Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
1968. december 21, szombat 3. oldal Amatőr kertészek Kik az új jelentkezők? kertszövetkezet elnöke. Hatan üljük körül az dicsomot, s ezenkívül sok számgépek elhelyezésére asztalt. Az öt „amatőr” kér- mást termesztettünk az idén színt építünk, tész és az újságíró. A bajai is a családdal összefogva, kertszövetkezet tagjai, a já- A bruttó jövedelmünk kö- rási tanács v. b. mezőgaz- rülbelül ötezer forintra jön dasági és élelmezésügyi ősz- ki. Tény, hogy nem keltájának öt munkatársa. lett a piacra járni friss Barcza Egoné a szó, ő a zöldségféléért. Mihalovics Attila élelmezésügyi felügyelő kiegészíti: — A kertszövetkezetnek nagy előnye, hogy segítik az ellátást, hiszen a családok általában szükségletük jelentős részét megtermelik zöldségfélékből. Nekem az különösen tetszik, hogy magam szedem a termést, frissen. Horváth Belőné adminisztrátor egy éve lépett be. — öten járunk ki a hobby-kertünkbe. A gyerekek élvezik a jó levegőt, mi meg azt, hogy a napi megszokott munka után egy kicsit felüdülhetünk. — Az amatőr kertészkedés _ A jeienlegi tagok főnem okoz fizikai megerol- ként aikalmazottak, a bajai tetest. vetem közbe. ipari üzemek munkásai. — Ezt a munkát szóra- Számos nyugdíjasunk is van. Az új jelentkezők szintén az előbb említettek közül kerülnek ki. Igényeik kielégítésére természetesen újabb állami tartalékterüHorváth Béláné: — örültek a gyerekek. Barcza Egon: termővé tenni kozva végezzük — mondja — Sikerült az elnök, aki egyébként ad- a mocsarat, minisztrátor az osztályon. — Ha látta volna, hogy — A SZÖVOSZ évekkel Szabó Imre, a bajai járási ezelőtt indította el az akciót a városi és a város- ip környéki földdel nem ren- !-* delkező ipari munkások és alkalmazottak kertészkedé- si igényeinek kielégítésére. Jövedelmező hobby, munka után egy kicsit felfrissül az ember, tehát egészségileg is jó hatása van. Az elmúlt év tavaszán alakult meg Baján a kertszövetkezet ötven taggal. Elvadult, elmocsarasodott, előzőleg nem művelt állami tartalékföldet vettünk át. Nagy anyagi és fizikai erőfeszítéssel tettük hasz- nosíthatóvá. Sikerült segítséget kapnunk az Országos Vízügyi Hivataltól, meg a Bácskai Vízgazdálkodási Társulattól. Egyre többen Csathó Zslgmond. _ Meg_ jelentkeztek es ma már találtuk számításunkat. JP’-en vagyunk, de újabb pártbizottság első titkára miként serénykedett, rakta a zsákot, izzadt a többiekkel együtt, jobban megértené, hogy milyen kikapcsolódás ez. Nem beszélve arról, hogy pszichológiai hatása is van, hiszen azt mondják az emberek: íme a vezetők sem restellik a fizikai munkát. Ugyanis a járás, város csaknem valamennyi párt- és tanácsi vezetője tagja szövetkezetünknek. — Milyen további elképzeléseik vannak? — Közös alapot létesítettünk. Minden tag négyszögölenként 50 fillérrel járul hozzá évenként a szövetkezeti beruházásokhoz. Üjabb kutakat tervezünk, öntözőmotort, talajművelő száz jelentkezőnk van. Az gépeket, permetezőberende- alakuláskor az 50 holdból zeseket veszünk. A szer- csak 10 volt mezőgazdasági művelésre alkalmas. György Imre, a szövetkezet agronómusa veszi át a szót. — Háromszáznyolcvan négyszögöles parcellákra osztottuk a területet. Utakat hoztunk rendbe, csatornákat, betonátereszeket építettünk, kutat fúrtunk. Csathó Zsigmond, aki a járási tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, hozzáteszi: — Főként zöldségféléket termesztünk. Elégedett vagyok a jövedelemmel. Ép pen az előbb készítettem egy rövid számvetést. Töb bek között 4 mázsa burgonyát, 5 mázsa dinnyét, egy- egy mázsa paprikát, oaraletekre lesz szükség, amit a városi tanácstól kapunk. Elismerés illeti a bajaiak kezdeményezését. Ilyen kertszövetkezet Jelenleg csak egy van a megyében. A MESZÖV-nek teljes jogú tagjaként működik, a szak- szövetkezetek alapszabályának és elveinek figyelem- bevételével. A kertszövetkezeti mozgalom az eddigieknél több támogatást érdemel. A bajaiak példáját érdemes követni más városokban is. Kiskertakció egyébként indult már Kiskunfélegyházán és újabban Kecskemé- en is. Érdemes ezt továbbfej lesztenL K.S. Kommunista aktívaértekezlet Tegnap délelőtt a Cifrapalotában kommunista aktívaértekezletet tartottak a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozók Az értekezleten megjelent dr. Kovács Gyula, a megyei tanács pártszervezetének titkára, Maráz József, a Gabonafelvásárló Tröszt Vezérigazgatóságának képviselője is. Az ünnepi beszámolót Sarok Antal, a vállalat igazgatója tartotta. Ismertette az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását a vállalatnál, majd a vidéki üzemek pártszervezetei képviselőinek hozzászólásai hangzottak eL A hozzászólók értékes javaslatokat tettek a munka további javítására. Az ünnepi értekezlet végén harmincnégy aktivista kapott Kiváló dolgozó jelvényt, emléklapot, illetve pénzjutalmat Hoci-nesxe Elsőnek az országban Az országban elsőként megyénk takarékszövetkezetei érték el a 200 millió forintos betétállományt. Négy évvel ezelőtt négy megye fej-fej mellett versenyzett a 100 milliós betétállomány eléréséért most az utánunk következő megye 25 millió forinttal közelítette meg a 200 milliót Nemcsak azért jelentős az eredmény, mert egyetlen év sem volt, amikor 40 millió forinttal növekedett a betétállomány. mint az idén, hanem azért is, mert 40 ezerre gyarapodott a taglétszámuk, s 85 millió forint kölcsönt adtak tagjaiknak. György Imre: — Lestük az esőt. Mihalovics Attila: — Magunk szedtük a termést. Tovább lángol az algyői olajkát, ma kísérlik meg az oltást Az algyői szénhidrogénmedence 168-as kútjából csütörtök reggel óriás erővel kitört és lángra lobbant olaj és földgáz pénteken még hatalmas láng- és füsttengert alkotott a kút környékén. A 100 atmoszféra nyomással magasba törő elemek útjából sikerült eltávolítani a leomlott és összeolvadt acéltornyot, s eközben letépték a megrongálódott kút- zárószerkezetet is. Néhány olajbányász azbesztruhában annyira megközelítette az acélszerkezeteket, hogy lánctalpas vontatókra akaszthatták és elvontatták a lángoló kút környékéről. Erre azért volt szükség nehogy az izzó acéltárgyak később lehetetlenné tegyék az oltást. A földgyaluk, buldózerek, szállítógépek kezelői pénteken megfeszített munkával tovább építették a kút körül a két körgátat. A sürgős gátépítést az indokolja, hogy a tűz eloltása után a szétömlő olajat összegyűjtsék, majd elszállítsák tartálykocsikkal. Az óriás lángoszlop eloltását szombat délelőttre halasztották. A tervek szerint porágyúkkal kísérlik meg a lángok elfojtását. Az olajkitörés megszüntetése további nagy feladatot jelent majd. Az értékes szén- hidrogének add'.g ie szakr- datlanu1 öm'tr k. „ Péntek estig mintegy félezer köbméternyi olaj és több mint félmillió köbméter földgáz lett a lángok martaléka. (MTI) Az építők szakszervezetének megyei bizottsága nemrég foglalkozott az újítási mozgalom jelenlegi helyzetével. Megállapította, hogy az visszaesett, s részletesen, objektiven elemezte ennek okait is. Az újításokkal foglalkozó szakemberek javaslatait is felhasználva mutattak rá a stagnálásból kivezető módszerekre. Ezek közt ilyenekre, mint műszaki segítségnyújtás az újítási javaslatok kidolgozásához, tapasztalatcsere látogatások szervezése, az újí tások rugalmasabb elbírálása, illetve az átfutási idő megrövidítése, ankétok tartása. Hogy úgy mondjuk, hagyományos módszerek ezek, s ha jól csinálták, eddig is eredményre vezettek. Nem érdektelen azonban arra is gondolni, hogyan lehetne ezeket a régi formákat új vonásokkal érdekesebbé, s főleg hatásosabbá tenni. Egy példát említünk arra, miként lehet a rendelkezésre álló anyagi kerettel nemes értelemben vett reklámot csinálni az ügynek. Emlékezzünk az ifjú közgazdászok televíziós vetélkedőjének múltkori fordulójára. Annak egyik intermezzo jaként Iktatták be a MÉH Vállalat ötletpályázatát. Megadták a feladatot, s a betelefonált, legéletrevalóbb javaslatokat azonnal szép összegekkel jutalmazták. Nem hisszük, hogy akár az építőiparban, akár más szakmában ne lehetne hasonlóval megpróbálkozni. Bizonyára akadna a vállalatoknál olyan égető probléma — éppen az újítási célfeladatok között is esetleg a lessürgetőbb —, amelynek megoldásához nagyon elkelne az újítók segítsége. Miért ne lehetne ezt — mondjuk — egy újítási ankét alkalmával, az előbbi példához hasonlóan, gyors ötletpályázatként „feldobni”? Azzal, hogy az ankéten mindjárt honorálják is — természetesen — méltó összegekkel a legjobb javaslatokat, illetve koncepciói. Állítjuk, enek aztán volna gyors ösztönző hatása, s olyan következménye is, hogy azt a bizonyos átfutási időt mind a vállalat, mind az újítók érdekében minimálisra csökkentsék. Persze tudjuk, hogy legtöbb újítási feladat nagy elmélyülés, hosszas kísérletezés, kutatómunka elé állítja a munkásokat, műszakiakat. De biztos, hogy sok olyan tennivaló is van, amelyhez egy vetélkedő feszült légkörében, s a gyors jutalom kilátásával — „villámötlet- tel” is lehet megoldást találni. Általában kárhoztatjuk az „adj uramisten, de mindjárt” álláspontot, de ez sem lehet minden helyzetben és időben érvényes. Láthattuk a tévé-vetélkedő példáján, hogy még nagyszabású célok is gyorsabban érhetők el —- hoci-nesze alapon. Tóth István Tormából — egymillió Az idén 10 holdon termesztettek tormát, a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezetben, amelyről ősszel több mint 300 mázsa elsőosztályú termést takarítottak be. A házi feldolgozás huszonnégy tagnak nyújt munkaalkalmat a tél elején. A tisztítás, a mosás és a darálás saját készítésű gépekkel történik. Az utóbbi műveletet a torma erős, jellegzetes illata miatt gázálarcban végzik. A tartósítás és az ízesítés is saját recept alapján készül. A készítményt maguk csomagolják, 15 dekás műanyagpoharakba és 5 literes üvegekbe. Az idei termésből mintegy 150 ezer pohár és ezer üveg árut készítenek, az értékesítést a TÁSZI szervezte meg. A 10 holdnyi torma az idén 1,2 millió forint bruttó bevételhez juttatta a közös gazdaságot. E tapasztalatok alapján jövőre 52 holdon telepítenek tormát, amelyből 32 holdnyit rendszeresen öntöznek. Mit kell tudni a száj- és körömfájásról A ragadós száj- és körömfájás a kérődző állatok és sertések fertőző betegsége. A betegség az áUattal, húsával, tejével, egyéb termékeivel és azok csomagolására használt anyagokkal, valamint a beteg állatokkal, vagy termékeikkel érintkező személyek és tárgyak útján terjed. Az utóbbi időben több közép-európai országban jelentkezett és behurcolás miatt néhány helyen hazánkban is megtalálható. Behurcolásának megakadályozására intézkedéseket kell tenni a gazdaságoknak. Gondoskodjanak az állattartó telepek bekerítéséről, arról, hogy idegen személyek ne járjanak a telepeken, z ott dolgozó alkalmazottakat pedig lássák el munkaruhával, lábbelivel, amit csak a telepen belül viselhetnék. Gondoskodjanak részükre megfelelő öltöző- és mosdóhelyiségről is. A háztáji állatállomány etetését mindig ugyanaz a személy végezze. A betegséget húshulladék, vagy a hús mo- sóleve is közvetítheti, ezért ezeket etetés előtt minden esetben főzni kell. A betegség tünetei különbözőek lehetnek az egyes állat- farknál. Az állatok lázasak, o-éi-anak, csámcsognak. A -ő'tan a nyelven, a körmön, vagy lábvégeken, sertés-knéi a túrókarimán hólyagok keletkeznek. Ezek a hólyagok rövidesen felfakadnak és helyükön élénk vörös sebek maradnak. Különösen sertéseknél fordul elő, hogy csak a lábvégek megbetegedése észlelhető, ami az állatok topogásá- ban, sántitásában nyilvánul meg, vagy abban, hogy nem tudnak a lábukra állni. Az állattartó, vagy állatgondozó, ha a tüneteket észleli, azonnal jelenteni köteles a tanácsnak, vagy az állatorvosnak. A betegség továbbhurco lásának megelőzése érdekében a bejelentést olyan személy útján tegye meg, aki a beteg állatokkal nem érintkezett. Az állatorvos megérkezéséig a fertőzött helyről eltávozni, vagy oda másnak belépni nem szabad. Mivel a beteg állatban és környezetében ragályanyag található meg a fertőzött helyet zárlat alá kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy a lezárt helyről bizonyos ideig személyeknek kimenni, onnan állati terméket és olyan tárgyat, amellyel a betegséget terjeszthetik, kivinni nem szabad. Azt a községet, amelyben egyetlen helyen is jelentkezik a betegség, szintén zárlat alá kell helyezni. Ez az állatforgalom és legeltetés megszüntetésével, az állati termékek és esetleg a személyi forgalom korlátozásával jár. A fertőzött helyeken a ragályanyagot a zárlat tartalma alatt meg kell semmisíteni. Ez a fertőzött helyen levő összes beteg és betegség iránt fogékony állat — állami kártalanítással járó — leölésével, vagy az állatok helyi zárlat mellett történő betegség átvészelésével történhet. A beteg állatból a nyállal, a szájban és lábvégeken felfakadt hólyagcafatokkal, vizelettel kikerült ragályanyag megsemmisítésére legalkalmasabbak a lúgos fertőtlenítőszerek 3 százalékos vizes oldatai. Ilyenek többek között a klór-lúg, valamint i Csepel—12 fertőtlenítő anyag. Ezek mind a személyek, mind az állatok és tárgyak fertőtlenítésére egyaránt alkalmasak. A betegség leküzdése nem kizárólagosan csak az állatorvosok és a hatóság feladata. Munkájuk eredményes végzéséhez elengedhetetlenül szükséges a lakosság segítsége. Ahol ugyanis az intézkedéseket megértik és végrehajtásukhoz társadalmi segítséget nyújtanak, a rendkívül 'eszél'es betegséget megelőzhetik, vagy ha mégis fellép, aránylag kis károsodással eredményesen cs viszonylag gyorsan fel is számolhatják. Dr. Csukás András, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszterit m osztályvezetője