Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

1968. november 28. csütörtök 3. oldal Nyolcvanmillió forint Üjítómozgalom az építőknél Jobb ösztönzési módszert — hatásosabb propagandát A bácskai termelőszövet­kezetekben tavaly 53 mil­lió forint volt az a többlet, amit a munkaverseny ered­ményezett. Az idén több mint ötezren vesznek részt a vetélkedésben és a vál­lalás meghaladja a 80 mil­lió forintot. A legtöbb kezdeménye­zés a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 50. évfordulója tiszteletére történt. Még Rendkívül jelentős a Szovjetunió tengerhalásza­ta. Húszezer halfogó, fel­dolgozó, hűtő, tudományos­kutató és felderítő hajó al­kotja halászati flottáját. A szovjet halászhajók motor­jainak összesített hatóereje meghaladja a négymillió lóerőt. Igen gazdaságosak a hű- tő-halászhajók, amelyek amolyan úszó kombinátok. A kifogott halakat a hely­színen feldolgozzák. Három­négy olyan hajó, mint pél­dául a „Juhan Lijv”, egy­millió ember halellátását biztosíthatja. Az építésükre fordított költségek két-há- rom év alatt megtérülnek. A Szovjetunió, amely az ilyen típusú hajók építésé­nek kezdeményezője, ma a világ legnagyobb hűtő-ha- lászhajó flottájával rendel­kezik. Az „Intribprom 68” nem­zetközi kiállítás szovjet részlege tengerhalászati be­mutatójának dísze az „Ie- ronim Uborevics” elneve­zésű, háromemeletes, a leg­bonyolultabb modem gé­pekkel és berendezésekkel felszerelt hajó volt. _ Egycsavaros hajónkat — magyarázza Gyennagyij Jefimov kapitány —, a le- ningrádi Admiralitás üzem­ben építették. A hajó 15 300 tonna vízkiszorítású, két fő hajtóműve négyezer lóerős. Az „Ieronim Uberovics” nyolc-kilenc hónapra a Csendes-óceán középső ^ vi­zeire hajózik és mint úszó sziget, maga köré gyűjti a közelben halászó hajókat. A hajó ötszázhúsz lakójá­nak minden feltételt meg­teremtettek; kényelmes ka- jütök és tágas társalgók, étterem és klub, műtő és fogorvosi rendelő, könyvtár, mosoda, borbély, posta, sőt még csemegeüzlet és szauna is van a hajón. A halfeldol­gozás alatt működő áram­fejlesztője egv megyeszék­hely esti kivilágítását biz­tosíthatná. Az úszó üzem megszakí­tás nélkül, három műszak­kal dolgozik, ezalatt az éj­jel és nappal szünet nélkül érkező hal- és rákfélesége­ket dolgozzák fel. A gyors nincs végleges értékelés, de az máris látszik, hogy teljesítik a vállalásokat a közös gazdaságok. A ma- darasi Kossuth Tsz-ben csaknem háromszázan ver­senyeznek, több mint 26 millió forint értékű válla­lást tettek. A bácsalmási Táncsics Tsz-ben csaknem 19, a felsőszentiváni Vörös Október Tsz-ben pedig 12 millió forint értékben kí­vánják túlteljesíteni a ter­melési előirányzataikat. feldolgozás eredményekép­pen a tengeri állatok érté­kes fehérje- és vitamintar­talmának csökkenése mini­mális,' így az óceánból nyert értékes anyagok veszteség nélkül kerülnek a fogyasz­tóhoz. Ez a parti feldolgo­zóüzemekhez viszonyítva az úszó kombinátok legfőbb előnye. Az úszó üzemben minden lényeges folyamat gépesí­tett és automatizált. Hat­száz különböző gép, mecha­nizmus, automata és emelő- szerkezet alkotja azt a húsz szalagot, amelyekről 24 óra alatt közel háromszázezer különféle konzerv és húsz­ezer ötkilogrammos hering- óriáskonzerv kerül a rak­tárba. Arkagyij Szimonján az APN különtudósítója (KS> Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése óta je­lentősen növekedett a mező- gazdasági nagyüzemek ön­állósága. A vezetőknek na- gvobb felelősséggel kell dönteniük a termelés és a fejlesztés legfontosabb kér­déseiben. Ehhez nyilvánvalóan sok nehézséget kell leküzdeniük a termelőszövetkezeti ve­zetőknek még akkor is, ha már több éves gyakorlattal rendelkeznek. Az új hely­zet ugyanis nagyobb átte­kintést, több irányú tájé­kozó ást igényel. Hogyan szerezzék meg ezeket a nél­külözhetetlen ismereteket a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői? A legnagyobb se­gítséget kétségkívül a köny­vek adhatjak számukra. Megkérdeztük a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó irodal­mi osztályának vezetőjét, Muraközt/ Tamást, milyen segítséget nyújt a szakiro­dalom, történt-e változta­tás a követelményeknek megfelé’^'m -i könyvkiadás gyakorlatában? Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bi­zottsága legutóbbi ülésén - más napirendi témák kö­zött — azt vizsgálta, milyen az újítási mozgalom hely­zete a hozzá tartozó 15 vál­lalatnál, gyárnál, üzemnél. Megállapította, hogy a moz­galom — legalább is a számszerűséget tekintve — visszaesett ebben az évben. Míg tavaly 433 újítási ja­vaslatot nyújtottak be egész évben, addig 1968 első há­rom negyedévében csak 234-et. Köztudott, hogy a válla­latok — általában egy-egy évre — újítási feladattervet készítenek. Ezzel az a cél, hogy az újítók tevékenysé­ge összhangban álljon az üzem — vállalat, gyár — feladataival. Precíz feladatterv 1968-ra csak 9 vállalat, il­letve gyár állított össze fel­adattervet — a 15 közül —, s nem tette ezt meg olyan nagy vállalat sem, mint az Állami Építőipari, vagy az Építési és Szerelőipari Vál­lalat. Ez utóbbi már az előző évre is adós maradt ezzel. Legtöbb — 35 — újítási feladatot az Épületasztalos­ipari Vállalat kiskunhalasi gyárának terve tartalmaz. Ezek összeállítását nagy kö­rültekintéssel végezték. Üzemrészenként. feladat- csoportonként részletezi a tennivalókat és feltünteti a Ömlik a kukorica a gabonafelvásárló vállalat telepeire A vártnál jobb a termés, az eddig átvett több mint kétezer vagon alap­ján a májusi morzsoltban számított átlag 17—18 má­zsa között becsülhető meg. Az átmeneti raktározási gondok december végére megszűnnek; minden szem tengeri tető alá kerül. — Az új gazdaságirányí­tás sikeres megvalósítását a mezőgazdaságban jó szak­könyvek kiadásával igyek­szünk szolgálni — mondot­ta. — Eddig már több ilyen mű jelent meg, és most van sajtó alatt három szer­ző közös munkája, a me­zőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlatáról. Magyarországon első ízben jelenik meg olyan átfogó mű, amely az üzemvezetés szinte minden részletkérdé­sére kiterjed. A szerzők például a ve­zetésről nemcsak általános­ságban írnak, a fejezet kö­zéppontjába állítják az em­berekkel való bánásmódot. Ismertetik az üzemvezetés folyamatát, a tájékozódást, a döntést, a rendelkezést, az ellenőrzést és ami igen je­lentős segítséget nyújthat, a függelékben összefoglal­ják három termelőszövetke­zeti és három állami gaz­dasági vezető módszerét, sok-sok gyakorlati példát is felsorakoztatva. Az új gazdaságirányítás­tanácsadók neveit is. Kár, hogy nincsenek kitűzve a feladattervi különdíjak. Ér­dekessége a „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára tervének, hogy „pontok” helyett pályázati felhíváso­kat dolgoztak ki, bővebb ismertetéssel, a benyújtási határidő és a pályadíjak kitűzésével. Sajnálatos, hogy a felhívásokra sem érkezett eddig javaslat Újítási szabályzat Mit mutat a statisztika — általában? Azt, hogy a ki­tűzött feladatokból tavaly is, az idén is csak igen ke­veset oldottak meg az újí­tók. A visszaesés okai: Egyrészt későn — 1967. december 19-én — jelent meg az újítási rendelet, amely a régitől eltérően csak keretrendelet Alapul szolgál a részletes, a helyi adottságokat figyelembeve­vő újítási szabályzat elké­szítéséhez. Ezt a szabály­zatot a megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a „Fém­munkás” Vállalat kiskun- halasi és kecskeméti gyára, az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai telepe és a megyei Tervező Iroda küldte el a szakszervezetnek. Ám e leg­utóbbi csak július 1-én. a megyei Állami Építőipari Vállalat pedig augusztus 16-án hozta nyilvánosságra — módosított — szabályza­tát. A szabályzatok általában jók. Igen jól sikerült az Építőgépgyártó Vállalaté. Ne más dolgozók részesedésének terhére Az újítási ügyek kezelé­sében a vállalatvezetőségek is túlzottan óvatosak vol­tak. Az anyagi elismerés mértéke és bizonytalansága (óvatosság) sem ösztönözte az újítókat a komoly elmé­lyülést kívánó javaslatok kidolgozására. Hiányzott a megfelelő, érdekes, színes ban fontos szerepe van an­nak is. hogy a vezetők meg­ismerjék a tőkés világ gaz­dasági helyzetét, a terme­lés és a piac összefüggéseit. Ezt milyen művek kiadásá­val segítik elő? — Több könyv is megje­lent már nálunk, hasonló céllal. Most van készülő­ben dr. Rasinski műve, az USA mezőgazdaságának vertikális integrációjáról. És még egy könyv van, amely nagy érdeklődésre tarthat számot. A szerző, Holdas Sándor, aki Ford ösztöndíjjal járt Ameriká­ban, az Egyesült Államok baromfitenyésztéséről ír. A Broyler csirke előállítását, feldolgozását és értékesíté­sét elemzi. Helyet kap élve­zetes stílusban megírt köny­vében az amerikai farmer élete, gondja, jövője, az amerikai szövetkezés útja, a technikai fejlesztés lehe­tőségei, ennek anyagi hatá­sai és ami a lényeges: a tapasztalatok hazai megva­lósításának lehetőségei. I. S. propaganda is. E tekintet­ben, felelősségteljes felada­tok várnak a szakszerveze­ti bizottságokra, gazdasági vezetőkre. Csak úgy mint a fizikai dolgozók segítése, az újítások rugalmasabb el­bírálása, az átfutási idő le­rövidítése szempontjából. Állást foglaltak újítások­kal foglalkozó szakemberek az újítási díjak jelenlegi elszámolási rendszerének olyan — rendeletmódosítás révén történő — megváltoz­tatására. hogy a kifizetett újítási díjak ne csökkent­sék más dolgozók részese­dési béralapját. Szükség van országosan az anyagi díjazás olyan szabályozásá­ra, amely az újítások szor­galmazását közös érdekké teszi mind az újítást meg­valósítók. mind a „haszon- élvezők” számára. Mert je­lenleg olyan javaslatokkal sem — vagy nem szívesen — foglalkoznak egy válla­latnál, melyek gazdasági eredményei más üzemeknél mutatkoznak. Tóth István Baján a társasházak 90 százalékát a helyi Lakbe­rendező és Építő Ktsz ké­szíti. De ha valaki most sürgős társasház-építkezés ügyében bekopog a szövet­kezethez, a válasz után csa­lódott lesz az arca, A LAK­BÉR ereje 1970. májusáig le van kötve. Jelenleg húsz különböző helyen, összesen 160 lakáson dolgoznak a munkásaiak. Az idén har­mincat adnak át a tulajdo­nosoknak. — A tervek legnagyobb részét mi készítettük — mondja Mezős Mihály el­nök. — Itt születtek például a Tóth Kálmán tér 3. és 6. számú ház összkomfortos lakásainak az elképzelései. A tervezéskor mindig a kü­lönféle bútorvariációkból indultunk ki, hiszen kíván­ságra be is rendezzük a la­kásokat. A napokban ad­juk át az Állami Biztosító fiókjának a bebútorozott helyiségeket. — Várható-e, hogy meg­gyorsítják az építkezéseken a munkát? Szerdán a MEM-ben foly­tatta munkáját az első or­szágos mezőgazdasági mun­kavédelmi konferencia. A kemizálás fokozódásával kapcsolatos üzemi egészség- ügyi feladatokról Nagy Bá­lint, a MÉM főosztályveze­tője tartott előadást. El­mondta, hogy nyolc év alatt félmillióról 2,4 millió hold­ra növekedett a vegysze­rezéssel gyomtalanított te­rület, s háromszor több ro­var- és gombaölőszert hasz­nálnak fel, mint 1960-ban. A hazai növényvédelem százhetven féle vegyszert alkalmaz. Az új növényvédelmi kó­dex — a balesetek elkerülé­se céljából —, megszigorít­ja a növényvédőszer fel­használását. Előírja többek között, hogy 1970-től a két- kereszteseknél erősebb mér­Kendőzetlenül Anyagiakon múlik? Immár három éve, hogy Dunavecsén erőteljesen megindult a lakásépítés. Üj színfoltjai ezek az épüle­tek a járási székhelynek. A házak, mivel forgalmas útvonalak mellett épültek fel, megérdemelnék, hogy környezetük is kulturált legyen. Sajnos, a község központjában levő négyla­kásos épület mellett az üres teleken a Bács me­gyei Építőipari Vállalat építőanyag-telephelye lett. A lehetetlen állapotot fo­kozza, hogy a közelben van a szövetkezeti vendéglő, ahonnan éjszaka részeg emberek járnak át az épí­tőanyagokkal telerakott telken, sokszor pedig éj­szakai pihenőhelyként használják. Kerítésre vol­na szükség! Azért nem építik meg. mert nincs anyagi fedezet. Furcsa lo­gikai érvelés ez. A tár­sadalmi tulajdon védelme, a közegészségügy, érdeke és nem utolsósorban a ház­ban lakó kisgyermekes családok érdeke sürgős in­tézkedést igényel. Csapai Lajos — Az eddiginél jobban előkészítjük a beruházáso­kat. Ahogy megjelenik a megrendelő az igényével^ elkészítjük a teljes doku­mentációt, a legapróbb részletekig mindent beüte­mezünk, hogy ne legyen zökkenő az anyagellátás­ban, szállításban. Gyorsít­ja a munkánkat, hogy át­térünk a korszerűbb tech­nológiára, az előregyártott szerkeztek alkalmazására. A födémek készítésénél pél­dául egyre nagyobb eleme- meket használunk. Sokat töprengtünk az utóbbi idő­ben a nyílászárók sorsán. Az Országos Asztalosipari Vállalat ugyanis értesített, hogy a jövőben nem vállal­ja a gyártást. Ezért azt ter­vezzük, hogy nemesnádud­vari részlegünk épületasz­talosipari munkára tér át és ajtók, ablakok előállításával foglalkozik. A következő esztendő­ben kereken 100 lakás épí­tését fejezi be a városban a bajai ktsz. H. F. gekkel a mezőgazdasági nagyüzemekben csak képe­sített szakmunkás dolgoz­hat, szaktechnikus, vagy szakmérnök irányítása mel­lett. A tervek szerint 1970- ig létrehozzák a növény­védő-állomások laborató­riumi hálózatára épülő szer­maradvány vizsgáló labora­tóriumi apparátust, amely­nek munkatársait széleskö­rű ellenőrzésekkel bízzák meg. A termelő üzemek szakemberellátásának meg­javítására a Keszthelyi Me­zőgazdasági Felsőfokú Tech­nikumot mezőgazdasági kemizálási felsőfokú techni­kummá alakítják át. Szó van arról, hogy a korszerű növényvédőszer-tárolók épí­téséhez esetleg ötvenszáza­lékos beruházási hitelt biz­tosítanak. (MTI) Üzemek az óceánon Az „Ieronim Uborevics” nevű szovjet úszó halfeldolgozó üzem. Az új gazdaságirányítás a mezőgazdasági szakirodalomban 160 lakáson dolgoznak Korszerű növényvédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom