Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
1068. október 18, péntek 8. oldal Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke csütörtökön; a parlament ülésének második napját megnyitva bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormány beszámolójával kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra, hozzászólásokra. özlekedéspolitikai koncepciónk és a vasúti törvényjavaslat az országgyűlés előtt A miniszterelnök válasza A Minisztertanács elnöke bevezetőben köszönetét mondott a vitában felszólalt képviselőknek, akik hozzászólásukkal sok segítséget, s egyben jó néhány új feladatot is adtak a kormánynak. Köszönettel emlékezett meg arról, a bizalomról, amely a kormány tevékenységét illetően kicsendült a képviselők szavaiból. Ezután arról beszélt, örömmel vette a szerdán este érkezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák—szovjet egyezményt a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözlöm az egyezményt, kifejezem kormányunk egyetértését — mondotta. — Expozémban említettem, de most az egyezmény aláírása után sokkal határo- zattabban beszélhetek róla, hogy Csehszlovákiában levő katonáink rövidesen hazajönnek. Ezután bejelentette, hogy a kormány — teljes összhangban a másik négy testvéri országgal —, intézkedik a csapatok hazatéréséről. Ezután a miniszterelnök a gazdasági kérdésekkel foglalkozó kérdésekre válaszolt. Rámutatott többek között arra, hogy annak idején sokan tekintettek bizonyos aggodalommal a reform elé, viszonylag széles körben volt tapasztalható a munkanélküliségtől való félelem. Már a szabályozók kialakításánál „fékeket” alkalmaztunk, hogy elhárítsuk a munkanélküliséget. Ezek kissé túlságosan is jól működtek, s így szerepük van abban, hogy a termelékenység nem egészen úgy alakult, ahogyan szerettük volna. Több képviselőnk foglalpítéssel. Fock Jenő vála- súlyú kocsik előnyeinek ki- szában hangsúlyozta: a használását. A probléma kozott a vidéki ipartele-1 a szót. kormány kötelességének tekinti, hogy az eddiginél is erőteljesebb intézkedéseket hozzon, további gazdasági ösztönzőket alkalmazzon, hogy érdemes legyen Budapestről üzemeket kitelepíteni és vidéken ipart fogadni. A mezőgazdasággal kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszterelnök kiemelte: a reform előkészítése és megvalósítása során mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy tovább erősödjék rendszerünk alapja, a munkásparaszt szövetség. Ezt sikerült is elérni. A gazdasági kérdések során emlí tést tett Fock elvtárs a nyereségről, illetve a nyereségrészesedésről. Mivel a vállalatok nyeresége körülbelül 20 százalékkal nagyobb lesz a tervezettnél, a tavalyihoz képest kereken egymilliárddal több lesz a kifizetésre kerülő nyereségrészesedés is. Ezután Kállai Gyula dr. Csanádi Györgynek adta át Dr. Csanádi György beszéde A közlekedés- és postaügyi miniszter a kormány nevében terjesztette az országgyűlés elé a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját és a vasúti törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy bár a magyar törvényhozás és jogalkotás sokszor foglalkozott a közlekedés problémáival átfogó közlekedéspolitikai koncepciót utoljára 120 évvel ezelőtt tárgyalt. Az 1848-ban alkotott 30. törvénycikk közlekedés ügyünk fejlődésében hosszú ideig meghatározó sze repet játszott. A miniszte. utalt arra, hogy a közúti járművek elterjedésével új lehetőségek nyíltak a közlekedés korszerűsítésére, gyorsítására. Ehhez modem úthálózatot kell építeni, s új alapokra kell helyezni a vasúti és közúti közlekedés együttműködését. Ezután több példával illusztrálta azokat az erőfeszítéoo-vcc, amelyeket az ország a közlekedés fejlesztése érdekében tett. Jelentősen előrehaladt a vasútrekonstrukció, a villamostíott vonalak hossza ma már meghaladja az 560 kilométert és Záhonytól Hegyeshalomig ma már összefüggő villamosított hálózaton bonyolódik le a forgalom. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást I960, óta több mint háromszáz új villamos és Diesel-mozdonyt, csaknem 84 ezer vasúti teherkocsit és majdnem 1700 személy- kocsit helyeztek üzembe. Ennek eredményeként a vasútnál a vontatás 60 százalékát ma már a villamos és Diesel-mozdonyok vég- lik. Az országos közúti hálósat korszerűsítésének ütemét is számottevően sikerült gyorsítani. Az 1950- ben még hiányzott bekö- tőutaknak a fele megépült. Majdnem 5000 kilométer hosszú pormentes utat építettünk. 1960-ban az aszfalt-burkolatú utak aránya még csak 20 százalék volt, ma már 12 ezer kilométeres hosszával eléri a 40 százalékot. Országos úthálózatunk több mint 80 szá- saléka má már pormentes, Illetve portalanított. A miniszter ezután a légi közlekedésről, a belvízi és tengeri hajózásunk fejlődéséről beszélt, majd így folytatta: — Ma már megállapíthatjuk, hogy közlekedésünk túljutott a legnehezebb éveken, s jelenleg általában ki tudja elégíteni a népgazdaság, a lakosság igényeit. A fejlesztések ellenére sem kielégítő azonban — főként a személy- [ szállításnál tások minősége, korszerűsége. A közlekedéspolitikai koncepció a legfontosabb fejlesztési céljainkat igyekszik egységes egészbe foglalni. Kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy belátható ideig továbbra is a vasút viseli a legnagyobb terhelést, a belföldi utas- és áruszállítás döntően a vasúttal, illetve a vasút és a közúti közlekedés kooperációjával bonyolódik le. A lajózást, a repülést és a csővezetékes szállítást rendeltetésüknek megfelelően kívánjuk fejleszteni. A vasút rekonstrukciója keretében folytatjuk a vonalak és a mozgatás korszerűsítését. Felszámoljuk a gőzüzemű vontatást, felfrissítjük és a szükséges mértékben bővítjük a jár. műpaxkot. A vonalak átbocsátó képességének növelésére mind a pályát, mind a járműparkot alkalmassá tesszük. Széles körben alkalmazzuk a modern hírközlő- és biztosító bérén dezéseket, gépesítjük az építési, javítási munkákat. A közúti közlekedést a kapacitás fejlesztésével alkalmassá kell tenni minden olyan szállítási feladatra, amelyet gazdaságosabban, hatékonyabban tud a szolgálta-1 lebonyolítani, mint a vasút. megoldása az úgynevezett körzeti állomásrendszer kialakításával lehetséges. Ennek lényege, hogy a sok apró vasútállomás helyett kevesebb, de korszerűbb, nagyobb körzeti állomást hozzunk létre. Ezeken a modem üzemek minden feltételét biztosíthatjuk. Ha a következő 10—12 év alatt a legkisebb forgalmú 500 állomáson az áruforgalmat megszüntetjük, a vasút áruforgalmának csak körülbelül 5—10 százaléka kerül át más állomásokra. Ugyanakkor mezőgazdasági idényben a régi kisállomások egy részén néhány hétre vissza tudjuk állítani az árufeladást. A körzetesítés a személyszállítást alig érint., ugyanis az utasforgalom továbbra is megmarad, ahol azt az igények indokolják. A körzetesítés megvalósításához szükséges útépítések, korszerűsítések, a teherautó- és autóbuszpark kiegé. szítése, a gócpontok rakó. dógépekkel való ellátása, a körzeti állomások kiépítése nem igényel a népgazdaságtól semmiféle külön áldozatot. Az utasforgalom egyrészét az autóbuszközlekedés veszi át, amely sűrű járataival bizonyára igen népszerű lesz. A miniszter ezután a tarifa-arányokról beszélt, amely a vasúti és közúti személy- és áruszállítás között eltérő. A közúti szállítás minőségi előnye és a szolgáltatások bővülése feltétlenül indokolja a többletköltségek áthárítását az igénybevevőkhöz. Méltányosnak tartjuk azonban az átmeneti díjkedvezményt. A kedvezményt általában három évre adjuk majd a munkába járó dolgozóknak és a tanulóknak, valamint a korábban is rendszeres árufuvaroztatóknak. A fejlődés igényeinek megfelelő törvény Csanádi elvtárs ezt követően a munkaerőproblémával foglalkozott, majd hangsúlyozta: a termelő üzemek, a vállalatok szabadon választhatnak. Vagy saját fuvareszközeikkel szállítanak, vagy igénybe veszik a közforgalmi közlekedési vállalatok szolgáltatásait. A fuvarozási monopólium a közúton nem áll fenn, éppen ezért a fuvarozási kényszer sem érvényesül az autóközlekedési vállalatoknál. Némileg más a helyzet a vasútnál, amely monopol helyzetben van, éppen ezért vele szemben a fuvarozási kényszer is megmarad. — A beterjesztett vasúti törvényjavaslat törvényerőre emelésével igen régi hiányt pótolunk. A vasutakra vonatkozó alapvető rendelkezéseket átfogóan tartalmazó törvény ugyanis a felszabadulás előtt sem volt. Ezt a hiányt a múltban csak részben ellensúlyozta, hogy az egyes vasútvonalak építésének engedélyezése törvényhozási úton történt és ennek keretében szabályozták az üzemeltetés feltételeit is. A fuvarozási tevékenységre vonatkozó jogszabályoktól eltekintve a vasúti jogszabályok jelentős része elavult. Más részük, amely ma is korszerűnek nevezhető, csak részlet-szabályozásokat tartalmaz. Ezért vált szükségessé az egységes, a szocialista társadalmi-gazdasági rend, a technikai fejlődés igényeinek megfelelő vasúti törvény kidolgozása. A vasutakról beterjesztett törvényjavaslat intézkedik a vasút dolgozóinak fokozott büntetőjogi védelméről, egyenruhaviseléséről, társadalombiztosításáról, egészségügyi ellátásról, utazási és szállítási kedvezményeiről is. E rendelkezések a vasutas dolgozók nehéz, felelősségteljes munkájának elismerését kívánják szolgálni. — Amíg a vasúti törvényjavaslat — céljának megfelelően —, szigorúan megfogalmazott jogszabály- szöveg, amely a stabilitást, a jogbiztonságot szolgálja, addig a közlekedéspolitikai koncepció nem merev tervezet. Célja az, hogy körvonalazza a közlekedés nagyobb távra szóló gazdaságpolitikáját, amely szerves része a párt és a kormány országos gazdaság- politikájának. _— Felmérhetetlen jelentősége lesz annak, ha a közlekedésfejlesztés tervezésében és megvalósításában biztos iránytű lesz a kezünkben, oiyan koncepció, amelyet a párt és a kormány magáénak vall és most az országgyűlés, általa pedig országunk népe is elfogad és támogat. Csanádi György nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök szünetet ren” delt el. A szünet után az országgyűlés dr. Beresztó- czy Miklós elnökletével folytatta munkáját. Elsőnek Nemeslaki Tivadar Győr-Sopron megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Utána Csáki István Szolnok megyei, Balogh László Békés megyei, Tóth Géza Sza- bolcs-Szatmár megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, Zámbó József Győr-Sopron megyei, Korponai Lajos debreceni képviselő szólalt fel, maid ebédszünet következett. Ebédszünet után az országgyűlés Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Elsőnek dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Korszerű körzeti állomásrendszer kiépítése A közlekedési koncepció külön fejezetet szentel a kisforgalmú vonalak és állomások forgalmának átterelésére, a körzeti állomásrendszer kialakítására. Koncepciónknak ez a része a legforradalmibb módon változtatja meg a közlekedés mai szerkezetét, befolyásolja a közlekedési ágak közt a forgalom megoszlást és kihat az érintett területek lakosságára, gazdasági életére. Vasúthálózatunk a régi közlekedési rendszertől mintegy 2000 kilométernyi normál- és keskeny-nyom- távú kisforgalmú vasutat örökölt. Ezekre a vasút áruszállításának alig több, mint egy százaléka, a személyszállításnak kb. 3 százaléka jut. Ezek felújítása igen időszerű feladat lenne, ha azonban korszerűsíteni akarnánk 5 milliárd forintra lenne szükség. A kisforgalmú vonalakhoz hasonló a kisforgalmú vasútállomások problémája. összes áruforgalmuk naponta alig éri el a 3 tonnát, s a forgalom további csökkenésével lehet számolni. Ennek a helyzetnek a fenntartása akadályozná a villamosítást, a dieselesítést, a nagy rakDr. Dimény Imre felszólalása — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tártozó ágazatok — hangsúlyozta a miniszter — a népgazdaságban végbe ment szerkezeti változások után is a legnagyobb fuvaroztatók közé tartoznak, de egyben maguk is nagyon számottevő fuvareszközökkel rendelkeznek. A mezőgazdaságban üzemeltetett tehergépkocsik száma meghaladja a tízezret, s a rendelkezésükre álló mintegy hetvenezer traktornak is több mint 50 százaléka részt vesz a szállításokban. Hasonló a helyzet a nagy tömegű nyersanyagot feldolgozó élelmiszeriparban. — A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, és az erdészetnél a termelés biológiai okok következtében nem folyamatos, hanem idényszerű. Ezért szállítási cáúcsok keletkeznek, a szállító kapacitást egy meghatározott, általában rövid időszakra kell koncentrálni. A csúcsokon kívüli időszakokban viszont éppen ellentétesen, a szállító eszközök egy része kihasználatlan. — A közlekedéspolitikai koncepció kialakítása során a közlekedés, valamint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet szakemberei tudományos intézetek bevonásával mérték fel és egyeztették a tervezett intézkedések hatását az egyes ágazatokra. E felmérések szerint az említett ágazatokat elsősorban is a kisforgalmú vasútvonalak leállítása és a vasúti áru- szállítás körzetesítése érinti. — Az átszervezés és konzekvenciái mintegy 600 üzemet érintenek. Ilyen körülmények között érthető, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal együtt megkülönböztetett figyelemmel elemeztük és kerestük — mindjárt hozzáteszem: meg is találtuk — az említett okokból adódó problémák megoldását. Kormányunk úgy döntött, hogy az átszervezés eredményeként országosan létrejövő megtakarításokból, az első három évben megtéríti a fuvaroztatóknak a távolság növekedéséből adódó többletköltséget. — Tudatában vagyunk annak, hogy a közlekedés- politikai koncepció megvalósításának nagy a társadalmi, népgazdasági jelentősége. Végrehajtása népgazdaságunknak előnyös, az élelmiszergazdaságban időlegesen jelentkező többlet- költségek népgazdasági szinten megtérülnek. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy minden egyes vasútállomás és vonal megszüntetését, felszámolását alapos, körültekintő felmérés előzze meg. Helyes, hogy ebbe a munkába a megyei párt- és tanácsszervek is bekapcsolódtak. — Meggyőződésünk, hogy a közlekedés vezetői és dolgozói, valamint ágazataink vállalatai jól összehangolt munkával, egymást segítve, sikeresen valósítják meg az új közlekedéspolitikai koncepciót. A miniszter felszólalása után Péti János Tolna megyei, Káli Ferenc Fejér megyei, Arga Károly Somogy megyei, Schumeth János budapesti, Riba Miklós Győr-Sopron megyei képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett, majd Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt Papp János Veszprém megyei, Ramesil Ferencné Baranya megyei, Nagy Dániel Csong- rád megyei, dr. Udvárdi Károlyné budapesti, Kalmár János Pest megyei, Kerkay Andorné Fejér megyei, Fülöp János Szabolcs megyei képviselő. Az elnöklő Vass Istvánná berekesztette a csütörtöki tanácskozást. Az országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját.
