Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
IMS. december 22, vasárnap 5. oldal Jövőre is kifizetheti — Kiállítások karácsony előtt Nagy könyvvásár az üzemekben Az üzemi terjesztés a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat feladata. Felkerestük az Arany János utcai boltban Tassy Sándor üzletvezetőt, akitől az idei karácsonyi könyvvásárról érdeklődtünk. — Jobb minden eddiginél — mondja az üzletvezető. — Ugyanezt hallottam Németh Jánostól, az Állami Könyvterjesztő Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetőjétől is... Mi azelőtt 120 ezer forint körüli értékű könyvet adtunk ki karácsony előtt az Az első népoktatási törvény SZÁZ éve, 1868 decemberében született az első magyar népoktatási törvény, amely több mint egy évtizeddel Anglia és Franciaország előtt kimondta hatéves kortól a tankötelezettséget. Rögzítette az állam iskolafenntartói jogát, s lehetővé tette, hogy a nemzetiségek gyerekei saját anyanyelvükön tanulhassanak. Igaz. 1848-hoz képest kompromisszumos volt a törvény, 1848 követelése, az oktatás államivá tétele nem történt meg. Sőt, az állami iskolaállítási jog is inkább formális lehetőség marad, hiszen az egyházi iskolák száz évvel ezelőtti 95 százalékos aránya a felszabadulásig is csupán 73,2 százalékra mérséklődött. És a nemzetiségek is alig tíz évig élvezhették a törvény előnyét, mert az erősödő nacionalizmus a magyarosítás szolgálatába kényszerítette iskoláikat. S MÉGIS: önmagában a törvényt jó kezdetnek kell tekinteni, hiszen jogilag megteremtette az alapokat egy széles körű népoktatás megszervezéséhez. És Eötvös, bízva a törvényben, nagy igyekezettel látott munkához: megszervezte a tanügyigazgatást, megindította a tanítók továbbképzését, elkészíttette a népiskola tantervét, gondoskodott tankönyvek kiadásáról. A klérus a parlamentben megszavazta ugyan a törvényt, de a valóságban alig tett valamit érte. sőt sokhelyütt a szószékről izgatott a kötelező népoktatás ellen. A földbirtokosok is vonakodtak hozzájárulni az iskolaállítás költségeihez, a községek meg nem bírták- egyedül a terheket. Ami pedig az állami költségvetést illeti: a törvény elfogadásának évében, 1868- ban az országgyűlés háromszor annyit szavazott meg a királyi udvartartásra, mint a közoktatásra. Érthető hát, ha lassan épültek az iskolák, s elmaradt az Eötvös által remélt fejlődés. A törvény születését követő 77 esztendő. 1919 kivételével tulajdonképpen az időnkénti nekirugaszkodások ellenére is, állandó visszalépések sorozata volt. A KŐTELEZŐ népoktatás igazi megoldása csaknem nyolc évtizedet váratott magára. A felszabadulás után, az egységes és mindenki számára kötelező állami általános iskola megteremtésével lett csak valóság, mégpedig új korszakot nyitó valóság. E hosszú. 1868-tól napjainkig tartó utat egy most megjelent, képekkel illusztrált tanulmánykötet foglalja össze. A Tanulmányok a 100 éves kötelező népoktatásról című könyv feltétlenül szakmai hiányt pótol, de egyben emléket is állít a centenárium alkalmából mindazoknak, akik az utóbbi száz évben oly állhatatosan küzdöttek a demokratikus alapozó iskoláért. —t. —é. üzemi bizományosoknak, elég volt. Most 200 ezer forint körül tartunk. December eleje óta minden üzemben rendeztek kiállítást. Nagy sikerrel. A BRG-ben 11 ezer forint volt a forgalom egyetlen napon, az Épületszerelő Vállalatnál 9 ezer forint, a Fémmunkásnál, a Reszelőgyárban, a Konzervgyárban hasonlóképpen, a megyei kórházban pedig rekord: 13 ezer forint. — Mi fogy legjobban? — A képzőművészeti könyvek. S a „slágerek”: Passuth új könyve, Berke- si, de Palotai Boris Zöld diója is. Aztán az új autótípuskönyv ... Nehéz volna felsorolni. Állandóan cseng a telefon. A bizományosok adják az újabb rendeléseket, vagy személyesen jönnek válogatni. Naponta 60—80 nagy csomagot állítunk össze és szállítunk ki gépkocsin az üzemekbe ... Most szívesen veszik részletre a könyvet, mert karácsony előtt mindenki egy kicsit pénzszűkében van. — Elegendő a készlet? — Nem mindenből. Ügy segítünk a bajon, hogy minden kedden felküldjük a kocsinkat utánpótlásért a központunkba. A nyomdák hétfőn szállítanak, nálunk már szerdán kaphatók a legújabb könyvek. — r. — ó. Bács megyeiek a Rádióban Pénteken Kecskeméten megállapodás született a Magyar Rádió képviselői és a megye művelődési vezetői között. A Rádió január 4-én egyórás műsort vesz fel a megyeszékhelyen a fiatalok életéről. A felvételt január 15-én, szerdán, a 20-as stúdió című adásban közvetítik. ,Csak éretteknek ajánlott' LUSZISZTRATE Arisztophanész borsos komédiája Kecskeméten Az ablak a Várhegyre nyílik. Kétoldalt megcsillan a mélyben a Duna. A Határőr úti új házból nézve a festői görög tájra emlékeztet Buda. Talán az égre- nyúló nyárfák teszik? Vagy pedig a premier előtt mindent átfűtő lázas hangulat? ... A Kecskeméti Katona József Színház december 27-én, pénteken mutatja be Arisztophanész komédiáját, a Lüszisztraté-t. Udvaros Béla rendező és felesége Dévay Kamilla, a címszereplő, hónapok óta készülnek a bemutatóra. Lakásukban az egész falat betöltő könyvszekrény. Egyik polcán felhalmozva a Lüsziszt- raté jóformán teljes irodalma. Udvaros Béla december elejéig mindennapos vendég volt Devecseri Gábor Kossuth-dijas költőnél, a mű fordítójánál és Majláth Júliánál, aki a zenét írta. Színházunk most másodízben tűz műsorra klasszikus görög drámát. Két éve valóságos — nincs jobb szavunk rá: — operettsikert aratott Kecskeméten Szo- phoklész Elektrája (rendező akkor is Udvaros Béla volt, a címszereplő Dévay Kamilla). — Mit várhatunk most? — A fordító is azonos — mondja a rendező. — Az akkori együttműködésünk Devecseri Gáborral, lelkesedése, segítőkészsége bírt arra, hogy ismét hozzá forduljak. Ennek köszönhető, hogy a Lüszisztraté 10 évvel ezelőtti előadásához képest — akkor a Néphadsereg Színháza mutatta be — teljesen új művel állunk most ki. Devecseri új előjátékot írt, hogy az avatatlan néző is megértse a történelmi szituációt, az eredetileg kicsit vázlatosan ránk maradt művet dramatur- eiailag kerekdeddé tette, s kigyomlálta a mai fülnek már érthetetlen mitológiai utalásokat. Továbbá kitűnő dalokat írt, amelyeket Majláth Júlia invenciózus, modern zenéjével élénkké, ■cönnyerj élvezhetővé teszik majd az előadást. — Igencsak borsos história Lüszisztratéé. Megesett már nagy európai városokban is, hogy botrányba fulladt az előadás. Nem merész vállalkozás Kecskeméten eljátszani? Szívesen kiíratnám a színlapra, hogy mondjuk: ben ... Ezért mondtam, hogy a Lüszisztraté érett felnőtteknek való. Akik tudják, hogy a Csárdásfci- rálynő és a Mese az író- gépről-szerű romantika hazug, tehát erkölcstelen, a görögök természetes élet- szeretete pedig nem az. — Az életszeretet azonban nem azt jelenti, hogy a szerelem körül forog a viMegbeszélés — otthon. Dévay Kamilla és Udvaros Béla. „Csak 28 éven felülieknek.” De még szó szerint vehetnék. Annyi bizonyos, hogy ez a darab csak érett felnőtteknek való... A mai ízlésben még erősen érezteti hatását a századforduló álszent polgári erkölcse. A polgár vasárnap 10-tól U-ig vallásos, amikor a templomban mutogatja magát, de egész héten át, miközben „pénzt csinál”, materialista. Ebben a világban minden hazug, a szerelem is. A kirakatban — művészet, színpad —- csupa romantika, a szerelem andalító, bájos varázslat. Ám a valóságban a polgár erkölcse a házasságtörés, a nyilvánosház, a házassága, a törvényes kapcsolat pedig csupán üzlet. G. B. Shaw és Ibsen vágta ezt közönsége arcába legőszintéb87. —. El tudom képzelni, mennyire izgulnak miattunk Hamadánban!... Különösen Verocska. Nem tréfa dolog: csaknem egy éve nincs hír az apjáról.,, — .. .és Boriszról — tette hozzá Pétya. Borisz egy pillantást vetett Pétyára, de hallgatott: milyen pimasz ez a kölyök! • Robinsonjaink már megkezdték az átköltözést: a kráter alsó vége lassan kiürült. Eltávoztak a medvék, a kőszáli kecskék, a rókák és vadnyulak, elmásztak a vidrák, elköltöztek a madarak. A mammutok nyugtalanok voltak és egész napokat a kráter felsó végében töltöttek. Az egész állatvilág megérezte a halálos gáz közeledtét, Egyszer Pétya felmászott az erdő fölé magasodó sziklára. Innen fentről nagyszerű kilátás nyilt. A kráter egész alsó része zöldellt a rengeteg növénytől. De délnyugati végében borzalmas folt sárgállott. Mintha tűz pusztított volna ott és minden kiégett volna. A fákon még zöld volt a lomb csúcsa, de alsó ágaik, a bokrok és a fű már elpusztult. A halott rész szomorú képet nyújtott. Pétyának összeszorult a szíve. Hát elpusztul ez az északi vad hegyek közé zárt csodálatos világ? Nem, ezt nem szabad megengedni! Be kell tapasztani a föld alatti járatokat, amelyeken keresztülszivárog a gáz. De nincs rá idő.,. Sietniük kell, először nekik kell biztonságba jutni. Vajon sikerül-e? Csupán egy ember van, aki meg tudja menteni őket és az állatokat és ezt az egész pompás természetet. És ez az ember: 6, Pétya Ogyin- cov. Lázban égő szemekkel, szilárd eltökéltséggel szaladt le a szikláról és futott egészen hazáig. —- Vászja bácsi! Emberek! — tört ki belőle, amint megpillantotta társait. — Engedélyt kérek, hogy azonnal útnak indulhassak. Most voltam a nyugati végen. A gáz támad. Ha nem jön segítség, nem tudunk kitörni innen. De én idevezetem az embereket, meglátják ... Már teljesen egészséges vagyok és köny- nyen megteszem az utat. Csak Kávát és Tujt kérem és meglátják, nem egészen egy fél hónap múlva ideérnek az emberek és megmentik magukat és az egész krátert. No, engedjenek már el... A kutatók néma, töprengő arccal fogadták Pétya szavait. Ha elengedik a fiút, kockára teszik életét. De nemet sem szabad mondani neki. Itt mindnyájukra pusztulás vár.,. Mit tegyenek, mit válaszoljanak Pétyának? Várták, mit mond Uszkov: ő nemcsak a csapat vezetője, hanem Pétya apjának a helyettese is. — Igazi komszomolista vagy, Pétya — mondta Uszkov rövid gondolkodás után. — Bármennyire fáj is érted a szívem... Indulj hát el, más választásunk mncs... m Luka Luklcs egy pillanatra sem távozott el a tűzhelytől. Már halomban állt a sok pogácsa, sütemény. Az egész ház tele volt a sült hús illatával. Alaposan megcsappant Szpe- ranszkij spájzában az élelmiszer-tartalék, de Hvataj- Muha még mindig sütött, főzött. Ügy nézett ki a dolog, mintha a szakács egy messzi menetgyakorlatra induló század számára készítené a menázsit. A két kutya érezte, hogy valami szokatlan dolog történik, mert állandóan Pétya körül nyüzsögtek. Erőteljesen etették őket. Tuj úgy meghízott, hogy Borisz aggódva Jegyezte meg: — Túltápláltuk.,. Most már át sem fér a lyukon, Pétya egész idejét Ljubimowal töltötte. Az idegen- vezető kioktatta éa ellenőrizte tudását: — Tegyük fel, hogy nincs iránytűd, elvesztetted. Hogy folytatod az utad? — Éjszaka a sarkcsillaggal ellenkező irányba, délnek tartok, Nappal a fa törzse alapján tájékozódom: a moha északi részét borítja. — De most tavasz van, hol találsz te ilyenkor mohát? Hogyan tájékozódsz a folyondár alapján? — A folyondár csak a déli lejtőkön terem. Aztán meg maga azt mondta hogy napsütésben a folyondárban a nedvkeringés törzsének déli végében kezdődik, Így van? — Remek! Helyes! De azt mondd meg, min úszód át a folyót? — Két gerendát vesszővel összekötözök. De még jobb a három gerenda és arra rozsét rakni. — Hogy fogsz aludni? — Hálózsákban. Előbb azonban a szél ellen hófalat emelek. A földet tűzzel felmelegítem és galy- lyakkal leterítem. — És ha nincs erdő a közelben? — Hálózsákommal és a kutyákkal együtt befúrom magam a hóba. — Március van, a hó csillog. Tudsz róla, hogy hóvakságot lehet kapni? — Csak sötét tárgyakra fogok nézni: fára bokorra, vízre, lábaimra. Sötét kendőt kötök a szememre. — Hogy viselkedsz a medvékkel szemben? (Folytatjuk) lág — fogják majd mondani. — Jó, lássuk akkor, mennyire természetesen gyökerezik a téma nemcsak a görög gondolkodásmódban, hanem a történelmi körülményekben is. A komédia megírása idején húsz éve tart már Athén és Spárta háborúja. A férfiak a legszebb korukat, fiatal éveiket azzal töltik, hogy gyilkolják egymást. Értelmetlenül folyik a vér, pusztulnak a férjek, a fiák, a szerelmesek. Arisztophanész „pokoli ám zseniális” ötlete; azon megmutatni a háború esztelenségét, hogy tüstént be lehet fejezni, ha a nők szerelmi sztrájkba lépnek. Ettől egyszeriben megjön a férfiak jobbik esze, s elmegy a kedvük a további hadakozástól, megkötik a békét... Ariszto- phanész mintegy negyven művéből 11 maradt fenn, s három kifejezetten háborúellenes. — Nem kell-e attól tartanunk, hogy a mai néző félreérti ezt az elszánt békevágyat is. Nem egyenlő-e ez a pacifizmussal? — Arisztophanész csak a testvérháborút ellenzi. Emlékezteti a spártaiakat arra az időre, amikor együtt harcoltak az athéniekkel, s hazája, Athén polgárait is figyelmezteti, hogy volt idő, amikor a spártaiak mentették meg őket a szolgaságtól... A darabban azt mondja egy helyen Lti- szisztraté a férfiaknak: „Ha perzsa zúdulna hazánkra, a fogunkkal, a körmünkkel veletek mi magunk is a harcba sietnénk.” * A Lüszisztraté remekmű. A szertelen játék mély értelmű és tiszta gondolatokat takar, mindmáig érvényes mondanivalót. Ha a néző csak a vérbő, pikáns históriát venné észre, akkor is megsejt valamit a görög szellemből, az antik humanitásból. De bizonyosak vagyunk benne, hogv közönségünk érteni és méltányolni fogia a Kecskeméti Katona József Színház e szép vállalkozásé* Mester László
