Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

1968. november IS, szerda B. oldal Drágszéliekkel a Vajdaságban (2.) Mindenki tapsolt A topolyai siker fellel- kesített bennünket. Az éjféli vacsora is jólesett. Kevés alvás „otthon”, Mo- ravicán, s másnap ismer­kedés az itteni élettel. A moravicaiak kedvesek, ba­rátságosak, s ha megláttak közülünk valakit, megállí­tották, megszólították, kér­dezgették, s mesélni kezd­tek önmagukról. Délután látogatás a topo­lyai művésztelepen. (Éppen itt volt Magyarországról Weöres Sándor és Károlyi Anny, a költőházaspár.) Az­után látogatás Krivaján, is­merkedés az ottani állami gazdasággal. Gyönyörű kör­nyezet! Este fellépés a sza­badtéri színpadon 800 néző előtt. Tomboló siker! ¥ deje, hogy a műsor- ról is szóljunk rész­letesebben. „Drágszéli ker­tek alatt” a kétórás műsor címe. Csupa helyi gyűjtés, táncok és ének. Kivétel csak a „kun verbunk” és a „kar­cagi csárdás”. A táncokat és a dalokat Beros Ferenc gyűjtötte, a falu „mindene­se”, s Tóth Ferenccel kö­zösen dolgozták fel és ta­nították be az együttessel. Talán a legnagyobb sikert az egyik szólista, Kákonyi Vera aratta. Természetesen csengő, erőtől duzzadó, szép hangja hallatán néma csend ült a teremre. Körülöttem fényesek az arcok. — Micsoda énekes madár ez! — mondja egy bajuszos bácsi mögöttem. — Elhallgatnám ítéletna­pig — suttogja egy másik hang a közelben. Fergeteges tapsorkán. Jön­nek ismét a táncolók. Tré­fás keretjáték a gőgös bí­róról és kívánatos-szép fe­leségéről. Lakodalmas tánc­játék. Menyecskék tánca (Ez a legszebb: líraian meghitt, kecsesen bájos, szelíd és indulatos egyben, sokszínű és gyönyörű.) Frissen peregnek a szá­mok. Klarinét és tárogató­szólók, népdal és zene, és újra tánc, vers, ének. A következő fellépés szín­helye a vendéglátó falu művelődési házában volt, Stara-Moravicán. Pótszé­kekkel együtt nyolcszáz ülőhely itt is. Sokan álltak, még az ajtókon kívülre is rekedtek jó néhányan. Most a lakodalmas tánc volt a legjobb. Megható és felvidító, szomorkás és já­tékos, finomra hangolt és lendületes. Végignéztem minden elő­adást. Mint ahogy az itteni vezetők tették. Tóth József, Skórity Sztaniszláv és a többiek. — Nézném reggelig — mondja a szünetben egyi­kük. — Ilyen Moravicán még nem volt — bólogat Bakos Lajos irodalomtanár. — Hogy érted ezt? — kér­dezem. — Ügy, hogy ilyen lelke­sedéssel nézzen végig a kö­zönség egy műsort. ¥¥ árom dolgot kell még a műsorral kapcso­latban megemlíteni. Az egyik: Kákonyi Vera, aki olyan nagy hatást ért el szuggesztív, magával raga­dó éneklésével, egyben az együttes legjobb táncosa is. Minden mozdulatából árad az ifjúság tüze, hite, ereje, lendülete. A másik: Tóth Ferenc, az együttes művé­szi segítője, egyik vezetője, egyben táncos is. És milyen táncos! Némely lépését — dobbantását alig bírja el a színpad. Pedig nem éppen gyerek már ő sem. Hisz nem egyszer a leányával táncol együtt a műsorban, a tehetséges, szép Veroni­kával. A harmadik: a ru­hák. A gyönyörű drágszéli ruhák, miket a szereplők (saját költségükön) maguk készítettek. Amikor elözön­lik, betöltik a színpadot, olyan érzése támad az em­bernek, mintha virágba bo­rult volna a világ, mintha a Duna menti mezők min­den ékessége szemünk elé toppant volna hirtelen. — Milyen pompázatos! — Nézd azokat a színe­ket! Ilyen hangokat, félmon­datokat, sóhajjal kísért cso­dálkozó szavakat hallani a nézőtéren itt is, ott is. r|'1 alán még egy aprósá- got: az egyik elő­adáson komoly arcú rendőr állt nem messze tőlem az ajtónál, szolgálati helyén. Egy ideig megőrizte hivata­los komolyságát, azután ő is tapsolni kezdett, megfe­ledkezve a „szolgálati ma­gatartásról”. (Folytatjuk.) Varga Mihály ­Á nemzet könyvtára Száz üzem könyvtára Kecskeméten az SZMT központi könyvtára újabb négyezer kötettel gyarapo­dott. Jelenleg több, mint hetvenezres állománnyal rendelkeznek, s ebből lát­ják el a megye üzemeiben dolgozókat olvasnivalóval. A könyvbizományosok az igényeknek megfelelően rendszeresen cserélik az irodalmi alkotásokat. A szellemi értékek egye­dülálló tárháza az Országos Széchényi Könyvtár. Ami­kor 1802-ben névadója, gróf Széchényi Ferenc ma­gánkönyvtára magyarvo­natkozású műveinek fel­ajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alapját, bizonyára maga sem gondolta, hogy a könyvgyűjtés milyen ha­talmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyom­tatott művet, néhány száz kéziratot, metszetet és tér­képet adott át a nemzet számára. A könyvállomány ma több, mint másfél millió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712. óta Magyarországon megjelent kiadványok al­kotják, másik jelentős ré­sze pedig az 1601-től ki­adott külföldi könyvekből áll. A központi könyvállo­mány tükrözi valamennyi újkori gondolatrendszer, társadalmi mozgalom és irodalmi stflustörekvés ha­zai, sőt tágasabban értel­mezve: közép- és kelet­európai elterjedésének kö­rét. Ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A Szovjet tudós előadása Kecskeméten Holnap, november 14-én érkezik megyénk székhe­lyére dr. A. Murajev pro­fesszor, az Orosz Szövetsé­gi Köztársaság Tudomá­nyos Akadémiájának mun­katársa, egyetemi dékán, tanszékvezető, a Szovjet­unió Gyógyszerészeti Tár­saságok Szövetségének el­nöke. Murajev professzor azzal a szovjet delegáció­val érkezett hazánkba, amely a Semmelweis ünne­pi hét alkalmából látoga­tást tett a Magyar Gyógy­szerészeti Társaságnál és részt vett az ünnepi tudo­mányos ülésszakon is. Itt Murajev professzort dísz­oklevél átadásával a társa­ság tiszteletbeli tagjává fo­gadta. A neves vendég csütörtö­kön a megyei tanács gyógy­szertári központja, vala­mint a Magyar Gyógysze­részeti Társaság megyei szervezetének vendégeként tanulmányozni fogja a gyógyszerellátás szervezé­sét, s látogatást tesz néhány gyógyszertárban is. Novem­ber 14-én délelőtt tíz óra­kor Murajev professzor Kecskeméten, a Jókai u. 14. szám alatt a gyógyszer­tári központ kultúrtermé­ben előadást tart: Á gyógy­szerészet jelenlegi helyze­te és perspektívája címmel. francia felvilágosodás iro­dalmából számos első ki­adással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot A né­met irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine kiadásai. Az angolokat Byron, Ten- nison, Swinburne és Brow­ning képviseli. A tudo­mány úttörői közül Hegel, Marx, Engels, Darvin és Mendelejev első kiadású művei szintén megtalálha­tók. Itt kapott helyet több, a nemzeti könyvtárra hagyo­mányozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kimagasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtárát kezelik önálló gyűjteményként Ugyancsak a nemzeti könyvtár őrzi Kossuth Lajos magán- könyvtára számos neki ajánlott, vagy sajátkezű jegyzeteivel ellátott köny­vét. Igen gazdag az Orszá­gos Széchényi Könyvtár tu­dományos anyaga is. A központi gyűjtemény gaz­dagsága alapot nyújt ar­ra, hogy a magyar nemze­ti könyvtár a kelet-euró­pai népek társadalomtudo­mányi összehasonlító kuta­tásainak egyik műhelyévé váljék. Az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának mai állománya kb. 170 ezer kötet. ! Magában foglalja a ma­gyar hírlap- és folyóirat­irodalom minden jelen­tős emlékét az 1771-ben indult latin­nyelvű Nova Posoniensia- tól a jelenkor sajtójáig. Megtalálhatók a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek), a XVIII—XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Múzeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Márczius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny. Kossuth Hírlapja), a korai magyar munkásmozgalmi lapok (Munkás-Heti-Króni- ka, Aranytrombita, Testvé­riség, Népszava), a XX. szá­zad fordulójának haladó bizton állítanám, hogy lom elszállt az emberek­elefántak haladtak itt el az bői. A krátert minden ol­i tatóhoz... dalról sötét, magas nagy szakértelemmel sü­tötte a diókat a parázson, falak Alighanem valami külön­leges diétás étel készült. Nem is kellett kérdezős- szélén sok száz hatalmas zsolt erdei birodalom örök ködniük a felderítés ered- kőtömib hevert. Az egyik álma fölött őrködnének. — Nem, ma nem me­Kissé tovább mentek. Az vették körül. Ezek a kő­ösvény kiszélesedett. Két óriások mintha az elvará DITOTT/fc: {ÁRKÖZ* - MVVÍÍ ilyen öttonnányi súlyú kő mellett Uszkov megállt és gyünk tovább. Késő van ■ tetejéről lekapart egy kis mondta Uszkov és vissza- füves földet. ményéről. A komor arcok elég érthetően elárulták, hogy a kráter kijáratát egyelőre nem fedezték fel. De aztán, hogy Orocsko el­53. — Narzanvíz? mok. Mackó járt erre kér- nem egyedül. Ezeket fordult. — Gyerünk, söté­— Aat hiszem, hogy ez fedésig még fejezzük be az mesélte medvekalandját a kő nemrég még a föld- első kráter szemléjét, hol- mindnyájan felvidultak 3 ben hevert. Látjátok, még nap meg majd meglátjuk. A kis csapat visszafor­® a fű is friss rajta! Most <5 ez te Uszkov mintegy ön- mély és hegyes, kétágú meg köveken fekszik, egy dúlt. Útközben gyakran ta­magától. Tenyerével merített zettel. — Egyszóval összebarát­koztak?! „Szorítsd meg a bemélyedéseket meg min- méternyire a föld fölött, lálkoztak állatnyomokkal; 8 a den északi vadász ismeri. Furcsa! Miféle erő dobta a mocsárnál a kutyák vad- risz 0 De Uszkov gondterhelt arccal közbeszólt: vízből és ivott: eleinte óva- Hát persze, kőszáli kecs- fej erre az omladékra? Tán kacsákat riasztottak fel, tosan, aztán látható élve- kék nyomai! Mellettükpe- csak nem a gonosz szellem valószínűleg itt teleltek. dig puha, alig észrevehető lakozik itt? Pétyának egyszeriben visz­_ Igen, narzanvíz! Nagy- rókanyom: a kerek kis göd- Uszkov nevetett a saját ketni kezdett a tenyere, —No csak mesélje el, ké. ű szénsavas víz! Igya- röcskék sora jól meglátszik tréfáján, de nevetéséből legszívesebben beléjük rém, mégegyszer. De va­■zeru tok, remek íze van... így fedezték fel a a nedves talajon. aggodalom csendült ki. eresztett volna egy tárat. for- — Hát ez? — kérdezte A kutatók azon a he- He Uszkov szigorúan rápa­nyomban Pétva és a kissé távolabb lyen keltek át az omladé- rancsolt: rást, amelyet ^Véletlenének neveztek felfedezett új bemélyedé- d. Aztán újra erdő követ- sekre mutatott, kezett... No. végre a fal kon, ahol a legalacsonyabb volt, s ekkor feltárult előt­— Ne lőj!... És összenézett élesen elkanyarodik és egy — Ez? Hm...” — Ljubi- mov értetlenül vállat vont. tűk a második kráter pa- movval. Az idegenvezető norámája. Alja fokozato- helyeslőleg bólintott. Hogy lamivel részletesebben . És a többiek legnagyobb csodálkozására mégegyszer nagyon figyelmesen végig- Ljubi- hallgatta az elbeszélést. S újra itt volt az éjszaka. A második éjszaka a krá­tők útját félig leomlott vá­laszfal az Ersot két kráte­„lábak” Ilyen lábakkal kán második kráterének szintje jó pár méterrel ala­Már esteledett, amikor a felderítők visszatértek a re lyen. köztiJ legszűkebb he- £* * ™bb ^-elsőnél, tanyájukra Itt már nagy Sy vSzállfTtohflÍt tokzatos hangot: a tompa, mély, remegő bömbölést lehet verni,- Nézzék csak! - kiál- - vallotta be őszintén, né­tott fél Ljubimov s előre ml gondolkodás után. mutatott. •— Ösvény! Sza- Uszkov elmosolyodott: Az egész belátható térsé- volt az élénkség. Hatalmas levegőben °A " kntvák re­get erdő borította. A szűr- tűz lobogott A nyárson megtek a félelemtől s szin- kes-zold színű rengetegen fajdkakas sült. Hvataj-Mu- babonás féléiéi száll itt-ott egy-egy tisztás lát- ha kézzel fogta meg a föl- g ^gTuka LuSotUsí bályos ösvény. Valaki járt — Ha most Afrikában szott, hellyel-közzel pedig dön. A másik nyárson a pé- ía . i j1. LUK„OL u?z_ ®rre! lennénk, valahol a Kili- víz csillogott. A táj innen rek sültek. Orocsko a tűznél . ^ es LjuDimov osszenéz­Ljubimov gyorsan leha- mandzsáró közelében vagv fentről olyan békésnek ült. Mellette egy halom TeK' Jolt Ezek itt medvenyo- az indokínai őserdőkben, tűnt, hogy minden aggoda- cédrusdió. Az agronómus (Folytatjuk) polgári folyóiratai (A Hét,' Nyugat stb.), a Magyar Tanácsköztársaság sajtója (Vörös Újság, Vörös Kato­na, Ifjú Proletár), a két vi­lágháború között a bel- és külföldön megjelent illegá­lis és félillegális forradalmi lapok (Üj Március, Üj Hang, Sarló és Kalapács, 100 %, Valóság). Ugyan­csak magtalálható a hír­laptárban a sajtótörténet néhány régi külföldi emlé­ke is. A Régi és Ritka Nyom­tatványok Tára a teljes ál­lomány legrégibb és kivé­teles értékű nyomtatványait gyűjti. Az 1500 előtt nyomtatott könyvekből több, mint 1700 példánya van. Kimagasló értékei közül megemlítjük a Magyaror­szágon lévő egyetlen Gu- lenberg-nyomtatványt, a 42 soros Biblia-töredéket, az első magyarországi nyom­tatványt, az 1473-ban Bu­dán nyomtatott Chronica Hungarorum teljes példá­nyát. Megtalálhatjuk Syl­vester János Grammatica- ját és Üj Testamentum-for­dítását, Heltai Gáspár és Bornemissza Péter műveit, Tinódi Sebestyén Chronica- ját, Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem eposzának Bécsben megjelent első kiadását. Ugyancsak he­lyet kaptak a gyűjtemény­ben Kossuth, Széchenyi és Táncsics különleges értékű művei is. A Kézirattár mintegy 360 ezer kéziratot őriz. Legnagyobb értékei közé tartozik a legrégibb össze­függő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Be­széd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előttről a Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a legrégibb törvénygyűjte­mény, néhány krónika, Má­tyás király 32 kódexe, Ki- nizsiné Magyar Benigna magyar imádságos könyve, Mikes Kelemen kéziratai­nak egy része, közéleti sze­mélyek, írók, tudósok kéz­iratai. És végül, ha csak cím­szavakban is, de néhány mondatot nemzeti könyv­tárunk nagyszabású tevé­kenységéről: a nemzeti bib­liográfia különböző soroza­tainak szerkesztése és ki­adása, a nemzetközi cse­reszolgálat lebonyolítása, a központi katalógusok elké­szítése, a könyvtárközi köl­csönzés lebonyolítása stb. Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjtemé­nye: nemzeti kincsünk, fel­becsülhetetlen érték. Je­lenleg a Nemzeti Múzeum­ban van az otthona. De 1973-ra elkészül a budai Vár, amelynek nyugati épületében kap helyet nem­zeti könyvtárunk is. B. I. Bács megye a rádióban November 17-én, vasár* nap délután 17 óra 20 per­ces kezdettel a Petőfi-rá- dióban „Találja ki hol já­runk” című műsort sugá­roznak. A műsor a földraj­zi vetélkedő keretében Bács-Kiskun megyét mu­tatja be: természeti és gaz­dasági földrajzát, mezőgaz­daságát, a konzerv gyártást és az iparosítás eredmé­nyeit. A kérdések kizárólag a megyével kapcsolatosak lesznek, anélkül azonban, hogy a megye neve elhang- zana a műsorban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom