Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-23 / 249. szám

Világ proletárfal, egyesüljetek! MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGINAK NAPILAPJA XXm. évf. 249. szám 1968. október 23. SZERDA Árat 80 fillér Szellemi beruházások A z országgyűlésen Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolójában elismerő hangon szólt a szocialista mezőgazdaságunk helytál­lásáról az idei aszályos esz­tendőben. Hangsúlyozta, hogy ezt az eredményt a nehéz körülmények között kizárólag a korszerű ter­melési technológiával tud­ták produkálni szocialista nagyüzemeink. Korszerű technológia. En­nél a két szónál érdemes megállni egy pillanatra. Az utóbbi években a talajmun­kákat teljesen, a gabona- betakarítást 85 százalék­ban, a szállítást 60 száza­lékban gépesítették. A me­zőgazdaságban egyre elter­jedtebb a kemizálás is. Nyilvánvaló, hogy ilyen kö­rülmények között a mező- gazdasági termelés jóval összetettebb, sokrétűbb is­mereteket kíván a más szakmáknál, és főleg az új intenzív fajtáknál alapos agronómiái és biológiai fel- készültséget. Ezzel szemben a mező- gazdaságban dolgozók kö­zül csak minden ötödik­nek van valamilyen szak- képzettsége. A KSH adatai szerint termelőszövetkeze­teink 52 százalékában kö­zépfokú képesítéssel, 3,8 százalékban pedig még ez­zel sem rendelkeznek a fő- agronómusok. Előfordul, hogy 2—3 ezer holdas gaz­daságokat a korszerű ter­melésben járatlan, képzet­len emberek irányítanak. És még egy elgondolkozta­tó adat. Az egyetemet, fő­iskolát végzett szakembe­reknek mindössze 34 száza­léka dolgozik a mezőgaz­daságban, a többi kutató- intézetben, a szakirányítás­ban és egyéb területen hasznosítja tudását. Körül­belül 6 ezer agronómus közül ugyanannyi dolgozik •z állami gazdaságokban, mint az ötször akkora te­rületen termelő szövetkeze­tekben. Megyénkben — ezt az utóbbi évek termelési ered­ményeinek ugrásszerű ja­vulása is jelzi — lényege­sen jobb a helyzet. A sta­tisztikai adatok szerint 735 felsőfokú végzettségű agro­nómus dolgozik a szövetke­zetekben. Ami külön ör­vendetes: nagy részük fia­tal, 2—3 éves szakmai gya­korlattal. Sajnos, nálunk is gyenge az állattenyésztés és a gépi segédüzemek szak­ember-ellátottsága, pedig a beruházások nagy része ezekben az üzemágakban történik. Az iparban, ha indul egy új üzemrész és milliós értékben termel, feltétle­nül magas, mérnöki képesí­tésű vezetőt kap. A mező- gazdaságban ez ritka. A miniszterelnök beszél: a megkezdett beruházásoi befejezésének fontosságé- : ról. Az alapvető üzemszer vezési tétel pedig, hogy a j termelő üzem szellemi be ruházás nélkül soha nir befejezve, a mezőgazck ban kétszeresen igaz. B. P­Befejeződött a szüret A megye szőlőskertjeiben kihasználták a szép őszi napokat és az utóbbi he­tekben a családtagok, diá­kok mozgósításával meg­gyorsították a termés be­takarítását. A szüret e hét elejére megyeszerte befeje­ződött. Több mint százezer hold­ról került hordókba a tő­kék leve. A minőség az utóbbi na­pokban valamicskét javult. Ismeretes, hogy az idén he­tekkel előbb kezdődött a szüret, mint az előző esz­tendőkben. A kezdeti esős időjárás nagy kárt tett a korábbi érésű, vékonyabb héjú, rothadásra érzékeny fajtákban, amelyek közül legnagyobb tömeget a ka­darka képviselt. A szakem­berek szerint mintegy húsz százalék termésveszteséget akozott a kedvezőtlen idő­járás. A hirtelen érés, a szedés gyorsításának szükségessé­ge nehéz feladat elé állítot. ta az állami pincészetek alkalmazottait is. Ennek el­lenére az átvételt nagyobb zökkenők nélkül bonyolí­tották le. Az ütemes felvá­sárláshoz szükség volt arra, hogy a termelő üzemekkel szo­ros együttműködést ala­kítsanak ki. Ez nemcsak a naponta át­vehető mennyiség megható, rozásában nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a pincészetek szállítóeszköz­zel, tárolóedényekkel és pincei felszereléssel segítet­ték a gazdaságokat. Töb­A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói pincészetében az idén tovább kívánják javítani a musttartósítás technoló­giáját. A szőlőlé hőmérsékletét hűtőberendezésekkel sza­bályozzák az optimális fokra, mielőtt a kádakba kerül. A moziüzemi vállalat munkájáról, az állategészségügyi helyzetről tárgyalt a megyei tanáés vb Tegnapi ülésén elsőként a megyei tanács 1969—1970 évi munkaprogramjára ké­szült javaslatot, valamint a saját jövő évi munkatervét vitatta meg a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Jóváhagyás céljából a leg­közelebbi megyei tanács­ülés elé kerülő előterjesz­tést néhány módosítással elfogadta a vb. Ezután a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat első félévi tevékenységéről tárgyalt a végrehajtó tes­tület a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékes főosz­tálya és a megyei pártbi­zottság propaganda és mű­velődési osztálya képvise­lőjének, valamint a vb mű­velődésügyi osztályvezető­jének és a moziüzemi vál­lalat főkönyvelőjének rész­vételével. A jelentés kap­csán a végrehajtó bizottság — a többi között — főként a kulturáltabb propaganda- munkára hívta fel a válla­lat figyelmét, s a beszámo­lót elfogadta. Dr. Mezei Miklós igazga­tó főállatorvos előterjesz­tése alapján a megye állat­egészségügyi helyzetéről tárgyalt a továbbiakban a végrehajtó bizottság. E je­lentős téma megvitatásá­ban részt vett a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes kép­viselője, valamint a kalo­csai járási és városi, s a kiskőrösi járási tanács vb- elnöke is. Végezetül több bejelen­tésről döntött a vb. bek között csaknem 800 tarcali kocsit, 4500 külön­böző hordót és számos egyéb eszközt bocsátottak térítésmentesen partnereik rendelkezésére. A Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Özemé­nek pincészetei távlati szerződéseket is kötöttek. Csaknem háromszázezer hektoliter termés átvételé­re történt, megállapodás 3— 12 évre. Az idei tapaszta­latok bizonyítják, hogy ez a kezdeményezés mind a két félnek hasznos. Az el­adó számára a biztonságos értékesítést, a vevő részére az árualapot teremti meg. Készül a a Fémmunkás Meg kell tartani a régieket, s vonzani az újakat Ünnepélyes fogadtatás Győrben a megyei tanács fogadták a Csehszlovákiából Az eseménnyel kapcsolatos lom közöljük. (Foto KS — épülete előtt ünnepélyesen hazatért magyar katonákat, kommentárunkat a 2. olda­Vincze György felvétele.) Volt idő — még nem is olyan sok esztendővel ez­előtt —, amikor a csípős kecskeméti nyelv „reuma- gyárnak” titulálta a mai Fémmunkás Vállalatot. So­kan dolgoztak éveken és évszakokon át a szabadban, fagyos lucsokban szűk he­lyeken, elmaradott körül­mények között. Nem kell hát különösen megmagya­rázni a gunyoros elnevezés akkori jogosságát — alá- támaszotta azt a betegek nagy száma is. Az emberekről való gon­doskodásban is hatalmasat lépett előre a Fémmunkás, hiszen az utóbbi négy esz­tendő alatt saját erőből épített három új műhely- csarnok nemcsak a terme­lés nagymértékű felfutását hozta, hanem a munkakö­rülmények jelentős javulá­sát is. Most újabb, 150 mil­lió forint értékű beruhá­zással gazdagodnak. Az új, négyhajós üzemcsarnok — 1970-ben adják át teljesen — még az emlékét is szám­űzi majd a „reumagyári” viszonyoknak. De addig is — most is — rendkívül fontce, hogy a gyár vezetői minden tőlük telhetőt megtegyenek a munkások téli munkakörül­ményeinek jobbá tétele, egészségének védelme érde­kében. Kezünkben a még au­gusztus 5-én kelt „főmér­nöki utasítással”, amely ha­tározott konkrétsággal és körültekintéssel szabta meg a téliesítésre vonatkozó fel­adatokat, Balázsfalvi Már­ton üzemfenntartási veze­tőt kérdeztük meg, mi va­lósult meg eddig a határ­időkre előírt intézkedések­ből? — Hol tartanak az 1—8. sz. műhelyek rosszul záró ablakainak, ajtóinak meg­javításával. az üvegezéssel? — érdeklődtünk. — Október 30-a a határ­idő, a munka halad, a hó­nap végére készen leszünk az üvegezéssel is — kap­tuk a választ. — Megtörtént-e a műhe­lyek, irodák kályháinak ja­vítása? — Központi fűtés van nálunk. A hibás fűtőteste­ket kicseréltük. — Az utasításban az van, hogy mivel a panelkeret- lyártó részleg modulbarakk­épületét lebontják, ennek új munkahelyét az új gyártó nagycsarnok festő­helyiségében kell biztosíta­ni. Ugyancsak ide jönnek az 5-ös műhely szabadban dolgozó brigádjai is... Így van-e? — A panelkeretgyártók — mintegy százan — itt vannak már. Az 5-ös mű­helyből 30—40 munkás most költözik ide. Ennek az új munkahelynek a fűtésére gázolajkályhákat állítunk be... Ennyit a legfontosabb in­tézkedésekről. melyek ha­tárideje ezekben a napok­ban. jár le. A bizonyos munkaterületeken szüksé­ges téli munkaruha, ba­kancs, vagy gumicsizma be­szerzéséről, a targoncaszin- nek az esős időszak beáll­táig való felépítéséről, a té­li időszaknak megfelelő vé­dőitalokról bizonyára ha­sonló következetességgel gondoskodik a vállalat. Rendkívül lényeges a té- liesítési tennivalók lelkiis­meretes elvégzése nemcsak a meglevő munkásgárda megtartása, a munkaerő­vándorlás megelőzése szem­pontjából, hanem annak a sok száz leendő dolgozónak a megnyerése céljából is, akikkel a közeljövő lét­számfejlesztését kell megol­dani. — Ennek — az emberek­ről való ilyen gondoskodás épp oly elengedhetetlen ré­sze, mint például a szep­tember 5-től év végéig ter­jedő időszakra végrehajtott 1,6 százalékos bérfejlesztés, a munkaidő-csökkentés ér­dekében tett erőfeszítések, vagy a legjobb dolgozók premizálására fordítható több mint 170 ezer forint. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom