Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

1968. december 21, szombat 3. oldal Amatőr kertészek Kik az új jelentkezők? kertszövetkezet elnöke. Hatan üljük körül az dicsomot, s ezenkívül sok számgépek elhelyezésére asztalt. Az öt „amatőr” kér- mást termesztettünk az idén színt építünk, tész és az újságíró. A bajai is a családdal összefogva, kertszövetkezet tagjai, a já- A bruttó jövedelmünk kö- rási tanács v. b. mezőgaz- rülbelül ötezer forintra jön dasági és élelmezésügyi ősz- ki. Tény, hogy nem kel­tájának öt munkatársa. lett a piacra járni friss Barcza Egoné a szó, ő a zöldségféléért. Mihalovics Attila élel­mezésügyi felügyelő kiegé­szíti: — A kertszövetkezetnek nagy előnye, hogy segítik az ellátást, hiszen a csalá­dok általában szükségletük jelentős részét megtermelik zöldségfélékből. Nekem az különösen tetszik, hogy magam szedem a termést, frissen. Horváth Belőné admi­nisztrátor egy éve lépett be. — öten járunk ki a hobby-kertünkbe. A gyere­kek élvezik a jó levegőt, mi meg azt, hogy a napi megszokott munka után egy kicsit felüdülhetünk. — Az amatőr kertészkedés _ A jeienlegi tagok fő­nem okoz fizikai megerol- ként aikalmazottak, a bajai tetest. vetem közbe. ipari üzemek munkásai. — Ezt a munkát szóra- Számos nyugdíjasunk is van. Az új jelentkezők szintén az előbb említettek közül kerülnek ki. Igényeik kielégítésére természetesen újabb állami tartalékterü­Horváth Béláné: — örül­tek a gyerekek. Barcza Egon: termővé tenni kozva végezzük — mondja — Sikerült az elnök, aki egyébként ad- a mocsarat, minisztrátor az osztályon. — Ha látta volna, hogy — A SZÖVOSZ évekkel Szabó Imre, a bajai járási ezelőtt indította el az ak­ciót a városi és a város- ip környéki földdel nem ren- !-* delkező ipari munkások és alkalmazottak kertészkedé- si igényeinek kielégítésére. Jövedelmező hobby, mun­ka után egy kicsit felfris­sül az ember, tehát egész­ségileg is jó hatása van. Az elmúlt év tavaszán ala­kult meg Baján a kertszö­vetkezet ötven taggal. El­vadult, elmocsarasodott, előzőleg nem művelt álla­mi tartalékföldet vettünk át. Nagy anyagi és fizikai erőfeszítéssel tettük hasz- nosíthatóvá. Sikerült segít­séget kapnunk az Országos Vízügyi Hivataltól, meg a Bácskai Vízgazdálkodási Társulattól. Egyre többen Csathó Zslgmond. _ Meg_ jelentkeztek es ma már találtuk számításunkat. JP’-en vagyunk, de újabb pártbizottság első titkára miként serénykedett, rakta a zsákot, izzadt a többiek­kel együtt, jobban megér­tené, hogy milyen kikap­csolódás ez. Nem beszélve arról, hogy pszichológiai hatása is van, hiszen azt mondják az emberek: íme a vezetők sem restellik a fizikai munkát. Ugyanis a járás, város csaknem vala­mennyi párt- és tanácsi ve­zetője tagja szövetkezetünk­nek. — Milyen további elkép­zeléseik vannak? — Közös alapot létesítet­tünk. Minden tag négy­szögölenként 50 fillérrel já­rul hozzá évenként a szö­vetkezeti beruházásokhoz. Üjabb kutakat tervezünk, öntözőmotort, talajművelő száz jelentkezőnk van. Az gépeket, permetezőberende- alakuláskor az 50 holdból zeseket veszünk. A szer- csak 10 volt mezőgazdasá­gi művelésre alkalmas. György Imre, a szövetke­zet agronómusa veszi át a szót. — Háromszáznyolcvan négyszögöles parcellákra osztottuk a területet. Uta­kat hoztunk rendbe, csa­tornákat, betonátereszeket építettünk, kutat fúrtunk. Csathó Zsigmond, aki a járási tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes veze­tője, hozzáteszi: — Főként zöldségféléket termesztünk. Elégedett va­gyok a jövedelemmel. Ép pen az előbb készítettem egy rövid számvetést. Töb bek között 4 mázsa burgo­nyát, 5 mázsa dinnyét, egy- egy mázsa paprikát, oara­letekre lesz szükség, amit a városi tanácstól kapunk. Elismerés illeti a bajaiak kezdeményezését. Ilyen kertszövetkezet Jelenleg csak egy van a megyében. A MESZÖV-nek teljes jogú tagjaként működik, a szak- szövetkezetek alapszabályá­nak és elveinek figyelem- bevételével. A kertszövetkezeti moz­galom az eddigieknél több támogatást érdemel. A ba­jaiak példáját érdemes kö­vetni más városokban is. Kiskertakció egyébként in­dult már Kiskunfélegyhá­zán és újabban Kecskemé- en is. Érdemes ezt tovább­fej lesztenL K.S. Kommunista aktívaértekezlet Tegnap délelőtt a Cifra­palotában kommunista ak­tívaértekezletet tartottak a Bács-Kiskun megyei Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat dolgozók Az értekezleten megje­lent dr. Kovács Gyula, a megyei tanács pártszerve­zetének titkára, Maráz Jó­zsef, a Gabonafelvásárló Tröszt Vezérigazgatóságá­nak képviselője is. Az ün­nepi beszámolót Sarok An­tal, a vállalat igazgatója tartotta. Ismertette az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtá­sát a vállalatnál, majd a vidéki üzemek pártszerve­zetei képviselőinek hozzá­szólásai hangzottak eL A hozzászólók értékes javas­latokat tettek a munka to­vábbi javítására. Az ünnepi értekezlet vé­gén harmincnégy aktivista kapott Kiváló dolgozó jel­vényt, emléklapot, illetve pénzjutalmat Hoci-nesxe Elsőnek az országban Az országban elsőként megyénk takarékszövetke­zetei érték el a 200 millió forintos betétállományt. Négy évvel ezelőtt négy megye fej-fej mellett ver­senyzett a 100 milliós be­tétállomány eléréséért most az utánunk következő me­gye 25 millió forinttal kö­zelítette meg a 200 milliót Nemcsak azért jelentős az eredmény, mert egyetlen év sem volt, amikor 40 millió forinttal növekedett a be­tétállomány. mint az idén, hanem azért is, mert 40 ezerre gyarapodott a taglét­számuk, s 85 millió forint kölcsönt adtak tagjaiknak. György Imre: — Lestük az esőt. Mihalovics Attila: — Ma­gunk szedtük a termést. Tovább lángol az algyői olajkát, ma kísérlik meg az oltást Az algyői szénhidrogén­medence 168-as kútjából csütörtök reggel óriás erő­vel kitört és lángra lobbant olaj és föld­gáz pénteken még hatalmas láng- és füsttengert alkotott a kút környékén. A 100 at­moszféra nyomással ma­gasba törő elemek útjából sikerült eltávolítani a le­omlott és összeolvadt acél­tornyot, s eközben letép­ték a megrongálódott kút- zárószerkezetet is. Néhány olajbányász azbesztruhá­ban annyira megközelítette az acélszerkezeteket, hogy lánctalpas vontatókra akaszthatták és elvontat­ták a lángoló kút környé­kéről. Erre azért volt szük­ség nehogy az izzó acél­tárgyak később lehetetlen­né tegyék az oltást. A földgyaluk, buldóze­rek, szállítógépek kezelői pénteken megfeszített munkával tovább építették a kút körül a két körgátat. A sürgős gátépítést az in­dokolja, hogy a tűz elol­tása után a szétömlő olajat összegyűjtsék, majd elszál­lítsák tartálykocsikkal. Az óriás lángoszlop eloltását szombat délelőttre halasz­tották. A tervek szerint porágyúkkal kísérlik meg a lángok elfojtását. Az olajkitörés megszüntetése további nagy feladatot je­lent majd. Az értékes szén- hidrogének add'.g ie szakr- datlanu1 öm'tr k. „ Péntek estig mintegy fél­ezer köbméternyi olaj és több mint félmillió köb­méter földgáz lett a lángok martaléka. (MTI) Az építők szakszerveze­tének megyei bizottsága nemrég foglalkozott az újí­tási mozgalom jelenlegi helyzetével. Megállapította, hogy az visszaesett, s rész­letesen, objektiven elemezte ennek okait is. Az újítások­kal foglalkozó szakemberek javaslatait is felhasználva mutattak rá a stagnálásból kivezető módszerekre. Ezek közt ilyenekre, mint mű­szaki segítségnyújtás az újí­tási javaslatok kidolgozásá­hoz, tapasztalatcsere láto­gatások szervezése, az újí tások rugalmasabb elbírá­lása, illetve az átfutási idő megrövidítése, ankétok tar­tása. Hogy úgy mondjuk, ha­gyományos módszerek ezek, s ha jól csinálták, eddig is eredményre vezettek. Nem érdektelen azonban arra is gondolni, hogyan lehetne ezeket a régi formákat új vonásokkal érdekesebbé, s főleg hatásosabbá tenni. Egy példát említünk arra, miként lehet a rendelkezés­re álló anyagi kerettel ne­mes értelemben vett reklá­mot csinálni az ügynek. Emlékezzünk az ifjú köz­gazdászok televíziós vetél­kedőjének múltkori fordu­lójára. Annak egyik inter­mezzo jaként Iktatták be a MÉH Vállalat ötletpályáza­tát. Megadták a feladatot, s a betelefonált, legéletre­valóbb javaslatokat azonnal szép összegekkel jutalmaz­ták. Nem hisszük, hogy akár az építőiparban, akár más szakmában ne lehetne ha­sonlóval megpróbálkozni. Bizonyára akadna a válla­latoknál olyan égető prob­léma — éppen az újítási célfeladatok között is eset­leg a lessürgetőbb —, amelynek megoldásához na­gyon elkelne az újítók se­gítsége. Miért ne lehetne ezt — mondjuk — egy újí­tási ankét alkalmával, az előbbi példához hasonlóan, gyors ötletpályázatként „fel­dobni”? Azzal, hogy az an­kéten mindjárt honorálják is — természetesen — mél­tó összegekkel a legjobb ja­vaslatokat, illetve koncep­ciói. Állítjuk, enek aztán volna gyors ösztönző hatása, s olyan következménye is, hogy azt a bizonyos átfu­tási időt mind a vállalat, mind az újítók érdekében minimálisra csökkentsék. Persze tudjuk, hogy legtöbb újítási feladat nagy elmé­lyülés, hosszas kísérletezés, kutatómunka elé állítja a munkásokat, műszakiakat. De biztos, hogy sok olyan tennivaló is van, amelyhez egy vetélkedő feszült lég­körében, s a gyors jutalom kilátásával — „villámötlet- tel” is lehet megoldást ta­lálni. Általában kárhoztatjuk az „adj uramisten, de mind­járt” álláspontot, de ez sem lehet minden helyzetben és időben érvényes. Láthattuk a tévé-vetélkedő példáján, hogy még nagyszabású cé­lok is gyorsabban érhetők el —- hoci-nesze alapon. Tóth István Tormából — egymillió Az idén 10 holdon ter­mesztettek tormát, a kis­kunfélegyházi Vörös Októ­ber Termelőszövetkezetben, amelyről ősszel több mint 300 mázsa elsőosztályú ter­mést takarítottak be. A házi feldolgozás hu­szonnégy tagnak nyújt munkaalkalmat a tél elején. A tisztítás, a mosás és a darálás saját készítésű gé­pekkel történik. Az utóbbi műveletet a torma erős, jellegzetes illata miatt gáz­álarcban végzik. A tartósí­tás és az ízesítés is saját recept alapján készül. A készítményt maguk csoma­golják, 15 dekás műanyag­poharakba és 5 literes üve­gekbe. Az idei termésből mintegy 150 ezer pohár és ezer üveg árut készítenek, az értékesítést a TÁSZI szervezte meg. A 10 holdnyi torma az idén 1,2 millió forint brut­tó bevételhez juttatta a kö­zös gazdaságot. E tapaszta­latok alapján jövőre 52 hol­don telepítenek tormát, amelyből 32 holdnyit rend­szeresen öntöznek. Mit kell tudni a száj- és körömfájásról A ragadós száj- és köröm­fájás a kérődző állatok és sertések fertőző betegsége. A betegség az áUattal, húsával, tejével, egyéb termékeivel és azok csomagolására használt anyagokkal, valamint a beteg állatokkal, vagy termékeikkel érintkező személyek és tár­gyak útján terjed. Az utóbbi időben több kö­zép-európai országban jelent­kezett és behurcolás miatt né­hány helyen hazánkban is megtalálható. Behurcolásának megakadályozására intézkedé­seket kell tenni a gazdaságok­nak. Gondoskodjanak az állat­tartó telepek bekerítéséről, ar­ról, hogy idegen személyek ne járjanak a telepeken, z ott dolgozó alkalmazottakat pedig lássák el munkaruhával, láb­belivel, amit csak a telepen belül viselhetnék. Gondoskod­janak részükre megfelelő öl­töző- és mosdóhelyiségről is. A háztáji állatállomány ete­tését mindig ugyanaz a sze­mély végezze. A betegséget húshulladék, vagy a hús mo- sóleve is közvetítheti, ezért ezeket etetés előtt minden esetben főzni kell. A betegség tünetei különbö­zőek lehetnek az egyes állat- farknál. Az állatok lázasak, o-éi-anak, csámcsognak. A -ő'tan a nyelven, a körmön, vagy lábvégeken, sertés-knéi a túrókarimán hólyagok ke­letkeznek. Ezek a hólyagok rövidesen felfakadnak és he­lyükön élénk vörös sebek ma­radnak. Különösen sertéseknél fordul elő, hogy csak a láb­végek megbetegedése észlelhe­tő, ami az állatok topogásá- ban, sántitásában nyilvánul meg, vagy abban, hogy nem tudnak a lábukra állni. Az állattartó, vagy állatgon­dozó, ha a tüneteket észleli, azonnal jelenteni köteles a ta­nácsnak, vagy az állatorvos­nak. A betegség továbbhurco lásának megelőzése érdekében a bejelentést olyan személy út­ján tegye meg, aki a beteg állatokkal nem érintkezett. Az állatorvos megérkezéséig a fer­tőzött helyről eltávozni, vagy oda másnak belépni nem sza­bad. Mivel a beteg állatban és kör­nyezetében ragályanyag talál­ható meg a fertőzött helyet zár­lat alá kell helyezni. Ez azt je­lenti, hogy a lezárt helyről bizonyos ideig személyeknek kimenni, onnan állati terméket és olyan tárgyat, amellyel a betegséget terjeszthetik, kivin­ni nem szabad. Azt a közsé­get, amelyben egyetlen helyen is jelentkezik a betegség, szin­tén zárlat alá kell helyezni. Ez az állatforgalom és legelte­tés megszüntetésével, az állati termékek és esetleg a szemé­lyi forgalom korlátozásával jár. A fertőzött helyeken a ra­gályanyagot a zárlat tartalma alatt meg kell semmisíteni. Ez a fertőzött helyen levő összes beteg és betegség iránt fogé­kony állat — állami kártala­nítással járó — leölésével, vagy az állatok helyi zárlat mellett történő betegség átvészelésével történhet. A beteg állatból a nyállal, a szájban és lábvégeken felfa­kadt hólyagcafatokkal, vizelet­tel kikerült ragályanyag meg­semmisítésére legalkalmasab­bak a lúgos fertőtlenítőszerek 3 százalékos vizes oldatai. Ilye­nek többek között a klór-lúg, valamint i Csepel—12 fertőt­lenítő anyag. Ezek mind a sze­mélyek, mind az állatok és tárgyak fertőtlenítésére egy­aránt alkalmasak. A betegség leküzdése nem kizárólagosan csak az állator­vosok és a hatóság feladata. Munkájuk eredményes végzé­séhez elengedhetetlenül szük­séges a lakosság segítsége. Ahol ugyanis az intézkedése­ket megértik és végrehajtásuk­hoz társadalmi segítséget nyúj­tanak, a rendkívül 'eszél'es betegséget megelőzhetik, vagy ha mégis fellép, aránylag kis károsodással eredményesen cs viszonylag gyorsan fel is szá­molhatják. Dr. Csukás András, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Miniszterit m osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom