Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

8. oldal 1968. december 24. kedd Megalakul a megye legnagyobb élelmiszergazdasági vállalata Bíró Imre igazgató tájékoztatója Gazdálkodás, kultúra, r -i A megyei NEB jövő félévi munkatervében Jövő év január 1-től egy kézbe kerül a megye élő­állat felvásárlása és fel­dolgozása. Összevonják a Kecskeméten székelő me­gyei Allatforgalmi, vala­mint a Kiskunfélegyházi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatot. Az előkészüle­tek már megtörténtek. Fel­kerestük Bíró Imrét, a le­endő vállalat igazgatóját és tájékoztatást kértünk az összevonás körülményeiről és a további elképzelések­ről. — Az Allatforgalmi Vál­lalat volt az egyedüli fel­vásárló szerv, amely ezen­kívül mással nem foglal­kozott, a húsfeldolgozást külön üzem végezte. Más felvásárló és feldolgozó vál­lalatoknál — mint ismere­tes —. jobban egybekap­csolódott a két folyamat Az ésszerűség azt követel­te, hogy nálunk is vál­toztassunk a helyzeten. En­nek alapján született meg az elhatározás, hogy ösz- szevonják az élőállat-felvá­sárlást és a húsfeldolgo­zást. Ezzel a termelők és a kereskedelem közötti fo­lyamatok egyszerűsödnek, lerövidülnek, kiesik egy köz­vetítő vállalat. Az előzetes számítások szerint ily mó­don csökkenteni tudjuk a költségeket — Változik-e a felvásár­lás mennyisége? — Az állategészségügyi gondok ellenére hízott ser­tésből ugyanannyit veszünk át, mint az idén, körülbe­lül 180 ezer darabot Szarvasmarhából többre számítottunk, mintegy öt­ezerrel, s összesen 33 ezret szándékozunk felvásárolni. Ezenkívül 70 ezer süldőt És új cikként jelentkezik, amiről már a Petőfi Népe is hírt adott a bárány, mind a belső ellátás, mind az export szempontjából. — Bővül-e a húsfeldol­gozás? — A felvásárolt élőálla­tok csak egy része kerül fel­dolgozásra Kiskunfélegyhá­zán. Jelentős mennyiség jut más vágóhidakhoz is. Ugyanakkor Félögy házára szállítanak Békés és Csong- rád megyékből is. Az üzem termelési értéke az idén 420 millió forint körül lesz. Jö­vőre ez körülbelül 5—C szá­zalékkal emelkedik. Termé­szetesen gondolunk a kö­vetkező években a korsze­rűsítésre, a minőség továb­bi javítására, új készítmé­nyekre. Szó, volt már arról is, hogy — ha a lehetősé­gek engedik —, szakbol­tot nyitunk Kecskeméten. A Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi Vállalat a megye legnagyobb élelmi­szergazdasági üzemének in­dul. A székhelye Kiskun­félegyházán lesz, az állat­felvásárlás központja to­vábbra is Kecskeméten ma­rad. A jövőre előirányzott termelési érték 1200 millió Az utolsó kamion forint — mondotta az új A megyében működő né- vállalat igazgatója. Pl ellenőröknek ebben az K. S. ' évben legfontosabb felada- « Téli „álom” a paradicsomfeldolgozóban Már a Jövő esztendei sze- I zervgyárban. Jövőre továb- zonra készítik elő a műsze- bi 20 vagonos, nyers para- részek a paradicsomíeldol-1 dicsőm feldolgozására al­Nyugodt az év végen B 4RN EVAL-nál Az év végi hajrának nyo­ma sincs a Baromfiipari Országos Vállalat kecske­méti gyárában. A gazdasá­gossági elképzeléseket és a minőségi célkitűzéseket fo­lyamatosan sikerült valóra váltaniuk, s mintegy 5 mil­lió forintnyi termelési ér­tékkel teljesítették túl az előirányzott terveket. Az eredmények elérésében köz­rejátszott, hogy az év során új járulékos létesítmények — műszaki raktár, javító műhelyek — léptek be a termelésbe. Az idei gazdálkodás lezá­rása előtt, mint az élelmi­szeripar képviselői általá­ban, ők is szembe találták magukat az ünnepekre fel­szökő kereslettel. Ebből az alkalomból a hagyományos karácsonyi fogásokat adó pulykából és libából, mint­egy 10 százalékkal nőtt a feldolgozás üteme. Napon­ta például 6—8 ezer puly­kát vágtak. Különféle fel­dolgozásban és csomagolás­ban az NDK-ba, az NSZK- ba. Franciaországba, Auszt­riába és Csehszlovákiába szállították a szárnyasokat. Az utolsó „karácsonyi kamion” december 19-én in­dult a kecskeméti gyárból. Amíg novemberben össze­sen 140 ezer kilogramm pulykát exportáltak, addig decemberben ezt a mennyi­séget alig több mint fél hónap alatt elérték. Kielé­gítették a hazai üzletek igényeit is. A karácsonyi ünnepek előtti időszakban másfél vagonnyi pulykát adtak át a kereskedelem­nek, csemegeboltoknak. Ha­sonló mennyiséget szállítot­tak libából is, főleg a fő­városba, A Szovjetunióban, a Német Szövetségi Köz­társaságban, a Német De­mokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, illetve Ausztriában élő emberek ugyancsak fogyasztanak ka­rácsonykor a Kecskeméten feldolgozott libákból — ösz- szesen csaknem 250 ezer kilogrammnyit. h. r. gozó berendezések autómá­rkáját a Kecskeméti Kon­zervgyárban. Az idei idény után csapágyakat cserél­nek, kitisztítják, újrasza­bályozzák a készülékeket Felvételünkön Pullai Pál éppen a távhőmérő műkö­dését figyeli. A paradicsom­ié főzését sűrítését és ada­golását ugyanis önműködő gépek végzik. Megtudtunk egy érdekes fejlesztési hírt is a kon­Kisjó Sándor: Találkozás a pasával A Lukács-fürdő kert- jében akadtunk ösz- sze. Gyógykezelésen volt és újságolta, hogy végleg le­tette a szabókrétát. Ezen­túl már csak a reumájával foglalkozik. Földi. Az idén van ötvenöt esz­tendeje, hogy Sükri pasa nevét kapta, mert ötvenöt éve esett el Drinápoly és így ötvenöt éve annak is, hogy legendás védője meg­jelent az iparos dalárda jel­mezes felvonulásán. Az öregek közül még so­kan emlékeznek rá, ha­gyomány volt Kecskeméten, hogy a Polgári Daloskor az első nyári vasárnap ki­vonult a hetényi erdőbe. Ma már nincs is tán erdő ott, az állomásépület mö­gött, de akkor igen és Kis­nyír volt a neve. Minden alkalommal valami idősze­rű szenzációval csődílették össze a nagyérdemű publi­kumot. Drinápoly (ma: Edir- ne) ostroma volt abban az esztendőben kiemelkedő eseménye a Balkán-hábo­rúnak. Hetekig címoldalon hozták az újságok, ádáz tu­sa után került bolgár kéz­re a vár és vele Sükri pa­sa. A dalkör pedig hírét vette, hogy a kiránduláson, Ferdinánd bolgár cár elő­zékenysége folytán, szemé­lyesen vesz részt a nagy hadifogoly. Szemtanúja voltam a *■* történelmi esemény­nek. A menet ugyanis a Vizkelethy utcából (ma Táncsics Mihály) indult, a mi udvarunkból. Alelnö- ke volt apám a dalár egye­sületnek, műhelyében ké­szültek a fakardok és a rettentő várágyú. Kétkere­kű, deszkaszállító kordé törzsére félcolos fenyőből építették páncélzatát és de­rékvastagságú papendekli henger volt a cső. Hogy egészen félelmetes legyen, feketére pácolták, csak az elébe fogott két csacsi volt szürke. És a paripa fehér, melyre a vezérhőst ültet­ték. Kuczka Gazsi, a 7-es konflis tulajdonosa adta bérbe. Megesküdött, hogy amennyiben összerogy, visz­kalmas komplett berende­zéssel bővül az üzemük. A készülékek technológiája a legújabb. kutatási eredmé­nyeken alapul. A korszerű megoldások felhasználásá­ról tanúskodik, hogy az új berendezés teljesítménye — azonos méretek mellett — 25 százalékkal meghaladja a jelenlegiekét, s ugyanak­kor 30 százalékkal keve­sebb hőenergiát Igényel. szafizeti a pénzt Hímet takarónak öreg Jula néném borított rá egy keshedt ágyterítőt. Józsinak — mert Varga József a pasa becsü­letes neve — derékig érő szakállt akasztottak a fü­lére. A piros fez alatt át- vérzett kötés jelezte, hogy az irtóztató csatákban kard­vágást kapott a homlokán. De sebesült volt a csapat minden tagja. Kinek a kar­ja felkötve, kinek félsze­mén kalózkendő. Anyám, ha nem tudja, hogy a da­lárda fiataljai, be se engedi őket. Válogatott rablógyil­kos pofa volt mind a húsz. Ennyi maradt ugyanis élet­ben a török vitézek közül, amint azt a helyi sajtó vi­lágosan megírta. EJattagú rezesbanda rotyogott a menet élén. Üvöltöző gyerekhad a nyomában. Hogy a látvá­nyosság kellőképp mozgó­sítsa a fizető vendégeket is, egész hosszában átszel­tük a várost. Végig a Nagy­kőrösi utcán, Szabadság té­ren, városháza-nagytemp­lom között neki a Gáspár András utcának, míg csak el nem értük a máriavá- rosi állomást. Itt szálltunk föl a kerekegyházi ezüst- expresszre. Az erdőben műsort tűk az volt hogy segítsék kibontakozásában az új gazdasági mechanizmust szakmai és ideológiai, gaz­daságpolitikai tanácsokat, javaslatokat adjanak a vál­lalóknak, üzemeknek az „átállás” időszakában. Számszerűen természetesen nem lehet kimutatni e se­gítség hatását de az két­ségtelen, hogy a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság­nak is köze van az eddigi eredményekhez, ahhoz, hogy viszonylag zökkenő nélkül zajlott le az átmenet első éve. Most amikor a megyei NEB elkészítette a jövő év első felére szóló munkater­vét, megállapíthatjuk belő­le, hogy továbbra is olyan vizsgálatok lefolytatását tűzték maguk elé az ellen­őrök, amelyek a vállalati munka, a termelékenység, az egészségügyh szociális és kulturális célok jobb megvalósítását szolgálják. Amint a munka terv beve­zetőjében írt javaslatokban is olvasható: — Az 1969. év első felében a gazdasági me­chanizmus és a népgazda­sági terv teljesítésével kap­csolatos tájékozódásunk a tervkövetelményekhez iga­zodva folytatódik... Vizs­gálatainkban szem előtt kell tartanunk a termelé­kenység növekedésének üte­mét, a munka- és az üzem- szervezés technológiai fej­lesztése érdekében tett in­tézkedéseket, az élő mun­kával való takarékoskodást és az átlagbérek szabályo­zását ... Jövőre, az első vizsgálati téma a vállalati fejlesztési alap képzése és célszerű felhasználása lesz. A kér­dés elemzése során a me­gye népi ellenőrei vala­mennyi jelentős ipari vál­lalatot felkeresnek, hogy megállapításaik reálisak, a valóságot híven tükrözőek legyenek. Közérdekű beje­lentések alapján indítja meg a NEB abban az 55 megyei termelőszövetkezet­ben a vizsgálatot, amely ebben az évben 36 millió adott a kitűnő férfikar, Kremán Sámuel vezényle­tével. (A reformátusok kántora volt, húsz év­vel később a Dalos Szövet­ség országos karnagy cím­mel tüntette ki.) Volt aztán az ágakra erősített köte­lek segítségével hintapalin- ta, volt cikaidepárom, de sajátos látványosság is. Ponyvával elkerítve várta a kíváncsiakat. Bejárata fölött ez állt: A MAGYA­ROK BEJÖVETELE. Ma­ga Sükri pasa volt a kiki­áltó és harsány tenorján hirdette, hogy az óriásfilm, mely húsz méter hosszú és soha nem hallott izgalmas- ságokat tartalmaz, min­denki által megtekinthető. Es a belépődíj összevissza öt krajcár. Tódult a nép és aki elől bement, szégyen­kezve kullogott ki a hátsó kapun. Ugyanis semmi más látnivaló nem volt, mint újabb felirat: A MAGYA­ROK KIMENETELE. Persze sirtunk a röhö­géstől, sajnos, a parasztok egy része nem jól értel­mezte a tréfát Nagyon sze­gények voltak és nagyon érzékenyek. Sükri pasa ne­szét vette, hogy ha Driná- polyt meg is úszta, innen kicsit nehezebb lesz a bé­kés elvonulás. Besúgták ne­forint állami támogatást kapott Előzetes tájékozó­dás szerint ugyanis egyes tsz-ek nem tartották be a pénz felvételére vonatkozó rendelkezéseket és jogta­lanul vettek fel nagyobb összegeket. A NEB jövő félévi mun­katervében az elmondotta­kon kívül szerepel még a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (fmsz) élelmi­szeripari tevékenységének vizsgálata. Az fmsz-ek ugyanis a felvásárlás, ke­reskedelem és vendéglátá­son kívül például savanyí­tással, tejfeldolgozással, sütő- és cukrászipari ter­meléssel és — több helyen — iparszerű állattartással is foglalkoznak. A népi ellen­őrök arra keresnek majd választ, hogy mennyire gaz­daságos működésük, be- tartják-e az egészségügyi, higiéniai előírásokat, s ho­gyan biztosítják a társa­dalmi tulajdon védelmét? Érdekesnek és rendkívül hasznosnak ígérkezik a me­gyei NEB-nek az a vizs­gálata, amelynek során a vállalatok és szövetkezetek által szociális-kulturális cé­lokra fordított pénzügyi alapok képzését és felhasz­nálását ellenőrzik. Ugyan­csak közérdeklődésre tart­hat majd számot az üzem- egészségügy helyzete című vizsgálati téma is. ' Ennek fejlesztése ugyanis elma­radt az általános egészség- ügyi fejlődéstől, az ellátás szervezettsége nem mindig kielégítő. Már pedig az üzemek egészségügyi ellá­tottsága előfeltétele a mun­kahelyi ártalmak, a baleset- veszély elhárításának. A népi ellenőrzés jövő félévi munkaterve tartal­mazza a tsz-ek járulékos beruházásainak helyzetére, a tsz-törvény érvényesülé­sére Irányuló vizsgálatokat is. Lesz tehát munkája a megyei NEB munkatársai­nak, s annak a több ejer népi ellenőrnek, akik tár­sadalmi munkában látják el megbízatásukat. Gál Sándor ki, hogy amint az est le­száll, meglékelik, elsősor-, ban őt, s rajta kívül minél többeket az átkozott mu­zulmánok közül. Sürgősen dobták hát a szakállt, a fezt, és ki-ki szivárgott. Sükri pasát így is megszo­rították, de mielőtt a kör bezárult volna, eliramo­dott és futtában vágtatott a Beretvás-szőlőig. (Hon­védkórház környéke.) így csak néhány távoli kőhají- lás érte. — Hát igen, igen — ne­vet, ahogy visszaemleget­jük az egykori kalandot. — Ha akkor nem iszkolok ide­jében, úgy lehet, ma nincs szükségem iszappakolásra. Búcsúzunk. En befelé villamosozom a Margit-híd irányába, ő gyalog vág neki, a Flórián tér felé. Ott lakik lányá­val, vejével, unokáival. Még mindig hetykén, légé- nyesen lépked. De ahogy elnézem, futással már nem tudná menteni az irháját. • VTalottak napja előtt ■“ jártam otthon, öreg temetőnkben jeltelen a kar­nagy úr sírja. Hallom, az újba költözött. Vajon hány él a húsz igazhitű közül, és merre szórta őket a vi­harok istene?

Next

/
Oldalképek
Tartalom