Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
1968. november 22, pénteR 5. oldal Könyvesbolt a mtíiit mellett Mindig együtt Beszélgetés KISZ-fiatalokkal Nyers Rezső: Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja Könyvespavilon Solt központjában, a távolsági buszok útjainak találkozásánál. A tenyérnyi helyiséget a színes könyvespolcok, művek, sorozatok tarka oszlopai, s csomogjai tökéletesen „bebútorozzák”. Halász József, a kis birodalom gazdája régi ismerősünk. — Szépen jelentkeznek megrendelők a világirodalom klasszikusainak harmadik sorozatára — mondja. (Őrjártunkkor már csaknem háromszáz név sorakozott a listán.) — Milyen olvasórétegek? Jelentőségteljesen emeli fel mutatóujját. — Érdekes új tapasztalatom van. A fiatalok még 5,hadakoznak” is az idősebbekkel, hogy áldozhassanak könyvekre. Ismerek egy munkásfiút. Azt mondja nekem: „Édesanyám ellenezte, hogy megrendeljem ezt a nagy sorozatot. Nagy teher az, minden hónapban a részletek. Anyám — válaszoltam —, miből állt eddig a szabad időm? Mentem a haverokkal iszogatni. De beleuntam ... Arra — látja — ment a pénz. Most már nem akarom, hogy üres időtöltés legyen a hétvége. Olvasni szeretnék ... Rámfér, sokkal el vagyok maradva... Azt a 30—30 forintot meg sem érezzük... Így már más. Kocsma helyett könyv — ez már más —, ezt mondta az anyám. Látta volna, milyen örömmel figyelte, hogyan töltöm ki a megrendelőlapot...” — De vannak ilyen megrendelőim is — mutat egy levelezőlapot Halászfi József. Olvassa: „Kérjük, szíveskedjék az alábbi személyek részére megrendelni A világirodalom klasszikusai III. sorozatát..— Hét név következik, valameny- nyien a dunavecsei Üj Élet Tsz dolgozói. — Kecskemétről, Dunaújvárosból is rendelnek tőlem könyveket — válaszolja kérdő tekintetünkre a könyvek hűséges Solti propagátora. (t) A különféle társadalmi szervek nem szigetelődhet- nek el egymástól, hiszen a közös cél összehangolt működést kíván. A KISZ öntevékeny jellege sem jelent magárahagyottságot. Ahol a fiatalok lelkesedése a A KISZ-alapszabályzat pontjai szerint haladva, első és legfontosabb feladat a tagok politikai, világnézeti nevelése. Varga Magdolna propagandistával az intézeti dolgozók részére indított politikai oktatásról beszélgetünk. — A szakszervezettel közösen, szerveztük, így természetes, hogy a KISZ-en kívüliek is részt vesznek benne. Általában az a célunk, hogy ahol csak lehet, bevonjuk őket is a munkánkba, megismerjük aktivitásukat, gondolkodásukat, s ők is tisztában legyenek a mi céljainkkal. Nálunk ki kell érdemelni a KISZ- tagságot, csak hosszabb együttműködés után kerülhet erre sor. A közös munkán, oktatáson kívül is több ilyen jellegű tájékoztatás folyik. Veteránokat, előadókat hívnak meg maguk közé. — Ez, azt hiszem, mindenütt így van, mi legalábbis ezt tartjuk termé— Havonként egyszer kirándulni megyünk. — A KISZ-titkár jegyzőkönyvet tesz elém. — Elvállaltuk a külső raktár egész évi karbantartását társadalmi munkában. Ez csaknem 30 ezer forintot jelent évente a gazdaságnak. Ezért megkapjuk a mikrobuszt, amit a gépkocsivezetőnk is társadalmi munkában vezet. Ackerl Iván telepvezető sokat segít nekünk. Munkagépet adott például, amikor az utakat javítottuk. Sorolják azonban tovább. Kétezer-ötszáz négyzetméteren 30 cm-es vastag feketegazdasági vezetők, párt, szakszervezet segítőkészségével párosul, ott megmutatkozik az eredmény. Bizonyítja ezt a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Istézet KlSZ-szerveze- tének munkája is. szétesnek — mondja Varga Magdolna. Acs Margit KISZ-titkár — aki eddig hallgatott — most kapcsolódik a beszélgetésbe. — Arról van szó, hogy már nem nagyon kell biztatni senkit, sőt néha úgy kell a vitát „leállítani”! Az egyik barna kislány közbeszól: — Úgyis ismerjük egymást! Megszoktuk, hogy magunk között bármiről beszélhetünk. A KlSZ-gyű- lések sem kötött, hivatalos formában zajlanak le... Elmondják, hogy meghívják a telepvezetőt, szak- szervezeti titkárt, párttagokat, ám mindezekből még nem derül ki, hogy miért élénkek ezek az előadások? — Ha egyáltalán van itt valami „titok” — mondja Margit — az másban van! Mindenben, összes munkánkban. Abban, hogy mindig és mindent együtt csinálunk! salak-réteggel borították a sportpályát. Ez önmagában is nagyszerű „sportteljesítmény” , volt. A futball- sakk-, asztalitenisz-bajnokság eredményeit szintén jegyzőkönyvekben rögzítik. Az asztalitenisz mostanában indult — felváltva a futballt. — A kötetlenség nem azt jelenti, hogy rendszertelenül dolgozunk — mondja Varga Magdolna. — Minden napra megvan a feladat. A társadalmi munkát is pontosan nyilvántartjuk, de tekintetbe vesszük, hogy ki miért nem tud megjelenni. Közös rendezvények Vukovich Lajos szakszervezeti titkár és dr. Mészöly Gyula, a kutatóintézet vezetője anyagilag is támogatja a fiatalokat. A kellemes kultúrteremben nemcsak gyűlések, próbák is vannak. A tánccsoport, a zenekar és a most alakuló tánczenekar a szakszervezettől kapta a felszerelést. — Több helyen, Cegléden, Kalocsán tartottunk már előadásokat — mondja Bánó István. — Főként azonban az intézeti rendezvényeken lépünk fel. Közös névnapokat tartunk, elvállaltuk a méheslaposi iskola úttörőinek patronálá- sát, nekik emlékezetes Télapó-ünnepséget szeretnénk rendezni. Ahogy tovább hallgatom a programok felsorolását: mozilátogatás, színház és egyéb rendezvények együttes látogatását, igazat kell adnom nekik abban, hogy a „titok” ebben van: Mindig együtt. Ez az együttműködés pedig abból ered, hogy az intézet vezetői érdeklődnek munkájuk iránt, s megteremtik az ehhez szükséges feltételeket! Kovács Klára szerencsétlen eseménye, minden fontosabb tény. Esténként a kecskefaggyúból készített gyertya fénye mellett dolgoztam több órán át a barlangban, mint egy lelkiismeretes krónikás. Azután pedig mint egy szorgalmas elsős többször egymásután fennhangon és érthetően végigolvastam a feljegyzést. Csakis ez a munka tette lehetővé, hoy megőrizzem emberi mivoltomat... Még ezen az estén Szpe- ranszkij _ végighallgatta Uszkov fejtegetéseit a kráter keletkezéséről és egyetértett vele. Igen, az Ersot ősi vulkán Északkelet- Ázsia hegyrendszerében. Másfél-két millió évvel ezelőtt aludt ki, s itt hagyta örök emlékezetül a kissé hosszúkás, kúpalakú hegyet, amelynek csúcsán kettős kráter tátong. Az idő dolgozott... A krátert lassacskán eltömték a sziklatörmelékek, kövek, kavicsok, a homok. A kráter feneke emelkedett, laposodott, a föld alatti tűz kialvóban volt, s mind mélyebbre távolodott. Sok ezer év telt el és a kráterben feltűntek az első növények, majd kialakult a talaj. A folyamatok a kráterben gyorsabban zajlottak lej NYERS REZSŐ 34 tanulmányát, cikkét, előadói beszédét, országgyűlési felszólalását tartalmazza a „Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja” című könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A gyűjteményt a Központi Bizottság 1963. májusi ülésén tartott beszámolója nyitja s az 1968 októberében publikált — a Társadalmi Szemle szövetkezeti vitájához hozzászóló — írás zárja. De mi az, ami összekapcsolja s ami a beszámolók, a tanulmányok és beszédek gyűjteményes kiadásakor a címadás gondját jelenti a szerző számára? Ügy véljük, hogy jelen esetben ez a gond aligha merült fél, mert a választott cím a harminc egynéhány írás közös tartalmából, mondanivalójából önmagától adódott. A GYŰJTEMÉNYBEN levő írások, beszédek, eltérő rendeltetéssel készültek; vannak közöttük napi aktualitású interjúk, megnyitó beszédek, hosszabb- rövidebb időszak gazdasági fejlődését elemző beszámomint rendes körülmények között az északi szélességi körök vidékén: ennek oka a föld alatti hő volt. Láthatatlan repedéseken szivárgott felfelé a meleg, melegítette a talajt és a hatalmas szurdok egy óriási melegházra kezdett hasonlítani. A téli hónapokban hideg tömegek telepednek rá a kráterre. Alulról a meleg levegő hullámai emelkednek felfelé. Bizonyos magasságban ösz- szeütköznek, s ettől sűrű köd képződik. Ezért gomolyog köd hat-hét hónapon keresztül a kráter és az egész Ersot-csúcs fölött. A természet maga védelmezi titkát a kíváncsi tekintetek elől. Orocsko egyre növekvő érdeklődéssel hallgatta Szperanszkij szavait. Most már mindent értett. ... Valamikor nagyon régen, az új kainozoikumi kor küszöbén a Föld' nagyon gyorsan felcserélte növény- takaróját. Eltűnt a spórás és nyitvatermő növények csaknem valamennyi képviselője, amelyek a kőszénkorszak növényvilágában uralkodtak. Eltűntek a nevezetes araukáriák, a pálmaszerű óriás őspáfrányok. (Folytatjuk) lók, s olyan tanulmányok, referátumok, amelyek a marxista—leninista közgazdaságtudomány alapvető kérdée-it vizsgálják, a párt és a kormán" gazdaságpolitikáját világítják meg. Időrendi sorrendbe csoportosítva, a cikkek, beszámolók és tanulmányok arról a nagy jelentőségű folyamatról adnak — gazdaságtörténeti szempontból hiteles — képet, amelyben közgazdászok, műszakiak, pártmunkások és gazdasági vezetők közös erőfeszítése gyümölcseként kikristályosodott, majd bevezetésre került a gazdaságirányítás új rendszere. A GAZDASÁGI reform sikeres megvalósítása napjaink legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladata. Logikusan következik, hogy Nyers Rezső könyvének a mához és a holnaphoz is van mondanivalója. Nyers Rezső valamennyi — a témával foglalkozó — írásában és beszédében hangsúlyozza, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján kapcsolja össze a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével, s hogy a gazdaságirányítás új rendszerének szerves része a népgazdasági és vállalati tervezési rendszer, a pénzügyi, az ár- és a hitelrendszer, a piaci mechanizmus, valamint az anyagi érdekeltség rendszere. Az új irányítási rendszer optimális hatékonyságához a képlet mindkét tényezőjét — a központi tervezést is és a piaci mechanizmust is — fejleszteni kell s ennek időszerű teendőit — legalábbis fő vonásaiban — ez év nyarán, a közgazdász vándorgyűlést megnyitó beszédében körvonalazta. A MAHOZ szól az a hipotetikus — de reálisnak • tűnő prognózis is, amely a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását vázolja. Égjük tanulmányában írja Nyers Rezső: „Hazánkban és a világon mindenütt a gazdasági fejlődés problémája képezi egyik fő tárgyát a politikának. A politikai gondolkodok és cselekvők szinte mindennap gazdasági jelenségekkel, gazdasági törvényekkel kerülnek szembe, amelyeket meg kell ismemiök, amelyekből politikai következtetéseket kell levonniuk.” Nyers Rezső nemcsak közgazdász, politikus is, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, aki — ebben a minőségében — a párt gazdaságpolitikájának egyik szószólója. EGY-EGY cikkének, beszédének olvasásakor talán nem is tűnik szembe, annál inkább e gyűjteményes kötetből: beszédeiben, írásaiban nem közöl vagy deklarál, sokkal inkább érvel, gondolkodik és következtet. Ez a stílus nem csupán rokonszenves és meggyőző, hanem másokat — jelen esetben az olvasót — is gondolkodásra, a közgazda- sági kérdések elmélyült tanulmányozására serkenti. G. L 61. tfraim, röviden megmondom, hogy azok az arany- lelőhelyek, amelyeket Iva- novval fedeztünk fel, eltörpülnek amellett a gazdagság mellett, amelyet itt a kráterben találtam. Boldog leszek, amikor átadhatom új államunknak. Nézzük csak a tudományt: képzeljék el, milyen kincsekhez jut a hazai őslénytan, ősnövénytan, Földünk története, amikor megpillantják ezt az ősvilágot, amely csodával határos módon érintetlenül vészelte át a nagy eljegesedések korát. Menynyi új dologra lelnek itt, a Föld legősibb rétegeiben, amelyek mostantól fogva a tudomány rendelkezésére állnak! Őszintén megmondom, érdemes volt túlélni azokat a bajokat, amelyek engem sújtottak, ha végül Is ekkora kincset nyújthatok át az emberiségnek. Egyetértek önnel, Vaszilij Mihajlovics, ha keresni fogjuk, megtaláljuk a kráterből kivezető utat. Szperanszkij rendkívül lassan és szaggatottan beszélt. Úgy tűnt, mintha saját szavaira figyelne, mivel minden mondat után elhallgatott. Vajon így hallgatott-e az elmúlt évtizedek alatt is? Vagy talán mégis beszélgetett saját magával, állataival? Uszkov figyelmesen hallgatta az öreg szavait. Nem, a szavakat helyesen formálja, gondolatai világosak. Szperanszkij mintha csak a vezető néma kérdésére válaszolna, így folytatta: — Elnézésüket kérem. Összefüggéstelenül beszélek. Meg kell mondanom önöknek: legnagyobb bajom az. volt az elmúlt évek alatt, hogy nem volt kivel beszélgetnem... és papírom sem volt. Különösen az első időkben. Több mint egy évig jóformán semmit sem tudtam feljegyezni. Sőt még saját magammal is egyre kevesebbet, egyre ritkábban beszélgettem. Egyszer azon kaptam magam, hogy saját hangom idegennek hat. Tudtam: még egy kis idő és elfelejtek beszélni, s emberállat lesz belőlem, olyasmi, mint a szerencsétlen Irton Verne Titokzatos sziget című regényében. Hosz- szas keresés után végre találtam megoldást. Itt az egyik barlangban fehér kőfalak magasodnak, amelyek simák, mintha lecsiszolták volna őket. A tó partján pedig vörös sziklákat találtam: ezek különleges üledékes kőzetek, amelyekből nagyszerű festék készíthető. így hát megtaláltam a „papírt” és a „tollat”. Naponta feljegyeztem életem minden fontosabb eseményét. így ment ez évrő!- évre. Ezenkívül kötelező szabálynak tartottam minden feljegyzésemet kétszer- háromszor hangosan visz- szaolvasni. Látni fogják majd a barlangot. Falait több száz méternyi hosszúságban teleírtam ecsetemmel. Ott van leírva életem vallomása, minden szerencsés és Nálunk ki kell érdemelni... Havonta egy kirándulás Helytörténészek értekezlete Tegnap délelőtt a Kecskeméti Városi Művelődési Házban munkaértekezletre gyűltek össze a megyei helytörténeti bizottság szakbizottságának vezetői. Az értekezleten részt vett Bodor Jenő, a megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa, Gila János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője és Gerinczi György, a népfront megyei bizottságának munkatárs*. A szakbizottságok vezetői körvonalazták azokat a főbb feladatokat, amelyek helytörténeti mozgalmunkra várnak, a felszabadulás 25. évfordulójával kapcsolatban. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az eredményes kutatásokhoz tervszerű koordinációra, a munkát serkenl/ő pályázatokra és a termelő- egységek aktív segítségére van szükség.
