Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
1968. október 12, szombat S. oldal Miért nem szóltak eddig? Másfél óráig beszélgettünk Pahocsa György elvtárssal, az ÉVM Építőgépja- vító és Gépgyártó Vállalat kalocsai gyártelepe párt- alapszervezetének titkárával. A téma igen időszerű: mi a párttagság véleménye a pártvezetőség kéteszten- dős munkájáról? Milyen véleményeiket, ösztönző javaslatokat kaptak az elv- társaktól a jelölő bizottsági tagok, az alapszervezet életében nagyon fontos taggyűlés előtt? — őszinte kritikát 'kaptunk ... — Ezek voltak Pahocsa elvtárs válaszának első szavai. — De a tagság magától sem „sajnálta” a bírálatot... A továbbiakban világossá vált, milyen nagy nyeresége az alapszervezeti pártélet félélénkülésének a nagy beszélgetésen végigvonuló kritikus magatartás. És mint ahogy Pahocsa György tájékoztatója során ismétlődően visszatért, ugyanúgy volt ez egyöntetű kérése a tagságnak is: több aktivitást, kezdeményezést, az alapszervezetet érintő kérdésekben határozottabb t kiállást várnak a pártvezetőségtől. Konkrétan, milyen területeken? Legyen szarosabb a .kapcsolat a pártvezetőség és a budapesti gazdasági vezetők között. — Tudvalevő, hogy a Vibrátor Gyárnak Budapesten és Kalocsán van üzeme. Hogy milyen kapcsolatra gondolnak a párttagok? A fővárosi vezetők vonják be például a tervtárgyalásokba az alapszervezet vezetőségét, kérjék. igényeljék véleményüket egy-egy döntés előtt. Szeretnék a kalocsai elvtársak, ha a gyár egészének munkájáról, eredményedről, termelési helyzetéről is kapnának tájékoztatást. A kalocsai telep dolgairól tudnak, de jó volna annak ismerete is, hogy áll a munkaverseny a két gyárban, miként alakul a termelékenység, az önköltség?. .. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen jogos észrevételek ezek. Több aktivitást — Á tagság önmagával szemben is felállította ezt a követelményt. Egy kulcsterületen, a taggyűléseken egy idő óta a passzivitás tapasztalható. Az utolsón például egy hozzászólás sem volt — mint a titkár mondotta. Az azt megelőzőn egykét általános hangvételű felszólalás történt, amolyan „helyzetmentő”. — Nagyon gyenge a bírálat — tért rá többször is Pahocsa elvtárs. — Se a pártvezetőség, se a gazdasági vezetés munkájáról nem hallottunk véleményt. — Mi az oka? Ennek biztosan kell lennie... Valamikor megjárta talán valaki, mert szólni mert? — feszegettem. — Tudtommal nem volt olyan eset, hogy valaki hátrányt szenvedett volna, mert bírált... De — tette azért hozzá a titkár — feltételezhető ... A tény, az hogy nem szólnak. Töprengünk, közösen — höl erről, hol arról az oldalról közelítve próbálunk — magyarázatot találni. — Hát ha csak arra is gondolunk, hogy fölöttes szervek időnként megkerülik elhatározásuknál az alapszervezet vezetőségét, az itteni huszonhárom párttag állásfoglalását... — gondolkoztam hangosan, mire Pahocsa elvtárs rögtön csatlakozott — Igen, erről is beszélgettünk a tagsággal: ez idővel kényelmessé tette az alapszervezeti vezetőséget is. Hát ha nélküle is...? Ami hátrányos volt a pártéletre is. — Eddig negatívumokról esett szó, titkár élvtárs. Tudjuk viszont hogy a termelőmunkában nagyszerűen megállta helyét az egész kalocsai munkáskollektíva. .. — Igen, Legfontosabb pártmegbízatásának ugyanis a termelésire való mozgósítást tekintette az alapszervezet. Előreléptünk a politikai nevelésijen is: mondhatni, a gyár valamennyi dolgozója részt vesz valamilyen oktatási formában. Sokat tettünk a szocialista brigádmozgalom meghonosításáért Kilenc szocialista brigádunk van, másik kilenc 'küzd a cím elnyeréséért. Kétszer nyertük el a Kiváló gyár kitüntetést. Éves tervfélada- tainkat túlteljesítjük... — Amikor 1960-ban létrejött az üzem — körülbelül a mai létszám egyötödével — nem bíztak benne, hogy lesz belőle valami. Rendkívül korszerűtlen körülmények között dolgoztak a munkások, sötétség, szétszórtság az elemi szociális ellátottságot is nélkülözni kellett... És ez a kollektíva dolgozott meg azért, hogy ebben a gyönyörű, minden igényt kielégítő modem új üzemiben termelhetünk, mint Kalocsa és környéke egyik igen rangos gyára... — És mindemellett pasz- szívajt a kommunisták a taggyűléseken.,. Ismét együtt boncolgatjuk. „Az alapszervezet legfontosabb pártmegbizatásá- nak a termelésre való mozgósítást tekintjük...” Ez nagyon helyes. De vajon nem csak egyik fele ez a pártmunka tartalmi oldalának? Talán hiányzik a tartalmi munkának az a része, amely az emberekkel váló foglalkozást, az emberi viszonylatokat foglalná magában... — Mire emlékszik titkár élvtárs? ... Hogy úgy mondjuk, mi „izgatta”, foglalkoztatta az embereket bizonyos időkben? Miről beszélgettek egymás közt, amivel viszont már nem álltak elő a taggyűlésen? Gondolkodott Aztán lassan sorolni kezdte. — Adódtak bizonyos területeken bérfeszültségek... ; Jó lett volna, ha szót ér- ( tenek velük, velünk — a gazdasági vezetők... Aztán új dolgozók felvételekor... No és... erről is csak egymás közt beszéltek. Van egy szolgálati lakás. Űj. Egy valaki kaphatta meg, viszont akár tizennyolc igényt tarthatott rá. Nagyon. fontos lett volna a j kommunisták mérlegelő ál- j lásfogflalása... Aztán meg: ugyancsak maguk közt kifogásolták az elvtársak egyes középvezetők magatartását, a hangnemet... De mikor ä taggyűlésen mondtam: no, most tárjátok élő, amiről a műhelyekben beszélték! — hall- j gaittak... ... Mennyivel bátorítóbb lett volna azonban, ha ilyen „bdztatgatás” helyett mindjárt a pórttitkár elvtárs tért volna rá: tudjuk, elmondták nekünk is az elvtársak, beszélik a munkahelyeken is, hogy.. És a végén bizonyára felnyíltak volna a zsilipek. Huszonhárom kommunista szava, véleménye fontos iránytű lehet egy kétszázfős koMektíva életében. Hogy a velük való kapcsolat milyen hasznos, menynyire kimozdítja stagnálásából a pártéletet, ez a mostani nagy beszélgetés bizonyítja. Egyben azt a nagyon jó módszert is megmutatta, amelynek rendszeressé tétele megfrissíti a Vibrátor alapszervezetének életét. Ezt Pahocsa elvtárs sem győzte hangsúlyozni. Hogy a felismerés megtörtént, ez már biztató a jövőre nézve... El tudnánk képzelni, hogy — mivel a vezetőség újjáválasztó taggyűlésig még bőven van idő — az alapszervezet tagságával, még egyszer, külön ebben a „tárgykörben” lehetne beszélgetni: Mondják el őszintén, miért nem bíráltak eddig? Tóth István Egy üveg Napóleon konyak Ebbe fogadott Demeter hajlonganak a sorok kö- termelőszövetkezet vezető- Vilmos, a bátmonostori zött. Az összlétszám 64, kö- ségével, amelyet mindenki Kossuth Termelőszövetke- zöttük 52 asszony és lány. aláírt és alaposan áttanul- zet főagronómusa a Kalo- Bizony, mire elérkezik az mányozott. Intéző bizottsa- csavidéki Fűszerpaprika- este „érzik” a derekukat, got választattak a munka és Konzervipari Vállalat A termelőszövetkezet ve- jobb megszervezésére, a képviselőjével. Arról vi- zetői hosszú idő óta gon- brigád belső életének szabályozására. Ez a bizottság határozza meg a munkanapokat, azt, hogy például ünnepnapon, ha szükséges, hogyan szervezzék meg a munkát, fegyelmi ügyekben dönt és így tovább. Gál István, az intézőbizottság elnöke — pirospozsgás, kerekarcú paraszt- ember —, elismerően nyilatkozik munkatársairól. — Bízunk benne — hogy a 4 millió 300 ezer forintos termelési tervünket jelentősen túlteljesítjük. A tíz hold szamócádról a kedvezőtlen időjárás ellenére a tervezettnél 50 ezer forinttal több lett a jövedelmünk. Fűszerpaprikából 45 mázsát irányoztunk elő holdanként és ezzel szemben a termés eléri várhatóan a 70—75 mázsát. Már az első szedés 40 mázsa körül adott. A saját pénzügyi és eredményterv hatásosan ösztönzi a tagokat a jobb munkára. Mindenki tudja a brigádból mennyit kell elérnie ahhoz, hogy növekedjen a jövedelme. Külön 50 ezer forint prémium szerepel a munkaszerződésben, ha teljesítik az tatkoztak, hogy a 10 hold dolkodnak azon, hogy mi- előirányzott termelési ér- csemegepaprika mennyi képp lehetne még érdé- téket. Túlteljesítés esetén termést hoz. A főagronó- keltebbé tenni a közös gaz- növekszik a prémium ösz- mus bizonygatta, hogy a daság tagjait a munkában; szege is. tervezett 120 mázsánál jó- a takarékosabb anyagfel- — A brigád megalákulá- val több lesz a hozam. A használásban, az eszközök sa óta lelkesen dolgozik, másik nem hitte él és így jobb kihasználásában. A szinte minden tagja kívá- született a fogadás. Már ed- gazdasági reform adta ló munkát végez —, állít— dig leszedtek 140 mázsát nagyobb önállóságot, amely ja a főagronómus és tré- egy-egy holdról, és most már bíznak abban, hogy 200 mázsa körül lesz a termés. — Hittem az öntözés hasznában, mert itt a Ferenc-csatorna partján jól tudjuk hasznosítani a vizet — mutat a nyárfasor mögé, ahol a csatorna ezüstszalagja húzódik. — De legjobban az emberekben bíztam — teszi hozzá. A brigád jelenleg is szorgalmasan szedi a paprikát. Nagyobb részt nők Kökény Istvánná és Szabó Péterné nagy gonddal válogatják a paprikát a konzervgyár részére. Január l-t5l 44 órás munkahét Húsipari konferencia A Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi központi telepén műszaki konferencián vitatták meg az év első nyolc hónapjában elért termelési eredményeket és a hátralevő negyedév feladatait. Augusztus végéig a vállalat termelési tervét időarányosan 147 százalékra, s ezzel egyidejűleg éves eredménytervét is teljesítette. A külkereskedelemben is jó eredményt ért el a vállalat. Túlteljesítette export előirányzatát, ezen belül a tőkés országokba 84 vagon helyett 87 vagon árut szállított. A vállalat eredményes gazdálkodásához nagy mértékben járult hozzá a szocialista munkaverseny, amelyben az üzem minden dolgozója részt vesz. (Korábban a Bács megyei Húsipari Vállalat csatlako- zött a Budapesti és Csongrád megyei Húsipari Vállalatok által kezdeményezett jubileumi munkaversenyhez.) A dolgozók körében kedvező visszhangra talált az a bejelentés, hogy január 1-től kezdődően a Húsipari _ Vállalatnál is életbe léptetik a 44 órás munkahetet. A műszaki konferencián elhatározták, hogy kidolgozzák a munkaidőcsökkentés műszaki és szervezési feltételeit. A munkát az üzemen belül úgy szervezik, hogy a dolgozók keresete ne csökkenjen, ugyanakkor a termelés gazdaságossági mutatói is javuljanak. Arra törekednek, hogy a szokásos évi egy-két százalékos béremelésre is sor kerülhessen. A vállalat igazgatója. Gombos Aladár a műszaki konferencia eredményét összefoglalva elmondta, hogy a vállalat éves tervét 140, nyereségtervét 150 szá- zalékra teljesítheti. Ezt a oélkitűaést a műszaki konferencia _ megvalósíthatónak tartotta és végrehajtására a dolgozókat is mozgósítja. T. M. Ebédszünet a paprikaföldön. Élőkéről a finom hazai a kosarakból. az egész közösségre se* fásán hozzáteszi: — Ezért gítő hatással van, kitér- bíztam én abban, hogy jesztették egy kisebb egy- megnyerem a fogadást, ségre, erre a brigádra is Ha vége lesz a betakar!- A kísérlet sikerült. tásnak, az egy üveg NaKülön termelési és pénz- póleon konyakból a to- ügyi terve van ennek a vábbi sikerekre koccin- kertészeti brigádnak. Mun- tanak. kaszerződést kötöttek a K. S. Készül a kézműipari vállalat új üzeme Bővült és tovább bővül a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat jánoshalmi telepe. Augusztus végén újabb varrógépeket állítottak munkába, s negyvenhat dolgozóval gyarapodott a létszámuk. A konfekcióüzemben jelenleg százharminchatan dolgoznak. Az asszonyok női és gyermek divatruhákat készítenek. Szeptemberben kezdték el különböző fazonokban, modellekben és méretekben a bélelt orkán „dzsekik” gyártását. Azóta újabb megrendelés érkezett, ami 25 ezer darab szállítására szól. A jelenlegi telephelyről a jövő év elején új épületbe költöznek. A kézműipari vállalat ugyanis 3 millió forintos költséggel korszerű üzemet létesít, ugyancsak Jánoshalmán. A csarnokrész építkezési munkálatai befejezéshez közelednek, s október 15-én megjelennek már a villany- és központifűtés- szerelők. A mostani konfekcióüzem gépparkja Mi- nerva-gyorsvarrógépekkel egészül ki, s újabb kétszáz helyi, illetve a környéken élő asszony számára nyílik munkalehetőség Jánoshalmán. Az impozáns épület a község peremén magasodik. Takács Miklós telepvezető elmondta, hogy az egyik közös gazdaság és a tsz- közi vállalkozás autóbuszait veszik majd igénybe, amelyek a helység egyes pontjai és az új üzem között megteremtik a közlekedési kapcsolatot. Az utánpótlásról szólva közölte, hogy az idén huszonhárom ipari tanulót nevelnek, s a jövőben körülbelül ugyanannyi női szabó szakmunkást képeznek évente. H. F.
