Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

1968. október 12, szombat S. oldal Miért nem szóltak eddig? Másfél óráig beszélget­tünk Pahocsa György elv­társsal, az ÉVM Építőgépja- vító és Gépgyártó Vállalat kalocsai gyártelepe párt- alapszervezetének titkárá­val. A téma igen időszerű: mi a párttagság véleménye a pártvezetőség kéteszten- dős munkájáról? Milyen véleményeiket, ösztönző ja­vaslatokat kaptak az elv- társaktól a jelölő bizottsá­gi tagok, az alapszervezet életében nagyon fontos tag­gyűlés előtt? — őszinte kritikát 'kap­tunk ... — Ezek voltak Pa­hocsa elvtárs válaszának első szavai. — De a tagság magától sem „sajnálta” a bírálatot... A továbbiakban világos­sá vált, milyen nagy nyere­sége az alapszervezeti párt­élet félélénkülésének a nagy beszélgetésen végigvonuló kritikus magatartás. És mint ahogy Pahocsa György tájékoztatója során ismét­lődően visszatért, ugyan­úgy volt ez egyöntetű kéré­se a tagságnak is: több ak­tivitást, kezdeményezést, az alapszervezetet érintő kér­désekben határozottabb t ki­állást várnak a pártvezető­ségtől. Konkrétan, milyen terü­leteken? Legyen szarosabb a .kapcsolat a pártvezetőség és a budapesti gazdasági vezetők között. — Tudva­levő, hogy a Vibrátor Gyár­nak Budapesten és Kalo­csán van üzeme. Hogy mi­lyen kapcsolatra gondolnak a párttagok? A fővárosi ve­zetők vonják be például a tervtárgyalásokba az alap­szervezet vezetőségét, kér­jék. igényeljék vélemé­nyüket egy-egy döntés előtt. Szeretnék a kalocsai elvtár­sak, ha a gyár egészé­nek munkájáról, eredmé­nyedről, termelési helyzeté­ről is kapnának tájékozta­tást. A kalocsai telep dol­gairól tudnak, de jó volna annak ismerete is, hogy áll a munkaverseny a két gyárban, miként alakul a termelékenység, az önkölt­ség?. .. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen jogos észrevételek ezek. Több aktivitást — Á tagság önmagával szemben is felállította ezt a köve­telményt. Egy kulcsterüle­ten, a taggyűléseken egy idő óta a passzivitás ta­pasztalható. Az utolsón pél­dául egy hozzászólás sem volt — mint a titkár mon­dotta. Az azt megelőzőn egy­két általános hangvételű felszólalás történt, amo­lyan „helyzetmentő”. — Nagyon gyenge a bí­rálat — tért rá többször is Pahocsa elvtárs. — Se a pártvezetőség, se a gazda­sági vezetés munkájáról nem hallottunk véleményt. — Mi az oka? Ennek biztosan kell lennie... Va­lamikor megjárta talán va­laki, mert szólni mert? — feszegettem. — Tudtommal nem volt olyan eset, hogy valaki hát­rányt szenvedett volna, mert bírált... De — tette azért hozzá a titkár — fel­tételezhető ... A tény, az hogy nem szólnak. Töprengünk, közösen — höl erről, hol arról az ol­dalról közelítve próbálunk — magyarázatot találni. — Hát ha csak arra is gondolunk, hogy fölöttes szervek időnként megkerü­lik elhatározásuknál az alapszervezet vezetőségét, az itteni huszonhárom párttag állásfoglalását... — gondolkoztam hangosan, mire Pahocsa elvtárs rög­tön csatlakozott — Igen, erről is beszél­gettünk a tagsággal: ez idő­vel kényelmessé tette az alapszervezeti vezetőséget is. Hát ha nélküle is...? Ami hátrányos volt a párt­életre is. — Eddig negatívumokról esett szó, titkár élvtárs. Tudjuk viszont hogy a ter­melőmunkában nagysze­rűen megállta helyét az egész kalocsai munkáskol­lektíva. .. — Igen, Legfontosabb pártmegbízatásának ugyan­is a termelésire való mozgó­sítást tekintette az alap­szervezet. Előreléptünk a politikai nevelésijen is: mondhatni, a gyár vala­mennyi dolgozója részt vesz valamilyen oktatási formában. Sokat tettünk a szocialista brigádmozgalom meghonosításáért Kilenc szocialista brigádunk van, másik kilenc 'küzd a cím elnyeréséért. Kétszer nyer­tük el a Kiváló gyár ki­tüntetést. Éves tervfélada- tainkat túlteljesítjük... — Amikor 1960-ban lét­rejött az üzem — körül­belül a mai létszám egy­ötödével — nem bíztak benne, hogy lesz belőle va­lami. Rendkívül korszerűt­len körülmények között dolgoztak a munkások, sö­tétség, szétszórtság az ele­mi szociális ellátottságot is nélkülözni kellett... És ez a kollektíva dolgozott meg azért, hogy ebben a gyö­nyörű, minden igényt ki­elégítő modem új üzemiben termelhetünk, mint Kalo­csa és környéke egyik igen rangos gyára... — És mindemellett pasz- szívajt a kommunisták a taggyűléseken.,. Ismét együtt boncolgat­juk. „Az alapszervezet leg­fontosabb pártmegbizatásá- nak a termelésre való moz­gósítást tekintjük...” Ez nagyon helyes. De vajon nem csak egyik fele ez a pártmunka tartalmi ol­dalának? Talán hiányzik a tartalmi munkának az a része, amely az emberek­kel váló foglalkozást, az emberi viszonylatokat fog­lalná magában... — Mire emlékszik titkár élvtárs? ... Hogy úgy mond­juk, mi „izgatta”, foglal­koztatta az embereket bi­zonyos időkben? Miről be­szélgettek egymás közt, amivel viszont már nem álltak elő a taggyűlésen? Gondolkodott Aztán las­san sorolni kezdte. — Adódtak bizonyos te­rületeken bérfeszültségek... ; Jó lett volna, ha szót ér- ( tenek velük, velünk — a gazdasági vezetők... Aztán új dolgozók felvételekor... No és... erről is csak egy­más közt beszéltek. Van egy szolgálati lakás. Űj. Egy valaki kaphatta meg, viszont akár tizennyolc igényt tarthatott rá. Na­gyon. fontos lett volna a j kommunisták mérlegelő ál- j lásfogflalása... Aztán meg: ugyancsak maguk közt ki­fogásolták az elvtársak egyes középvezetők maga­tartását, a hangnemet... De mikor ä taggyűlésen mondtam: no, most tárjá­tok élő, amiről a műhe­lyekben beszélték! — hall- j gaittak... ... Mennyivel bátorítóbb lett volna azonban, ha ilyen „bdztatgatás” helyett mindjárt a pórttitkár elv­társ tért volna rá: tudjuk, elmondták nekünk is az elvtársak, beszélik a mun­kahelyeken is, hogy.. És a végén bizonyára fel­nyíltak volna a zsilipek. Huszonhárom kommunista szava, véleménye fontos iránytű lehet egy kétszáz­fős koMektíva életében. Hogy a velük való kapcso­lat milyen hasznos, meny­nyire kimozdítja stagnálá­sából a pártéletet, ez a mostani nagy beszélgetés bizonyítja. Egyben azt a nagyon jó módszert is meg­mutatta, amelynek rend­szeressé tétele megfrissíti a Vibrátor alapszervezetének életét. Ezt Pahocsa elvtárs sem győzte hangsúlyozni. Hogy a felismerés megtör­tént, ez már biztató a jö­vőre nézve... El tudnánk képzelni, hogy — mivel a vezetőség újjáválasztó tag­gyűlésig még bőven van idő — az alapszervezet tagságával, még egyszer, külön ebben a „tárgykör­ben” lehetne beszélgetni: Mondják el őszintén, miért nem bíráltak eddig? Tóth István Egy üveg Napóleon konyak Ebbe fogadott Demeter hajlonganak a sorok kö- termelőszövetkezet vezető- Vilmos, a bátmonostori zött. Az összlétszám 64, kö- ségével, amelyet mindenki Kossuth Termelőszövetke- zöttük 52 asszony és lány. aláírt és alaposan áttanul- zet főagronómusa a Kalo- Bizony, mire elérkezik az mányozott. Intéző bizottsa- csavidéki Fűszerpaprika- este „érzik” a derekukat, got választattak a munka és Konzervipari Vállalat A termelőszövetkezet ve- jobb megszervezésére, a képviselőjével. Arról vi- zetői hosszú idő óta gon- brigád belső életének sza­bályozására. Ez a bizott­ság határozza meg a mun­kanapokat, azt, hogy pél­dául ünnepnapon, ha szük­séges, hogyan szervezzék meg a munkát, fegyelmi ügyekben dönt és így to­vább. Gál István, az intéző­bizottság elnöke — piros­pozsgás, kerekarcú paraszt- ember —, elismerően nyi­latkozik munkatársairól. — Bízunk benne — hogy a 4 millió 300 ezer forintos termelési tervün­ket jelentősen túlteljesít­jük. A tíz hold szamócád­ról a kedvezőtlen időjárás ellenére a tervezettnél 50 ezer forinttal több lett a jövedelmünk. Fűszerpapri­kából 45 mázsát irányoz­tunk elő holdanként és ez­zel szemben a termés eléri várhatóan a 70—75 mázsát. Már az első szedés 40 má­zsa körül adott. A saját pénzügyi és eredményterv hatásosan ösztönzi a tagokat a jobb munkára. Mindenki tudja a brigádból mennyit kell elérnie ahhoz, hogy növe­kedjen a jövedelme. Külön 50 ezer forint prémium szerepel a munkaszerző­désben, ha teljesítik az tatkoztak, hogy a 10 hold dolkodnak azon, hogy mi- előirányzott termelési ér- csemegepaprika mennyi képp lehetne még érdé- téket. Túlteljesítés esetén termést hoz. A főagronó- keltebbé tenni a közös gaz- növekszik a prémium ösz- mus bizonygatta, hogy a daság tagjait a munkában; szege is. tervezett 120 mázsánál jó- a takarékosabb anyagfel- — A brigád megalákulá- val több lesz a hozam. A használásban, az eszközök sa óta lelkesen dolgozik, másik nem hitte él és így jobb kihasználásában. A szinte minden tagja kívá- született a fogadás. Már ed- gazdasági reform adta ló munkát végez —, állít— dig leszedtek 140 mázsát nagyobb önállóságot, amely ja a főagronómus és tré- egy-egy holdról, és most már bíznak abban, hogy 200 mázsa körül lesz a termés. — Hittem az öntözés hasznában, mert itt a Fe­renc-csatorna partján jól tudjuk hasznosítani a vi­zet — mutat a nyárfasor mögé, ahol a csatorna ezüstszalagja húzódik. — De legjobban az embe­rekben bíztam — teszi hozzá. A brigád jelenleg is szorgalmasan szedi a pap­rikát. Nagyobb részt nők Kökény Istvánná és Szabó Péterné nagy gonddal válogatják a paprikát a konzervgyár részére. Január l-t5l 44 órás munkahét Húsipari konferencia A Húsipari Vállalat kis­kunfélegyházi központi te­lepén műszaki konferen­cián vitatták meg az év el­ső nyolc hónapjában elért termelési eredményeket és a hátralevő negyedév fel­adatait. Augusztus végéig a vállalat termelési tervét időarányosan 147 százalék­ra, s ezzel egyidejűleg éves eredménytervét is teljesí­tette. A külkereskedelem­ben is jó eredményt ért el a vállalat. Túlteljesítette export előirányzatát, ezen belül a tőkés országokba 84 vagon helyett 87 vagon árut szállított. A vállalat eredményes gazdálkodásához nagy mér­tékben járult hozzá a szo­cialista munkaverseny, amelyben az üzem minden dolgozója részt vesz. (Ko­rábban a Bács megyei Húsipari Vállalat csatlako- zött a Budapesti és Csongrád megyei Húsipari Vállalatok által kezdemé­nyezett jubileumi munka­versenyhez.) A dolgozók körében kedvező visszhang­ra talált az a bejelentés, hogy január 1-től kezdődő­en a Húsipari _ Vállalatnál is életbe léptetik a 44 órás munkahetet. A műszaki konferencián elhatározták, hogy kidolgozzák a mun­kaidőcsökkentés műszaki és szervezési feltételeit. A munkát az üzemen belül úgy szervezik, hogy a dol­gozók keresete ne csökken­jen, ugyanakkor a terme­lés gazdaságossági mutatói is javuljanak. Arra töre­kednek, hogy a szokásos évi egy-két százalékos bér­emelésre is sor kerülhes­sen. A vállalat igazgatója. Gombos Aladár a műszaki konferencia eredményét összefoglalva elmondta, hogy a vállalat éves tervét 140, nyereségtervét 150 szá- zalékra teljesítheti. Ezt a oélkitűaést a műszaki kon­ferencia _ megvalósítható­nak tartotta és végrehajtá­sára a dolgozókat is moz­gósítja. T. M. Ebédszünet a paprikaföldön. Élőkéről a finom ha­zai a kosarakból. az egész közösségre se* fásán hozzáteszi: — Ezért gítő hatással van, kitér- bíztam én abban, hogy jesztették egy kisebb egy- megnyerem a fogadást, ségre, erre a brigádra is Ha vége lesz a betakar!- A kísérlet sikerült. tásnak, az egy üveg Na­Külön termelési és pénz- póleon konyakból a to- ügyi terve van ennek a vábbi sikerekre koccin- kertészeti brigádnak. Mun- tanak. kaszerződést kötöttek a K. S. Készül a kézműipari vállalat új üzeme Bővült és tovább bővül a Bács-Kiskun megyei Kéz­műipari Vállalat jánoshal­mi telepe. Augusztus vé­gén újabb varrógépeket ál­lítottak munkába, s negy­venhat dolgozóval gyara­podott a létszámuk. A kon­fekcióüzemben jelenleg százharminchatan dolgoz­nak. Az asszonyok női és gyermek divatruhákat ké­szítenek. Szeptemberben kezdték el különböző fazo­nokban, modellekben és méretekben a bélelt or­kán „dzsekik” gyártását. Azóta újabb megrendelés érkezett, ami 25 ezer da­rab szállítására szól. A jelenlegi telephelyről a jövő év elején új épület­be költöznek. A kézmű­ipari vállalat ugyanis 3 millió forintos költséggel korszerű üzemet létesít, ugyancsak Jánoshalmán. A csarnokrész építkezési mun­kálatai befejezéshez köze­lednek, s október 15-én megjelennek már a vil­lany- és központifűtés- szerelők. A mostani kon­fekcióüzem gépparkja Mi- nerva-gyorsvarrógépekkel egészül ki, s újabb kétszáz helyi, illetve a környéken élő asszony számára nyí­lik munkalehetőség János­halmán. Az impozáns épület a község peremén magasodik. Takács Miklós telepvezető elmondta, hogy az egyik közös gazdaság és a tsz- közi vállalkozás autóbu­szait veszik majd igénybe, amelyek a helység egyes pontjai és az új üzem kö­zött megteremtik a közle­kedési kapcsolatot. Az utánpótlásról szólva közöl­te, hogy az idén huszonhá­rom ipari tanulót nevel­nek, s a jövőben körülbe­lül ugyanannyi női szabó szakmunkást képeznek évente. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom