Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MAGYAR SfOCTALISTA M'U'NKÁSPÁRT BÁCS‘-KISKU/J M EGX EI. B IZOTTS Á GÁ N A K NAPILAPJA XXIII. évf. 301. szám 1968. december 23, HÉTFŐ Ára: 80 fillér Személyi változások, népmozgalmi I.# JL M<4 c a meSYei tanács I UvOv IV év végi ülésének napirendjén Élénk vita a me-ye „disszertációjáról Erdösi józsef elvtárs is felszólalt Jókívánság a megye lakóinak Ötvenéves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Veteránokat tüntettek ki az évforduló alkalmából Eseményekben gazdag hetet zár az ünnepeket megelőzően az ország — gondoljunk csupán a ha­zánk valamennyi polgára által nagy figyelemmel kí­sért parlamenti ülésszakra —, s a megnyújtott munka­hét eseménysorozatát, ez évi utolsó testületi ülésével fejezte be Bács-Kiskun me­gye Tanácsa. Kilenc órakor szólalt meg a megye parlamentjének képviselőit helyük elfogla­lására szólító csengő, s dr. Varga Jenő, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a testület tagjait, Horváth Károlyt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság osz­tályvezetőjét, a megye meg­jelent országgyűlési kép­viselőit, s valamennyi meghívott vendéget. Ezt kö­vetően dr. Gajdócsi István és Vámos Ferenc tanácsta­gok személyében megvá­lasztotta a tanács az ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tőit, majd a tanácskozás na­pirendjére tett javaslatot a végrehajtó bizottság elnöke. Ennek elfogadása után megkezdődött a megyei ta­nácsülés érdemi munkája. Elsőként Csizmadia Tibor elnökségével mandátum­vizsgáló bizottságot — melynek tagjai: dr. Kolozsi R. Gyula, Huszka István, Csenki Lászlóné és Práger Jánosné — választott a ta­nácsülés a november 24-én a 45-ös, 75-ös és 98-as me­gyei körzetben tanácstaggá választott dr. Glied Károly, Pétiké János és Farkas Mi­hály mandátumának hitele­sítésére. Rövid szünet után, teljesít­ve megbízatását, jelentést tett a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, érvényes­nek nyilvánítva a három új megyei tanácstag meg­A továbbiakban a megyei párt-, illetve ezzel össze­függésben a megyei tanács vb vezetésében közelmúlt­ban bekövetkezett személyi változásokról tájékoztatta a tanácsülést dr. Varga Jenő. Ennek következményeként a tanácsülés felmentette a megyei tanácstagi tisztsége alól dr. Molnár Frigyest. Ugyancsak megadta a fel­mentést a megyei tanács vb-tagsága alól Erdösi Jó­zsefnek, akit dr. Molnár Frigyes eltávozása követ­keztében első titkárává vá­lasztotta meg a megyei pártbizottság. Buda Gábor — akit a megyei pártbizottság a kö­zelmúlt napokban titkárá­vá választott — vb-elnök- helyettesi tisztségéről tör­tént lemondását a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga határozatilag elfogadta, s az előterjesztett javaslat­ra a megyei tanács tu­domásul vette a vb-tagsá- gáról való lemondását is. Mindhárom elvtársnak jegyzőkönyvileg is rögzítve mondott köszönetét a ta­nácsülés a megye érdeké­ben kifejtett kiemelkedő munkásságukért. A megyei pártbizottság titkáraivá történt megvá­lasztásuk, illetve e funkció­val járó jelentős többlet­feladatok miatt — kéré­sükre — felmentette a me­gyei tanács az egészség- ügyi, illetve államigazgatási és jogi állandó bizottsági elnöki tisztsége alól Pozs- gay Imre és dr. Horváth István elvtársakat. Dr. Horváth Istvánt egyidejű­leg a megyei tanács végre­hajtó bizottságának tagjává választotta meg a tanács. A személyi kérdésekkel kapcsolatban végezetül — néhány perces szünet el­n rendelése után — rendkí­vüli ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az ott született döntés nyomán dr. Varga Jenő vb- elnök jóváhagyásra előter­jesztette a vb függetlení­tett tisztségviselői szemé­lyében javasolt változáso­kat. Ennek megfelelően a tanácsülés dr. Glied Ká­rolyt és dr. Kőrös Gáspárt, a végrehajtó bizottság tl- nökhelyetteseivé választot­ta. Egyidejűleg — az ille­tékes felsőbb szervek egyet­értésével — törvényes meg­választásáig a vb-titkári tisztség ellátásával Csenki Ferencet, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete eddigi megyebizottsági titkárát bízta meg. Ezután dr. Varga Jenő, a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, s a le­járt határidejű határozatok végrehajtásáról tájékoztat­ta a testületet. Majd. elő­terjesztést tett a megyei ta­nács, a végrehajtó bizott­ság, valamint az állandó bi­zottságok 1969. évi munka- programjára. Ezeket a vi­tában elhangzott javaslat alapján módosítással jóvá­hagyták a tanácstagok. Ezt követően a vb elnöke Madarász László vb-einök- helyettesnek adta át a szót, aki a céltudatos távlati ter­vezéshez nélkülözhetetlen, s annak idején a végre­hajtó bizottság ülésén is nagy érdeklődést kiváltó téma: „Demográfiai ténye­zők alakulása, várható ten­denciák és ezek hatása Bács-Kiskun megyében” cí­mű, szinte egy egész köny­vet kitevő, s rendkívül gon­dos munkával készült elő­terjesztés vitaindítóját tar­totta meg (Folytatás a 3. oldalon.) Vasárnap délelőtt tíz órakor Kecskeméten, a vá­rosi tanács dísztermében a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Bács-Kiskun megyei Bizottsága ünnepi ülést tartott. Az elnökség­ben helyet foglalt Pozsgay Imre, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Bor­sos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kőhídi László, a KISZ Köz­ponti Bizottság osztályve­zetője, Beszedics Miklós, Papp István, Szvorény Já­nos, a KISZ megyei bi­zottságának titkárai, Iván Istvánná, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Kádasi László, a megyei tanács vb művelődési osz­tály vezetője és Sólymos István, kiskunfélegyházi ve­terán, a KIMSZ egyik ala­pító tagja. Szvorény János üdvözlő szavai után Borsos György, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára mondott ünnepi beszédet. Elsőként a megyében élő veteráno­kat, a KIMSZ volt tagjait üdvözölte, majd a KISZ elődjének megalakulásáról beszélt: A kommunista ifjúsági mozgalom megteremtésére a legdöntőbb hatással a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakul lása volt. Az új típusú for­radalmi munkáspárt meg­alakulása döntő változások­hoz vezetett. Az Ifjúmunká­sok Országos Szövetsége 1918 decemberében elhatá­rozta, hogy végleg szakít a reformista politikával és forradalmi ifjúsági szövet­séget alkot. Így született meg 1918. december 30-án a mi ifjúsági szervezetünk elődje, a KIMSZ. Ezután az előadó a Ta­nácsköztársaság ifjúmun­kásainak, fiataljainak har­cáról beszélt, majd az el­lenforradalom véres ter­rorjára emlékeztette a hall­gatóságot. — Kegyelettel emléke- lünk Martonffy Ernőre, a kiskunfélegyházi ifjúság ,’ezetőjére, akit 1920-ban 1 a börtönben ölt meg a ! iHéjjas-különítmény. Reisz-I mann Sándorra, a Vörös Hadsereg katonájára, Kecs­kemét város KIMSZ-titká- rára, akit 1919. novembe­rében Berkes Ferenccel és Berényi Pállal együtt gyil­koltak meg a fehérterro- tisták. A két világháború kö­zötti időszak ifjúsági mun­kájáról Borsos elviárs el­mondta, hogy a KIMSZ nemcsak Magyarországon harcolt a proletariátus ügyéért, hanem Spanyolor­szágban, majd a második világháborúban a fasizmus ellen. A magyar ifjúság forradalmi mozgalmának dicső fejezeteit, majd a felszabadulás utáni harco­kat idézte ezután a KISZ megyei bizottságának első titkára. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után Borsos György a KIMSZ megala­kulásának 50. évfordulója alkalmából a KISZ Érdem­érem kitüntetést nyújtotta át Solymosi Istvánnak, Nei- ner Jánosnak, Vörös Já­nosnak, Balázs Istvánnak és Jávorcsik Ferencnek, a KIMSZ alapító tagjainak. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek az úttörők be­vonulása, akik nevében if­jú Varga Mihály, az Ének- Zenei Általános Iskola ta­nulója köszöntötte a Kom­munista Ifjúsági Szövetsé­get. A kitüntetettek nevé­ben Solymosi István mon­dott köszönetét, s idézte fel az 50 év előtti ifjúsági szervezet megalakulásának epizódjait fi. G. A megyei tanácsülés elnöksége. Borsós György ünnepi megemlékezését tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom