Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
1968. október 17, csütörtök 5. oldal ■ ■ Összefogásból — országos iskola Kecskemétnek anynyi iskolája van, hogy egy új már fel sem tűnik — gondolhatná az ember. Az a fajta iskola azonban, amely szeptember közepén nyitotta meg kapuit a megyeszékhelyen, bizony feltűnő, különösen ha az ember ismeri keletkezésének történetét. De hadd beszéljen erről dr. Bozsó Ferenc, az új iskola igazgatója: — Megyénk az ország egyik legnagyobb gyümölcs- és zöldségtermő vidéke. Mégis, ha gyü- mölcs-zöldségszakos kereskedelmi tanulóinkat képezni akartuk, Tokajba kellett őket küldeni, mert a SZÖVOSZ-nak ott van a kereskedelmi szakiskolája. Nehézkes megoldás, mert bár Tokajban csak az elméleti oktatás folyt egy éven keresztül, ez idő alatt heti egy napot szaküzletben kellett tölteniük a fiataloknak. Tokajban nem volt annyi szaküzlet, ahol el lehetett volna őket helyezni. Többek között ez volt az elindítója annak a gondolatnak, hogy a gyü- mölcs-zöldségszakos kereskedelmi tanulók kiválnak a tokaji kereskedelmi iskolából és Kecskeméten nyitnak számukra új iskolát. A gondolat megszületett, ám a kivitelezésnek legnagyobb akadálya volt, hogy csupán százezer forint állt rendelkezésre. Az viszont kevés egy kéttantermes épület felépítéséhez. Pedig sürgősen meg kellett valósítani a tervet, ha már hozzáfogtak. Június végén fogtak hozzá az építkezéshez és október eleje óta már az új tantermekben folyik az oktatás. Az építkezés történetében az összefogás kapta a címszerepet. Mert ha ez nincs, az épület sem állna ma! Ismét beszéljen dr. Bozsó Ferenc: — Négy lelkes dolgozónkkal összefogtunk és megalakítottuk a „brigádot”. Ivanovics Elemér és Dunai Antal, a Berkes kollégium fűtői, Bődé Pál, az intézet kertésze és Szabó János, mindentudó ezermesterünk az igazgató vezetésével nekifogott a segédmunkának. Anyagmozgatás, alapók kiásása stb. Aztán jöttek kedves „szövetségeseink”, a Vörös Csillag Tsz építői. Velük igen jó a kapcsolatunk, hiszen a SZÖVOSZ technikum diákjai kezdettől fogva hozzájuk járnak ki mezőgazdasági munkára. — Aztán jöttek a hozzánk beosztott tanulók szülei. Az ország minden tájáról 60-an tanulnak nálunk. Jöttek a szülők a Nyírségből, aztán Dabasról, Tószegről, Kőtelekről, a Dunántúlról, három-négy napot dolgoztak itt az édesapák, hogy gyereküknek minél hamarabb megépüljön az iskola. Ilyen apró tételekből csaknem százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. — Hol laknak a tanulók, hiszen a SZÖVOSZ kollégiumban nem fémének el? — Úgynevezett extemátusi rendszerben, öten-ha- tan egy-egy családnál, albérletben. Étkezésre természetesen a kollégiumba járnak be. A tanulásukkal nincs baj, a felügyelő tanár naponta, az esti órákban felkeres valamennyi csoportot és korrepetálja őket. A tízhónapos elméleti képzés alatt zömmel szakismeretet tanulnak — áru- ismeretet, szövetkezeti-kereskedelmi tudnivalókat, árupropagandát, reklámot és kisebb mértékben közismereti tárgyakat: magyart, történelmet, számtant, mér- tant. A tanárok ? Részben a SZÖVOSZ technikum tanárai, részben a MÉSZÖV szakemberei. Országos iskola ez, mint mondottuk, jelenleg 60 tanuló részesül oktatásban. Ha a kollégiumi elhelyezést sikerül megoldani, akkor 120-ra emelik a létszámot. Kollégium? Igen: a SZÖVOSZ — az iskola fenntartója megvásárolja az ÉPSZER-f ől a szomszédban levő munkásszállást. Ez az épület 1970-ben kerül átadásra, addig az építők másikat létesítenek maguknak. Így két év múlva a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem tanulóinak elméleti képzése teljes egészében Kecskeméten történik. Balogh József Oktatás és közgazdaság Meghirdették a IV. országos amatőr könnyűzenei fesztivált A KISZ Központi Bizottsága kulturális osztálya, a Magyar Rádió zenei főosztálya és a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága a jövő év áprilisában rendezi meg Salgótarjánban a IV. országos amatőr köny- nyűzenei fesztivált. A kategóriák a következők: Dzsessz, hagyományos tán- zene, beat, pol-beat. A versenyben részt vehetnek azok az amatőr együttesek és szólóénekesek, akik 1969. január 1-ig nem töltötték be 30. életévüket. A fesztivált járási, városi és megyei döntők előzik meg. Az országos rendező bizottság a megyei versenyen aranyérmet nyert együttesek és szólisták közül hívja meg a fesztivál résztvevőit. A verseny feltételei között szerepel: A dzsessz, a hagyományos tánczenei és beat kategóriákban a benevezett versenyzőknek 15 perces műsorral kell felkészülni. A műsor fele magyar szerzők műveiből készüljön, s a külföldi számokat magyar nyelven kell énekelni. A pol-beat kategóriában két saját szerzeménnyel kell szerepelni. A kategóriánként legjobb helyezést ajért zenekarok és szólisták arany-, ezüst-, bronzdiplomát, valamint: a KISZ KB kulturális osztálya, a Magyar Rádió zenei főosztálya, az MSZBT, az Expressz Utazási Iroda, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kü- Löndíiait kapják. A könynyűzenei fesztivál versenyeire 1968. december 1-ig lehet jelentkezni a KISZ városi, járási bizottságain. Az oktatásügy fejlesztésének néhány közgazdasági problémája címmel tartott előadást tegnap délután a kecskeméti TIT-klubban Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. Az előadáson a járási-városi pártbizottságok propaganda- és művelődésügyi osztályvezetői, a megyei tanács művelődésügyi osztál'-a iskolai és gazdasági csoportjának munkatársai, a járási-városi tanácsok kulturális ügyekkel foglalkozó vb-elnökhclvet- tesei és művelődésügyi osztályainak vezetői vettek részt. 34. Hát igen, mindnyájan jól látták, hogy emberi kéz alkotta. Kisméretű sima kövekből rakták. Egyik sor szabályosan feküdt a másikon. Az oszlop három méter magas lehetett és felfelé keskenyedett. — Minden világos — szólalt meg Orocsko. — Ez Szperanszkij és Ivanov oszlopa! Innen folytatták útjukat, arrafelé ni, S délnyugatnak mutatott. Mindnyájan akaratlanul abba az irányba fordultak. A vulkánkúp csúcsáról elég messzire el lehetett látni. Komor és zord vidék tárult a szemük elé. Jókora fennsík kezdődött a vulkánhegy lábánál, amelyen álltak. Távolabb, két- három kilométernyire a hegytől, a síkságnak hirtelen vége szakadt. Kopár, sziklakiszögelléses kőhegyek zárták el útját. Hegylánc hegylánc után következett s mindegyik magasabb volt az előbbinél. Hegyes csúcsaik, mint ősi gótikus templomok tornyai, a kaotikus kőrengetek között gomolygó felhőket támasztották alá. A három fiatalember arca elkomolyodott, amint egy pillantást vetettek a fenségesen zord hegyekre, pedig ők már megszokták a vad északi természet látványát. — Valahol ott pusztult el Szperanszkij! — szólalt meg Pétya halkan. — Uszkov bácsi azt mondja, feltétlenül felderítjük a barlangot — mondta Borisz. — Emlékeztek Ivanov naplójára? Érc-szakadék ... — Nem az lesz az? — kérdezte Pétya s rézsuto- san lefelé mutatott a mélybe. Valóban, odalent egy elég mély szakadék sötétlett Türingiai utazás Séía„k™tMmexökSn Meglátogattunk egy er- goztak az asszonyok, szed- Az erfurti kiállításon furti zöldségtermesztő sző- ték a termést. A zöldség- nagy területen, sokféle vál- vetkezetet is. A közös gaz- termesztés gépesítése ná- tozatban láttunk fóliás haj- daság 1960-ban alakult, luk is még kezdetleges, tatóházakat. Ebben a ter- aránylag nem nagy terüle- Figyelemre méltó az a tö- melőszövetkezetben még ten, 180 hektáron, ebből rekvés, ahogyan a hajtató- nem alkalmazzák, de a köA kései retek ilyenkor ősszel keresett cikk a piacon. Képünkön: az asszonyok csokorba szedik a finom csemegét. 155 hektáron termesztenek zöldségféléket. 1200 négyzetméter üvegfelületű hajtatóházzal rendelkeznek. A fejlesztést, a beruházásokat állami segítség nélkül, saját erőből oldják meg. A gazdasági körülmények, a talaj, az éghajlat, a természeti adottságok egészen mások, mint nálunk. Közismert, hogy itt a talajok jóval hidegebbek, az átlaghőmérséklet is alacsonyabb, sokkal több a csapadék. Kevesebb a napfény, rövidebb a tenyész- idő, ezért nagy szerepe van a hajtatásnak. Évente két- szer_háromszor váltják a növényeket az üveg alatt. Willi Draut főkönyvelőtől a jövedelem felől érdeklődtünk. — Nyolcórás munkanap bére átlagosan 1,3 munkaegység. Egy munkaegység értéke 25 márka. Tavaly az egy gazdára jutó átlagos jövedelem értéke elérte a 18 ezer márkát — tájékoztatott. házak építését igyekeznek olcsóbbá tenni. A magyar szakemberek szerint a módszert érdemes átvenni nekünk is, hiszen nálunk is még bőven van lefaragni való a költségekből. vetkező években fokozatosan bevezetik. Az ő tapasztalataik szerint is igen jól bevált. (Folytatjuk.)' Kereskedő Sándor A bruttó jövedelem csaknem 30 százalékát a fejlesztésre fordítják. Hans Fischer kertészmester (így mondják errefelé), körülvezetett bennünket a haragoszöld és fehér karfiolmezőkön. Szorgosan dolEgyszerű és gyors megoldással épültek az üvegházak —i mondják elismerő leg a magyar szakemberek. — Mi lenne, ha visszafelé nem a régi úton mennénk, hanem ezen a szakadékon? — Mehetünk — felelte Orocsko. — Azt hiszem, nem tévedünk el. Gyerünk ... A szakadék falai csak* nem függőlegesen szöktek a magasba: mintha óriási baltával vágták volna ketté a hegyet. De a lefelé vezető utat megtalálták. A három felderítő óvatosan eb indult a köveken, félénk pillantásokat vetve a zord falakra. Borisz egyre gyakrabban rakott a hátizsákjába kőzetmintákat. — Ezek ércek! Állj!... Ismét arany, méghozzá a kőben. Ohó! Szemcsék is vannak. Fogd csak, Pétya... * Alkonyodott, mire a felderítők visszatértek. — Zsákmányt is hoztunk! — jelentette Orocsko. — Egész rakás kőzetminta. A legfontosabb viszont, hogy az oszlopot a vulkánkúp csúcsán emberek állították. Semmi kétség nem fér hozzá! Ezenkívül végigmentünk az Aranyvölgyöri. Nincs benne semmi természetfölötti, hacsak nem számítjuk temérdek gazdagságát. De mi már úgy látszik kezdjük megszokni. Másnap Ljubimov és Pétya indult útnak, hogy felderítse a barlangot. Tuj a nyomukba szegődött. — Ha éjszakára nem térnénk vissza, ne nyugtalankodjanak — figyelmeztette a többieket Ljubimov, — Akkor a barlangban éjszakázunk. Elég hamar kiértek a fennsíkra, amelyet Pétya a hegyről látott A szakadék egyre mesz- szebbre vitte őket, valahová a hegy kellős közepébe. Félelmetes volt ez a mély, szokatlanul csendes kőszurdok. Ljubimov lassan lépkedett. Egész idő alatt hallgatott és figyelmesen nézegette a köveket. Pétya viszont fütyörészett, Tujjal j ászadozott és sokat beszélt. De egyszer csak puskája beleakadt egy bokorba, amely a meredély szélén nőtt s a következő pillanatban kőgörgeteg zúdult a mélybe. — Gyorsabban! Ljubimov magához rántotta Pétyát, s mind a ketten félreugrottak. Éppen idejében. Ekkor csapódott a szakadék fenekére az első nagyobb kő, majd a második, harmadik, végül egész zuhatag zúdult lefelé. Alig két perc múlva nagy rakás kavics és kő vágta ketté a szakadékot. — Látod, milyen következménye lehet a vigyázatlanságnak? A szakadék két fala meredek és nagyon veszélyes. Itt mindenütt veszély leselkedik az emberre. Lőj csak egyet, nyomban megindul a kő- zuhatag. Légy óvatos, és megint csak óvatos, fiam! Leültek a kőre. Ljubimov elővette dohányzacskóját és rágyújtott. Ekkor váratlanul megpillantották a barlangot. Ljubimov gyorsan felkelt. Itt van... Bejárata nem a szakadék alján ásított, hanem körülbelül két méternyi magasságban. — Ez az! —- szólalt emg Pétya suttogva. — Ilyen még egy nincs. Ez az. Ez az ő barlangja! A felderítők gyorsan bemásztak a bejáraton. Meggyújtották a lámpásokat. Amikor szemük hozzászokott a sötétséghez és a fény sárga köre kiszélesedett, szürke falakat és magas mennyezetet pillantottak meg. Ljubimov hirtelen megállt, s valamit felemelt a földről. (Folytatjuk.)
