Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

1968. október 23, szerda S. oldat Piackutatás — helyben Több kezdeményezést r I a frl •• l Tarnak tóink Sokáig mintha nem akar­tunk volna tudomást venni a legalapvetőbb piaci fo­galmakról. A korábbi, terv- lebontásos rendszer nem is ösztönzött erre, mivel a termelő vállalatok azt állí­tották elő, amit az utasítá­sok számunkra meghatá­roztak. A mechanizmus re­formjának életbelépése óta eltelt időszak jórészt a ke­reslet, konkurrencia és más kategóriák szenvedélyes új­raértelmezésének a jegyé­ben telt el. Az önállóbbá vált gazdál­kodásért érzett felelősség hívta életre azt a piacku­tató jellegű ankétot is, ami a közelmúltban zajlott le Kalocsán, a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat központjában. A vállalat történetében első ízben került sor ilyen jel­legű tanácskozásra. Előzékeny bemutatkozás Délelőtt kilenc órára megjelentek a vállalattal kapcsolatban álló termelő és kereskedelmi szervek képviselői. A program ter­mékbemutatóval kezdődött. A csöppnyi kiállító helyi­séget hangulatosan rendez­ték be. Összesen 95 féle gyártmány szemléltette a termelés lehetőségeit. A kü­lönféle fénycsövek, lakás- világítási eszközök, köny- nyűszerkezeti, hőkicserélő és elektromos felvonulási berendezések, háztartási kisgépek között számos új­donság akadt. A látvány hatására halk beszélgetés indult, értékelő megjegyzé­sek hangzottak el, ame­lyekre érdemes volt odafi­gyelni a házigazdáknak. A Villanyszerelőipari Válla­lat megbízottjának például az elektromos felvonulási szekrény prototípusa jelen­tette a legkedvesebb meg­lepetést. Rögtön előállt egy ötlettel is, ami szerinte még tökéletesebbé tehetné a gyártmányt. A vállalat vezetői ezt kö­vetően az egyes műhelyek­be invitálták a vendégeket. S miközben megtekintették a fénycsövek szerelésének korszerű szalagrendszerét, az asztali lámpák, háztar­tási kisgépek összeállításá­nak folyamatát, az eszter­gályosok méltóságteljes gé­peit. vagy az új, program- vezérlésű lemezhajtogató automatát — nagyjából ké­Az ablak előtti fa meg­sárgult levelein áttűz a délutáni nap. A levegő nem mozdul és — noha nyitva áll az ablak — a cigaretta- füst békésen gomolyog a szobában. Az asztal körül meglett, komoly férfiak ül­nek. Némelyik csak úgy sebtében a padlóra tette kalapját. Várnak. A jánoshalmi Petőfi Tsz elnöke, Tanos István, pon­tosan 2 órakor érkezik a főagronómus és a párttit­kár társaságában. Sietve az asztalhoz ülnek és Bátyai József főagronómus meg­nyitja a brigád értekezletet. Fölteszi az első kérdést. — Hogyan állunk a be­takarítási munkákkal az egyes üzemegységben Imre bácsi? Az idősebb férfi nyugod­tan gombolja ki kabátját, pacitásáról, az itt folyó munka műszaki színvonalá­ról. Ez az ismeret pedig nem mellékes abból a szem­pontból, hogy milyen meg­bízásokat érdemes adni egy vállalatnak. A benyomáso­kat végül Kovács László fő­mérnöknek a termelési eredményeket és elképzelé­seket ismertető beszámoló­ja segített rendszerezni. A partnerek Ezután már a meghívot­takon volt a sor. Összeve­tették és értékelték a ka­majd az előtte levő papír­lap után nyúl. Számokat sorol, az aznap déli beta­karított mázsákat, bevetett holdakat. Aztán emel egy kicsit a hangján. Javasla­tokat tesz a szállítás jobb megszervezésére. A főagro­nómus — mérnökember, m.aga is évtizedes gyakor­lattal — pontosan feljegy­zi minden szavát. Néhány perc múlva Ádám Imre, a másik üzemegység vezető­je számol be. Peregnek a kérdések és a javaslatok. Az elnök és a főagronómus szorgalmasan jegyez. Fél óra alatt papíron az összes megjegyzés. Aztán Bátyai Józsefé a szó. Rövi­den, világosan beszél. j— Október 25-ig minden körülmények közöt be kell fejeznünk a vetést. A mun­kafegyelem most nem tűr vitelük meghaladja a nagy- vállalatok produktumait is. A felvonulási szekrények újabb típusainak gyártását ugyancsak szerencsés vál­lalkozásnak minősítette, mi­vel kedvezőbbek a felhasz­nálási lehetőségei, és árban is versenyképesek. Az esemény tanulságait Pánczél Balázs, a kezde­ményező BKM Fémtömeg­cikkipari Vállalat igazgató­ja összegezte: — A jövőben elsősorban gyártmányaink választékát kívánjuk bővíteni. Az el­hangzott vélemények rend­kívül hasznosak, hiszen a meg tízperces késést sem... Ismerteti a részletes mun­katervet. Mire az óramuta­tó a háromra ér, összehan­golódik a sokféle igény, ja­vaslat. Mindenhova jut elég traktor, vetőgép, mű­trágyaszóró. A brigádvezetők indul­nak vissza a területre. Űjabb egy óra múlva már a szövetkezet több mint ezer tagja pontosan ismer­ni fogja a következő hét feladatait. Terepjáró GAZ-kocsi ka­nyarodik az iroda elé. A főagronómus és az elnök elindul a határba. A pony­va mögül mondatfoszlá­nyok hallatszanak. — Szerencsénk volt, a múlt héten vasárnap is dol­gozhattunk ... Az autó kikanyarodik a kapun, mögötte lassan, lus­tán ül el a jánoshalmi út pora. B. P. A szavazólapokra felvett öttagú pártvezetősé­get megválasztotta a boro- tai Béke Termelőszövetke­zet taggyűlése. Lipka György, az új ve­zetőség párttitkárhelyettese, egy ötven év körüli, ősz- hajú parasztember az egyé­niségét tükröző nyugodt, csendes szóval magyarázza: — Nem sokan szóltak hozzá. Talán azért, mert a pártcsoport-értekezleteken alaposan megvitatták a ké­szülő beszámoló minden részletkérdését. A pártveztőség taggyűlé­si beszámolóját olvasva ké­pet alkothatunk az utolsó két évben elért jelentős fejlődésről. A közös vagyon értéke 1966-ban 20 millió ben szinte korlátlannak lát­szik a külföldi piac juhhús- felvevő képessége. A FAO- prognózis szerint a szük­ségletnek 12—14 százaléka még 1975-ben is kielégítet­len marad. Mindezekből következik, hogy a hazai tenyésztők előtt is nagy le­hetőségek vannak. Ezek ki­használása érdekében to­vább nemesítik a 99 száza­lékos arányban tenyésztett magyar fésűs merinói faj­tát, s 1975-ig el akarják érni, hogy a juhok nyírósú­lya átlagban elérje az 5— 5,5 kilogrammot. A tervek szerint hét-nyolc év múlva már egymillió bárányt ex­portálhatnak a hazai gaz­daságok. (MTI) Nagyobb önállóságát ki­használva az idén 500 mil­lióval több, összesen 1,6 milliárd forint értékű árut gyártott és importált köz­vetlenül a Centrum Áruház Vállalat, amely év végi csúcsforgalomra szánt vá­lasztékának egy részét ki­állításon mutatja be a Di­vatcsarnok Lotz-termében. A kedden nyílt kiállítá­son Tarján István vezér- igazgató táiékoztatta a saj­tó képviselőit. Az idén október köze­péig, az áruházak csaknem 300 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az év végi csúcs­Az egyik legnépszerűbb takarékossági forma a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tár. Népszerűségét mutatja, hogy a KST-k száma meg­közelíti az ötezret, taglét­számuk pedig meghaladja a nyolcszázezret. A KST-tagok ebben az esztendőben havonta átla­gosan 112 millió forintot fizettek be, s így a házi bankokban egész évben ösz­800 ezer forint volt, ez év végéig várhatóan 7 millió forinttal lesz több. A ter­melési érték két év alatt 11 millió forinttal emelkedett. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés csaknem 3000 forinttal nőtt az év végéig, 1966-hoz viszonyítva. Emel­kedtek a termésátlagok, jó­val nagyobb az állatállo­mány. Mindezt nem a leg­jobb körülmények között érték el, hiszen a 4000 hol­das termelőszövetkezetnek mintegy fele homok és le­gelő. Külön nagy gondjuk a gyengén termő területek hasznosítása. A homokon már telepítettek szőlőt és gyümölcsöst, újabban na­gyobb mértékben termesz­tenek rajta takarmányt, többek között 200 holdon lucernát ültettek. Az állat­tenyésztés fokozatos fejlesz­téséhez szükséges a homo­ki takarmánynövények na­gyobb arányú vetése. — Nem vagyunk túlságo­san elégedettek az eddigi eredményekkel, van bőven gondunk, —, fűzi tovább a szót Lipka elv társ. — A párttagság 76,8 százaléká­nak nincs meg a nyolc ál­talános iskolája. Tizenket- ten végeztek szakiskolát, hárman technikumot. Mind­ebből következik, hogy a tagság általános műveltsé­gét emelni kell. Az az ál­láspont alakult ki, hogy fiatal erőkkel is felfrissít­jük a kommunisták sorait. Két év alatt nyolc pártta­got vettünk fel. Történtek már újabb jelenkezések és több arra érdemes tagunk­kal már beszélgettünk a felvételről. Többször említi, hogy jobban kellene érvényesíte­forgalomban minden áru­fajtából igyekeznek sok új­donságot kínálni a vá­sárlóknak. Ezt segíti az is, hogy az idei importcikkek — például a román mű­szőrmekabátok, a francia, az olasz, az osztrák kötött­holmik, az NDK női haris­nyák stb. — többsége most, a negyedik negyedévben kerül forgalomba. Az or­szágos vállalat importtevé­kenysége jó néhány eddigi hiánycikket is pótol a kö­vetkező hónapokban. Egye­bek között 10 000 Szokol, 4000 holland Philips, 3600 japán gyártmányú tran­zisztoros ki «rádió kerül forgalomba. (MTI) szegyűlt pénz mintegy 1,3 milliárd forintot tesz ki. A KST-k körülbelül 850 mil­lió forint rövidleiáratú köl­csönt is folyósítottak év közben tagjaiknak. A Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárak többsége a tasság kí­vánságának megfelelően őszi-téli lejáratú, ezek egy része most kezdte meg az utóbbi év során összegyűj­tött pénz kifizetését. (MTI) ni a párt irányítását a szö­vetkezetben. Főként arról van szó, hogy a kommu­nisták részéről több kezde­ményezést várnak. Utalt errte a vezetőség beszámo­lója, de a vitában is szó esett arról, hogy bátrabban kell alkalmazni a korszerű termelési módszereket. Megállapították, hogy magasak a költségek -az ál­lattenyésztésben. A beszá­moló adatokat is felsorol és hozzáteszi, hogy bár értek el eredményeket a költsé­gek csökkentésében, de ez korántsem kielégítő. A bérezéssel kapcsolat­ban az elmúlt hasznos ja­vaslattal élt a pártszerve­zet. Ennek alapján a nö­vénytermesztésben a részes művelést, az állattenyész­tésben az eredményességi javadalmazást, egyéb ága­zatokban pedig a teljesít­ménybérezést vezették be. A módszerek beváltak, de még finomításra szorulnak^ Nagy gond a tagok fo­lyamatos foglalkoztatása. Télen a termelőszövetkezet saját erdejében, de az er­dőgazdasággal történő együttműködésnek köszön­hetően az állami erdészet­ben is akad munka. Ez év januárjában átvették a Kis­kunhalasi Gépállomás helyi üzemegységét. A gépjavítás és a lakosságnak történő szolgáltatások kibővítésé­nek köszönhetően számos tag rendszeres foglalkozta­tását tudták megoldani. Együttműködnek a Hosszú- hegyi Állami Gazdasággal is. A gépjavító már az első negyedévben 30 ezer forint tiszta jövedelmet hozott. A pártszervezet kommunistáinak és az új vezetőségnek bőven van te­hát tennivalója. A pártirá­nyítás jobb megszervezésé­vel, a politikai munka to­vábbi javításával sok segít­séget adhatnak a szakveze­tésnek, ami az eddiginél még jobb gazdasági veze­tésben mutatkozik majd meg. K. S. Példa a jóságra A Rádióban szerepelt a félegyházi citerazenekar. Néhány nappal később le­velet vitt címükre a pos­tás. A levélben ez állt: „Hallottam a rádióban gyö­nyörű játékukat. Én nyol­cadik osztályos tanuló va­gyok. Édesanyám évek óta ágyban fekvő beteg. Min­den vágyam, hogy megta­nuljak citerázni és gyö­nyörködtessem őt a muzsi­kával. Van száz forint spó­rolt pénzem. Kérem, se­gítsenek hozzá, hogy vásá­rolhassak a félegyházi ké­szítőtől egy hangszert... Nagyon hálás lennék...” Nagy Jánosné, a zene­kar vezetője, aki maga is népi énekes és gyakran fellép a Rádióban, értesí­tette a levél küldőjét, Ve- netisz Klára solti kislányt: utazzon Félegyházára, szál­lást, ellátást kap, meg rá­adásul egy citerát is. És persze, megtanítják ját­szani. Venetisz Klára jött. ta­nult és — azóta már beteg édesanyját vidítja odahaza Solton azzal a citerával, amelyet a félegvházi ze­nekartól kapott ajándékba. B. J. pet kaphattak az üzem ka­locsaiak áruit — a minő­ség, illetve az ár szempont­jából — a hasonló cikkeket produkáló vállalatok gyárt­mányaival. Vázolták a jö­vő évre várható megren­deléseket. Közölték vélemé­nyüket a választékbővítés­sel kapcsolatos tervekről. Miklós Tivadar, a Ganz- MÁVAG főelőadója például kijelentette, hogy a jövő­ben bővíteni szeretnék a kapcsolatokat. Váll László- né, a RAVILL Vállalat he­lyettes osztályvezetője el­mondta, hogy piackutatás céljából fénycsöves lámpa­testeket rendelnek. A kö­vetkező évre 10 ezer darab higanygőz armatúrát is igé­nyelnek. Körmendi Ferenc- né, a Villanyszerelőipari Vállalat csoportvezetője ar­ról tájékoztatott, hogy a szabadonsugárzó armatúrák helyett inkább a terelőrá­csos megoldások a kereset­tek. Szabó Ferenc, a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályvezetője annak a véle­ményének adott hangot, hogy a vállalat tevékeny­sége beleilleszkedett az iparfejlesztési koncepcióba. A száraznak tűnő felsoro­lás adatai a felfedezett kin­csek értékével értek fel — ezt bárki leolvashatta ott és akkor a fémtömegcikk­ipari vállalat képviselőinek arcáról. 15 milliós látogatás A legnagyobb megrende­lést talán az Építőipari Ter­melőeszköz Kereskedelmi Vállalat megbízottai hoz­ták. A két vállalat között nyolc éve kezdődött az üz­leti viszony. Ez alkalom­mal újabb 15 millió forin­tos igényt jelentett be Fell­ner György osztályvezető. A lámpatestekkel kapcso­latban megjegyezte, hogy minőségük és esztétikai ki­jelzett igények támpontul szolgálnak a fejlesztési ter­veink kialakításához, s ah­hoz, hogy ne keletkezze­nek felesleges készletek, de hiánycikkek se legyenek. Halász Ferenc Állattenyésztési tudományos napok Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter- mében megkezdődött a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület és az MTA Agrártu­dományi Osztálya kétna­pos állattenyésztési tudo­mányos ülésszaka. A tudo­mányos napon több mint 600 szakember részvételé­vel a juhtenyésztés helyze­tét és fejlesztésének lehető­ségeit elemzik. Dr. Tangl Harald Kos- suth-díjas, a MAE állatte­nyésztési társasága elnöké­nek megnyitója után dr. Magos László, a MÉM ter­melésfejlesztési főosztályá­nak helyettes vezetője tar­tott előadást. Rámutatott: az utóbbbi években világ­szerte erőteljesen fejlődik a juhtenyésztés, s örvende­tes, hogy a hazai gazdasá­gok európai viszonylatban élenjárónak bizonyulnak. Az egy állatra jutó átlagos termelés eléri a 4,6 kilo­grammot, a hozam csak Ausztráliában nagyobb. Kedvezően alakult a hús­termelés is: az évi állatlét­szám 19 százaléka kerül ex­portra. A népgazdaság évente gyapjúból 7,5 millió dolláros, a juhhúsból pedig hatmillió dolláros bevétel­hez jut. Az előadó a fejlesztés le­hetőségeit elemezve hang­súlyozta: a következő évek­Összehangoltan Csúcsforgalmi felkészülés az áruházakban I mportújdonságok az év végi vásárra 1,3 milliárd forint a dolgozók „házi bankjaiban”

Next

/
Oldalképek
Tartalom