Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

1968. november 5, kedd 3. oldal FELFEDEZŐ ÚTON A MEGYÉBEN Kincses Kolontó yy falu szélsó házai belesimulnak a nagy- legelőbe, majd túl a gyepet szélvédő erdősáv zárja le, s ott kezdődik a zúgó-zen- gő nádas, amelynek nem látni a szélét-hosszát. Ott kezdődik a dallamos nevű Kolontó... Sárfehér ide, szőlő- és gyümölcskultúra oda, Izsák község címerpajzsám két szál sás között féllábon ál­ló gólya van. Jelezvén, hogy az iasákiak ősei nem a vadhomok, hanem a vad vizek, s a dúló hadak elől jól elrejtő nádas miatt köl­töztek ide. Később aztán, a hal mellé megkívánván a bort is, telepítettek szőlőt a homokra. Meg talán fogy­ni kezdett a hal is. No, azért ki nem fogyott teljesen. — Pár évtizede sok vad­hal tenyészett itt még — adja tudtomra K. Szabó Sándor, a Sárfehér Tsz el­nöke, akinél alkalmasabb kalauzt nemigen találni e vidék megismeréséhez. — Csuka, kárász, compó... De van még manapság is, ha elég magas a víz. Csak­hogy, ha leengedik a vizet, elpusztulnak a halak is. Régente — ez úgy érten­dő, hogy még századunk el­ső évtizedeiben is — a ná­das, illetve a tó egy-egy darabját bérelni lehetett, aztán a bérlők hideg tele­ken utakat vágtak a ná­dasban, a jégbe pedig léket, odatűzték a varsát, az ha­marosan megint körülfa­gyott. de néhány nap múl­va. amikor kivették, fürtös­tül lógtak rajta a halak. I o és a madarak... Valamikor ezer­számra költöttek itt a vad- ludak. Mi lett velük? Riad­va húzódtak el az ember és a gép mind közelebbi lármája elől. A szárcsa és a vadkacsa azonban ma is hétköznapi lakója a nádas­nak, s megjelenik olykor az arisztokratikus, méütó- ságtelies gulipán is. Ilyen­kor. ősz táján már fácán is kerül puskavégre, fel-fel- bukkan a nyúl is a kevés­bé vizes, zsombékos tája­kon, sőt a közeli erdőkből 'még az őzek is előmerész­kednek. A Kolontó ma kétezer holdnál valamivel nagyobb területet foglal el Izsák ha­tárából, s azonkívül pár N< száz hold átnyúlik még Pá- hi határába is. Ennek azon­ban többszöröse volt a láp­vidék, egészen 1927-ig, ami­kor megtörtént a lecsapo- lás. — A vizet a Dunavölgyi Főcsatornába vezették el — mondja az elnök. — És vezetik el manapság is. Ed­dig rendjén is lenne, de az a helyzet, hogy a zsilipet a soltszentimrei határban akkor sem zárják el, ha le­folyt a káros víz. Itt már nem a szenvedé­lyes vadász — mert hiszen Sanyi bácsi vadásztársasági főnök is a községben —, hanem a tsz-elnök szavá­ra figyelek, aki Izsák egyet­len nagy vízforrását, a Ko­lon tót akarja az öntözés szolgálatába állítani. S ez komoly,- nagy program, amely csakis azzal kezdőd­het, hogy a nádas szélében víztárolókat kell építeni, aziaz fel kell fogni az eső­nek valót. Onnan aztán csatornákon át kell élvezet­ni a szántóföldekre, gyü­mölcsösökre. És a tárolók egyúttal halgazdálkotfáis céljaira is felhasználhatók. J\ nád már csak azért is szót érdemel, mert az országnak ez az egyik olyan exportcikke, amelyből szinte korlátlan a nyugati kereslet. Kétség­telen, területéhez mérten a Kolontó is hozzájárul a de­vizaszerzéshez. A nádas ja­vát, s nagyobb részét a nádgazdasági vállalat ural­ja, kisebb részén a tsz-ek osztoznak. A Sárfehér Tsz az élmúlt télen már gépe­sítette a nádaratást, RS— 09-es traktorra szerelték a kaszát. A nádaratás sok izsákinak nyújt rendszeres kereseti lehetőséget a téli hónapokban is. A tsz-ek egyébként már évek óta igényt tartanak a nádgazdaság „felségterüle­tére”, mondván, hogy a vál­lalat érdekeltsége akadá­lyozza őket a komplex hasznosításban. Dédelgetett tervük a víziszárnyastelep létesítése, tsz-közi alapon, ehhez azonban nem adja meg hozzájárulását a gaz­daság, mivel az odavezető út csak a területén át old­ható meg. S még van egy hatalmas kincse a Kolontónak: a láp- föld. — Egyéni koromban volt földem errefelé — mondja az elnök. — Gyönyörű ró zsák nőttek a csigaiháztól meszes talajban. De ahhoz, hogy szántóföldi termesz­tést lehessen folytatni az itteni talajon, alapos előké­szítésére, teljes majd egy­méteres átforgatásra van szükség. Ez roppant költ­séges dolog, de hosszabb tá­von nagyon megéri. Az a lényege, hogy a vadtalajt le kell vinni, a termőréteg alá, a lápföldet meg fel kell hozni. £ gye lőre sokkal járhatóbb útnak lát­szik, ha a lápföldet kiter- melik, s a homok szőlő- és gyümölcsültetvényeiben használják fel. Azt a hu­muszban gazdag anyagot, amely önsúlyának a tízsze­resét kitevő vízmennyiség tárolására képes. Mérhetet­len mennyiség hever itt még, közvetlen a földfel­szín alatt! A tsz-ek is bá­nyásszák már, a Sárfehér az idén 12 ezer köbméter­nyit termelt 3d, lánctalpas gépe segítségével. A gép­vezető, Krasnyánszfci Ist­ván fiatalember, állatte­nyésztő volt a tsz-ben, s csak véletlenül jöttek rá, hogy gépet is tud vezetni, méghozzá jobban, mint aki előtte ült az SZ—100-as fülkéjében. Új abban már azt is meg­oldották, hogy a lánctalpas­sal rakják meg a pótkocsi­kat. Előtte a lápföldet a parton rétegesen szétte­rítik, műtrágyát szórnak közibe, s talaj maróval meg­darálják. így kerül a föld- dekre. Például a Sárfehér 50 holdas, őszi körtetelepí­tése alá. Visszafelé utunkban át­vágunk a nagylegelőn. Ide is 300 férőhelyes tsz-közi marhanevelőt, tehenészetet terveznek. Fogyóban a ház­táji állomány, s így a kö­zösben kell pótolni. I^erüIgetjük a vfl- lanypásztor oszlo­pait, drótjait. Orrunkat megcsapja a vadmenta il­lata. A legelő szélében gödrök. Innen termelték a vályog­nak valót. Terjeszkedik a falu, a nádas visszavonul­ni látszik. Fölöttünk szárcsák ház­nak el. Riogva, mélyrepü­Sikeres piackutatás Míianyagkellékek a textiliparnak lésben. Hatvani Dániel Nézegetem a szekrényen, s a vitrinben levő színes tárgyakat a Kalocsai Mű­anyag- és Gumifeldolgozó Vállalat igazgatói szobájá­ban. — Ez mi? — kérdezem Kiss Tibor igazgatótóL — Cséve — hangzott a válasz. — És az? — Az is. — Hát ez a sárga színű? — Cséve. — Az önök vállalata csak csévéket gyárt? — Nemcsak csupán, de egyre többet — kezdte a magyarázatot az igazgató, majd félig tréfásan hozzá­tette — célul tűztük ugyan­is a textilipar műanyagal­katrészekkel való ellátását. — Hogy érti ezt? — A textiliparban a leg­nagyobb mennyiségben el­használódó fogyóeszköz a cséve, amelyet eddig _ fá­ból vagy papírból készítet­tek. Ez drága dolog, egy­részt azért, mert Nyugatról importáljuk, másrészt _ ve­temedik, ütéstől, dobástól könnyen sérül. Tavaly, amikor az áj gazdasági mechanizmusra készülve piackutatást vé­geztünk, ajánlottuk a Szombathelyi Lakástextil Vállalatnak, hogy használ­jon a hagyományos anyag­ból készült helyett tartó- sabb, kevésbé sérülékeny műanyag csévét. Négy és félmillió forintos megren­delést kaptunk tőlük. — És beváltak ezek a műanyag kellékek? Képünkön: Vékony Miklósné perforált műanyag festőcsévéket készít a Miskolci Fonoda részére. gyár például az NDK-ból cég, amelyik annyira kon­relelnS: 87 igényeknek vásárolt gepeket, de cse- centráltan állt volna rá en- ?zt ieakzolia többek között! véket nem kdldtek hozza, nek a műanyag alkatrész- feWea már 30 tex- Tőlünk rendeltek- A Mis* n<* gyártására, mint a mi kolci Fonoda a csehektől vállalatunk. latba! Számunkra egyéb- vett géPeket ~ ugyancsak Míg beszélgettünk, a kéít azért kTió Dartner a a kérdéses kellék nélkül műhelyben serény női ke­a toltmoar mert mct szó- küldték- Mi ^ártíuk ne‘ zek nyomán a gépek on­riákat iPar'tízezrestőf7 több kik is' Most mar a csehek tották a textiliparban nél nákat — tízezrestől iodd q Jt. __ s zázezres tételekig — ren dek _ hajlandók vagyunk szállí­Lászlő György főmér- tani és tárgyalásokat foly- nökkel az üzemeket járjuk, tatunk a FERUNION Kül- Csaknem minden gépen kereskedelmi Vállalattal csévéket gyártanak. arról, hogy csévéket gyár­— A műszaki és gyárt- tunk exportra, mányfejlesztési összegeket — Hogyan készülnek a kizárólag erre használtuk növekvő igények kielégí­tek Sok fajtára van szűk- tésére? ség belőle a textilgyárban — Az idén öt automata- ugyanis fonástól a festésig gépet vásároltunk, jövőre csévéről-csévére fut az újabb négyet veszünk. Vol- anyag. Külföldön is prob- tunk több nyugati ország- léma egyébként a beszer- ban tanulmányúton. El- zésük. A Szegedi Textil- mondhatom, nincs olyan felelnek az és a németek is érdeklőd- külözhetetlen csévéket nek termékünk iránt. Mi műanyagbóL Nagy Ottó 2. A párttagok teendői remélték elérni céljaikat, a munkásmozgalomban és hogy a Kommunisták Ma- a katonák között. Zi.jk a A ' 'Lit ' ‘ Március 21-én, a prole­tárdiktatúra kikiáltása gyaroszági Pártjának veze- napján a kaszárnyából a A közgyűlés határozata tőit, Kun Béla elvtársékat kommunista szervezettel alapján fokoztuk a szervező letartóztatták. Azt hitték, bevonultunk a városházá- és felvilágosító munkát a hogy azáltal meg tudják ra, hogy részt vegyünk a kaszárnyákban és a szak- állítani útjában a munkás- tanácstagok kijelölésében. szervezetekben. Az általános titkos vá­A’ím _ j e4v4~eub p?l<3 V . ß&i- OM* Ä-S. £ i*, t V ’rd &*+ --íij - £** xfrShi*Í. mozgalom forradalmasodá- Meg kell említeni, hogy sát. Nem is remélve, hogy lasztások során a kommá- Kun elvtárs utasítására ezzel olajat öntenek a tűz- nista pártszervezet összes Budai elvtársat nem von- re. A Kommunisták Ma- tagjai és jelöltjei be lettek tűk be a szervezetbe. (Va- gyarországi Pártjának te- választva a városi tanács- lószínű előrelátásból tarta- kintélye a dolgozó nép sze- ba. A választások után léknak kellett.) mében magasra nőtt. A megválasztottuk az intéző Abban az időben már kormány pedig saját gyön- bizottságot s a direktóriu- Budapesten és Kecskémé- geségéről tett tanúbizony- mot. ten is, valamint az egész súgót a letartóztatások ál­országban a munkásosztály tál. A párt tartaléka foly- forradalmi hangulata nap- tatta a letartóztatások ál­Rekordtermés cukorrépából A dávodi Augusztus 20 Termelőszövetkezet re­kordtermést ért el az idén cukorrépából: 150 hold át­lagában 342 mázsa volt a hozam. A betakarítást gé­pesítették. NDK gyártmá­nyú gépsor segítségével szedték fel a répákat. A gépi munkának köszönhe­tően 30 ezer mázsa répa­fejet tudtak silózni. Ezzel értékes takarmányt nyer­tek. Ilyen nagy mennyiségű termést kézzel nem is tud­tak volna betakarítani a munkaerőhiány miatt. A termelőszövetkezetben a ki­váló agrotechnika ered­ményeként több mint 100 mázsával magasabb a ter­més, mint a járási átlag. A direktórium és intéző bizottság azonnal megkezd­te a város és közületei szó­ról napra, mind magasabb tál megszakított felvilágo- cializálásáL A gyárakt üze. VCLTMClTC’ BŐ>71 F&T6 TIC VCLS“ TtTßti kOTflTFlUTliStd 'PCLTÍSZCT~ SZlTlVOTldldt 6Tt CÍ 6S ÍTllTlCl Slto SZ6TV6ZO TflUTlkCLt 7716 Je ÜZlßtßk 6S készletek munkás, Simon István új- vezeti közgyűlést. Jelen nagyobb tömeg került a fcldalatt bár, de teljes erő- djjami — köztulajdonba ságíró és Vincze Lajos ács- voltak a katonák közül: kommunista párt befolya- vei - eredményesen. vételét. A gyári, üzemi és munkás elvtársak. Keres- Ulrich Gyula, Polónyi Gyű- sa alá. A szociáldemokra- A letartoztatasok után keTeskedeimi munkások és sem fel őket (a címeket kö- la, Gaál Endre. (A többi ta párt jobboldali vezetői Pestről futár erkezett hoz- aikaimazoitak szocialista zölték) és a jövőben velük katona elvtárs nevére már érezték, hogy a talaj ki- zank a helyzet ismertetése- munkarendszerének meg. együtt dolgozzunk. Először nem emlékszem.) össze- siklik lábaik alól. Befolya- re. Gyűlést hívtunk össze szexvez$sét Bán elvtársat kerestem sen tizenegyen voltunk ka- sukat a tömegre már el- ugyancsak a Fráter u. 13. fel, s vele együtt Simon és tenák. Polgáriak: Simon vesztették, testtel, lélekkel szám alatt. A futár közöl- A katonatanacs pedig a Vincze elvtársakat. Elhatá- István, Bán Ferenc, Német támogatták a köztársasági te a központi bizottsága hadseregnek vörös hadse­roztuk hogy a már meg- László (Vincze küldte ma- kormánynak a kommunista utasítását - az illegális ál- reggé való átszervezését és szervezett elvtársakat ősz- ga helyett), Ulrich Zoltán párt megsemmisítésére irá- lapot szigorú betartására, azt előkészíteni a_ Tanács­szehívjuk gyűlésre. Megje- és Nagy János cukrász- nyúló tendenciós törekvé- Mindaddig, amíg utasítás köztársaság védt>irr.6&»i lőttük a napot és Ulrich munkás elvtársak. seit. Kecskeméten Bródi és nem jön a nyílt tevékeny- folytatandó harcra. Gyula és Zoltán lakásáéi, Napirenden volt: társai ugyanazt a taktikát ségre. Átadta a röpiratokat Fráter utca 13. alatt meg- 1. A kommunista párt- folytatták, tartottuk az első kecske- szervezet megalakulása. és felhívási plakátot tar- Végre abban a tettben talmazó csomagot. védelméért era.” (Folytatjuk) Dr. Weither Dániel Közületek, magánépít- tetők részére, raktár­ról, azonnali szállítás­ra ajánlunk szabvány­tól eltérő minőségű parkettát tölgy-, akác-, bükkfa­fajokban, megegyezé­ses áron. 20—40 száza­lékos engedmény. Épü­letasztalosipari és Fa­ipari Vállalat, kiskun- halasi gyár, Felsőipar­telep 1. 9137

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom