Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
I oldal 1968. október 31, csütörtök Józan takarékosság — biztonságosabb élet Cokszorosan bizomyí- J tott igazságot takar a fenti gondolat. Nem véletlenül választották 44 évvel ezelőtt, a legelső takarékpénztár megalapításának 100. évfordulóján a világ számos országában megrendezett takarékossági nap jelmondatává. Ugyanígy hazánkban is, ahol ezúttal negyedszer, tehát immár hagyományosan a takarékosság gondolatának szenteljük október 31-ét. Nem mintha a bölcs előrelátást, józan céltudatosságot igénylő takarékosság egyetlen nap programja, feladata lenne. Ezen a napon, illetve megyénkben az október 28—november 2-ig terjedő héten a megszokottnál is több szó esik az egyén és a társadalom számára egyaránt hasznos takarékosság jelentőségéről. Aligha akad ember, aki ne ismerné a fizetési napok kellemesen izgalmas, pénzt szétporciózó szertartását. Hiszen a legtöbb családnál valóságos szertartás a kereset beosztása: „Ez a konyhapénz, ez megy lakbérre, villanyra, ebből kifizetjük a télire való krumplit. Lacikának cipő kell, most ő van soron. Ezt meg félre tesszük a nagy célra...” IX i azt tűzte maga elé, hogy mosógépre, tv- re, vagy éppen ágyneműre hízóra, gyűjtögeti a forintokat. Ki meg nagyobb vállalkozásra, például új bútorra, tatarozásra, vagy a nagyon nélkülözött lakásra spórol. Mert szinte minden embert fűt valamilyen vágy, törekvés, cél, s mind többen és többen felismerik az eléréséhez vezető legbiztosabb utat is: az okos beosztást, az előrelátó gazdálkodást. Elegendő ezzel kapcsolatban csupán néhány adatra utálni: A megyében ma már 147 ezer személy rendelkezik takarékbetétkönyvvel, s az együttes betétállomány — szem ben a négy évvel ezelőtti 770 mii. Gárdonyi Géza: Hóval — ez év szeptemberében elérte az egymilHárd 300 millió forintot. A KST-k 20 ezer tagja havonta összesen mintegy 3 millió forintot tartalékol. S külön is említésre kívánkozik: megyénk 24 takarékszövetkezete ma már csaknem 40 ezer tagot számlál, s a szövetkezetek népszerűsége egyre nő. Minden reményük megvan rá, hogy az idén, működésük 11. évében, betétállományuk eléri a 200 millió forintot. A m a takarékintéze** leknek nemcsak az a céljuk, hogy — szavatolva azok titkosságát — megőrizzék a lakosság megtakarított forintjait. Hanem éppen a betétek jelentette fedezet birtokában az azt igénylő tagjainak kölcsönt is adnak. Csupán a takarékszövetkezetek az idén több mint 12 ezer igénylőnek 70 milUó forintot adtak kölcsön különböző célokra. Az áruvásárlásra igénybevett hitelek összege szeptember végén csaknem 62 milUó forint volt a megyében, s azt 22 300-an vették igénybe. Vagy kell-e beszédesebb bizonyíték a józan takarékosság nagy-nagy hasznáról, mint az a tekintélyes nagyközséget kitevő, összesen 6615 lakás, amely az 1961—1967 közötti években az előtakarékosság mellett nyújtott építési kölcsön segítségével épült?! |_| a ezekben a napok" * ban szerte a megyéből! a szokottnál ís többször kerül szóba a takarékosság jelentősége, azért történik ez, hogy még többen és többen legyenek, tovább terebélyesedjen a tábora azoknak, akiknél a ha. vonkénti családi költségvetés készítésekor — valamilyen közelebbi vagy távolabbi cél, nem várt kiadás érdekében — ismételten elhangozzék: „Ezt a kis pénzt pedig félretesszük !"P. L EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórád Ernő. Akarat és segítő szándék Apostagi példázat az összefogásról Nem tartozik a megye legrendezettebb községei közé Apostag. Hiba volna azonban emiatt elmarasztalni bárkit is, annak pedig, hogy a múltra hivatkozva mentegetőzzünk, nem sok értelme van. Pedig igaz, hogy hajdan a nyomor kényszere szerint alakultak ki a görbe kis utcák, míg az egymáshoz bújó házak mintha a szegénységben egymásra utalt egykori nincsteleneket, a Kiskunhalom lakóit példáznák. Igen, akkor a megmaradásért fogtak össze az após tagiak, ma pedig az emberibb élet lehetőségeit teremtik meg, a boldogulást, keresik. Harminc évvel ezelőtt menedék volt a falu, ma munkát, kényelmet és meleget adó otthon. Majd mi megcsináljuk... Ipi Lajosnéval, a községi tanács vb-titkárával beszélgetünk arról, hogy milyen is ez az otthon, szeretik-e az apostagiak községüket, s mit tesznek érte? — Az aktivitás jellemzésére elmondok egy eredményt: az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke eddig 160 forint, de nem túlzás, ha azt állítom, hogy az év végére elérjük a 200 forintot is. Az önkéntességre, a társadalmi munkára igen nagy szüksége van most Apostagnak és ezt tudja minden helybeli. Négy évvel ezelőtt, 1964- ben több, mint négymilHó forintos költséggel törpe- vízmüvet építettünk, s az utolsó 100 ezer forintot az idén fizettük ki —, mondja a fiatalasszony, akit munkatársai és az ügyfelek egyaránt Évikének szólítanak, s akinek nincs szüksége kimutatásokra ahhoz, hogy beszéljen a faluról, az eredményekről, majd később a gondokról. Ismeri, „tudja” a községet. Jelenleg ő a tanács vb-vezetője. Az elnök egyéves iskolán van. — Négy kilométer járdát is terveztünk erre az évre. Nem sok hiányzik már belőle. Megépült például a Rózsa, a Duna, Petőfi, Jókai, a Vasút, Vásártér utcákban a járda, de a Mátyás és a Temető utca lakói is kérték, hogy adjunk nekik anyagot, majd ők megcsinálják. Elárulhatom, hogy megkapják az anyagot, sőt a Temető utcában már a helyszínen van. Eltűnődik, majd arról kezd beszélni, hogy a napokban volt határjáráson, s örömmel látta, hogy a Duna Termelőszövetkezet mintaszerűen rendbehozta a külterületi utakat is. Akinek nem a pénz beszél —• Láthatja, hogy szorgalmasak, öntevékenyek az itteni emberek. Éppen ezért rosszul esett, amikor megfricskázott bennünket a Petőfi Népe, mondván, hogy itt mindig zárva van a művelődési ház ajtaja. Miért volt ez így? Mert az akkori igazgató nem találta meg az összhangot a közönséggel, nem ismerte a lakosság kulturális igényeit, s inkább nem csinált semmit. Panaszkodott, hogy kevés tiszteletdíjat kap. De azt nem mondta el, mit dolgozik. Nos, erről a problémáról már valóban csak múlt időben szabad beszélni. Egy éve vette ót a művelődési ház igazgatását Bolvári Lajos és egycsapásra tartalmas kulturális élet bontakozott ki Apostagon. Havonként egyszer színházi előadás. ifjúsági klub, KISZ- fiatalok ötórai teája, itt tartják a nagyobb ünnepségeket, összejöveteleket. Azelőtt nem volt ilyesmi, csak az igény élt az emberekben. Igaz, hogy Bolvári Lajos is kevés tiszteletdíjat kap, de neki nem a pénz beszél, hanem a lelkiismeret, a hivatástudat. Ha kell. vasárnap is... Az óvoda épülete életveszélyessé vált, s ezért a kicsiket — hatvan gyerekről van szó — átköltöztették az iskolába, ahol összébb húzódtak a tanulók. A Duna Tsz építőbrigádja elvállalta, hogy december 31-re elkészíti az új óvodát, illetve felújítja, kibővíti a régit. Közbejött azonban a dunavecseí hétközi kollégium munkája, ami szintén sürgős feladat volt a tanyai gyerekek érdekében, s az óvoda maradt. Erről beszélgetünk Ipi Lajosnéval, amikor „befut” Dvomyiczki Károly brigád, vezető. — Tessék elhinni Évike, hogy megcsináljuk az óvodát. Ha kell vasárnap is dolgozunk, de tető alá hozzuk még a rossz idő beállta előtt. Pedig sok dolgunk van: szolgálati lakást építünk a főagronómusunknak, akinek most születik a második gyereke. Tavaly megfagytak a malacok az ólban, azt is ki kell javítani, megépítjük a szükséglakást is. Tudom én, hogy mindenkinek sok a gondja — mondja az építőbrigád vezetője és szavaiból az őszinte ígéretet halljuk. A tanácstitkár is megnyugszik: egyeztették a szempontokat. Az akarat és a szorgalom, a megértés „tető alá hozza” a terveket Apostagon is. G. S. Délutáni műszak A társadalmi összefogás újabb szép példájáról adhatunk számot ezúttal. A napsütéses őszi időben gyorsan épül Kecskeméten a Czollner téri MHSZ-lő- tér. Délutánonként ipari azonban kevés a lőtér, s többségük nem korszerű. Az új igényekhez képest erősen elavult a kecskeméti Czollner téri lőtér is. Az MHSZ a klubok tagjaihoz és a tanulóifjúsághoz tanulók segítenek a szakmunkásoknak, hogy hamarabb elkészüljön a korszerű, télen-nyáron egyaránt használható új sportlétesítmény. A Magyar Honvédelmi Szövetség klubjaiban egyre több fiatal foglalkozik a technikai sportokkal. A lövészet a legnépszerűbb sportok egyike, amelyben az általános iskolásoktól a katonaviseltekig a legkülönfélébb korosztályok vehetnek részt. Egyelőre fordult segítségért, s felhívása megértésre talált. Már a nyár óta folyik a munka. Egymást váltják az építkezésen az üzemek dolgozói, a középiskolások és az ipari tanulók. A több- százezer forint értékű létesítmény még az idén elkészül. A lőtér fedett pályával bővül és klubhelyiséget is kap. Képünkön az Építési és Szerelőipari Vállalat szakmunkástanulói önként vállalt „délutáni műszakban”. 0É NÉHÁNY PERC MŰIM MÁR (TAGÚKHOZ TÉRTEK A ..MINTHA TŰZI SZÖKŐ KÚTTÁ VÁLTOZOTT VOLNA A CSÓNAK. TÖRÖKÖK rrALLAHf