Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

4. oldal 1968. október 20, vasárnap A KÉT HÍVATLAN VENDEG ELVEGYÜLT A LAKODALMAS SOKASÁG KÖZÖTT EGYEZER CSAK GERGELY BENYITOTT AZ ÖRÖMSZÜLOK __ SZOBÁJABA i Ä, / URAM APÁMH\ py«| / TUDJÁK-E, HOGY AM LA. VICA NEM SZERETI J AZT A... i cl£^\ S' HOGY MERSZ *E_ f'C' ti ( KERDORE VONNI? ' TE Í JOEBAGYKUTYA! / NE RONTSD ' MEG A LÁNYUNK ^SZERENCSÉJÉT! Megvalósulnak a választók javaslatai Alig több, mint másfél évvel ezelőtt zajlottak le a tanácsi választások. Annak idején megírtuk, hogy a jelölő gyűléseik iránt igen nagy volt az érdeklődéi megyeszerte. összesen 214 ezer választópolgár jelent meg ezeken az összejövete­leiken, s a résztvevők ész­revételeikkel, javaslataik­kal, hozzájárultak ahhoz, hogy az újonnan megvá­lasztott tanácstagok alapo­san megismerjék a lakos­ság problémáját, egy-egy közösség — falu, város és járás — gondját, baját. A jelölő gyűléseken csak­nem 19 ezer ember szólalt fel a választók saraiból és összesen 13 ezer 568 köz­érdekű bejelentést tet­tek. A számok aránya minden­nél jobban bizonyítja, hogy megyénk lakosságában — csakúgy, mint az ország más megyéiben — megszi­lárdult a közösségi érzés, a kollektív szemlélet és gon­dolkodás. Nézzük meg azonban, hogy a megvá­lasztott tanácsok — a [köz­ségektől egészen a megyéig — mit tettek, illetve mit szándékoznak tenni e beje­lentések, javaslatok meg­valósítása érdekében. A megyei tanács nemré­giben felmérést végzett, hogy megállapítsa: az el­telt másfél esztendő alatt mit tettek a helyi taná­csok a lakosság javaslatai­nak valóra váltásáért, s vizsgálta hogyan hajtották végre a me^éi tánáfes lvt>. 1967: augusztus 15-én ho­zott 231/1967. számú hatá­rozatát. - • j ."KJ, fi E határozat ugyanis töb­bek között felhívta a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy a lakossági javaslato­kat fejlesztési terveik so­rán vegyék figyelembe. Mindenekelőtt természete­sen a fontossági sorrendet kellett meghatározni, s csak ezt követően lehetett hoz­záfogni a megoldásokhoz. Már itt el kell mondanunk, hogy a több, mint 13 ezer közérdekű javaslat közül nem lehet mindegyiket megvalósítani. Figyelemre méltó azonban, hogy me­gyei összességben 1970-nel bezárólag 266 millió fo­rintot költenek a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi igényeinek a kielégítésére. Az elmúlt évben és az idei év első felében 65 millió forintot fordí­tottak a jelölő gyűléseken elhangzott kérelmek tel­jesítésére. Ennek a költségnek a meg­oszlása a következő — anélkül, hogy a, községe­ket, városokat megjelöl­nénk: Utak, járdák építésé­re, felújítására 35 millió forint, vízellátásra 20 mil­lió, művelődési ház építé­sére 1 millió, iskolai tanter­mek építésére 2 millió, csa­tornázásra 1 millió, villany­hálózat bővítésére 4 millió, és végül kereskedelmi egy­ségek bővítésére, a hálózat fejlesztésére 2 millió forin­tot költöttek a megyében. Az említett összegek már tartalmazzák a lakossági hozzájárulásiként szereplő társadalmi, munkát és a be­épített saját anyag érté­két is. A jelölő gyűlésieken el­hangzott kérelmek között voltak olyanok is, amelyek megvalósítása nem tanácsi hatáskörbe tartozik. Pél­dául MÁV-, postaügyek stb. .Nem jelenti azonban ez, hogy ezek figyelmen kívül maradtak volna. Bugaoon a többi között a MÁV in­tézkedése következtében meghosszabbították az au­tóbuszjárat útvonalát. Hel­vécián ugyancsak a MÁV előjegyezte egy vasúti vá­róterem építését, Kerekegyházán másfél millió forintos költséggel új postaépületet épít a KPM. DunasZentbenedeken kis­vendéglőt, Miskén áruházát és presszót létesített a MÉSZÖV, de sorolhatnánk még azokat az intézkedé­seket, amelyek a lakosság bejelentése, kérése nyomán valósítottak meg. Gál Sándor Megkezdődött a vadászati idény A vadászati idény meg­kezdése óta különösen szombat és vasárnapon­ként puskalövésektől han­gos a határ. Mint ismere­tes. október 1-től kezdődött a fogoly és fácán, október 15-től pedig az egyéb va­dak kilövése. A megyében 36 vadásztársaság műkö­dik. Mindegyiknek megvan az évi terve. Az idén augusztus Hx»i december 31-ig állapították meg az előirányzatokat, mert a va­dásztársaságok is áttérnek 1969. január 1-től a nap­tári évre. Eddig ugyanis augusztus 1-től július 31-ig tartott a vadászati év. Egyre nagyobb az érdek­lődés elsősorban a nyugati államokban az élővadak iránt. Csaknem tízezer nyúl, 800 fácán, több mint 3 ezer fogoly élve történő befogását tervezik az év végéig. SolohoY és a grúzok . Különös szeretettel szeretném üdvözölni és megölelni a teaültetvénye­ink dolgozóit. Szégyenszem­re grúziüi utazásomig nem tudtam, milyen nehéz az Önök munkája. Épp ezért (L különös tisztelet és szív­béli ölelés . . Hét éve annak, hogy Mihail SolohoY a grúz Na- ianSbfiSfu fi>nín k'oílíözá- nalt teatermelőit e szavak­kal üdvözölte. A helybeli lapban megjelent sorokra a kolhoztagok nevében Láli Donadze levélben vála­szolt, s azóta jönnek-men- nek a levelek Natanebi és Vescsenszkaja között. Nemrég Solohov újból felkereste a kolhozt, amely­nek tiszteletbeli tagjává választották. Meglátogatta a közeli Tea termesztő Tu­dományos Kutatóintézetet, a járási székhelyen olvasói­val találkozott. Itt,, a szín­házban megtartott ankéten Solohov emlékfát ültet a Barátság kertjében. Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK nyújtották át az írónak a Lenin kolhoz tiszteletbeli tagsági könyvét. „Hálás köszönet a meg- tisztelésért — mondta vá­laszbeszédében Solohov. — Kolhozuk tiszteletbeli tag­ságát nagy büszkeséggel fo­gadom.” A Nobek-díjas író hossza­san beszélgetett a falu öregjeivel, mivel sokat hal­lott a régi időkről, a kol­hoz megalapításáról, a mo­csarak lecsapolásáról, a malária végleges száműzé­séről. Konsztantyin Grud- zsiladzétól megtudta, hogy az idős ember öt fia közül négy vesztette életét a Don és a Kaukázus védel­mében. A hős testvérek em­lékére Solohov Grudzsilad- zéval négy mandarincseme­tét ültetett el a Barátság kertjében. M. Davitasvili (APN—KS) Kalapácsos tragédia ZAKLATOTT életű em­bernek ismerték a környé­ken Mészáros Ignác, Har- kakötöny, Harta 36. szám alatti lakost. A negyven­hez közeledő férfi megjár­ta a börtönöket, néha le- részegedett, három házas­sága rövid időn belül fel­bomlott. Mészáros Ignác mind­össze négy osztályt végzett, műveltsége tehát erősen hi­ányos. Huszonnégy éves korában, 1955-ben megnő­sült, három év múlva azon­ban el is vált. Ekkor a bíróság egyévi börtönre ítélte. Feleségét ugyanis kékre-zöldre verte, s azzal fenyegette, hogy felaprít­ja. Szabadulását követően újra megházasodott, s 1960- ban megszületett József nevű fia, akinek tragikus szerep jutott az idei nyá­ron. A második asszony sem bírta sokáig mellette — otthagyta. Újra megnő­sült, közben sikkasztásért börtönbe került, házassá­gát felbontották, mert meg­öléssel' fenyegette az asz- szonyt és sokszor durván bántalmazta. AZ ELMÚLT ÉV tava­szán szaoadult ki legutóbb és a fővárosba ment mun­kát keresni. Itt ismerkedett meg negyedik feleségével, aki tíz évvel volt fiatalabb nála. A házaspár úgy dön­tött, hogy Harkakötönyön telepednek le és az Egyet­értés Tsz-ben vállalnak munkát. A közös gazdaság szívesen fogadta a trakto­ros Mészáros Ignácot. Egy tanyát is adtak neki, ame­lyet feleségével rendbehoz­tak. Mindketten nagy szor­galommal dolgoztak, ma­gukhoz vették az eddig nagyszülőknél levő gyer­meket is. A tsz képviselő­je elmondta a tárgyaláson, hogy Mészárosék „renge­teget dolgoztak és a férfi a családját is embertele­nül dolgoztatta...” Gyakran előfordult, hogy Mészáros leitta magát. Ilyenkor megverte felesé­gét, pénzt nem adott haza. Különösen a gyerekkel szemben volt durva: min­dennap ütötte. A kisfiú többször elmenekült a ház­tól. Egy ilyen alkalommal — bár kékre-zöldre volt verve — hazavitték, mond­ván, hogy a gyereknek az apja mellett a helye. Köz­be jött azonban valami ami tovább feszítette a húrt, még jobban kiélezte a helyzetet. Az asszony kór­házba készült, szülés előtt állott s hogy segítsen a házkörüli munkában, né­hány hétre elment hozzá­juk T. K. 15 éves kislány, Mészárosné unokahúga. A férfi szemet vetett a gye­rekre, s amikor felesége hazajött, kiderült a dolog, a lány is elmondta, hogy üldözte őt a sógora. Né­hány napra ismét vissza­ment az asszony a halasi kórházba, a gyanú és a féltékenység azonban rend­kívül felizgatta. Hazatérve az állomáson — nagy meg­lepetésére — várta a férje, megölelte, megcsókolta és hazavitte. ANÉLKÜL, hogy az asz- szonyt hibáztatnánk, el kell mondaanunk: helytelenül viselkedett. Újra kezdte a veszekedést, bár ennek nem volt alapja, a lány is elismerte, hogy semmi nem történt. Mészárosné han­goztatta, hogy a gyerekkel együtt visszaköltözik a szüleihez. Másnap hajnal­ban fel is kelt, csomagol­ni kezdett. Férje kérlelte; maradjon velük, nem lesz semmi baj, dolgoznak és élnek tovább. Az asszony hajthatatlan maradt. Mé­száros szörnyű cselekedet­re határozta el magát. Kiment a kamráSa, s 90 dekás kalapáccsal vissza­térve hátulról leütötte az asszonyt. Néhány hatalmas csapás után a felesége hol­tan esett össze. Mészáros Ignác ezután nyolcéves kisfiát felcsalta a padlásra azzal, hogy_ nézzék meg a kéményt, itt leütötte, s több nagyerejű ütéstől félholtan hagyta a padláson, bár 5 azt gondolta meghalt. Ez­után kést vett magához és elhatározta, hogy öngyil­kos lesz. A HATÄRBAN fogták el átvágott nyakkal. Kórház­ba vitték és meggyógyítot­ták. A kisfiút a szomszé­dok hívására a tanyába sie­tő rendőrök találtak meg. Mészáros Ignácot a me­gyei bíróság 15 évi szabad­ságvesztésre ítélte, tíz évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Az ítélet nem jogerős. G. S. Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórád Ernő. ..MERT LAKODALOMRA KÉSZÜLNEK A KIRÁLYNŐ GVALlll KASTÉLYÁBAN. MEKCSEY BESZÉLT A MENYASSZONY­NYAL, S MOST JÓ HÍRREL SZOLGÁL GERGELYNEK­JÓL SEJTETTED! ÉVA NEM SZERETI A HADNAGYOT. KI NEM RÚGLAK! CECEY URAM, E PILLANATTÓL NEM ISMEREM KEGYELMEDET!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom