál­lít a Merkúr Renault 4-es személygépkocsikat. A tí­pusváltoztatási igények be­jelentésének sorrendjében. sTi»OR A KTE többre képes Beszélgetés Lyka Antal edzővel AZ NB II.BEN befejező­dött a labdarúgóidény. A KTE-ben is pihenőre tértek a nagy hajrá után. A csa­pat szakvezetői azonban nem pihennek. Számunkra még komoly feladatot je­lent a bajnoki év értékelé­se, s nem utolsósorban a tanulságok levonása. A Kecskeméti Konzervgyár egyik irodájában találtam meg Lyka Antalt, a KTE csapatának edzőjét, amint éppen UZsolti Józseffel, a második csapat edzőjével, a KTE „mindenesével” be­szélgettek. A munkaidő le­telt, így mindkettőjükkel nyugodt légkörben boncol­gathattuk a csaptat idei — nem éppen megnyugtató — szereplését. MEGKÉRDEZTEM Lyka Antaltól, milyen tapasztala­tokat szerzett egyéves kecs­keméti edzősége alatt? — A Petőfi Népte hasáb­jain már beszámoltam egy- ízben arról, hogy milyen nehéz körülmények között játszottuk végig az idei baj­noki év első felét. Tizen­három ptontot szereztünk a tavaszi idényben és a nyá­ri felkészülés alapján jog­gal számítottam én is, de a vezetőség is arra, hogy ősz­szel javítani tudunk. Saj­nos ez csak részben sike­rült, hiszen — bár az őszi sorsolásunk kedvező volt, mégis csak egy pjonttal töb­bet tudtunk összegyűjteni, mint tavasszal. Ismeretes, milyen hatalmas harc kö­zepette biztosítottuk a bent- maradást. A többi kiesője­lölt is szorgalmasan gyűj­tögette a pontokat és végül csak a bajnokaspiráns Szol­noki MÁV legyőzése bizto­sította a bennmaradásunkat. — Itt szeretném megkö­szönni a kecskeméti közön­ség lelkes buzdítását, a já­tékosoknak a hallatlan aka­rását és minden KTE-szur­koló összefogását, amely ép­pen a legfontosabb perió­dusban a csap>at felé meg­nyilvánult. Mindez nekem is nagy segítségemre volt. — A csapat ebben az év­ben volt kialakulóban. Ál­talában az 1—3—3—4-es alakzatot játszottuk, de ezt szükség szerint változtat­tuk. Igyekeztem sajátos stí­lust kialakítani a csapatban és ez úgy érzem némileg sikerült. Ért nemcsak győz­tes mérkőzéseken tapasztal­hatták a nézők, hanem több olyanon is — idegenben —, ahol vereséget szenvedtünk. Például Debrecenben az Elektromos, Budapesten a Gázgyár és a Goldberger el­leni találkozókon. — Mindehhez még annyit fűzhetek hozzá, hogy a KTE játékanyaga jó. Hogy mégis csak a 11. helyet tudtuk — azt is csak nagy nehezen — kiharcolni, abban a bal szerencsének, sérüléseknek, no meg egynéhány játékos fegyelmezetlenségének, sportszerűtlen életmódjának volt szerepe. Végül azonban maradt erő az együttesben, és biztosította a legfonto­sabbat, a bentmaradást. AZ ELMONDOTTAKBÓL art érezhettük, hogy Lyka Antal számára csalódást okozott a KTE ez évi sze­replése? — Túlzott reményeket nem fűztem ehhez az évhez, de valóban jobb eredmény­re, helyezésre számítottam. Meggyőződésem, hogy a KTE csapata ennél többre képes! Ismerve a játékosok tudását, bíztam benne, hogy a tabella közéjpső részében helyezkedünk majd el. Ez nem sikerült, s ebben való­ban csalódtam. Elkeseredni azért oktalanság, hiszen lassan készülnünk kell az új bajnoki évadra, amely remélem, sokkal eredmé­Az aranykalapács 1952. KISKUN FÉLEGY­HÁZA. A Sportgimnázium tövé­ben az öreg labdarúgópá­lyán egy cingár, szőke fiú hihetetlen elszántsággal do­bál egy eddig még alig is­mert sportszert. A hosszú drótra erősített súlygolyó sustorogva repül, s néha 40 méternél is messzebb vág mély lyukat a kopott gyepszőnyegben. A fiút Zsi- vótzky Gyulának hívják. 1968. NOVEMBER 30. Ói­ra Kiskunfélegyházán, a Városi Tanács dísztermé­ben úttörők sorfala közt lépked, s ahogy feltűnik szálas alakja, felzúg a vas­taps, s akkor sem szűnik, mikor elfoglalja helyét az emelvényen. A város apraja, nagyja önfeledten ünnepli világhí­ressé vált fiát. Szónokok köszöntik. Lu­kács László gimnazista el­mondja, milyen büszkén nézegetik az iskola folyo­sóján a híres elődök fény­képét. Dr. Mezősi Károly — egykori igazgatója a ne­ves Petőfi-kutató — az olimpiáról és Zsivózky élet­útjától beszél. Felzúg a taps amikor javasolja, az egykori pálya helyén fel­épült gyönyörű városrészt emlékezésül „Olimpiai la- kótelep”-nek nevezzék el. Aztán Zsivótzky Gyula is beszélni kezd. Szavai nyomán megele­venedik a tizenhat év min­den fárasztó, erőfeszítések­kel teli harca a csúcsra ju­tásért. Sikerek, bukások, újrakezdés és a végső győ­zelem. Aztán első mesteré­re, Túlit Péter tanárra em­lékezik, aki 16 évvel ez­előtt jósolta meg tanítvá­nya sikerét. Ő azonban már ezt nem érhette meg. Aradnak az ajándékok. Kovács Rudolf, a TS-ehtö­ke ólomkristálykészlettel kedveskedik. Majd feláll Tóth Endre is. A bajnok arcán a felismerés moso­lya vitían. Az első kalapá­csának készítője áll előtte, s Tóth Endre most is át­ad egyet, egy miniatűrt, de aranyból. Gyula áll, nézi és csak ennyit mond. — München után újra el­jövök, mert kiharcolom a másodikat is. ígérem a fél- egyháziaknak. Tóth Endre sem késik a válasszal. — fin is megcsinálom akkor a második aranyka­lapácsot. És zúg a taps na­gyon sokáig... Dr. F. T. nyesebb lesz, mint az idei volt. MIT TUD ehhez hozzá­tenni Uzsoki József? — Őszintén szólva, nem sokat. De azért annyit, hogy a jobb szereplés érdekében most mielőbb meg kellene oldani a KTE klubhelyisé­gének ügyét is. Egyszerűen nincs olyan helyiség, ahol a játékosokkal megbeszélést tartsunk, vagy ahol értekez­leten tárgyalhatna a veze­tőség, a játékosok, nomeg a szurkolók. — Megoldandó problé­mánk az is, hogy több játé­kosunk edzéslehetősége nincs biztosítva. A vállalat igazgatója ugyan elengedte a játékost, de a csoportve­zetője ezt nem vette figye­lembe. Mindez — érthető­en — nagyon hátráltatja az edző munkáját, s nem utolsósorban a csapat és a kollektív szellem kialakulá­sát. Milyen gondja-baja van még az együttesnek? A klubhelyiségen kívül még az is sok nehézséget jelent számunkra, hogy a nálunk jelentkező tehetsé­ges labdarúgóknak nehe­zen, vagy egyáltalán nem tudunk megfelelő állást biztosítani. Nem is beszél­ve egyéb igényekről. A KTE régi, nagy hagyományú kis- egyesület, de nem kicsik a gondjai. Szeretnénk, ha a város sportszerető vezetői velünk is foglalkoznának és tanácsaikkal segítenének gondjaink elűzésében. A BESZÉLGETÉSBE na­gyon belemélyedtünk, ala­posan eltelt az idő. Ügy érzem, nem volt kár ezért a néhány óráért. Talán már legközelebb jobb eredmé­nyekről számolhatunk be. s an-ól is, hogy egy-két prob­léma a KTE házatáján már meg is oldódott. Mezei István R megyei TS elnökségi ülés A megyei Testnevelési és Sportszövetségnél december 9-én. hétfőn elnökségi ülé­sen tárgyalja Galamb Ist- vánnénak, az iskolai sport- bizottság elnökének jelen­tése alapján, a megyei kö­zépfokú iskolák é.s szak­munkásképző Intézetek test- nevelési és sportmunkáját, majd Zelles Sándor előter­jesztése nyomán a TS szak­káderek és a kádermunka helyzetét vitatják meg. Kosárlabda KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI BAJNOKSÁG Kiskunfélegyházi Közgazdasági— Kiskunf. Móra G. 49:18 (23:8) Kiskunfélegyháza, v.: Sol­tész, Bódi. „.M-: Sza5ó M. 15, Kállai 10, ill.: Drozdik ío. A középfokú Iskolai női ko- sárlabdaba'jnokság ezzel a mérkőzéssel Kiskunfélegyhá­zán be is fejeződön. A baj­nokság végeredménye: 1. Közg. Teehn. 2 2 — 95:60 4 2. Petőfi Gimn. 2 1 1 90:69 3 3. Móra Gimn. 2 — 2 41:103 2 Az I. korcsoportban me­gyénket az országos elődöntő­ben, a bajai és kecskeméti győztes csapat mellett a Kis­kunfélegyházi Közgazdasá Technikum képviseli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom