Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

Az 1969. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala közli: A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1969. évi népgazdasági tervet. Meg­állapította," hogy 1968-ban a népgazdaság zavartalanul állt át az új mechanizmus viszonyaira. Az idei tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy mai ' ' gazdaságirányítási rendszerünk alkalmas a központilag elhatározott gazdaságpolitikai célok és a népgazdasági terv meg­valósítására, a helyi önte­vékenység kibontakoztatá­sára, a szocialista tervgaz­daság továbbfejlesztésére. A népgaadaság fejlődése 1968-ban általában megfe­lel a tervezettnek, a növe­kedés egyes területeken az előirányzottnál __ valamivel gyorsabb ütemű. A társa­dalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, a fogyasztás körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás — a tervezett 1—2 százalék helyett — mintegy 4 száza­lékkal emelkedik. Az ipari termelés a terv­nek megfelelően várhatóan 5—6 százalékkal nő. A ter­mékek választéka a koráb­binál jobban megfelel ugyan a szükségleteknek, de korszerűségben, minő­ségben még sok termékünk nem éri el a kívánt szín­vonalat Az iparban foglal­koztatottak száma több mint 3 százalékkal nő, a termelékenység azonban nem emelkedik olyan arányban, mint kívánatos lenne. A viszonylag jelen­tős létszámemelkedés mel­lett egyes területeken és szakmákban munkaerő­hiány mutatkozik. Az építőipar ez évi telje­sítménye kb. 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, ugyanakkor a dolgozói lét­szám mintegy 6 százalékkal bővült. Ez. azonban még nem elégséges ahhoz, hogy az építőipar ki tuája elé­gíteni a növekvő építési igényeket. . A mezőgazdaság terme­lése a rendkívül kedvezőt­len időjárás ellenére is kis mértékben meghaladja a múlt évit. Kenyérgabonából több termett a tervezettnél, s jó a szemestakarmány- termés is. SzáVastakar- mányokból, burgonyából, s néhány zöldség- és gyü­mölcsféléből az előirány­zottnál alacsonyabb volt a termés. Az állattenyésztés termelésének értéke meg­haladja a tervben számí­tottat; a sertés- és szarvas­marha-állomány azonban az év elejei kedvező fejlődés után csökkent. Beruházásokra az év vé- géig várhatóan nagyobb összeg kerül felhasználásra a tervezettnél Elkészült, il­letve az év végéig átadás­ra kerül — többek között — a hódmezővásárhelyi edénygyár, a lágymányosi telefonközpont, a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogén­műtrágyagyára, a siófoki 400 ágyas kórház és rende­lőintézet, Balatonarácson 750 személyes szálloda stb. A beruházási igények és a kivitelező kapacitások kö­zött a több év óta fennálló feszültség nem csökkent a kívánt mértékben. A külkereskedelmi forga­lom mintegy 6—7 százalék­kal meghaladja a tavalyit, s a forgalom egyenlege is kedvezőbb a múlt évinél. A lakosság pénzbevételei a számított 6—7 százalék helyett 8—9 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A fogyasztói árszint emel­kedése alacsonyabb a szá­mítottnál. A munkások és alkalma­zottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalék­kal szemben várhatóan 5— 6 százalékkal, a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben nő. Az egy ke­resőre jutó reálbér a szá­mított 1.5—2 százaléknál szintén nagyobb mértékben, mintegy 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az 1969. évi népgazda­sági terv a harmadik öt­éves tervben kitűzött gaz­daságpolitikai célok meg­valósítását hivatott szol­gálni; Ennek érdekében — a jazdaságirányítási rend­szer réform j ahaá * erőtelj e- sebb kibontakoztatása út­ján — biztosítani kell; ‘ — A fogyasztói piacra a jó árukínálat fenntartását, a választék bővítését; — A beruházási tevékeny­ség hatékonyságának foko­zását, a beruházási keres­let és kínálat közötti ossz- hang javítását; — A külföldi verseny- képesség növelését, a kül­kereskedelmi áruforgalom egyenlegének tervezett ala­kulását. Nemzeti jövedelem, beruházások A tervben megszabott kö­vetelményeknek — figye­lembe véve a népgazdaság jelenlegi helyzetét — vi­szonylag mérsékelt fejlő­dési ütem mellett lehet ele­get tenni. Ezért az 1969. évi népgazdasági terv a ta­valyihoz hasonlóan a tár­sadalmi termék és a nem­zeti jövedelem 5—6 száza­lékos emelkedését irányoz­za elő. A beruházások a terv szerint, az ideihez képest 6—7 százalékkal növeked­nek, várhatóan elérik a 73 milliárd forint értéket. Az építőipar tervezett fej­lődése lehetővé teszi az előirányzott beruházások építési igényeinek kielégí­tését. Bizonyos építőipari munkáknál, illetve az or­szág egyes körzeteiben azonban a kereslet és a kínálat közötti feszültség — f az eddiginél kisebb mcrtíkben — továbbra is fennmarad. 1969'ben is jelentős — állami döntési körbe tar­tozó beruházások biztosít­ják a népgazdaság terve- . zett növekedését. Sor ke- ; rül a Tiszavidéki Vegyi ; Kombinát nitrogénműtrá­gyagyár iutenzifikálására: üzembe lép — többek kö­zött — Százhalombattán a 3 millió tonna évi kapaci­tású kőolajfinomító, a lágy­mányosi beépített bútorokat gyártó üzem, a győ­ri hűtőház stb. A további fejlődést szolgálja többek között a Duna menti és a kőbányai hőerőmű; a Le­nin Kohászati Művekben új nemesacél hengersor; Dunaújvárosban folyama­tos öntőmű; Budafokon kartonpapírgyártó gépsor; a borsodi új sör- és ma­látagyár, s a győri műbőr- j gyár építésének, illetve bő­vítésének megkezdése. A fentiek mellett tovább : növekszik a vállalati be- j ru házások, s ennek meg- j felelően finanszírozásban a vállalati pénzforrások rész­aránya. A beruházások ágazatok szerinti megoszlá­sában csökken az ipar és a szállítás-hírközlés része­sedése, s növekszik a me­zőgazdaságé és a lakás­építésé. *par Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 százalékkal nő, ezen belül I az egyes iparágak fejlődése eltérő. Az alapanyaggyártó iparágak zömében a szük­ségletek kielégítése érdeké­ben a terv az ipar átlagá­nál gyorsabb ütemű fejlő­déssel számol. A kőolaj- és földgázipar termelése emelkedik; ugyanakkor a szénbányá­szat termelése csökken; a villamosenergia-iparé 7; a kohászaté 6; a gépiparé 7; az épőtőanyag-iparé 7,5; a vegyiparé 9; a könnyűipa­ré 3 és az élelmiszeriparé 5,5 százalékkal nő. A termelés viszonylag mérsékelt bővítése felte­hetően elő fogja segíteni az ipar belső arányainak ja­vítását, a hatékonyság fo­kozását, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. Az iparban foglalkozta­tottak száma mintegy 35— 40 ezerrel bővül. Az egy foglalkoztatottra jutó társa­dalmi termék értéke az ez évinél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítmé­nye 1969-ben 6—7 száza­lékkal lesz nagyobb, mint ez évben. Az ehhez szük­séges 8—9 ' ezres létszám- növekedés biztosítható. Az iparban és az építő­iparban a kormány által meghatározott feltételek ér­vényesítésével folytatni kell a munkaidő csökkentését. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdaság termelésének az ideihez vi­szonyított 2—3 százalékos növekedésével számol. Ez megfelel a harmadik öt­éves tervben előirányzott ütemnek. A növénytermelés a terv szerint mintegy 3—4 száza­lékkal nő. A tervezett ga­bonatermelés 1969-ben biz­tos alapot, nyújt a hazai szükséglet kielégítésére. A növekvő műtrágyaellátás, az öntözött -terület bővítése »és a mezőgazdaság vízellátásá­nak javítása is elősegíti a tervezett hozamok elérését. Az állattenyésztés színvo­nala 1969-ben csak mérsé­kelten emelkedik. A takar­mányhelyzet kedvező ugyan, a jelenlegi állatállomány miatt azonban a hústerme­lésben jelentős fejlődéssel nem számolhatunk. A ba­romfitermelés tovább nö­vekszik. Az erdőgazdálkodás faki­termelése mintegy 2 száza­lékkal nő, az erre kijelölt területeken folytatódik az erdőtelepítés és a fásítás. mintegy 7 százalékkal, ezen belül az export 6, az import pedig 8 százalékkal emel­kedik. Tőkés viszonylatban mind az export, mind az import 5 százalékos növe­kedése várható. A kiviteli terv teljesítése, illetve túl­teljesítése szükségessé teszi a külkereskedelem piaci munkájának megjavítását, a termelővállalatok részéről pedig a minőség és a mű­szaki színvonal további fej­lesztését. Mivel a tőkés piacokon a növekvő értékesítési nehéz­ségek miatt az eddiginél na­gyobb elhelyezési problé­mákkal kell megküzdeni, több figyelmet kell fordí­tani a kooperációs lehetősé­gek kihasználására, továbbá gazdasági kapcsolataink bő­vítésére a fejlődő országok­kal is. Életszínvonal, kiskereskedelmi forga'om, lakásépítés Közlekedés 1969-ben tovább emelke­dik a lakosság életszínvo­nala. Az egy főre jutó reál- jövedelmek 4—5 százalék­kal haladják meg az ideit; a munkások és alkalmazot­tak reálbére mintegy 2 szá­zalékkal nő. A lakosság nagyobb jö­vedelmével összhangban a terv a kiskereskedelmi for­galom 8—9 százalékos emelkedésével számol. A kiskereskedelmi forgalom növekedését a hazai terme­lés mellett a bővülő import is segíti. Élelmiszerekből a lakos­ság várhatóan mintegy 4 százalékkal vásárol többet az ideinél. Előreláthatólag tovább bővül az állami, szö­vetkezeti kiskereskedelem és a mezőgazdasági termelők közvetlen piaci kapcsolata. A húsellátás az 1968. évihez képest főleg baromfiból nö­velhető számottevően; to­jásból, tej- és tejtermékek­ből az ellátás bőséges lesz. Kávéból, teából, citrom­ból továbbra is zavartalan kínálat várható. Á ruházati termékek kí­nálata jelentősen növek­szik; egyes árucsoportokban azonban jövőre sem lesz teljes a választék. A tartós fogyasztási cik­kek nagy többségéből za­vartalanul kielégíthető a kereslet. Bár jövőre is az ideihez hasonló számú sze­mélygépkocsi kerül eladás­ra, e, téren a kereslet elő­reláthatólag továbbra is meghaladja a vásárlási le­hetőségeket. Építőanyagokból az áru­fedezet a forgalom 10 szá­zalékos növelését teszi le­hetővé, de a kereslet né­hány anyagféleségből to­vábbra is meghaladja a kí­nálatot. A tüzelőanyagok várható kereslete és kínálata össz­hangban van. A lakosság tüzelőanyag-felhasználásá­ban a szénhidrogének (gáz­olajtermékek) aránya jelen­tősen növekszik. A lakossági szükséglete­ket kielégítő szolgáltatások összértéke mintegy 6—7 szá­zalékkal bővül. Az átlagos­nál gyorsabb ütemben fej­lődnek a tartós fogyasztási cikkek elterjedésével (gép­jármű-javítás, háztartási gépek és elektroakusztikai gépek javítása), és a ház­tartással összefüggő szolgál­tatási ágak (lakás-karban­tartás, textil-tiszti tás). Egyes szolgáltatási ágak fej­lesztéséhez az állam jelen­tős támogatást nyújt. A fogyasztói árak köré­ben a szabad árforma rész­aránya valamelyest bővül. Az árszínvonal alakulását a stabilitás jellemzi, ugyanak­kor egyes termékárak to­vább közelednek a tényle­ges ráfordításokhoz. Ez bi­zonyos fokú le- és felfelé történő ármozgásokkal jár. 1969-ben legalább 60—62 ezer lakás épül, ebből 21 600 állami erőből. A lakásépí­tési programnak megfelelő­en 1969-ben megkezdi a ter­melést, a 3. számú budapes­ti, a miskolci és a győri házépítő kombinát, teljesít­ményük egyenként évi 4200 lakás. Folytatódik az idén megkezdett debreceni és jö­vőre megkezdődik a szege­di házépítő kombinát építé­se. Mindkét házgyár évi ka­pacitása 2500 lakás. A lakásépítés közműigé­nyeinek kielégítésére az előző éveknél nagyobb ütemben bővül a vízellátás, folytatódik a csatornázás. Egészségügyi szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal nő; 90 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok ágyainak száma 670-nel, a bölcsődei helyeké 1300-zal nő. Mintegy 5000-rel több hely lesz az óvodákban is. A terv szerint 1969-ben 92 ezer szakmunkástanuló és 66 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. Tovább bővül a tantermek száma. A diákotthonok há­lózata csaknem 300 hellyel gyarapszik. A lakosság szociális-k"l­turális ellátásában további szerény mértékű — több területen azonban az ötéves tervben előirányzottat meg­haladó — javulás várható, j Az 1969. évi népgazdasá­gi terv a megalapozottság és a realitás 'követelményei­nek figyelembevételével a gazdaság harmonikus to­vábbfejlődését irányozza elő. A terv a fejlődés üte­mét, valamint fő arányait társadalmunk szükségletei­vel, jelenlegi helyzetével összhangban határozza meg. A terv tartalmazza azok­nak az intézkedéseknek a rendszerét, amelyek a gaz­daságirányítás alapelveinek következetesebb alkalmazá­sa útján segítik gazdaság- politikai céljaink megvaló­sítását. A terv megterem­ti a gazdasági fejlődés fel­tételeit, de a tervben meg­nyilvánuló célokat a válla­latok, végső fokon az egyes dolgozók váltják valóra. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket: ismer­tessék, tudatosítsák széles körben a jövő évi népgaz­dasági terv céljait és a szo­cialista munkaverseny to­vábbi kibontakoztatásával is mozdítsák elő a nép ja­vát szolgáló terv megvaló­sulását. A Minisztertanács felhív­ja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit, valamennyi dolgozóját, hogy odaadó munkájukkal tegyenek meg mindent a jövő évi népgazdasági terv teljesítéséért. (MTI) Diplomáciai kapcsolat az EAK és az USA között Az áru- és személyszállí­tás teljesítményének növe­kedése várhatóan 2—3 szá- szalékos lesz. A vasút a várható szállí­tási igényeket az ez évihez hasonlóan jövőre is kielégí­ti. Meggyorsul a vasúti köz­lekedés korszerűsítése, nő a villamos- és Diesel-vontatás aránya. A közúti áruszállí­tás jövőre is az átlagosnál gyorsabban növekszik; az autóbusz-közlekedés azon­ban az egyre növekvő igé­nyeket teljes egészében még nem elégíti ki. Az országos úthálózat fej­lesztése és korszerűsítése a harmadik ötéves tervben előirányzottnak megfelelően folytatódik. A légiközlekedés 1969-ben két TU—134-es gépet állít üzembe. Kül­kereskedelem Az államközi egyezmé­nyek és egyéb megállapodá­sok alapján a külkereske­delmi forgalom tovább bő­vül. A szocialista országok­kal lebonyolított forgalom William Scranton, Nixon megválasztott amerikai el­nök - különmegbízott ja be­fejezte tanácskozásait az egyiptomi kormány vezető személyiségeivel és szom­baton tovább utazott Sza- úd-Arábiába. Elutazása előtt sajtóér­tekezletet tartott, amely­nek során kijelentette, hogy Nasszer elnökkel megvitattta a diplomáéi ti kapcsolatok újrafelvételé- nek kérdését is Kairó és Washington között. A kairói repülőtéren el­hangzott nyilatkozatban Scranton hangsúlyozta, hogy jóval bizakodóbb a hangulata, amikor eluta • zik Kairóból, mint amikor megérkezett. Nasszer el­nökkel lefolyt másfélóris tanácskozást Scrantvm igen tanulságosnak és érdekes­nek minősítette. „Vitánk az arab—izraeli problémá­ról széles körű volt, megvi. tattuk annak minden szempontját. Ugyanakkor kifejtettük nézeteinket más olyan problémákról is. amelyekkel e válságos idő­szakban a világ szemben áll.” Arra a kérdésre, előter jesztett-e valamilyen újabb közel-keleti békefor­mulát Scranton nemmel válaszolt. Megbízatása — hangsúlyozta — csak tény­megállapító jellegű vol Amikor megkérdezték, mi. ért tartja most biztatóbb­nak a béke kilátásait, az­zal válaszolt, hogy ezt a tárgyalásokon uralkodó légkör indokolja­Amíg Nixon különmeg- bizottja Dzsiddába utazót* tovább, Gunnar Jarring az ENSZ-főtitkár különmeg- bizottja egynapos látoga. tásra Jordánia fővárosába érkezett. Jarring a nap fo lyamán Falhuni jordáni'U miniszterelnökkel és Rifai külügyminiszterrel tár­gyal. (MTI) Száztagú kíséret Párizsba utazott a dél-vietnami küldöttség Szombaton különrepülő- gépen útnak indult Párizs- ba a jövő héten esetleg megnyíló béketárgyalóso­kon részt vevő dél-vietna­mi küldöttség. A hattagú küldöttséget Ky elnök ve­zeti aki hivatalosan „leg­főbb tanácsadóként” sze­repel. A hivatalos küldöttség- vezető Pham Pang lett. A küldöttsség tagjai: Uguyen Ngoc egyetemi tanár, Uguyen Trieu Dan, a nem­zetközi ellenőrző bizottság ügyeinek szakértője, Ugu­yen Thi Vui és Vuong Van Bac ügyvédek, továbbá Uguyen Xuan Phong pro­fesszor, volt miniszter. A száztagú kíséret tagjai műszaki, katonai, politikai és tájékoztatási tanács­adók. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom