Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
1968. november 26, kedd 5. oldal Élénk, sokrétű munka a népfrontbizottságokban Tettekre válnak m m Üzenet kétezerbe a kongresszusi határozatok Miben tevékenykednek napjainkban a megye népfrontbizottságai? Erre a kérdésünkre Farkas József a megyei népfrontbizottság titkára tömören válaszolt. — A népfrontkongresz- szuson kitűzött fő feladatok — a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a szocialista hazafiságra való nevelés, a szocialista erők egységének s a népek közötti barátság továbbmélyítésének szolgálata — megvalósítását kezdték el. — Mindenütt azonos a ^menetrend”? — Éppen az az örvendetes, hogy a kongresszusi határozatok elemzése során — és azt követően — a sablonokat kerülve kezdtek munkához a bizottságok. Minden járásban — városban — az élet megkívánta tennivalókat vették elő. amelyek sajátos tartalmat adnak tevékenységüknek. Lássuk hát járásonként a legjellemzőbb területeket • Kecskeméti járás; — A megye legnagyobb területű és lakosságú járásában, ahol a népesség 65 százaléka él még tanyán, egyik legégetőbb problémakörhöz nyúltak a népfrontbizottságok. Megvizsgálták és megvitatják, mit kell tenni a kulturális, egészségügyi és kommunális elmaradottság csökkentésére, majd felszámolására. • A megyeszékhelyem — Élénk és sokoldalú a népfront várospolitikai tevékenysége, a peremkerületekkel, új lakónegyedekkel való törődés. Gazdag programjavaslattal segíti a városi tanács jövő évi munkatervének kidolgozását • Klsknnfélegyházl Járást — Előtérben a rétegpolitikai munka. Ezen belül is kimagasló értékű elemzést végeztek az értelmiség szerepéről, helyéről — a népfrontmozgalomban. Nem a számszerűség a lényeges, de a kérdés fontosságát támasztja alá az is, hogy négy mezőgazdasági szakember van a járási elnökségben. • Kiskunhalasi járás: — A népfront mezőgazdasági bizottsága példásan fogja át a munkaterületét. Lelkes szorgalmazója mind a szakemberképzésnek, mind a tsz-tagok szakmai fejlődésének. Sokat tesz a gyenge termelőszövetkezetek segítéséért tapasztalatcserék szervezése, szakemberek tanácsadása révén. * Bajai járás: — Kezében tartja a tsz-tagok téli tanfolyamainak szervezését, másfelől a községpolitikai tervek kidolgozásához nyújtanak értékes, ötletgazdag segítséget a népfrontbizottságok. • Kalocsai járást — Különösen sokat fáradoznak a tanácstagok segítésében, a választókkal való kapcsolat közvetlenné tételében Ez szorosan összefügg azzal a törekvéssel, hogy a lakosság minél szélesebb köreit nyerjék meg a közéleti szereplésre, a közös célokért való együttműködésre. • Pnnavecsel járás: — A kulturális nevelőmunka, a közéleti demokratizmus fejlesztése, a közvélemény aktivizálása áll a bizottságok munkájának homlokterében. S mint amiben szintén ismertek, a hagyományok ápolásában továbbra is kitűnnek. • Kiskőrösi járás; — Itt is egyik „fő profil” a hagyományok lelkes ápolása, a honismereti mozgalom elevenen tartása. Most a falu- történetek írásának összefogása, gyűjtemények, múzeumok kialakítása is folyik. Mint távlati ötlet merült fel náluk: kiránduló- utakat szervezni azokra a vidékekre, ahol a forradalmár-költő járt: „Petőfi útján” — ennek a gondolatnak a jegyében. Ami valamennyi járás népfrontbizottságaira közösen jellemző: a nagy forradalmi évfordulók eddigi és további ünnepségeinek rendezésében példás lelkesedéssel vettek és vesznek részt. S ugyancsak letéteményesei a népek közötti barátság szüntelen ápolásának.-th -n Három évtizeddel ezelőtt Benke János vasmunkás nemcsak a nagykalapácsot forgatta fiatalos lendülettel, hanem ahhoz is volt bátorsága, hogy a munkásifjúság élére állva magára haragítsa Kiskunfélegyháza rendőrségét. A forradalmár fölött azóta eljárt az idő és megsárgult az a rajzlap is, amellyel úgy felbőszítette a közrend őreit, hogy kis- híján statáriális bíróság elé állították. A Horthy-korszak kellős közepén, 1932. április 24-ére műsoros táncestélyt hirdetett a kiskunfélegyházi munkásotthon vigalmi bizottsága. Erre az alkalomra nagy plakátot rajzoltak, s azokat kitették a város főutcáján levő üzletek kirakatába. A plakátok egy bilincsbe vert munkást ábrázoltak, aki egy tövises fához volt láncolva. Mai szemmel nézve talán kezdetlegesnek hat az egykorú rajz, mégis elegendő volt ahhoz, hogy a maötvenezer úttörő végzett az elmúlt hetekben különféle pártmegbízatásokat a megyében. Tanulmányozták a Kommunisták Magyarországi Pártjának a történetét, országos és helyi szerepét Megismerkedtek a ma élő kommunistákkal, veteránokkal. Kiskőrösön október 10-én kezdődött az akció. Zárt borítékok összesen negyvenhét piros nyakkendős tanuló érkezett majdnem egyszerre a községi pártbizottság székházába. A Petőfi és a Bem József nevét viselő általános iskolák őrsvezetői elhelyezkedtek a díszteremben, és figyelni kezdték Juhász István pártgyar munkás ilyen ábrázolásában a rendőrség lázító szándékot lásson, a plakátokat elkobozza és a kiadó, Benke János vasmunkás ellen lázi'tás címén eljárást indítson. A plakátok miatt tiltották be egyébként Garami Ernő „A megváltás felé” című darabjának az előadását is, amelyet pedig közkívánatra másodszor szándékozott előadni az ifjúság. Az ellenzéki sajtó — dr. Horváth Zoltán helyi lapja — kéthasábos cikkben szállt szembe a rendőrség intézkedésével és parlamenti interpellációval fenyegetőzött arra az esetre, ha ezt a nevetséges plakátügyet nem veszik le napirendről. Benke János ép bőrrel úszta meg a fenyegető statáriumot. A „bűnös” plakátot azonban egészen a felszabadulásig rejtetgette. Sikerült napjainkba átmentenie, s most a levéltár munkásmozgalmi anyagának gyarapítására ajándékozta oda. Tóth Miklós titkár szavaira. Meghallgatták a 9 pontba foglalt feladatokat, majd átvettek egy-egy zárt borítékot, amelyeknek a bal alsó csücskében a Forradalom Lángjai Mozgalom felirat volt olvasható. A borítékok azoknak a munkás- mozgalmi embereknek a nevét rejtették, akiket később felkerestek az őrs tagjai. A Petőfi Általános Iskola Olimpia nevű őrse Györk Ernőnéhez látogatott. A hetedik osztályos Takács Aranka így emlékezik az eseményre: — Először a munkahelyén, a fogyasztási szövetkezet pénztárában kerestük Györk nénit. Itt megtudtuk, hogy beteg. Elmentünk a lakására. Még útközben eldöntöttük, hogy mit fogunk kérdezni, de nagyon lámpalázasak voltunk mielőtt becsöngettünk. Megtudtuk, hogy egész fiatalon lépett be a pártba, forradalmi műsorokat szervezett, és agitáló verseket szavalt A nagy felvonulás özvegy Juhász Jánosáéval a kiskőrösi könyvesboltban találkoztak a Március 15 őrshöz tartozó pajtások. Klam Erzsébet így mesél a párt régi harcosával való találkozásról: — Hallottunk a felszabadulás utáni szeminárium- szervezésekről és a szabad május 1-i nagy felvonulásról, amit Juhász néniék készítettek elő. — A férjéről, aki ugyancsak párttag volt, írt a naplónkba is — teszi hozzá Mucsi Zsuzsa, Vajon hogyan hatott a találkozás özvegy Juhász Jánosnéra? — Valóban jártak nálam a pajtások — közli kissé meghatódottan a kommunista asszony. — Igazán meglepődtem, amikor úgy október közepén beállítottak hozzám, hiszen teljesen egyedül élek. Elmondtam l Egy plakát és a „m. kir.” rendőrség 64. Leküzdöttem a teljesen érthető félelmemet, lehajoltam, kikaptam a tűzből egy izzó ágat és teljes erőmből a sötétbe, abba a szuszogó ismeretlen valamibe hajítottam. A repülő ág lángra kapott, s egy pillanatra megvilágított egy hatalmas bozontos fejet. Fehér agyarak villantak meg, aztán a megrémült szörnyeteg el- bődült és hallottam távolodó súlyos lépteit dübörögni. Szívem a torkomban dobolt. Csoda? , Lázálom? De hát világosan láttam az elefánt fejét, megtudtam volna esküdni rá... Az álom kiszállt a szememből. Egész testem remegett, amikor visszaültem a tűzhöz. Puskámat a lábam közé fogtam, s elhatároztam, éberen őrködöm reggelig, figyelek minden apró neszre körülöttem. Eltel egy óra. Messze az erdőben felhangzott egy- szer-kétszer valami nagy állat hangja, mozgolódás hallatszott, egy madár kiáltott, de aztán elcsendesedett minden. A tűz hol pislákolt, hol élénk lánggal lobogott Lassan megnyugodtam. Egyszercsak a sötétből, jobbra tőlem futó lábak dobogása, majd ijedt kiáltás hallatszott és a tűztől megvilágított körbe szinte berepült és összerogyott egy kőszáli kecske. Nyomában puskagolyóként robbant be egy farkas és szemem láttára széttépte a védtelen állatot. A kecske felordított és elöntötte a vér. Ebben a pillanatban a farkas mellébe fúródott puskám golyója. Még visszhangzott a völgy a lövéstől amikor félrelöktem a farkas tetemét és megvizsgáltam áldozatát. A kecske is kimúlt. Mindez néhány másodperc alatt történt. Megöltem a gyilkost és táplálékhoz jutottam. Jóllaktam sült hússal, s végre elaludtam a barlang szája előtti kiszögellés mögött és egészen regigeiig aludtam. Reggel meggyőződtem róla, hogy kelepcében ve- gyok. A völgyet minden oldalról meredek fal vette körül. Még két napig eredménytelenül bolyongtam a fal mentén, fáradhatatlanul kerestem legalább egy kis rést. A levegőbe lődöztem, hátha Ivanov valahol odafent tartózkodik. De lassacskán rájöttem, milyen naív vagyok. Nem volt más hátra, mint hogy megsirassam szeretett társamat saz én nem kevésbé szomorú sorsamat. Gondolatban elbúcsúztam barátomtól és útitársamtól s azon kezdtem tömi a fejem, hogyan juthatnék ki ebből a kelepcéből, ha nem is rögtön, de bizonyos idő elteltével. De ahhoz, hogy az ember munkaképes legyen, mindenekelőtt táplálékot kell szereznie és fedelet találnia a feje fölé. Kiválasztottam egy barlangot a déli falon, nyílása három méternyire lehetett a földtől, összetákoltam egy könnyű kis hágcsót, fát készítettem be a barlangba s ott éjszakáztam azon a védett helyen. Fogságom első napjaiban már tisztában voltam azzal, hogy egy kialudt vulkán kráterében vagyok. A meleg talaj, a melegvizű források, a függőleges falak és a lávakőzetek jelenléte minduntalan erről beszélt. Megvizsgáltam a növényeket és láttam, hogy vannak köztük maiak és régi maradványok vegyesen. Hamarosan más is szembetűnt: elég meleg éghajlat uralkodott itt, amely biztosította számos délszaki növény életét. Mintha csak közép-oroszországi természet kis darabkáját zárnák körül a falak a zord sarkvidéki táj közepén. Lassacskán megvizsgáltam a függőleges sziklafal minden méterét s ráeszméltem, hogy külső segítség nélkül nem tudok kijutni innen. Ivanovról semmi hír. Naív dolog lett volna várni hírt felőle, hisz tudtam, milyen helyzetben hagytam a túloldalon. Nehéz megbékélni a gondolattal, hogy most már örök egyedüllétre vagyok kárhoztatva, de ez a gondolat egyre jobban megvilágosodott bennem és nem maradt más hátra, mint lassan hozzászokni. Hogyan éljek? A kérdés azonnali megoldást sürgetett. Az egész telet márciusvégéig a barlangomban töltöttem, hússal és hallal táplálkoztam. A halat a magamfonta fűzvarsával fogtam a patakban. Vadászgaitás közben megismerkedtem birodalmam állatvilágával. Ö, furcsa, kegyetlen világ volt ez. Abban az időben csak úgy nyüzsögtek a farkasok a kráterben, rengeteg kőszáli kecskét és szarvast faltak fel. Mire kiirtottam a ragadozókat, azok már teljesen kipusztították a szarvasokat. Medvék kószáltak az erdőben, tanyáztak a barlangokban. Ma is van belőlük még vagy húsz darab. Jópajtásaim valamennyien. Sok száz kőszáli kecske legelt a réten, nyulak és rókák kergetőz- tek, vidrák és sündisznók mászkáltak mindenfelé; sok ezer vadkacsa, vadliba és hattyú pihent meg átvonuláskor a kráterben. Közülük számosán hazára leltek itt és télire el sem repültek. (Folytatjuk) hirtelen, ami eszembe jutott A napokban ismét eljöttek hozzám az úttörők. Ketten voltak, és megkértek, hogy lefényképezhessenek. Elásott palackok A fotót az őrs naplójába helyezték. Ezenkívül jelentéseket készítettek az úttörők a látogatásokról. A feljegyzéseket beköttették és átadták a községi párt- bizottság titkárának. Ezen a héten megjelennek a pajtások az egyes pártalap- szervi ünnepi taggyűléseken. Képviselőjük az elnökségben foglal helyet A Petőfi iskolában összesen harminc ízléses kézimunkát készítettek, s a kis térítőkre ráhímezték annak a veteránnak a monogramját, akinek átadják az ajándékot A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának tiszteletére szervezett akció a községi pártbizottságon fejeződik be. Az őrsök palackba zárt üzeneteket ásnak el az épület kertjébe. Hogy mik is ezek a nagyon fontos közlések, az majd csak kétezerben derül ki, amikor kibontják a palackokat A titkot már azoknak az utódai fogják megtudni, akik most megfogalmazták az üzenetet. Halász Ferenc Január 1-től csökkentik több Elekthermaxkészülék árát Sombor György a Villamos Berendezés és Készülék Művek kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy a régi, elavult csillártípusok gyártását fokozatosan megszüntetik, s a választékot a modern lakások igényeinek megfelelően bővítik, máris negyvenhárom új fajta csillárt alakítottak ki. Az elektromos konyhai készülékek iránt csökkent a kereslet. A forgalom növelésére ez év októberében 12-ről 24 hónapra emelték a készülékek garanciális idejét. Mivel a forgalom lanyhulásában a viszonylag magas árak is közrejátszanak, 1969. január 1-től az Elekthermax több termékének árát jelentősen leszállítják. Újdonságokat is forgalomba hoznak. Karácsony előtt a boltokba kerül p kétezer wattos elektromos készülék, amely télen fűti, nyáron pedig ventillátora segítségével hűti a lakást. Ez a készülék körülbelül 800 forintba kerül majd. 1969 első negyedében hozzák forgalomba gáztűzhelyüket is, majd fokozatosan megjelenik az Elekthermax új tűzhelycsaládja. A hagyományos villany- tűzhelyeken kívül ugyanis gáz-, olaj- és vegyestüzelésű tűzhelyeket is gyárt a Villamos Berendezés és Készülék Művek Elekthermax gyáregysége. Mivel termékeik egy része nyugati cégekkel kooperációban készül, az export is rohamosan növekszik. Az idén százezer, jövőre 500 ezer, 1970-ben pedig már 600 ezer—800 ezer dollár értékű háztartási készüléket szállítanak nyugati országokba. (MTI
