Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

a MAGYAR StOCfALISTA M'U'NKÁSPÁRT B Á C S’- K IS K U N M E G Y E i BIZ O TT S Á G Á N A K N A PI L A P3 A Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. évf. 242. szám 1968. október 15. KEDD Arat 80 fillér Közvetlen tapasztalatszerzéssel egybekötve A városfejlesztés eredményeiről tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács Hétfőn ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács. Az első napirendi témát Horváth Ignác, a vb titká­ra ismertette. Szólott a hon­védelmi nevelő munka je­lentőségéről, a szocialista hazafiság egyre gazdagodó tartalmáról. A honvédelmi propagandamunkában ed­dig elért eredményeket számos rendezvény, bemu­tató és kiállítás tette még teljesebbé. Az iskolai ta­nulók küszöbön álló hon­védelmi oktatása a szocia­lista hazafiságra, a prole­tár internacionalizmusra va­ló nevelés hatékony eszkö­zének ígérkezne. A jó előre kézhez kapott, részletes beszámoló nyo­mán a tanácstagoknak al­kalmuk volt megismerked­ni a tervidőszak eddigi városfejlesztési eredmé­nyeivel — a napirend kö­vetkező pontjával —, ame­lyet Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke terjesz­tett elő. A témáról szólva említést érdemel, hogy a városközpont rekonstruk­ciója keretében még az idén hozzáfognak az úgy­nevezett B er etvás- telken egy OTP-irodaház és 45 lakásos társasház építésé­hez. Készen áll a Nagy­templom mögötti ktsz-szol- gáltatóház és elkezdték a szövetkezeti áruház alapo­zási munkáit. Tovább bő­vül a félkészházakciő; a már átadott 96 lakáson kí­vül újabb 112 építése van folyamatban. A városköz­pontban épülő 177 la­kásos szalagház elkészül­te után nyomban elkezdő­dik újabb 288 lakás épí­tése. Újvári Lajos, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese fel­szólalásában az óvodák te­rületi elhelyezésével, nem egyszer zsúfoltságával kap­csolatos problémákra hívta fel a figyelmet. Feltétlenül szükséges, hogy a vállala­tok, üzemek, gazdaságok, a dolgozók gyermekeinek számarányában anyagilag is járuljanak hozzá az óvo­dák felújításához, illetve újabbak létesítéséhez. Eb­ben a tekintetben máris dicséretes kezdeményezések születtek. Több tanácstag foglalko­zott hozzászólásában a csa­tornázás és szennyvízelve­zetés problémáival* majd Buda Gábor, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese foglalta össze és értékelte a beszámolót. Mindenek­előtt hangsúlyozta, hogy az előterjesztés reálisan veszi számba a lehetőségeket, tár­gyilagosan mérlegel. Tar­talmazza a tervidőszak vé­géig a lakásépítéssel kap­csolatos elképzeléseket, nyomban szembe állítja azonban ezekkel a lehető­séget jóval meghaladó jo­gos lakásigényt A problé­ma megoldására olcsó és jó módszereket kell keresni, így egyebek közt a kedvez­ményes építési akciókat Ami a csatornázási helyzet végleges rendezését illeti — mondotta —, e tekintetben is csak az összes érdekelt szerv céltudatos anyagi ösz- szefogása vezethet sikerre. Rrdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára Kecskemét fejlődéséről szólva hangsúlyozta: a nép- gazdasági ágak szinte mind­egyikében van okunk arra, hogy vívmányainkra, az el­ért eredményekre büszkék legyünk. A beszámolókat a tanács­ülés néhány kiegészítéssel elfogadta. Végül egyhangú határo­zatban mondotta ki a ta­nácsülés, hogy azon köz­életi személyiségek jutal­mazására, akik Kecskemét felvirágoztatásában kiemel­kedő érdemeket szereztek, „A Város Kulcsa” elneve­zésű elismerő kitüntetést alapítanak. Rendhagyó, de a későb­biekben is bizonyára kö­vethető kezdeményezés volt ez alkalommal a tanács­ülés programja. Délután ugyanis a tanácstagok vé­gigjárták a városfejlesztés legújabb állomásait, megte­kintettek számos készülő és már kész létesítményt Ezt követően a Vízmű Vállalat telepén, foglalták össze és értékelték az tanácsülés tapasztalatait. i *r. Az első ezüst A győzelmi emelvényei a három legjobb légsúlyú súlyemelő. Első: Mohamed Nassari iráni, második: Földi Imre magyar és a harmadik- Henryk Trebycz- ki lengyel versenyző. (Tele- foto — AP—KS) A mexieói olimpia ese­ményeiről részletes tudósí­tást közlünk. lapunk 7. ol­dalán. Taiácslozás az élelmiszeripar iinkaii-csikentési problémáiról Hétfőn az ÉDOSZ-szék- házban megkezdődött a Ma­gyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület és az Élelmezésügyi Dolgozók Szakszervezetének közös ankétja, amelyen az élel­miszeripari munkaidőcsök- kentés problémáit, lehető­ségeit tárgyalják meg. Az élelmiszeriparban speciális feladatot jelent a munka­idő csökkentése, mert egy­ben össztársadalmi hatása is van. Az élelmiszeripar különböző ágazataiban ed­dig is sok egyenlőtlenséget okozott a hétvégi csúcs, a szezonális jelleg, amelynek figyelembevétele most újabb erőfeszítéseket köve­tei. Az ankéten azokat a leg­jobb megoldásokat keresik, amelyek az élelmiszeripar dolgozóinak lehetővé teszik a kormányhatározatban .előírt rövidített munkaidőt, az ehhez szükséges munka- feltételeket, ugyanakkor biztosítják, hogy az élel­miszertermelésben és szál­lításban ne legyen fennaka­dás, a lakosság ellátása semmiben sem szenvedjen csorbát Az ankét másnapján, kedden a húsipar, a kon­zervipar és a növényolaj - ipar vezetői ismertetik a rövidített munkahétre való áttérés tapasztalatait (MTI) Előadások munkásszállásokon ts Szabadegyetemek Megkezdődött az ismeretterjesztési idény Őktóberrel elkezdődött az ismeretterjesztő munka őszi-tavaszi szezonja. Az 1968—69-es népművelési idényben a tavalyihoz ha­sonlóan csaknem ötezer előadást tartanak me­gyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat aktívái és meghívott elő­adói. Az előadások legnagyobb része az ipari és mezőgaz­dasági termelőüzemek doL­Erödítmény — belvízveszély ellen Ha most valaki oldalt te­kint az újjá alakított bajai közúti-vasúti Duna-híd töl­téséről, nagyszabású épít­kezés vonja magára a fi­gyelmét. A folyó és a vas­út által határolt óriás-szög­ben valóságos erődítmény betanfalrendsziere bontako­zik ki­Az is lesz ez: erődítmény. Torkolati átemelő szivaty- tyúrendszer a Dunavölgyi Főcsatornán, amely Nemes­nádudvartól Bajáig 22 ki­lométeres szakaszt mente­sít. 1800 négyzetkilométer­nyi terület szabadul meg az „átoktól” — ahogy er­refelé a bel- és árvíz okoz­ta milliós nagyságrendű kárról beszéltek, s amely gyakran tette tönkre az ezen a vidéken termelők munkájának gyümölcsét A 15 és fél millió forint értékű műtárgyat 1967. '■'ugusztus 1-én kezdték épí- eni, s 1969 végefelé lesz kész. (Pásztor Zoltán felvétele.) gozóinak érdeklődését elé­gíti ki. A nyolc-tíz rész­ből álló sorozatatok tema­tikája ennek megfelelően rendkívül változatos, fel­öleli a társadalom- és ter­mészettudományok csak­nem minden ágát. Tovább­ra is az egészségügyi is­meretterjesztés és a mai társadalmi élet erkölcsi kérdései iránt érdeklőd­nek a legtöbben, de nagy számban igénylik a közérdekű külpolitikai események és az új ter­mészettudományos ered­mények népszerű ismer­tetését is. Viszonylag csekélyebb az egységes tematikájú, szak­mai előadássorozatok szá­ma, ami azzal magyaráz­ható, hogy az üzemek ál­talában iskolai rendszerű, esti továbbképzéssel vagy saját szakembereik segítsé­gével elégítik ki az ilyen irányú igényeket. Dicsére­tes kivételnek számít a Bács megyei Építőipari Vállalat, amely szocialista brigádjai és munkásszál­láson lakó dolgozni részé­re szakmai ismeretterjesz­tésről is gondoskodott, ha­sonlóképpen több mező- gazdasági termelőszövetke­zet és szakszövetkezet, pél­dául a kecskemétiek vala­mennyien. Az idény teljes időtarta­mára kiterjedő feladatot jelent a TIT részére a for­radalmi évfordulókról való megemlékezés. Az előadá­sok minél teljesebb sike­re érdekében minden járá­si székhelyen előkészítő konferenciákat rendeznek a helyi előadók részére, egyetemi oktatók és ismert történelemtudósok közre­működésével. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével függ össze, hogy a városokban nagy számban jelentkeztek a vállalatok vezetői és ve­zető beosztású dolgozói a közgazdasági szabad egye- mekre, amelyek főként a korszerű irányítás módsze­reivel foglalkoznak. Ugya­nez vonatkozik a mezőgaz­dasági szakemberekre is: agrártudományi szabad- egyetem Baján, Dunave- csén, Kalocsán és Kis­kunfélegyházán indul. A szabadegyetemek többi tagozata Kecskeméten és Kalocsán a leggazdagabb. A megyeszékhely sorozatai közül országos viszonylat­ban is jelentős kezdemé­nyezésnek számít a három­évesre tervezett pszicholó­giai szabadegyetem, ame­lyet főként a pedagógu­soknak érdemes látogatni. Újdonság a polgári demok­ratikus forradalom és a Tanácsköztársasaág kevés­bé ismert részleteivel fog­lalkozó történettudományi szabadegyetem, valamint a KlSZ-vezetők tanfolyama is, amely elsősorban a kö­zépiskolai ifjúvezetőknek szól. Kalocsán a párt- és ta­nácsi vezetők kezdemé­nyezésére megszervezett retorikai sorozat és az idegenforgalmi szabad- egyetem jelent új színt a programban. Az említetteken kívül több irodalmi, művészettör­téneti, filozófiai, pedagó­giai és természettudomá­nyos szabadegyetemi soro­zat kerül megrendezésre, neves előadók vezetésével, komplex szemléltető mód­szerek alkalmazásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom