Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
1968. szept. 12, csütörtök S. oldal A vonal túlsó végén Nagy tervekk munkakedvvel Vágó József, a Helvéciái tanács vb-elnöke — Hallottuk, hogy villanyt kapott két tanyai iskolájuk ... — Igen, a két matkói iskola és az erdészház kapott villanyt. Szeptember 3-án kapcsolták be. Városföldi Petőfi Tsz-től vezették át az áramot. Ä lakosság 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, a bsz pedig 10 ezer forintos szerelési munkával járult hozzá a villamosításhoz. — És az új óvodájuk? — Igen, a 840 ezer forintos költséggel épült 25 személyes, de 50 személyesre bővíthető napközis óvodát szeptember 20-án adják át. — Egyéb újság? — Tegnap az Aranyhomok Tszcs zöldséges boltot nyitott. A kecskeméti fogyasztási szövetkezet még ebben az évben megkezdi 700 ezer forintos költséggel a szövetkezeti áruház építését. — A matkói öreg iskolát 70 ezer forintos költséggel felújítják. A haleszi iskola felújítása 150 ezer forintos költséggel befejezést nyert. És még valamit: jövőre kezdjük a külterületen 4 km villanyhálózat építését. A lakosság a 620 ezer forintos költségből 200 ezret vállalt. B. J. Nagy lengyel sikernek harangozták be „A négy páncélos és a kutya” című televíziós filmet. De némelyeknek csalódást okozott. Valóban, ha az ítész szemével nézzük, számtalan kifogást lehet emelni. De kár volna abba a hibába esni, amibe a magyar Aranyfej című film esetében estek a kritikusok. A négy páncélos ifjúsági film. Ha a felnőttet érdekli, nézze, ám ne az olasz neorealizmus, vagy a francia új hullám mértékével mérjen. Méghozzá a maga nemében igen jó ifjúsági film. Mert a gyerek nem veszi észre a naivitásokat és nem is tulajdonít neki jelentőséget, ha itt-ott a szigorú logika helyett a fantáziának kell pótolnia egy-egy láncszemet a történésben. A gyerek a hatást érzékeli, amit a film rá tett. S ez a hatás nemes. A lengyel történelem fényes lapjai elevenednek meg a fiatal nézők előtt, de nem valamiféle tudálékos doku- mentumösszeállításban, hanem kitalált mesében, amelynek a szelleme nem egyezik a történelem menetével. Nem állítom, hogy nem lehet jobb filmet készíteni ebben a témakörben, azt sem, hogy feleslegesek a gyermekfilmekben az esztétikai szempontok. Csupán mások ezek a szempontok, s innen nézve A négy páncélos megfelelt a követelményeknek. Érthető módon, Lengyelországban nagyobb volt a hatása. Országos ifjúsági mozgalom Almást Erzsébet már egyetemi évei alatt is kitartó, küzdő emberként mutatkozott be. Három gyerek továbbtaníttatása szüleinek óriási anyagi áldozatot jelentett volna. Minden vakációját az első naptól az utolsóig végigdolgozta, hogy tanulmányai költségeinek minél nagyobb részét maga fedezze. Év közben korrepetált, kisebb munkákat vállalt. Jó tanulmányi eredménye mellett KISZ alapszervezeti titkár, később pártcsoportvezető. Megbízatását lelki- ismeretesen látta el. Matematika — műszaki gyakorlati ismeretek szakon végzett. A Kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános iskolában egyelőre csak ez utóbbit fogja tanítani. — A gyakorlati foglalkozásnak még nincsenek hagyományai. Újdonsága miatt választotta ezt a szakot? — Már az egyetemen iratkoztam át, amikor megismertem. A műszaki képzés átfogóbb, mint más általános iskolai tárgy. Magában foglalja a fizikát, elektro-, híradástechnikát is. — A pedagógustól milyen speciális követelményeket kíván? — Nagyobb