Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
1968. november 21. szerda 3. oldal A kétlaki falu Most kezd kialakulni a község központja. A homokdombokon rapszodikusan szétszórt házak egyre inkább a főút mellé sorakoznak, körülveszik a tanácsházát, az újonnan épült áruházat, fodrászüzletet, buszmegállót és csinosított italboltot, kultúrházat. — Mindez azonban — ha Kiskunhalas felől érkezik az ember — csak az út bal oldalán helyezkedik el. A másik „parton” még zizeg a sás, esetleg kukoricaszárak rugaszkodnak a megerősödő szélnek. Persze, azért itt is találni néhány épületet, de a bal oldal az igazi. Ingázók és a hétvége Pirtó tehát nem világváros, sőt a megye községei között a legkisebbek közé sorolható. Ellentmondásokkal terhes élet zajlik itt, ami a hajdani alapítóktól ered, s ha bomlóban is van, még kísértenek megnyilvánulásai. Sári Mihály, a községi tanács vb-elnöke hét éve vonatozik ide Mélykútról. Ügy ismeri a falut, mint a saját portáját. Az alig valamivel több mint ezer lakosú község 1947-ben lett önálló. A felszabadulás előtt a leggazdagabbtól a legszegényebbig mindenféle ember élt itt. Azóta változott a helyzet, elsimultak a nagy különbségek, de teljesen persze nem szűntek meg. — A felnőtt lakosság száma körülbelül 700-ra tehető, de mintegy negyedrészük nem Pirtón dolgozik: eljárnak a vasúthoz, építkezésekre, gyárakba, üzemekbe. A többiek a saját gazdaságukban dolgoznak, vagy a Május 1., illetve a Béke Termelőszövetkezeti Csoportban keresik kenyerüket — mondja Sári elvtárs. A két tszcs-ben mintegy háromszázan dolgoznak. Fiatal kevés. Zömmel ugyanis ők az „ingázók”. Vasárnaponként, sőt szombaton is itthon vannak. Hogyan töltik a hét végét? Bizony nem a legnemesebb időtöltést választják. Hétköznapokon az italbolt napi forgalma 800—900 forint, de szombaton és vasárnap meghaladja a 10 ezer forintot is. — Azért mégsem lehet azt mondani', hogy baj van a fiatalokkal. Időnként elelcsattan egy „közvetlenebb” pofon, de komolyabb verekedés nem szokott lenni. Persze, jó volna, ha Pirtón legalább egy rendőr állandó szolgálatot teljesítene, vagyis itt lakna., Halasról jár ki időnként egy elvtárs, de ez kevés. Hangsúlyozom, nem az itteniek miatt. Többször elfogtunk már a községben, vagy környékén olyan embereket, akik itt húzták meg magukat, miközben lopás, csalás és garázdálkodás miatt körözték' őket — magyarázza a modem bútorokkal berendezett elnöki szobában Sári Mihály. Pár évvel ezelőtt sajátkezűleg fogott el egy körözött személyt. Bevitte a tanácsházára, értesítette a rendőrséget, s elvitték a többszörösen büntetett embert. Ne csík az árnyékot De ne csak az „árnyékot” mutassuk meg Pirtó- ból. Hiszen a kétlakiakon kívül — amint említettük is — vannak törzslakói a községnek, akik évtizedek óta itt hallgatják a szél és a homok birkózását, s maguk is harcra kelnek minden évben a buckákkal. S nem eredménytelenül. A Béke Tszcs-nek 24 hold közös telepítésű szőlője, gyümölcsöse van, ezenkívül 100 hold szántó, gépek, épületek, állatok ... Nincs sokkal lemaradva a Május 1 Tszcs sem: 24 hold közös szőlő, gyümölcsös ad munkát tagjainak kora tavasztól késő őszág. — A tanácsháza mellett egy új utcát alakítunk ki. Már tíz házhelyet eladtunk, hat ház felépült, de jövőre körülbelül húszra lehet számítani. A következő évben, 1969-ben új postát építünk a központi ban. A jelenlegi nagyon távol esik és szűk is. A Dózsa György úton rövidéTompái tervek — Itt Tompán nehéz portra — főleg a szociális- helyzetben vagyunk az ta országokba — termel a üzemfejlesztésnél. Állandó női varróbrigád. munkaerőgondjaink van- A hazai piac számára a Több száz mázsa parkettaléc készül naponta a fűrészüzemben. nak és ez döntő módon befolyásolhatja a termelést. Feltétlen figyelembe kell sen befejezzük az 500 méter járda építését, tavaly villanyt kapott az alsó iskola, a Rákóczi, valamint az Űj utca egy része — sorolja a tanácselnök. Bartókról Pirtón Felkerekedem, hogy bejárjam a falut. Félóra múlva rájövök, hogy ez lehetetlen vállalkozás. Nemcsak azért, mert a hullámzó szélverésben homokkal lesz tele az ember szeme, szája, orra, hanem Pirtón kétszáz méterekben mérik az egyes házak közötti távolságokat. Legmesszebbre Präger Józsefné lakásáig jutok. A pedagógusnő —, aki egyben megyei tanácstag is — rögtön ajánl egy témát: — Erre kint, Imre- hegy közelében van három domb. Feltétlenül valami ősi temető lehet, nagyon szabályosak. Szóljon már egy régésznek, hogy szaladjon ki. Hátha itt is világraszóló leletet találnánk mint Vértesszőlősön ... Erősen alkonyodik már, amikor visszaérek a műútra. Práger Józsefné javasolta, hogy keressem meg Vértessy Vilmosnét, aki egy régi, ma még ismeretlen balladáról tud. Rózsa Sándorról szól ez. Pici, fehér kis házban lakik Vér- tessyné. Kiderül, hogy ő nem tudja a ballada szövegét, de a szomszéd ismeri, ő viszont nincs idehaza. Meglepődöm, amikor a továbbiakban Beethovenről, Bartókról, írókról, könyvekről beszél nagy hozzáértéssel, nem átlagműveltségre valló színvo- lon. Kigyulladnak a lámpák, amikor Kiskunhalas felé karikázom. kétarcú község ez — állapítom meg újra magamban. Hiszen a hétvégi tízezer forintos kocsmai fogyasztás mellett itt található a műveltségre, a szépre, az igazra, a múlt és jelen közötti összefüggés kutatására való törekvés, a község fejlesztése, annak eredményei is. Gál Sándor vennünk a két jól gazdálkodó, magas jövedelmet biztosító termelőszövetkezet munkaerövonzását... Kollár József, a Tompái Vegyes és Építőipari Ktsz elnöke mondotta ezeket, mikor a ktsz fejlődéséről beszélgettünk. Most hallottam először egy inaritevasipari részleg készít igen olcsó vasajtókat, kerítéselemeket. Az elnök elmondotta, hogy a jövőben tovább kívánják javítani a szolgáltatás színvonalát. 1970-ig 3 és fél millió forintnyi összegből korszerűsítik a szolgáltató üzemrészeket. — A munkaerőgazdálkodásra persze nagy gondot kell fordítani. Főleg a saját képzésű ipari tanulókkal kívánunk a jövőben a létszámgondokon enyhíteni — mondta Kollár József. Űj, kelendőbb termékek gvórtnsá.val emeljük mnjd Szovjet exportra varrják a bebiruhákat a ktsz varrodájában. vékenységet folytató üzem vezetőjét a mezőgazdaság vonzására hivatkozni. Tompán tehát átbillent a mérleg a mezőgazdaság javára. A ktsz persze nagy ütemben fejlődik, de ha működését vizsgáljuk, mindenképpen figyelembe kell venni az elnök által említett sajátságokat is. Erre az évre mintegy 15 milliós tervet tűztek maguk elé. Olyan termékekből, amelyeknek a legértékesebbje is csak néhány ezer forint. A számok azt mutatják, hogy túlteljesítik a tervet, és már félszemmel a jövő esztendő céljaira tekintenek. 1969- ben minden eddiginél nagyobb ütemű fejlődést tűztek ki maguk elé. Néhány nap múlva kezdik gyártani az új terméket, amelyre máris csaknem 10 millió forintos tételben van megrendelés. A szegedi és a dunaújvárosi házgyár lakásaihoz készítenek korszerű, tetszetős beépített bútorokat. Fűrészüzemük tovább fejleszti, bővíti a parkettagyártást, a jövőben különösen a mozaikparketta iránt nő az érdeklődés. E cikkből több milliós exporttervet kívánnak teljesíteni. Szintén exdolgozóink átlagjövedelmét, ezzel biztosítjuk, hogy versenyben maradunk a termelőszövetkezetekkel. Baranyi — Pásztor r r í !2^'tjiirL Iparlejlesztes és termelékenység MEGYÉNKBEN örvendetesen fejlődik a foglalkoztatottság. Az iparban dolgozók száma ez év szeptember végén elérte az 54 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 4200 dolgozóval gyarapodott az üzemekben a létszám. A növekedési arány jóval meghaladja az országos átlagot. Szükség is van erre a fokozott ütemre, hiszen az iparosítás tekintetében még így is — s előreláthatólag hosszabb időn át — az elmaradottabb megyék közé tartozunk. Az a helyes gazdaságpolitika, amelyet Bács-Kiskunban kialakítottak a megye vezetői, most kezdi meghozni gyümölcsét. A viszonylag erős — és jórészt saját erőforrásokból fejlesztett — tanácsi ipar nagy vonzóerőt gyakorolt a minisztériumi iparra is. Míg másutt bizonyos provinciális szűklátókörűség — s a pillanatnyi közhasznúság — arra ösztönözte a helyi vezetőket, hogy elzárkózzanak egy-egy fejlettebb tanácsi vállalkozás tárcaipamak való átadásától, nálunk ez szinte bevett módszerré vált az utóbi évek folyamán. ÍGY ELVESZETT ugyan az illető üzem közvetlen haszna a megyei költségvetés számára, de búsásan megtérült egyéb módon az ott élő embereknek. Hiszen a „tárca” legtöbbször — mert ez volt az átadás feltétele is — nagyobb arányú fejlesztést irányzott elő. Számos példát lehetne felhozni arra, hogy ily módon a közepes tanácsi üzemek rangos és tekintélyes, több száz főt foglalkoztató gyárrá nőtték ki magukat. A jelentős fejlődés természetszerűen nem mehet végbe zökkenők nélkül. Az új munkaerők kinevelése, munkába állítása áldozatokkal is jár. A nagyobb létszámot ilyenkor nem követi azonnal a növekvő termelés. Átmenetileg ke- vésebb lesz az egy főre jutó árumennyiség, romlik a termelékenységi mutató. Arra azonban ügyelni kell, hogy ez valóban csak átmeneti jelenség legyen. Megyénkben az elmúlt háromnegyedévben a foglalkoztatottak számának aránylag nagymérvű növekedésével nem tudott lépést tartani a termelés emelkedése. Illetve a termelésnövekedés — amint azt a megyei statisztika is megállapította — elsősorban a létszám —, s kevésbé a termelékenység emelkedéséből származik. Különösen kedvezőtlen jelenség, hogy a termelés nagyobb hányadát adó minisztériumi ipar termelékenységi színvonala csökkent 2 százalékkal. A tanácsi ipar termelékenysége 7 százalékos növekedést mutat, a szövetkezeti iparban 3 százalékos a növekedés. Az utóbbiak azonban együttesen sem tudják ellensúlyozni az előbbinél bekövetkezett visszaesést. KÖZREJÁTSZOTT ebben — az anyagi érdekeltség egyébként célszerű nagyobb érvényesülésének hatására — a vállalatok közötti fokozott létszámmozgás is. (Az év első három hónapjában a szocialista iparban foglalkoztatott létszámnak kb. 40 százaléka kicserélődött.) De sok egyéb tényezőt lehetne még felsorolni. Mindezek azonban mélyebb elemzést igényelnének pl. az egyes iparágakon belül. Az új gazdasági mechanizmus önszabályozó szerepe hosszabb távon feltétlenül a munkaerővel való takarékoskodást, illetve ésszerű gazdálkodást követeli meg. Erre int az egyes szakmákban mutatkozó munkaerőhiány is. A létszámnöveléssel elért többtermelés csak alkalmi le- • hetőségként jöhet számításba, forrásai nagyon is korlátozottak. Ezt azonban jól tudia minden gazdasági vezető, legkevésbé sem nekünk kell ezt elmagyarázni számukra. NYILVÁNVALÓ, hogy a reform, úgy is mint gazdasági kényszer és szabályozó, előbb-utóbb kitermeli a megfelelő tapasztalatokat és legjobb módszereket. Amelyek — remélhetőleg minél kisebb időkiesés és veszteségek árán — együttesen teremtik meg megyénkben is a növekvő ipari foglalkoztatottságot, s velejáróan a termelékenység állandó emelkedését. F. T. P. Friss kenyér a hartaiaknak Hartán eddig sok gondot okozott, sok panaszra adott alkalmat a kenyérellátásban tapasztalható zavar. A közelmúltban a községi tanács gazdasági állandó bizottsága Romvári Henrik elnök vezetésével vizsgálatot folytatott, majd tárgyalt a Kalocsai Sütőipari Vállalat vezetőségével, s a legközelebbi testületi ülésen már elő is terjesztette a megoldást célzó javaslatát. Ennek nyomán a községi tanács vb határozatot hozott, amelyben úgy rendelkezett, hogy a volt községi bölcsőde épületét a sütőipari vállalat rendelkezésére bocsátja. A vállalat házi építőbrigádja nyomban hozzáfogott az átalakításhoz. Elmondhatjuk, hogy a brigádmunka üteme, lendülete sok építőipari vállalatnak is a dicséretére vált volna. November 7-re fejezték be az átalakítást és a szerelést, nem egészen egy hétre rá pedig — a jól sikerült üzempróbát követően —, a termelés is megkezdődött az új sütödében. A 400 ezer forintot kitevő összes költséget a Kalocsai Sütőipari Vállalat teljes egészében saját alapokból fedezte. Az üzem két sütőteres ikerkemencéjében műszakonként 15 mázsa kenyeret sütnek. Rövidesen rátérnek az egyéb pék- és cukrásztermékek készítésére is. Reggel fél hattól este nyolcig nyitva- tartó elárusító helyükön a közeljövőben tejet, kávét, és kakaót is vásárolhatnak majd a reggelizni szándékozók. Az ünepélyes átadás alkalmával Molnár István, a Kalocsai Sütőipari Vállalat igazgatója mutatta be a párt- és tanácsi vezetőknek — köztük Horváth Józsefnek, a Dunavecsei Járási Tanács V. B. elnökhelyettesének — az üzemet; majd Nánai András, a har_ tai tanács vb-elnöke szólott arról, hogy az új üzem létesítése kettős eredmény- nyel járt: Mindenekelőtt eleget tettek a lakosság jogos _ kívánságának, egyúttal pedig a község is mutatós középülettel gyarapodott. Hangsúlyozta a tanácselnök, hogy a vállalat bebizonyította: tud élni a gazdasági mechanizmus adta új lehetőségekkel, s anyagi áldozatok árán is alkalmazkodik a fogyasztókhoz, a piac követélményeihez. Szokola Imre vb-elnökhelyettes
