Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-09 / 263. szám

1968. november 9. szombat 3. oldal Szerény ünnep Gázos kifogás TELEXEN érkezett Ötszázezer kilométeren leiül (Tudósítónktól.) A 9. sí. AKÖV bajai üzemegységé­ben értékelték az 1954. ja­nuár 1. óta megtett kilomé­terek alapján a gépkocsive­zetők munkáját. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 51. évfordulóján tizenöt dolgozónak adták át a balesetmentes vezetésért járó jutalmat és oklevelet A legjobb eredmény: Keré- nyi András, bajai autóbusz- vezetőé — közel hétszázezer kilométer. Kovács János bácsalmási — hatszázötven- ezren felüli és Erdőst László bajai gépkocsivezető csaknem hatszázezer kilo­métert tettek meg baleset Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte a napokban a Kiskunfélegy­házi Asztalos Szövetkezet Az ünnepi közgyűlésen a város vezetőin kívül meg­jelent Fekete László, a me­gyei KISZÖV elnöke és dr. Cseh László, a járási ta­nács vb-elnöke, az Aszta­los Szövetkezet tiszteletbe­li tagja is. Barta Gábor, a szövetke­zet jelenlegi elnöke meg- hatódottan nyitotta meg a közgyűlést és ismertette az alakulás és az első évek nehéz körülményeit 1948- ban huszonöt alapító 1250 forintjával kezdték, és any- nyi munkájuk sem volt, hogy legalább az alapítók dolgozhassanak. Kénytele­nek voltak máshol mun­kát keresni, és három-négy ember tartotta fenn a kis kézi műhelyt. Az első esz­tendő termelési értéke 43 500 forint volt. Alapítói nem csüggedve, bizakodva a jövőben, év­ről évre gazdagították kö­zös vállalkozásukat, s ma már ott tartanak, hogy az 1967. évi, eddigi legmaga­sabb, közel tízmilliós ter­melési tervüket az 1968. első háromnegyedében tel­jesítették, s a tervezett nyereséget már jóval túl Is haladták. Külön fejezetet érdemel­ne az 1956-os ellenforrada­Hazaérkeztek a Bács me­gyei Kézműipari Vállalat képviselői a Szabadkán rendezett kisipari és kéz­műipari vásárról és kiállí­tásról. A nagy sikerű, tíz napig tartó vásárt és kiállítást az új, 3200 négyzetméteres fe­dett soportcsarnokban ren­dezték, s a rendezőség nagy gondot fordított arra, hogy a magyar kiállítók megfe­lelő helyet kapjanak. A Kézműipari Vállalat 35 féle termékét állította ki, amelyek mind a szakembe­rek, mind a látogatók tet­szését megnyerték. Remény van rá, hogy a kiállított áruk a későbbiek folyamán megrendelőkre is találnak. Nagy sikerük volt a leg­újabb műbőr grobelux kosztümöknek, kötények­nek, valamint a csipkeblú­Községi csúcsvezetőségi választás Alpáron. Szűk a terem, kényelmetlenek a székek, az emberek na­gyobbrészt hétköznapias ruhát viselnek, mégis van valami ünnepélyes a han­gulatban. Nemcsak a fölvi­rágzott asztal teszi ezt, nemcsak a fehér inges, vö­rös nyakkendős úttörők kedves köszöntője. Mé­lyebbről fakad az ünnepé­lyesség A beszámoló tömör, mondhatnám szűkszavú. Kollár Pál, a csúcsvezető­ség titkára keresetlen sza­vakkal summázza a két év munkáját. A pusztán tény­közlő megfogalmazás is na­gyon jól érzékelteti, mivel elégedett, és miben vár ja­vulást. lom alatti helytállásuk. A demagóg jelszavaktól, el­lenséges propagandától nem hagyták magukat megté­veszteni, folytatták a mun­kát az áramkorlátozás ide­jén s, amikor kézi szerszá­mokkal, a kijárási tilalom alatt éjjel is az üzemben maradtak. A félegyházi Jókai utca régen is az asztalosok utcá­ja volt Csaknem minden házban működött egy kis műhely- Amikor az aszta­los kisiparosok műhelyeik­kel, gépeikkel beléptek a szövetkezetbe, fordulat ál­lott be a szövetkezet életé­ben, de azóta már ennél is jóval előbbre léptek: 1955- ben felépítettek egy nagy műhelyt, 1960-ban egy még nagyobbat, a korszerűen felszerelt gépházat. Kialakítottak maguknak egy kedvező profilt, s ma már termelési értéküknek mintegy 90 százalékát az országosan keresett gyárt­mány, a Szikra kombinált- szekrény teszi ki. — Ez a szövetkezet lépést tartott megyénk iparositá- sásában — jelentette ki Fekete László, a KISZÖV- elnöke, amikor átadta a 20 éves szövetkezet elnökének a díszes oklevelet. A szö­vetkezet is elismerését fe­jezte ki az alapítóknak, és pénzjutalomban részesített tizennégy dolgozót. T. M. zoknak. A kiállítás rende­zősége kérte a magyar ki­állítókat, hogy a decemberi vásáron is vegyenek részt termékeikkel. Vadászati világkiállítás Készülnek a Buda­pesten megrendezendő vadá­szati világkiállításra. A me­zőgazdasági vásár és kiál­lítás területét ez alkalom­ra tovább bővítik egy új 3800 négyzetméter alapte­rületű pavilonnal és egyéb épületekkel. Az élővadbe­mutatóra 10 ezer négyzet- méter területet készítenek elő. A nagyszabású tárla­ton megyénk erdőgazdasá­gai is képviseltetik magú kát, erre a célra már vá­logatják a trófeákat. Ha látványos adatokkal nem is dicsekedhetnek, a taglétszám gyarapodásáról adhatnak számot. A Házi­ipari Szövetkezet alapszer­vezetének taglétszáma 7- ről 12-re emelkedett, új alapszervezet is létesült: a pedagógusoké. Ennél sok­kal többet mond azonban, hogy minden munkahelyen mintaszerű a gazdasági ve­zetés és a párt kapcsolata. A Búzakalász Tsz esetében, amelynek negyven párttag­ja van, ez magától értető­dő, de a csúcsvezetőség egy- egy tagja a pártszervezet­tel nem rendelkező kisebb üzemek, például a halásza­ti tsz, a háziipari szövet­kezet fölött is védnökséget vállalt A beszámoló gondo­san érinti a község minden problémáját és közben fény derül arra is, jól tar­totta kézben az irányítást a csúcsvezetőség. Mind a négy alapszervezet tagjai bekapcsolódtak a politikai továbbképzésbe, marxiz­mus— leninizmus esti közép­iskola indult, számos gaz­dasági, politikai tanfolya­mot tartottak. Munkájuk rendszerességét igazolja az is, hogy a két év alatt mindössze kétszer maradt el a havi vezetőségi ülés. A titkár beszédét megle­hetősen hosszú csend köve­ti, nemigen akad hozzászó­ló. „Kiadtuk már a mér­günket az alapszervezeti választáson” — jegyzi meg tréfásan a közelemben egy idősebb ember. A megyei és a járási pártbizottság képviselői tö­rik meg a hallgatást: Ma- gony Imre, a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­gének titkára és Magony János, a kiskunfélegyházi rendőrkapitány. (Csak név­rokonok.) — Ismerem az alpári kommunisták harcosságát. — mondja Magony János. — Nem kímélik az erejü­ket, ha dolgozni kell, de kétszer is meggondolják amíg megszólalnak; Magony Imre szerénynek tartja a beszámolót. Any- nyira nyugodt, kiegyensú­lyozott az utóbbi évek lég­köre, hogy mindenki sze­mében természetes a fejlő­dés, senkit nem lepnek meg az eredmények. Pedig nem árt néha büszkélked­ni. A két felszólalás lassan megoldja a nyelveket, számba veszik a közelmúlt változásait, és szinte maguk is meglepődnek az eredmé­nyeken. A 6300 holdas tsz foko­zatosan megszilárdult, ma már biztos jövedelmet ad. Sohasem művelték meg még ilyen gondosan a sző­lőt. Sajnos, a szőlő legna­gyobb része elöregedett, nem lehet gépesíteni a mű­velést, alapos rekonstruk­cióra lenne szükség, jelen­tős anyagi támogatásra — mondják nem minden cél­zatosság nélkül megyei ta­nácstagjuknak, Magony Im­rének. Szépen fejlődik aj állattenyésztés, és az idén talán már takarmánygond­jaik sem lesznek. Az a fő, hogy az éveken át tartó ál-. datlan vezetőségváltozás végre megszűnt. Seres Im­re hozzáértő elnök, és Ma­gyar Imre, a párttitkár mindenben segítségére van. (Egyébként kettőjük együt­tes életkora nem egészen 60 év.) Határozott fejlődés­nek indult a község ipará is. A háziipari, a varrószö­vetkezet és a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat kihelye­zett részlegének együttes termelési értéke 8 millió fo­rint a harmadik negyedév végén. Különösen örvende­tes, hogy 85 nő juthatott munkaalkalomhoz a házi­ipari szövetkezetben. A lakosság igazi cselek­vő ereje a közművesítésnél mutatkozott meg. Egy rö­vid tanyai útszakasz kivé­telével befejeződött a villa­mosítás, 680 ezer forintot fordítottak eddig a vízve­zetékre és ebből 380 ezer forintnyi értéket képvisel a társadalmi munka. A. Mol­nár Józsefnek, a tanács vb- elnökének nem akartak hinni annakidején a me­gyei tanácsnál, amikor 200 ezer forintnyi községfej- íesztési kerettel vágott ne­ki a vízműépítésnek. Mun­kára mindig készen állnak az alpáriak. Nem kis része van a párttagoknak ebben a pél­damutató összefogásban. Hogyan érik el? Kol­lár Pál nagyon egyszerűen, de találóan tapintott rá a lényegre zárszavában, mi­után csaknem változatlanul újjáválasztották a héttagú csúcsvezetőséget: — A mindenre kiterjedő figyelem, és a problémákat bátran föltáró, meggondolt kritika kötelességünk. Te­kintélyünk csak akkor le­het, ha őszinték leszünk. Sz. J. A kecskeméti járás 18 községe közül eddig 11- ben került megváltásra annak az 5400 személynek a földje, akik az 1960—61-es átszervezés után megszűn­tek tsz-tagok lenni, illetve földjüket haszonbérlet, vagy bármilyen más címen használtak a közös gazda­ságok. Számítások szerint a já­rásban összesen mintegy tízezer ilyenfajta megvál­tásra kerül sor; figyelembe véve, hogy a járásnak a nagyobb községeiben még nem történt meg a földren­dezés. A tízezer személy­nek mintegy a felénél nem okoz gondot a földrendezés, ezek ugyanis személyi Október 16-i lapszámunk­ban Gázos ügy Csávolyon címmel cikket közöltünk, amelyben kifogásoltuk, hogy a Dél-alföldi Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat a Bácsbokodi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet által Csávolyon felépített propán-bután gázcseretelepét nem kap­csolta be hálózatába, ha­nem ott saját külön leraka- tot létesített, ahol a gáz palackját nem 33, hanem 42 forintért adja, felszámít­va a házhozszállítási(?) dí­jat is. A Szegeden működő gáz- szolgáltató vállalat levél­ben kifogásolta a cikk egy­két, a lényeget különben nem érintő állítását. Csa­tolta a levelek egynémelyi- kének a másolatát is, ame­lyeket az ügyben váltott egymással a vállalat és a bokodi fogyasztási szövet­kezet. Ezek megállapításait összevetve kissé különös összkép kerekedik ki. Tény, hogy a szövetkezet július 15-én felajánlotta: vegye át a DÉGÁZ üze­meltetésre a cseretelepet. De nem sokkal ezután a szövetkezet vezetői meg­gondolták magukat, s au­gusztus 2-án azt írták a vállalatnak: tekintsék tárgy- talanak az ajánlatot. S erre fel az történik, hogy a vál­lalat emberei három nap múlva, vagyis augusztus 5-én megjelennek Bokodon használatú földként to­vábbra is megtarthatják ta­nyatelküket, esetleg belte­rületi zártkertjüket. Az érintettek másik fele részére azonban a szemé­lyi használatú föld nem látszik biztosítottnak, mi­vel a járás községei, s kö­zöttük is éppen a nagyob­bak — Tiszakécske, Izsák, Lajosmizse, Kerekegyháza — nem rendelkeznek szá­mottevő zártkerti terület­tel. Már pedig az említett helységekben volt a legna­gyobb a pártoló tagok ará­nya; számuk mintegy két­ezerre tehető. Egyelőre még nincsenek intézkedések az újabb zárt­kertek kialakítására; jól­— mint ahogy írják — „az átadás-átvétel lebonyolítá­sa végett.” Ez bizony jókora ellent­mondás! A helyszínen készült jegyzőkönyvből aztán kide­rül, hogy a DÉGÁZ-nak nem is volt szándékában az üzemeltetésre történő át­vétel, hat pontban felso­rolták a kijavítandó mű­szaki hiányosságokat, s végül egy figyelemre méltó megállapítást tettek. Idéz­zük: ,»A fenti hiányosságok megszüntetése után, me­lyet a fogyasztási szövetke­zett a DÉGÁZ felé jegyző­könyvvel igazol, a gázszol­gáltató vállalat a műkö­désre az engedélyt, műsza­ki szempontból megadja”. Ügy látszott tehát, sínen van a dolog. De nem... Mindjárt, másnap, augusz­tus 6-án a vállalat levelet írt a szövetkezetnek. Érde­mes szó szerint idézni: >>•:. levelükre válaszolva közöljük, hogy az OKGT Gázipari Főosztály állás- foglalása alapján a cserete­lep üzembe helyezésére és és a pébégáz forgalmazásá­ra az engedélyt nem áll módunkban kiadni. A Kő- olajvezeték Vállalattal mi szerződéses jogviszonyban vagyunk és Csávoly község gázellátását már megoldot­tuk. Kérjük a fentiek szí­ves tudomásul vételét.” Aláírás, pecsét. Ehhez nem kell kommen­tár. Mint ahogy ahhoz sem, hogy a DÉGÁZ nagyvona­lúan elsiklik ama „csekély­ség” felett, miszerint — leg­alább is ez a véleményünk — indokolatlanul felszámít­ja a házhozszállítási díjat. Holott ennek szóvátétele képezte a cikk lényegét. lehet, kívánatos lenne; hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Térképészeti Hi­vatalának illetékesei az idevonatkozó elképzelései­ket nyilvánosságra hozzák, akár rendelet formájában is. Addig is, amíg ez meg­történik, a járás vezetői ke­resik a megoldásokat, a mentesítés céljaira felhasz­nálható területek kialakítá­sára vonatkozóan. Bíznak abban, hogy az érintett községek és közös gazdasá­gok egyetértése, pártfogá­sa nem marad el, elfogad­ható megoldást csak is ily módon találhatnak! nélkül.' Változások az asztalosok utcájában Félegyházi termékek sikere Szabadkán Előregyártón elemekből A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet köz­ponti majorjában, új, 208 férőhelyes, korszerű tehén­istálló épül. A lapos tetős, panelvázas épület, a ME- ZÖBER tervei alapján, az országban másodikként ké­szül el a gazdaságban. A teljesen gépesített istálló beruházási költsége közel 30 százalékkal alacsonyabb (4,2 millió forint), mint a hagyományos, hasonló nagy­ságú istállóé. —ni —el. Megoldásokat keresnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom