Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-25 / 251. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR S ? O G f A LI S T A MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUJ'J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA — XXIII. évf. 251. szám 1968. október 25, PÉNTEK Ara: 80 fillér Kádár János látogatása a Budapesti Harisnyagyárban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, csütörtökön Óbudára, a Budapesti Ha­risnyagyár központi telepé­re látogatott. Részt vett a látogatáson Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság el­ső titkára és Grosz Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és pro­paganda osztályának he­lyettes vezetője is. Kádár elvtárs tíz óra után néhány perccel érke­zett az üzembe. A bejárat­nál Bihari László, a III. ke­rületi pártbizottság első titkára, Horváth István, a Budapesti Harisnyagyár vezérigazgatója és Dobos Sándorné, az üzemi pártbi­zottság titkára köszöntötte Kádár Jánost, akinek vi­rágcsokorral kedveskedtek a KISZ-isták. A fogadtatás után a há­zigazdák kalauzolásával a í Központi Bizottság első tit­kára üzemlátogatásra in­dult. (MTI) Országos ankét a tanácsi építőiparról Tegnap a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat rendezésében országos tanácsi építőipari ankétot rendeztek Kecske­méten, amelyen az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­tanácsi építőipari vállala­tainak vezetői. Az ankétot Tóth Ernő. a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Válla­lat igazgatója nyitotta meg. Üdvözölte az értekezlet szervek rendelték el össze­hívását, hanem a vállala­tok maguki látták ennek szükségességét. Az önál­lóbb gazdálkodás eddigi ta­pasztalatainak kicserélése és a problémák megvitatá­Irányított hanghatások a moziban Sikerrel vizsgázott az újítás Csaknem száz filmes ér­kezett csütörtökön Kecske­métre. Nem rendezők, vagy színészek, hanem a hazai filmszakma forgalmazási és gyártási képviselői, akik általában a látványosabb események hátterében ma­iadnak. Jelen volt dr. Sza­bó Viktor, a Művelődés- ügyi Minisztérium Filmmű­vészeti Főosztályának fő­előadója is. Ez alkalommal az idei IV. országos konfe­renciáját tartotta meg a Magvar FilmtrösztTA szak­emberek megtekintették Kecskeméten az Árpád és a Városi mozit, amelyek a rekonstrukciók után az ország legkorszerűbb film­színházainak sorába tar­toznak. Az időszerű mű­szaki újdonságok közül ez­úttal egy technikai ötletet vitattak meg, ami szoros kapcsolatban van az alko­tások tökéletesebb élvez- hetőségével. A tanácskozást Akúcs László, a Bács-Kiskun me­gyei Moziüzemi Vállalat igazgatója nyitotta meg. A résztvevők' a megyei vál­lalat osztályvezetőinek: Rohrbacher Bélának és Schrem Rezsőnek, illetve a nyugdíjas Bárányt Fe­rencnek az újításával is­merkedtek meg. E szerint a 35 milliméteres, széles­vásznú filmek vetítésére berendezett mozik jelen­legi hangszóróit, amelyek mindenütt a vetítővászon közepetáján "helyezkednek! el, ki kellene egészíteni a teremben mindkét oldalt további hangszóró csopor­tokkal. Egyszerű vezérlés­sel el lehetne érni ugyanis, hogy azok a berendezések szóljanak, amelyik oldalon a szereplő éppen beszél, vagy ahol a cselekmény során fieltűnnek a zörej-, illetve zajforrások. A meg­oldáshoz mindössze egy praktikus elektronikus jel­Kulcsár Győző a magasban V párbajtőr egyéni szám ában Kulcsár Győző szerez- meg az aranyérmet. Képünkön vezetők és verseny- i boldogan emelik magasba bajnokunkat. (Telefoto — AP—KS) fogó szerkezet szükséges, ami a filmszalag lyuksoron kívüli széléről érkező fény­hatásoktól függően kap­csolja ki és be az egyes hangszórókat. Az újítás si­kerrel vizsgázott az Árpád moziban. Az Elrabolt ex­presszvonat című széles­vásznú film vetítése közben összesen 19 hangszóró segí­tett megteremteni az „ug- ráló”-irányított hangelosz­tást, a jelenetek teljesebb átélésének feltételeit. Az újítók elmondták, hogy a filmsíínházak átalakítása ilyen célra, a viszonylag egyszerű kivitel következ­tében, nem jelent különö­sebb nehézséget, a vezérlő berendezés vásárlási ára pedig az ezer forintot sem éri el. H. F. Dr. Koblencz József minisztériumi főosztályvezető üdvözli az ankét résztvevőn. Az elnökségben helyet foglal Sándor Béla, Szabó Ferenc, Tóth Ernő, Bársony János. nisztérium képviseletében részt vett dr. Koblencz Jó­zsef közgazdasági főosz­tályvezető, Andó Zoltán, az ár- és pénzügyi főosz­tály helyettes vezetője, Sinka János, a műszaki fejlesztési főosztály helyet­tes vezetője, Bársony Já­nos, a közgazdasági főosz­tály osztályvezetője. A ta­nácskozásra eljöttek az or­szág valamennyi megyei résztvevőit Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipa­ri osztályvezetője, Sándor Béla, a megyei tanács vb építési és városfejlesztési osztályának vezetője és Koblencz József. Mindhár­man hangsúlyozták, hogy igen jelentős kezdeménye­zésnek tartják a tanácsi építőipar ilyen jellegű ér­tekezleteit. Ez az ankét már az új mechanizmus szülötte. Nem az irányító Szőlőrekonstrukciók a nagyüzemi gazdálkodás szolgálatában Ülésezett a Kiskőrösi Járási Tanács Három órám át tartó vita során gazdag tapasztalatok birtokában a sajátos adott­ságú járás mezőgazdasága további előrehaladásáról cserélték ki nézeteiket, vé­leményüket a testület tag­jai a Kiskőrösi Járási Ta­nács tegnapi üléséin. A megye árufelvásárlási értékének immár évek óta 20 százalékát biztosító já­rásban — a korábbi kis- parcellák mellett — ma már tekintélyes té­nyező az a 6209 holdnyi új szőlő- és gyümölcsül­tetvény, melyet a külön­böző szövetkezetek tag­jainak alkotó munkája hozott létre a második ötéves terv so­rán. A szőlőültetvények termőre fordulása jóvoltá­ból növekedett a szőlőter­mesztés színvonala, a ter­més mennyisége, követke­zésképpen a lakosság jöve­delme is. A kisüzemi par­cellák — melyek 25 ezer holdat tesznek ki a járás­ban — 20—25 mázsás átlag­hozamához képest az új te­lepítések holdanként» ho-. zamátlaga az évi 35—40 mázsa körül mozog, de már nem ritka kivétel az 50 mázsát meghaladó átlagter. més sem. A jövőt illetően — 1975- ig — a kisebb ütemű új telepítések mellett 4 ezer hold rekonstruk­cióját tervezik a járás­ban, hiszen a régi ültetvények jelentős hányada kipusz­tult, illetve kipusztulóban van. A gyakorlat szolgáltat­ta tapasztalatokon okulva, a kisparcellás felújítások helyett a gépi művelésre al­kalmas, és a hozamok szempontjából is előnyö­sebb, táblásított rekonst­rukciók mellett foglalt ál­lást a járási tanács. E szempontból kiindulva Ke- celen máris 1500, Kiskőrö­sön 500, Fülöpszálláson pe­dig 600 hold öreg szőlő fel­újítása tervezésének, illetve kivi te1 ezésének munkálatai kezdődtek meg. A napirendi téma kap­csán a legtöbbet szóba ke­rülő kérdés a mezőgazda­sági termékek további fel­dolgozása cél iából a mel­lék- és segédüzemágak — borpincék, palackozók, hű­tőtárolók stb. — létesítésé­nek, bővítésének szükséges­sége volt. Határozataival a járási tanács a fejlesztési alapok na­gyon megfontolt, lehető­leg saját községen belüli felhasználására, szövet­kezetközi vállalkozásokra serkenti a szövetkezete­ket, illetve azok területi szövet­ségét. A tanácsülés további ha­tározata szerint — a többi között — előzetes felméré­sek nyomán — mintegy 10—12 ezer hóid, más hasz­nosításra alkalmatlan futó- homokon erdőt telepítenek a járásban az elkövetkező 10—15 évben. A továbbiakban az állan­dó bizottságok megválasz­tásuk óta végzett munká­járól tárgyalt a tanács, majd a lakosság polgári vé­delmi nevelésének eredmé­nyeiről szóló tájékoztató jelentést fogadta el. P. I. sa mindenképpen jó ha­tással lesz a vállalatok gaz­dálkodására. Az üdvözlő beszédek után Soproni József, a Fe­jér megyei Tatarozó-, Épí­tő- és Szerelőipari Válla­lat igazgatója a tanácsi épí­tőipari vállalatok terme­lési problémáiról tartott vitaindító előadást. Hang­súlyozta, hogy az igénye­ket a jövőben csak úgy tudják kielégíteni, ha meg­felelően gondoskodnak a vállalatok komplex fejlesz­téséről, korszerű eszközök­kel való ellátásáról. A referátumot élénk vi­ta követte, majd Sinka Já< nos Műszaki fejlesztés le­hetőségei a tanácsi építő­iparban címmel tartott elő­adást. A délutáni órákban Andó Zoltán a pénz- és hitelgazdálkodásról vezetett vitát. Az ankét tapasztala­tait Bársony János foglalta össze, majd Tóth Ernő zár­szavával ért véget a ta­nácskozás. N. O. Yb-elnökök értekezlete Tegnap délután a megyéi tanács székházában tanács­kozásra gyűltek' össze a já­rási és városi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak el­nökei. Az értekezlet célja a megye mezőgazdasága előtt álló legfontosabb idő­szerű kérdések megvitatá­sa volt. A helyzetet elemző és a feladatokat megszabó beszámolót dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese tartotta, aki tájékoztatta a jelen’evőkjet a megyei tanács vb leg­utóbbi ülésének határoza­tairól is. A vb-elnökök ez­után beszámoltak sa’át ta­pasztalataikról és járásuk, vámosuk jelenlegi helyze­téről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom