Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-29 / 304. szám
1968. december 26. vasárnap 3. oldal Oscar Fuga Ili, a FAO osztályvezetője Immár több év óta a Duna—Tisza közére esik az erdőtelepítések súlypontja. Az országban megvalósuló nyár- és fenyőtelepítéseknek fele például itt megy végbe. A telepítéseket és termesztési kísérleteket nemrég megszemlélte Oscar Fugalli, a FAO erdészeti osztályának vezetője. Mielőtt hazánkba érkezett, csupán az utóbbi fél érvben Thaiföldőn, Malaysiában, Koreában, Kanadában, az USA-ban, Svájcban és Franciaországban járt. Az ENSZ élelmezési és mező- gazdasági szervezetének olasz nemzetiségű képviselője magyarországi tanulmányútja keretében ellátogatott megyénkbe is Utazásának célja — mint elmondotta — elsősorban az volt hogy a világszervezet és a magyar erdészek között elmélyüljön az alig több mint egy éve kialakult kapcsolat — A FAO tagjainak kétharmad részét a fejlődőben levő országok teszik ki. Célunk. hogy ezek az államok is megismerjék a fejlettebb országok eredményeit és kamatoztathassák a bevált módszereket — Fugalli ér fii napot töltött a bácskai részekben. Milyen cél irányította erre az útjátT — Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetben személyesen az erdőtelepítésekért vagy«* felelős, de egyben a nemzetközi nyárfa bizottság titkári tisztét is betöltőm. Ez az egyik oka, hogy Baja környékére utaztam. Érsekcsanódon és Hajóson ugyanis tág hálózatú, 6x6 méteres nyártelepítéseket nyűt alkalmam tanulmányozni. A kísérletek úgynevezett határ-termőhelyeken valósultak meg, vagyis olyan részeken, amelyek mezőgazdaságilag kifizetődőén nem hasznosíthatóak. Ezenkívül megtekintettem a folyók árterein levő nyárjasokat, ahol az áradások miatt a mezőgazdasági termelés bizonytalan. A telepítések jól tervezettek, magas szintű technológiával kivitelezett munkák. Mint hallottam, a csemeték ültetését teljes szerint Magyarország az erdészeti nemesítés oktatási központjává válhatna. Ezen belül különösen a magtermelő ültetvények létesítésére szolgálhatna példákkal a magyar erdészeti tudomány és gyakorlat Kedvező tapasztalataim vannak a telepítések tervezését megelőző termőhelyi vizsgálatok készítéséről és a vadgazdálkodásról is. H. F. Egy év mérlege Az ÁKF tevékenységéről — dióhéjbart talajelókészités és méiyfor- gatáa előzte meg, s csaknem a kivágás koráig gépekkel ápolják a fákat S ex korántsem általánosan elterjedt gyakorlat (A kísérletek dr. Simon Miklósnak, az ÉRTI Duna—Tisza közi Kísérleti Állomás kutatójának a nevéhez fűződnek.) Ezt követően Bátyára, a Piros Paprika Tsz-be látogatott — A közös gazdaság nyárfatelepítése olyan területen van, ahol egyébként csak a sás és a fűzfa él meg, mivel elönti a földeket a víz. Arra gondoltam, hogy a bátyai közös gazdaság erdősítési eredményeit érdemes lenne másoknak is megszemlélni. A legközelebbi nyárfatermesztési világkongresszuson, amelyen harminc ország két-két szakembere vesz részt valószínűleg szerepel is a programban a 110 holdas nyárfaültetvény megtekintése. — Hogyan értékeli Bács- Kiskun megyében szerzett tapasztalatait? —■ A látottak alapján kijelenthetem, hogy a fejlődő országok erdész-szakemberei számára igen hasznos lenne a megyében levő nyárfaállományok tanulmányozása. Elképzeléseim Újdonság — sorozatban Sorozatban gyártja újdonságszámba menő köny- nyű műanyag csónakjait a Jánoshalmi Bácska Kisipari Termelőszövetkezet. Az üvegszálas poliészter fel- használásával készülő csónakokból, illetve egy- és kétszemélyes kajakokból az idén nyolcvan darabot állítanak elő. Jövőre egyszemélyes, műanyagtestű horgászladikot is készítenek. A túrahajók gyártásával foglalkozó részlegük termelési értéke a megrendelések alapján a következő esztendőben eléri a 3 millió forintot A kis ,,üzem” dolgozóinak a létszáma pedig húsz főre bővül. (Pászor Zoltán felvétele) A közelmúltban foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ez évi tevékenységének értékelésével. A fogyasztók érdekeit védő intézmény munkája számos érdekes tapasztalattal, tanulsággal szolgál. A felügyelőség a bolti tevékenység vizsgálatával párhuzamosan az egységek kulturáltságát a bolti dolgozók viszonyát a fogyasztókhoz, továbbá a panaszok és reklamációk intézését is rendszeresen ellenőrzi. Bár az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés a népgazdaságnak ebben az ágában sem volt zökkenő- mentes, a vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdeti nehézségek jó részét sikerült háromnégy hónap elteltével lényegesen csökkenteni. A vizsgálat hatékonyságát bizonyítja egyébként, hogy az említett időszakban a ruházati és egyéb Iparcikkszakmában 100 ezer forint értékű utólagos árrendezést hajtottak végre. A nem tudatos károsítások mellett, sajnos, akadt kirívó, súlyosabb eset is. Az alkalmazott ártól — két esetben is — lényegesen gyengébb minőségű terméket hozott forgalomba a Komlói Helyiipari Vállalat. Az általuk a kereskedelemnek adott 18 ezer pár női papucsnál a vizsgálat anyag- és illesztési hiányosságokat észlelt. Ezért a termelő első osztályú minősítésével szemben a szállítmány 44 százalékát csak mint szabványon kívüli árut lehetett forgalomba hozni. Nem sokkal később 438 pár női szandált szállított ugyanez a vállalat, s ennek 20 százaléka esett minőségi kifogás alá. Itt tudatos, ismétlődő cselekményről van szó. Az ügy végleges rendezése most van folyamatban. Az ár és minőség közti eltérésre a megyei vágóhíd vállalatnál is akad példa. Érthetetlen például, hogy kifogástalan minőségű nyersanyagból'— nem megfelelő töltelékáru került forgalomba. Az idei első három évnegyedben a felügyelőség a megyei bolthálózatban hat központi vizsgálatot és három felmérést — összesen 824 ellenőrzést — végzett. A hiányok felszámo'ására 78 esetben tett az ÁKF intézkedést. Csökkent az utóbbi időben a vásárlók megkárosítása. a még mundért viselő katonák, a már leszereltek, a vidéki munkások és parasztok között. Imre Gábort nem sou kát kellett biztatni. A front összeomlása és a vidéki és budapesti „hinterland” forrongása öt már meggyőzték a lenini utak és módok egyedüli helyességéről és eredményességéről. Délután a Mikes István vasmunkás elnöklésével megtartott nagygyűlésen jelentős sikerű agitációs beszédet mondott. S most, ötven év múlva, itt ülünk öregen, s bizonybizony fáradtan is már, emlékeink fényének világánál, Gábor barátom műtermében. Mondom neki: Te alighanem jobban emlékszel nálam, miket is mondtál azon a szép, sikeres hangulatú gyűlésen. Gondolkozik, de hamarosan megszólal: — Sok mindent fejtegettem én ott, de már csak dióhéjba szorítva tudok egyet-mást elmondani.. Ahogy emlékszem, mikor te bekonferáltál a gyűlés népének, máris lelkesen megtapsoltak, én pedig fel- jogosítottnak éreztem magamat, hogy a kecskeméti katonatanács és a nemzetőrség részéről, mint századparancsnok, üdvözöljem a csepeli munkásságot, amelynek forradalmi erejétől sokat vár az ország. Ezután mindjárt azzal kezdtem, hogy a frontkatonák menynyire meggyűlölték a frontot, s már régen nem törődnek semmiféle győzelemmel, már 1917 tavaszán fellazultak a harcoló keretek, az októberi nagy orosz forradalom hírére pedig bomlani kezdett a fegyelem. Lenin neve mint a háború minden gyalázatától megszabadulást ígérő fogalom terjedt el a seregekben. Én ott is századparancsnok voltam, de szí- vem-lelkem a katonáimé volt, s tanúsíthatom — beszéltem el a figyelmes hallgatóságnak —, hogy a mi frontkereteink és az orosz legénység, tisztjeikkel együtt, kapcsolatokat igyekeztük teremteni egymással, már inkább csak a levegőbe lövöldöztünk, békét hirdettünk ravaszul megoldott levelezés útján is, testvéri üzeneteket váltottunk ... „Nekünk a cár: isten volt — hangzott egy ilyen üzenet az orosz frontról — mégis elkergettük! Számoljatok le ti is azokkal, akik még mindig a halálba kergetnek benneteket. Hagyjátok itt a frontot, menjetek haza testvérek! Hát már hazajöttünk sok százezren és jönnek szakadatlanul a többiek is. — Emlékszem — tapogatózik visszafelé gondolataival Imre Gábor — egy nő közbekiáltott a hallgatóságból, hogy a hazatérő katonák békét akarnak, nem forradalmat, s valaki még hozzátette: A szociáldemokraták akarják a békét, a kommunisták további felfordulást, további forradalmat akarnak! ...No, gondoltam, otthon vagyunk már! Meg is feleltem azon- nyomban: Kecskeméten a Nemzeti Tanács egyik vezető embere, egy kövér burzsoá, néhány napja egy olyan elvakult kijelentést tett, hogy a katonáknak nincs keresnivalójuk a tanácsban, mert a katonák vesztették el a háborút, tehát hogy tudnák megvédeni a forradalmi vívmányokat? ... Mi persze megkérdeztük ezt az urat, hogy talán a kakastollas csendőröket tartja alkalmasnak a vívmányok megvédésére? Nálunk ugyanis a polgár- mestertől kezdve az utolsó nagybaj uszú csendőrig mindenki kétököllel veri a mellét, hogy ő szociáldemokrata és az is volt mindig. Így verik a mellüket mindenfelé mindenféle urak, s ha Weisz Manfrédot sarokba szorítanánk, ő is így lelkesedne!... Ha azoknak hinnének a proletárok, soha nem lenne se igazi béke, se felszabadulás, a kizsákmányolás alól. Csak a kispolgári szocialisták látják befejezettnek a forradalmat, de mifelénk a vidéken, s nyilván itt, a fővárosban is — mondtam — nemzeti tanácsban, munkástanácsban, katonatanácsban már kezdik eltávolítani ezeket az álforradalmárokat mindenféle bizalmi szerepből. Állíthatom, hogy nálunk otthon a többség már forradalmi szocialista, többségi szocialista, azaz boiseviki, Lenin harcos követője. Hihetelen lenne, ha éppen a csepeli hatalmas szakszervezeti tag. ság nagy többsége nem akarna az lenni! — Hát így emlékszem, a persze még mondtam egyebeket is, örömmel és szeretettel, mert tapasztaltam, milyen együttérzés fogadta a szavaimat. Tudtam, hogy sokkal különb szónoklatokat is hallottak már azok az elvtársak, de engemet mint a katonák és a vidék szószólóját hallgattak. így vittem én el az akkori Kecskemét nagy ügyének tüzét Budapestig, Csepelig, s neked jobban kell tudnod. valóban volt-e ennek értelme, sikere. Én pedig most is elmondhatom, hogy Imre Gábor nyugodt hangú, tárgyilagos értelmű felszólalásának csakugyan a vártnál is nagyobb sikere volt. A mintegy öt-hatszáz főnyi hallgatóság megértette, hogy a vidék népe sem tekinti másnak az őszirózsás forradalom sikereit, mint csak elindulásnak a proletariátus céljai felé. Emlékezetem szerint Kristóf Anna főbizalminő köszönte meg a hiteles információkat. Ez a Kristóf An_ nuska később Koltói Anna néven mártírja lett a munkásmozgalomnak. Simonka György Ezen a tényen az sem változtat, hogy az év folyamán 1483 próbavásárlásnak a 13 százalékában észleltek károsítást, hiszen megelőzően az arány 25—30 százalékot tett ki. A vizsgált szakmák közül különösen magas a vendéglátóipar 24 százalékos mutatója! A szövetkezeti szektorban több az ilyen eset, mint az állami kereskedelemben: a bírságok 67 százaléka szövetkezeti dolgozókat sújtott. Az ÁKF megállapítása, hogy mindez a szövetkezetek nem eléggé hatékony belső ellenőrzésére vezethető vissza. Sajnos, maguk a vásárlók sem mindig lépnek fel a kellő eréllyel, még a konkrét, vitathatatlan esetekben sem. E cselekmények leggyakoribb megnyilvánulási formája egyébként a hamis számolás. Ezt követi a minőség- rontás (fagylalt, italhámi- sítás), majd az árdrágítás és a hamis mérés. A vizsgálati tapasztalatok végezetül azt mutatják, hogy a kereskedelmi ágak némelyikében visszatérőek a problémák. Ngm kielégítő a vendéglátóipar technikai felszereltsége, változó néhány élelmiszeripari termék minősége, s megoldatlan még az élelmiszerek higiénikus szállítása. 5pven van javítani való a kereskedelmi morálon Is. « A megoldást a vendéglátóipar hiteles poharakkal való ellátása, a kereskedelemben az ellenőrző mérlegek beállítása jelentheti. Ami viszont a személyi feltételeket illeti, azokon a dolgozók erkölcsi normáinak következetes megszígo- rí'ása kell, hogy mielőbb változtasson. J. T. Új kara!áh§9aj!a Üj karalábéfajtát nemesítettek a Kertészeti Kutatóintézet szentesi kísérleti állomásán. A szentesi hajtatott karalábé, amely az idén nyert fajtaelismerést, az eddigi fajtáknál kevésbé fényigényes, ezért üvegházi és fólia alatti termesztésre a legalkalmasabb, de szabadföldi korai termesztésre is megfelel. Hat hónap vita A jövő esztendő tizenkét hónapjából hat hónapot „vitatkoznak” a szakemberek az MTESZ 13 tagegyesülete és két bizottsága több napos tanácskozásgin. A tervek szerint 56 ilyen konferencia lesz, amelyek átlagos időtartama meghaladja a három napot. Közülük 36-ot Budapesten tartanak, 19-et Vidéken, egyet pedig — az NDK- beli és a csehszlovák szakkörökkel közösen tartandó 14. geofizikai szimpoziont — Bmóban. Az ötvenhat tanácskozáson együttvéve csaknem négyezer külföldi - szakember lesz jelen.
