Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-31 / 306. szám

MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vílá? proletárjai, egyesüljetek! Tizenegyezer Űj gyártmány lakással több épült eddig' a harmadik ötéves tervben A szocialista építőipar — az előzetes adatok szerint — 2—4 százalékkal túltel­jesítette idei tervét, s így a múlt évinél 7—9 száza­lékkal több munkát vég­zett. Az 1966—1968 közötti időszakra előírtnál 10 000— 11 000 új otthonnal több épült az országban, de a túlteljesítés nagyobb része elsősorban a magánlakás­építés ütemének fokozódá­sából ered. Többek között ebben a három évben 17 000—18 000 társasházi la­kást adtak át, két és fél­szer annyit, mint az egész második ötéves tervben. Az idén azonban már csökkent a társasházi és magánlakások építésének üteme. (Folytatás a 2. oldalon.) Beruházási hitel nyomdaépítésre A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat jelentős fejlesztés alapjait rakta le 1968-ban. Kiskunfélegyhá­zán korszerű üzem építését kezdte el, amelyet 1969- ben adnak át rendeltetésé­nek. Ez. a nyomdarészleg elégíti majd ki az egész megye nyomtatványszük­ségletét. A többi között itt nyomtatják a megyei Mo­ziüzemi Vállalat plakát­jait is. Baján már elkészült a faipari vállalat telepén az új nyomdai gépterem. A faipar egyébként 1970-ben átadja a többi üzemi épü­leteket és akkor egy helyre kerül az egész bajai nyom­darészleg. Kiskunmajsán a csomagolóeszköz-gyártó üzem részére építenek új műhelyeket, mert a régiek már omladoznak, le kell bontani őket. 1969 elején Lajasmizséről Kecskemét­re telepítik át a klisé- és a rotaprintüzemet. Az új évben egyébként a Bács­Kiskun megyei Nyomda Vállalat dolgozóinák lét­száma eléri már az ezret. A legnagyobb újság 1968. utolsó napjaiban érkezett: a Magvar Beruházási Bank engedélyezte egy korszerű, új kecskeméti nyomda 11 millió forintos beruházási hitelét. Az építkezés több mint 20 millió forintba ke­rül majd. A hiányzó össze­geket a megyei tanács hoz­zájárulásából, s nagyobb részben a nyomda vállalat saját fejlesztési alapjából pótolják. A kivitelező vál­lalattal — az ÉPSZER-red — már folynak a tárgya­lások az építkezésről. A beruházás. valamint a nyomdára háruló népgaz­dasági feladatok elvégzése szempontjából igen előnyös lenne, ha 1970 utolsó ne­gyedében megkezdhetnék a nyomda új telepén a ter­melést Néhány hónappal ezelőtt egy japán üzletember ki­csontozott csirkét rendelt a Baromfiipari Országos Vállalatnál. A magyar üz­letfél meglepődött a külö­nös kívánságon, ám a ja­pán nem tágított A ma­gyar csirke íze utolérhe­tetlen. tehát ebből szeret­né a japánok csemegéiét előállíttatni és meglepni vele vásárlóit Azt is el­mondta, hogyan képzeli a feldolgozást és részt vesz a kísérleti gyártás leveze­tésében. A BOV kecskeméti gyá­rára bízta a kísérleteket amelyek a vevő teljes meg­elégedésére sikerültek. A BOV több gyára is kül­dött szakembereket a pró­bagyártás megfigyelésére, mert a japán ügyfél na­gyobb megrendelést adott csirkefélére, combra és kotletre. A kecskeméti gyárban 1968 utolsó nap­jaiban már megkezdték a gyártást Az üzem ezzel a termékkel kezdi az új esz­tendőt is és az első ne­gyedévben 15 vagon ki­csontozott csirkét szállít Japánba. Huszonhatezer holdon termesztenek vetőmagot a közös gazdaságok A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Duna—Tisza közi Alközpontja megkötöt­te a szerződéseket. 1969-ben mintegy 1500 holddal na­gyobb területen, vagyis 26 ezer holdon folyik vető­magtermesztés a megye kö­zös gazdaságaiban. Egyes növényféleségekből jelentő­sen emelkedett a szerződött Szilveszter a Leninvárosban (Pásztor Zoltán felvétele.) terület. Lencséből például az ez évi 280 hold helyett jövőre 800 holdra kötöttek megállapodást. Az emelke­déshez hozzájárult az ár­rendezés is. Hasonló okból mintegy 150 holddal na­gyobb területen termesztik a bab vetőmagját, s nőtt az érdeklődés a borsó iránt is. ............ Immár hagyományos nö­vénynek számít az olajlen, amelynek vetésterülete to­vább emelkedik. Az ez évi 8400 hold helyett 9000 hold lesz jövőre. Jó előve- temény, teljesen gépesíthe­tő és jövedelmező a ter­mesztése. Napraforgóból több mint 2000 holddal lesz nagyobb a vetésterület. A köles, mint másodvetés jól bevált egyes termelőszövet­kezetekben. A kunbajai Bé­ke Csillaga az idén 10 és fél mázsa holdankénti mag­termést ért el 50 hold át­lagában. Eddig több intézmény foglalkozott a belföldi és külföldi kukorica-vetőmag­vak forgalmazásával. Hosz- szas vita után egy kézbe került e fontos takarmány vetőmagjának kereskedel­mi lebonyolítása, most már ezt is a Vetőmag­termeltető és Ellátó Válla­lat alközpontjai végzik. Azt ígérik, hogy így köny- nyebb és gyorsabb lesz a vetőmag kijuttatása. A ter­melőszövetkezetek már el is küldték igényléseiket. A megyei összesítés szerint 143 vagon hazai és 16 va­gon külföldi hibrid kuko­rica-vetőmagra van szük­ségük. Az igények kielégí­téséről most folynak a tár­gyalások. M egújult tehát me­gint az esztendő. Az ember és ter­mészet alkotta képzeletbeli határkő előtt és mögött ese­mények sorakoznak. A már megtörtént, s a még ránk váró dolgok. Az ember, mint valami hadvezér, szemlét tart fölöttük. Szívesen emlékezünk az 1968-as esztendő sok-sok újdonságára, az életünket szebbé tevő változásokra. Arra, hogy megyénkben is tovább javultak a lakosság életkörülményei. A még nem végieges adatok sze­rint például ez évben több mint 1800 új lakást építet­tek, amely 30 százalékkal több az eiöző évinél. Növe­kedett a bérből és fizetés­ből élők jövedelme, s nőtt a paraszti lakosság keresete is. Munkához jutottak az iskolából kikerült fiatalok, s bővült a nők foglalkozta­tása. Tízezer ipari dolgozó szabad ideje lett több a 44 órás munkahétre történt átállással. Arról is beszélnek a sta­tisztikai adatok, hogy töb­bet „fogyasztottunk’, mint korábban. A kiskereskedel­mi forgalom tíz százalék­kal is meghaladta az egy év előttit. És így sorolhat­nánk tovább. Ismerjük persze a nega­tív jelenségeket is. Joggal panaszolták a háztartások „pénzügyminiszterei”, a há­ziasszonyok a viszonylag magas gyümölcs- és zöld­ségarakat, a nem mindig kedvező ipardkkválaszlé- kot, a gazdasági reformmal néha ellentétesen haló ten­denciákat. A határkőnél visszate­kintve azonban mégsem le­hetünk elégedetlenek ezzel az elmúlt esztendővel. Gondjaink, bajaink és ne­hézségeink ellenére mégis csak egy békés esztendő volt. habár sokszor beár­nyékolták a felhők a világ- politika egét, mindannyi­szor tapasztalhattuk, hogy a szocialista országok reá­lis erőlényezöit ma már senki sem hagyhatja figyel­men kívül. S bár kis or­szág vagyunk, békénk és biztonságunk szavatolója volt és maradt ez a társa­dalmi rendszerünk lényegé­ből fakadó hovatartozás, az egymást segítő szocialista internacionalizmus, őszinte barátságunk a Szovjetunió­val és a többi testvérnép­pel. E lőre tekintve, az új esztendő kilátásait vizsgálva is csak eb- boi tudunk kiindulni. Ez a garancia arra nézve, hogy az 1969-es esztendő is meg­hozza reményeink teljesü­lését, terveink valóraválá- sát. Legyünk józan és meg­fontolt tervezők és elszánt, következetes végrehajtói terveinknek. Talán Így le­hetne megfogalmazni az „aranyszabályt” az új esz­tendő küszöbén általlépve. különös jelentőségét érez­hetjük ennek most, amikor egy igazán nevezetes es»z téridőhöz érkeztünk el. Most lesz ugyanis 25 esztendeje megyénk felszabadulásának. Egy félévvel megelőzzük eb­ben az országos évfordulót, hiszen 1944 őszén már Kecskemét, mostani me­gyénk északi fele is szabad volt. Jubileumi esztendőnek is mondhatjuk tehát 1969-et. S ehhez méltón szeretnénk felkészülni rá. Amolyan számbavétele, felmérése le­het ez az elért eredmé­nyeknek, a „férfikorba” lé­pő szabad életünknek. Táv­latot és új ösztönzést ad­hat ez további munkánk­nak. Jeles évfordulóink között természetesen legközelebbi és igazán jó alkalom ha­ladó hagyományaink felka­rolására, a Magyar Tanács- köztársaság hősi korszakára való emlékezés, március 21-re. Arra kellene gondol­nunk mostanában, hogy va­jon látjuk-e ennek a nagy­szerű múltnak tükrében is mai tetteinket, cselekedete­inket, eredményeinket? S azon kell munkálkodnunk, hogy hassa át józan és reá­lis életünket, jövőt építő szándékainkat a múlt érté­keit, áldozatait is megbe­csülő és értékelő igazi ha- zafiság. P etőfi szülőföldjén va­gyunk, s ő írta le szalkszentm&rtoni ma­gányában egyik veise^-n, hogy ne a jó sorsban, ha­nem emberségünkben, cse­lekedetünkben bízzunk, s ebből épül majd föl, s ma­rad fönn hazánk. S ennél szebben mi sem fejezhet­jük be az új esztendőt in­dító gondolatainkat. A mér­földkőnél, amikor előre és hátra is tekintünk — de ha­ladni az időben mindig csak egy irányban: előre tudunk! T. P. XXIII. évf. 306. szám 1968. december 31. KEDD Ára t 1 forint Az év krónikája képekben (3. oldal) Új esztendő küszöbén Két kérdéssel keresték fel munkatársaink la­punk több olvasóját. A válaszokból egy csokrot nyújtunk át a i és 5. oldalon. Petőfi öröksége H Gondolatok a költő születésének 146. év­fordulóján. (6. oldal) Gyorslista a lottó rendes havi jutalomsorsolásáról. (8. oldal) (9. oldal) Szerencse tárgysors’áték nyeremény egyzéke (9. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom