Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MAGYAR SÍOCTaLISTA M'tTNKÁSPÁRT B Á C S'-K IS K U/T M E G Y EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Növeljük a dolgozók műveltségét Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap Kecskeméten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen részt vett Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára, a SZOT Elnökség tagja, Baranyai Tibor, a SZOT kulturális osztályának vezetője, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A tanácsülést Borsodi György, az SZMT vezető titkára nyitotta meg, majd Urbán Pálné, az SZMT kulturális munkabizottságának vezetője terjesztett elő jelentést a szakszervezetek nevelő tevékenységének tapasztalatairól, s 'az 1969—70. évi feladatokról. — Tanácsülésünknek az a célja — mondotta bevezetésül az előadó —, hogy a SZOT-plénum állásfoglalása alapján értékeljük a szak- szervezeti nevelőmunka tapasztalatait és a megyei sajátosságok figyelembevételével felvázoljuk a legfontosabb tennivalókat. E feladat elvégzéséhez a SZOT- plénum anyagán kívül nagy segítséget ad az MSZMP megyei bizottságának a kulturális munkával kapcsolatban kiadott irányelve. Ezután az előadó felidézte azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek a nevelőmunka tartalmát és módszereit megszabják. Rámutatott, arra, hogy a megyében az elmúlt hét év alatt az ipari munkásság száma csaknem 20 ezerrel gyarapodott. Ezzel párhuzamosan fejlődött a munkásság politikai, szakmai műveltsége, társadalmi aktivitása. Tizennégyezer munkás szerzett szakmai képesítést és több mint 22 ezren kapcsolódtak be a felnőttoktatásba. Az ezer munkásra jutó színházlátogatók száma meghaladja megyénkben a 460-at. Az egy dolgozóra jutó mozilátogatások száma 9,5, ami a tv térhódítása mellett igen jó eredmény. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom híven tükrözi a munkásság politikai és erkölcsi fejlődését. Az iparban dolgozók több mint 40 százaléka vesz részt ebben a tömegmozgalomban. Ugyanakkor a munkásosztály képezi megyénkben is a társadalom vezető erejét. Soraiból kerülnek ki legnagyobb számban a vezető beosztású dolgozók. Szakszervezeti aktivistaként például több mint hatezer munkás tevékenykedik. Természetesen vannak ellentmondások. Mintegy 10 ezren — akik nemrég még a mezőgazdaságban dolgoztak — jelenleg is kétlaki életmódot folytatnak. Gondot jelent a tudatformálás a mintegy 16 ezer „ingázó”, illetve az eljáró dolgozók között. Fontos szerepet játszik ge. Több mint 25 ezer állami gazdasági, erdőgazdasági dolgozóra terjed ki a szakszervezet hatásköre. A futóhomok meghódítása, terméshozamainak növelése nem történhetett volna meg a mezőgazdasági munkásság általános szakmai és politikai műveltségének emelkedése nélkül, amelyben szintén jelentékeny szerepük volt a szakszervezeteknek. A nevelőmunkának elsősorban a munkásosztály öntudatának növelését, a tulajdonosi szemlélet erősítését kell elősegíteni. Az ideológiai képzés mellett a szakmai és általános műveltség növelése is nagyon fontos feladat. A munkásság több mint egyharmada nem rendelkezik a nyolc általános iskolai alapműveltséggel. A szakmai képzésben különösen az élelmi- szeripari, az építőipari és a mezőgazdasági munkásság körében sürgetőek a feladatok. Urbán Pálné ezután a megye mintegy kilencezer értelmiségi munkakörben dolgozó szakszervezeti tagjának; helyzetéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az értelmiség jelentőségét nem nagy létszáma, hanem az egész megye gazdasági ét társadalmi életére gyakorolt hatása szabja meg. Az értelmiség körében végzett hatékonyabb nevelőmunka érdekében a szakszervezeteknek szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a MTESZ-szel és a TIT-eL Az előadó ezt követően az agitációs, propaganda- és kulturális munka módszereit értékelte. Elmondta, hogy míg 1967-ig átlagban 4000- ren vettek részt szakszervezet politikai oktatásban, addig a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok megszervezése óta több mint 10 ezerre nőtt a hall. gatók száma. A szóbeli ági. táció hatékonyságát nagymértékben előmozdította, hogy az alapszervezetek nagyobb gondot fordítottak a bizalmiak felkészítésére. Igen fontos szerepe van a szocialistabrigád-mozga- lomnak, amelyben megyénk 30 ezer dolgozója vesz részt. Ezek a kollektívák mindinkább a tudatformálás műhelyeivé válnak. Kulturális vállalásaik helyes kialakítása és azok megvalósításának hatékony segítése azonban még nem tartozik mozgalmi munkánk erősségei közé. A kulturális munkabizottság vezetője ezután a különböző írásos propagandaeszközök fontosságáról szólt. Nagy szerepet tölt be a dolgozók tájékoztatásában és felvilágosításában a megyei sajtó — a Petőfi Népe —, valamint a Népsza szakszervezeti alapszervezeteknek. A beszámolót követő vita után Némedi Sándor SZMT- titkár az elnökség harmadik negyedévben végzett tevékenységéről és a jövő I fagyot, havat hozó időjáÓvodások Az ordasi óvodában húsz kisgyermek zsibong az ízlésesen díszített teremben. Tamás Lajosné óvónő hol a kiscsoportosokkal van elfoglalva, hol meg a nagyobbak- kal foglalkozik. Ha zord is kint az idő. itt belül jó meleg van, amit még fűszerez a sok mese, melyeket az óvó nénitől hallanak a kicsinyek. A községi tanács nagy gondot fordít az óvodára, az idén szerelték be a vízöblítéses WC-t. továbbá új kerítést is kapott az épület és a szülők társadalmi munkában sokat szépítettek az udvari játszótéren és a felszereléseken. ‘ Huszonnyolc új busz — 250 mentesítő járat Tél az AKÖV-nél A tél kezdete talán sohasem esik egybe az Autó- közlekedési Vállalatnál a naptári dátummal. Sajátos időszámításuk alakult ki. Az év leghidegebb évszaka náluk az ólmos esőt, évi feladatokról adott tájékoztatót a tanácsülés előtt, majd bejelentések következtek. N. O. rással köszönt be, amikor pihenni térnek a motorkerékpárok, biciklik és részben a személygépkocsik is. Az idén december első napKépünkön: Tamás Lajosné óvónő papírcsákó készítésére tanítja a nagycsoportos óvodásokat. jaiban kezdődött a 9-es számú AKÖV-nél a tél. Kecskeméten például 8500 bérletet váltottak erre a hónapra, ami másfél ezerrel meghaladja a novemberben kiadott bérletek számát. A helyi autóbuszokon általában 40, a távolsági járatokon pedig 20 százalékkal emelkedik ilyenkor a forgalom. Hogyan készültek fel az esztendő utolsó és talán legnagyobb próbatételére — kérdeztük dr. Torna Lászlótól, a személyforgalmi- és kereskedelmi osztály vezetőjétőL — Huszonnyolc új, zömében 80 személy befogadására alkalmas, farmotoros buszt szereztünk be a szezonra. Ezek közül tizenegy a régi, korszerűtlenné vált és kiselejtezett járműveket pótolja, 17-et pedig a meglevő járatok sűrítésére veszünk igénybe Kecskeméten és Baján, illetve a két város között. Űjabb kocsik indultak Kalocsáról Bajáról Szegedre, illetve visz- sza. Régi igényt elégítenek ki a Baja—Budapest, Kecskemét—Dunavecse és Kiskunfélegyháza—Szolnok között közlekedő járatok is. A helységek közti forgalmat lebonyolító autóbuszok száma ily módon eléri a százat. — Többen panaszkodnak az autóbuszok fűtésére. — Mi üzemképes állapotban tartjuk a fűtőberendezéseket, és működtetjük is azokat. A kocsikban olyan meleg van, amit a berendezések hatásfoka lehetővé tesz. — Hogyan készülnek az ünnepi csúcsforgalomra? — Valamennyi autóbuszunkat üzemképessé tesz- szük erre az időre, elvégezzük rajtuk a szükségessé vált javításokat, összeses inai kusabb napokon. sen mintegy 250 mentesítő járatot indítunk a legkritiH. F. Számítanak a KISZ-istákra Több segítség a lakásépítéshez Fiatalokat érdeklő témák XXIII. évf. 299. szám 1968. december 21, SZOMBAT Árat 80 fillér Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet a kecskeméti tanács vb előtt megye életében a mezőgaz- va. Terjesztésükre nagyobb dasági dolgozók nagy törne-1 gondot kell fordítaniok a Az ifjúságot érintő kulturális és szociális tennivalókról tanácskozott pénteki ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapodás született, amelynek értelmében a fiatalokat az eddiginél rendszeresebben vonják be a társadalmi munkába. A tanács által kijelölt feladatokra az ifjúsági szervezet mozgósít, s a legjobban dolgozó fiatalok megfelelő elismerésben is részesülnek. Az ifjúságot is érintő lakásgond enyhítésére a saját erőből építtető fiatalok — társadalmi tevékenységükkel arányban — a jövőben megfelelő sorrendiséget élveznek. Ugyanakkor a tanács továbbra is fokozottan támogatja a KISZ lakásépítési akciót. Mielőbbi rendezést kíván a megyeszékhely fiatalságának színvonalasabb kulturális ellátása, szórakoztatása is. Ennek a célnak a jelenlegi művelődési ház csak részben felel meg, A leendő új művelődési házban klubok, szakkörök hálózatának kiépítésével kell gondoskodni az ilyen igények kielégítéséről. Az egyre népszerűbbé váló kosárlabda és más teremsportok gondjait még a jelenlegi tervidőszakban 'gyekeznek az illetékes szervek megoldani. Az évente mintegy másfél ezer kisdobosnak és úttörőnek kéthetes üdülést nyújtó fehértói tábor ügye mielőbbi feltétlen rendezést igényel. Az ötéves terv soron következő szakaszában épül fel az új kecskeméti városi úttörőház, amelynek létrehozásához a KISZ 5 millió forinttal járul hozzá. Az ülés további részében Kecskemét munkaerőhely. zetéről tárgyalt, majd a öldhivatal tevékenységét ismertető tájékoztatót követően egyéb bejelentéseket vitatott meg a végrehajtó bizottság. i. T. költségvetése A ki jegyzetfüzettel a “ kezében végigülte az országgyűlés kétnapos költségvetési tanácskozását, de még aki közvetve a lapokban, rádióban, tv-ben kísérte is figyelemmel az üléseket, nem panaszkodhat, hogy keveset tud a jövő évi tervről, ezenbelül az államháztartás viteléről, s a magyar gazdaság fejlesztésének további útjáról. Aki a gazdasági, még inkább a pénzügyi tervezésbe csak némileg is betekintett, nem gondolhatta, hogy az országgyűlés lényeges ^változtatásokat eszközöl a terven vagy a költségvetésen. Erre ugyanis a gazdálkodás természete nem ad lehetőséget, annyira meghatározzák az előzmények és az ország adott helyzete, képességei, legalábbis rövid távon a továbbfejdő- dést. E gész sor képviselő taglalta, mivel és miként lehetne az adott helyzetben növelni a tanácsi jövedelmeket és ezzel anyagilag jobban alátámasztani fontos helyi feladatok megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy a képviselők az elhangzottak tudatában általános fejlődés elindítói lehetnek és lesznek is ezen a téren. A költségvetés nyilvánosságra kerülő fő számai, arányai és egész irányzata, még inkább a gazdaság- politikának egy ilyen tanácskozáson külön tisztasággal, ha kell, élességgel megfogalmazódó elvei és követelményei pedig országos ügyekben járulnak hozzá a tudatos megvalósításhoz. Ilyen alapelvek és célok úgyszólván minden fontos gazdasági kérdésben hangot, megerősítést kaptak az országgyűlésen, a termelékenységtől termékeink versenyképességéig, a költségvetési hiány helyes értelmezésétől a helyi és a közérdek lehetséges összeegyeztetéséig, a „rész”-kérdések közül a vegyipari fejlesztéstől a lakosság egészségi helyzetének alakulásáig. H a mégis valamilyen központi gondolatot keresünk, ami talán a legidőszerűbb volt az elhangzottak közül, vagy újszerűén, különösen sokoldalúan került terítékre, akkor erre alighanem a gyengén, vagy éppenséggel rosszul gazdálkodó vállalatotintézmények megítélésében találunk rá. Dr. Vályi Péter, (Folytatás a 2. oldalon.)