a felelősség, mint a többi órán. Szükségszerűen szabadabban mozog a gyerek. Az egész termet nehéz áttekinteni, s a tanulók olyan szerszámokat használnak, amelyeket ottlett a „páncélosok klubja", amelyben a gyerekek nagyon jól érzik magukat és a kedvükért a filmeseknek folytatniuk kellett a sorozatot. Reméljük, a televízió később ezt is bemutatás Csak szóba kell hozná a Te r szki j - cs ú csőt, a jakut máris megrázza a fejét, csettintget a nyelvével és arca elkomorul: „Rossz, nagyon rossz, testvér... Nem szabad odamenni...” Az igazgató keze a fehér foltra mutatott. — A tröszt-vezetőség utasítására megalakult a 14. számú kutatócsoport, amely felelősségteljes feladatot kapott: egy idény alatt, a tél beálltáig, tanulmányozza át ezt a hegytömeget. — Kihúzta a fiókot és holmi iratokat tett ki az asztalra. — Arról van szó, hogy a tröszt nemrégiben érdekes anyagot kapott a verhnye-alimszki városi levéltártól. Közvetlenül a forradalom előtt politikai száműzöttek és jakut barátaik véletlenül aranyércre és gyémántra bukkantak ebben a körzethon nem engednek nekik még kézbe venni. A szülő gondosam óvja gyerekét a balesetektől. Ki engedné meg tizennégy éves fiának, hogy kisebb villanyszerelést végezzen? Megjavítsa a mosógépet? Féltik a gyereket is, a drága háztartási gépet is. — Sok gyereknél kell leküzdeni az otthonról hozott gátlást. A szülő észreveszi, hogy mit tud a gyerek irodalomból, matematikából, hol tart az elméleti tudásban. De nem hiszi el, hogy ért a kerékpárszereléshez, pedig ezt is megtanulja, vizsgázik belőle! — Milyen fázisai vannak ennek az oktatásnak? — Az ötödiktől a nyolcadikig tervszerűen haladunk az egyszerűtől a kombinál- tabb munkák felé. A papírfeldolgozástól a lemez-, fa-, fém-, műanyagmunkán keresztül egészen a legfontosabb háztartási gépek szereléséig. Tantervi követelmény lenne a segédmotorjogosítvány megszerzése, de járt, valaki aztán papírra vetette. A feljegyzéseket a levéltárban őrizték. Semmiféle komoly kísérlet nem történt a kutatására, még kevésbé a lelőhelyek feltárására. Ugyanakkor az adatokat titokzatos homály borítja, összefonódnak a babonával, s egyáltalán nehéz megmondani, menynyire megbízhatóak. De nagyon csábítóak és végül lehet, hogy nagyon is való- színűek. Be kell cserkészni ezt a körzetet. Méghozzá gyorsan, szemrevételezni mindent, elkészíteni a geológiai térképet és szakvéleményt mondani. A 14. számú csoport vezetőjéül ma1 gát nevezzük ki, Uszkov elvtárs. Nagyon nehéz lesz a munkája, de maga megbirkózik vele. — Indulásra kész vagyok ... — Nagyszerű. — Az igazgató eljött a TV-NOTESZ A négy páncélos ja. M. L. ben. A hír szájról-szájra úgy érzem, ez még hosszú ideig terv marad. „örök” probléma mindenütt az eszközök és megfelelő helyiség hiánya. Almás! Erzsébet legnagyobb terve egy jól felszerelt műhely létrehozása. — Sok mindent szeretnék még megvalósítani. A nyomdától kaptunk könyvkötőgépeket. Ehhez szakkört is akarok indítani. A gyakorlati foglalkozásokon praktikus, hasznos dolgokat készíttetni. Ez a tárgy még mindig gyerekcipőben jár. Szükséges néhány reform. A manuális készség kifejlesztése mellett több figyelmet kell fordítani az esztétikai nevelésre. Célom: változatosabbá tenni a tananyagot Több foglalkozási területet megismerve fel tudják mérni, mihez van kedvük, így a pályaválasztáshoz is segítséget kapnak. — Szeretik-e ezeket az órákat a gyerekek — Ügy érzem, nagyon. Nem csupán kötetlensége miatt. Éppen ezt szeretném bebizonyítani tanároknak, szülőknek egyaránt, hogy ez nem puszta időtöltés, szellemi kikapcsolódás számukra! Nem „potya” tárgy! önállóságra, gyakorlati életre nevel. A csoportmunkában kollektivitást tanulnak. A tervezés mozgatja fantáziájukat, egy-egy munkában érzelmi világuk is tükröződik. Az itt szerzett sikerélmény, az alkotás öröme jelentős ösztönző lehet más téren is. Kecskeméten tizenegy új pedagógus kezdte meg szeptemberben munkáját. Hisz- szük, hogy valamennyi hasonló ambícióval indult. Eredményes, sikerekben gazdag munkát kívánunk nekik, hogy végig töretlen lelkesedéssel alkothassanak ezen a szép küzdelmes pályán! Kováts Klára térképtől és tekintete találkozott az agronómua csodálkozó pillantásával, a beszélgetés tárgya csupa geológiai probléma, minek ehhez agronómus? — Megértem magát, Orockko elvtárs. Ül és csodálkozik vajon mi a csudának hívtam magát ide? — Valóban bevallom, nem egészen értem a dolgot... — Mindjárt megtudja..! Van ■ egy olyan meggyőződésem, hogy adataink igazak, és hogy Uszkov elvtárs sok érdekes dologra bukkan. Tehát gondolni kell e körzet éljövendő kiaknázására is. Hogyan szervezhetjük meg gyakorlatilag a hasznos ásványok feldolgozását az isten háta- mögötti hegyekben, az utaktól három-ötszáz kilométernyire? A helyszínen kell megszervezni az élelmiszerellátást. Ahol lelőhelyre bukkannak, ott szov- hozt is kell alakítani. Ügy, hogy magának már most meg kell állapítani a növénytermesztés és a rénszarvastenyésztés lehetőségeit abban a körzetben, összeállítani a talajtérképet, a növénygyűjteményt. Egyébként nem kell ezt magának mondani, jobban tudja, mit kell tennie. UszAz élő évfordulókért NEMRÉG egy tanácskozáson az egyik fiatal kul- túrfelelős szóvá tette, hogy véleménye szerint túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk az évfordulóknak. A sorozatos megemlékezések — állítólag — egyhangúvá teszik a kulturális életet, sok időt foglalnak el a nagyobb érdeklődést keltő rendezvények rovására. A meggondolatlan felszólalást követő heves visszhangból kitűnt, hogy népművelőink, kultúrfelelőse- ink többsége egyáltalán nem így vélekedik, mégis érdemes elgondolkodni rajta, hogyan lehetne még élőbbé tenni a jubileumokat. Elsősorban az „élő” szót kell hangsúlyoznunk. A szocializmus fejlődésének hazai és nemzetközi jelentőségű nagy eseményeire nem elég csupán visszaemlékeznünk. A múlt feltárása a szaktudományok feladata. A párt-, KISZ-, a szakszervezeti oktatás, valamint a népművelés különböző formái főként annak érdekében tehetnek sokat, hogy a múlt eseményeinek és társadalmunk jelenlegi életének szerves összefüggéseit tudatosítsák. TERMÉSZETESEN erre nemcsak a jubileumi években kell gondolni. A forradalmi hagyományokkal való kapcsolatunk csak akkor lehet eleven, ha állandó. Az, hogy a kerek évfordulók programját zsúfoltnak, kampányszerűnek érezheti valaki, inkább abból származik, hogy általában elhanyagoljuk kissé tradícióinkat, mintsem abból, hogy túlhangsúlyozzuk az évfordulókat. Úgy tűnik, hogy az iskolákban sikerült legideáli- sabban megvalósítani a hagyományok ápolását, különösen az úttörőmozgalomban. Az egész tanévet átfogó, pontos, de a gyerekek aktivitásának is tág teret biztosító akcióprogramok hatékonyan segítik a tanulók világnézetének értelmi és érzelmi nevelését egyaránt. A különböző, ötletes vetélkedők, a veteránokkal való meghitt hangulatú találkozások, a forradalmi nyomolvasók szemléletes naplói, a szakkörök jubileumi ajándéktárgyai mind a pedagógusok lelkiismeretes munkájáról és a gyerekek spontán lelkesedéséről tanúskodnak. A KISZ korosztályába tartozó fiatalság és a felnőttek részére is nagyobb hatásúvá lehetne tenni az évfordulókat, ha az üzemek, intézmények, iskolák mozgalmi irányítói, kultúr- felelősei nagyobb mértékben élnének a népművelés nyújtotta lehetőségekkel, a népművelési szervek pedig nagyobb hatású propagandát folytatnának. A könyvtáraknak semmi- kép sem szabad beérni egy- egy ünnepi kiállítással. A könyvek célszerű, könnyen hozzáférhető elrendezésével és élőszóval is fel kell hívni az olvasók figyelmét a forradalmi múltat tárgyaló művekre. A művelődési házak és ifjúsági klubok főként a helyi hagyományok megismertetésében tehetnek sokat. Az országos jelentőségű eseményekkel általában bőségesen foglalkozik az irodalom és a sajtó, viszont egy-egy város, falu vagy üzem mozgalomtörténete, éppen a közvetlenség miatt, élénk érdeklődést, aktív részvételt eredményezhet, hiszen sokan élnek még a múlt tanúi közül. Fokozottabb kapcsolatot kellene teremteni a hely- történeti kutatókkal. Szinte a legkisebb falunak is van krónikaírója, igen sok helyen szakkör is működik, de eredményeiket saját lakóhelyükön is csak kevesen ismerik közelebbről. HA TERVSZERŰEN, leleményesen emlékezünk meg a jubileumokról, igen hasznosan segíthetik az általános világnézeti fejlődést. Sz. J. kovval megy.. i Nos, elvtársak, egyelőre végeztünk. Kérem, fáradjanak át a főgeológushoz és ismerkedjenek meg a feladat részleteivel. II. FEJEZET, amelyben az olvasó megismerkedik a regény szereplőivel, s velük együtt útnak indul. Az Uszkov féle kutatócsoport mindössze hat emberből állott. Máris eláruljuk, hogy nemcsak Borisz, hanem Pétya is a tagjai közé került. Minden úgy történt, ahogy azt a fiú megálmodta: Vászja bácsi vidám hangulatban érkezett haza a trösztből, s“~még át sem lépte a küszöböt, már felhangzott mély hangja: — No, Pétya, készülj, indulunk! Nyomban megajándékozta öccsét egy kitűnő tizenkettes kaliberű puskával. Ha nem lett volna odahaza a mindig gúnyolódó Vera, Pétya bizonyára cigánykereket hányt volna örömében. De uralkodott magán, ünnepélyes arccal vette át az ajándékot és kiment az udvarra. És csak ott eresztette szabadjára érzéseit, miközben magához szorította a fegyvert. Az olvasó előtt már ismeretes Vaszilij Uszkov geológuson, Alekszandr Orocsko agronómuson, Bo- riszon és Pétyán kívül tagja volt még az expedíciónak egy Luka Lukics Hva- taj-Muha nevű férfi, akit gazdasági vezetőnek neveztek ki, s aki azt állította magáról, hogy mindenhez ■'ért. Pétya akkor találkozott vele először, amikor az expedíció másféltonnás teherautójára rakodtak. A sűrű, mokány, veres baj- szú, harminc év körüli férfi könnyedén dobálta a kocsira a félmázsás ládákat és zsákokat. E fáradhatatlan férfiú nyaka kiverese* dett az erőlködéstől, homlokát kiverte a verejték. Heves mozdulatokkal, de ügyesen dolgozott, közben vidáman krágott. Amikor befejezte a rakodást, nagyot sóhajtott, kiállt a szélbe, szétterjesztette lábait, inge aljával megtörölte az arcát és rágyújtott. A füstöt mélyen leszívta a tüdejére, aztán ügyesen felmászott a kocsira. Alig tett meg a kocsi öt kilométert, Luka Lukics már mélyen aludt, szőke göndör för- tös fejét a karjára fektette. (Folytatjuk)
