Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-11 / 213. szám
t 1868. szeptember 11, szerda 8. oldal „Zöld utat’ a munkás kertszövetkezeteknek A SZÖVOSZ kezdeményezésére, alig két évvel ezelőtt kezdték meg a fogyasztási szövetkezeteik a kertszövetkezetek szervezését. A nagyüzemi célokra nem alkalmas, állami tulajdonban levő földterületek hasznosításáról szóló határozatok, az új földtörvény megalkotása jelentős mérföldkő e mozgalom fejlődése útján. Az országban ma már 152 munkás kertszövetkezet működik, 3,117 ka- tasztrális hold területen 3110 taggal. A közelmúltban végzett felmérések adatai bizonyítják: a lehetőségek sokkal nagyobbak e téren. Az országban mintegy 50 000 holdnyi dimbes -dombos, illetve beékelődő terület van (főként az iparvidékeken és a főváros közelében); amelyen nagyüzemi művelés nem alkalmazható, a kertgazdálkodás céljaira azonban kiválóan megfelel. Ez csaknem 300 ezer család számára jelenthet egészséges hét végi elfoglaltságot és évi 4—6000 forint kiegészítő mellékjövedelmet A kertszövefkezefi tagok — üzemi munkások, más bérből és fizetésből élő dolgozok, nyugdíjasok 200—400 négyszögöles parcellákat bérelhetnek vagy vásárolhatnak kedvezményes áron a kertszövetkezet földterületéből, amelyet az intéző bizottságok 20—50 évre szóló kollektív bérlettel, vagy végleges használatra vesznek igénybe a tanácsoktól. Az eddigi tapasztalatok szerint a kertszövetkezósnek nagy jelentősége van a települések zöldövezeteinek bővítésében. Emellett biztosítja a kertszöveltkezet tagjainak családi zöldséggyümölcs önellátását, s némileg még a központi árualapokat is bővíti. A mozgalom társadalmigazdasági jelentősége tehát nagy, ezért mindenképpen indokolt, hogy minden fórumon „zöld utat” kapjon a fejlődéséhez, terjedéséhez. Rendkívüli lényeges, hogy a területfelméréseket és kijelöléseket végző tanácsokkal a szervezésit végző általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az eddigieknél szorosabb, összehangoltabb együttműködést, hatékonyabb kapcsolatokat teremtsenek, hiszen mindkét fél közös érdeke, hogy az eddig toasz-j nosítatlan területek a város, a település képét, szépítő, gazdasági haszno hozó kultúrtorüleitekk* váljanak. Az általános fogyat és értékesítő szövetkezetei keretében megalakuló munkás kertszövetkezeteket a szövetkezetek a rendszeres szaktanácsadás mellet más módon is segítik: Kedvezményesen biztosítanak a kertszövefckezeti tagok részére telepítéshez facsemetét, vetőmagot és más szaporítóanyagokat, műtrágyát, növényvédőszereket. A takarékszövetkezetektől a tagok ezekre a célokra 15 000 forintig terjedő termelési hitelt is igényelhetnek. Lehetőség nyílik háztáji kisgépeknek,- öntözőberendezéseknek a fogyasztási szövetkezet útján történő közös beszerzésére, a családi szükségleten felüli termés közös értékesítésére. A kisgépek közös használata biztosítja gazdaságos kihasználásukat, a közös telepítési tervek pedig a legésszerűbben határozhatják meg a telepítések, vélemények fajtajellegét, mennyiségi megoszlását A kezdeményezés életrevalóságát bizonyítja, több kitűnően működő munkás kertszövetkezet példája is. Egy évvel ezelőtt a REMIX 43 dolgozója alakított kert- szövetkezetet. A tagok egyenként átlag 160 négyszögöles területen termelnek — főként családi szükségletre — zöldséget, papidszkov dolgozott, belépett a titkár. — Az igazgató kéreti. Uszkov felállt. Az igazgató fogadószobájában többen vártak. Az egyik közülük Orocsko ag- ronómus volt. Uszkov már találkozott vele. — Magát is berendelték? — Igen... Azt hiszem, együtt rendeltek be minket.' Alig váltottak egymással szót, máris hivatták mindkettőjüket. Az igazgató régi barátokként fogadta a geológust és az agronómust, keményen kezet fogott velük. — Tessék — mondta és a fotelekre mutatott. — Foglaljanak helyet, komoly beszélgetésünk lesz. Hallgatott egy keveset, aztán a falhoz fordult és elhúzta a fehér függönyt. Egy nagy térkép tűnt elő. Az egész vidéket ábrázolta. Ismerős tájak! Uszkov nézegetni kezdte a térképet. Hol, merre nem járt az utóbbi években! A folyók kanyargó vonalai. A geológiai táborhelyek piros pontjai. Az út fekete vonala, amely több ezer kilométerre távozik a szárazföld mélyébe. Köröcskék, amelyek településeket, lelőhelyeket, iakut és orocsi kolhozokat és szálláshelyeket jeleznek. A légi felderítés pontozott vonalai.. • De ott, a térkép bal széle felé nagy fehér folt. Se kör, se pont, se vonal. Több száz kilométeren át húzódó sötét hegygerincek, amelyek a Terszkij csúcstól indulnak el. Mint valami óriás polip csápjai ágaznak szerte szét a titokzatossággal teli ismeretlen hegyek. Sok évvel ezelőtt Terszkij orosz utazó a feleségével, hűséges kísérőjével és egy csapat kozákkal keresztül vágott a távoli ÉszakkeletoSzi- béria néma térségem, s elkészítette e vidékről a világon az első vázlatos térképet. Rég nem él már a bátor kutató. Azóta sok felderítő ment végig a nyomdokain, kiegészítették és pontosabban meghatározták a hegygerincek, völgyek és folyók rajzait. Légi járatok szelik át a sötét hegyeket. De ott, a térkép bal sarkában még mindig üresen fehérük az ismeretlen rész. Emberfia lába még nem lépett a rejtélyes foltra. Még a helyi lakosok, a jakutok sem merészkednek azokba a vad hegyekbe, amelyekről számos legenda kering. (Folytatjuk) rikát, paradicsomot, de már minden kertben telepítettek 12—15 gyümölcsfát is. Közös anyagi alapot hoztak: létre, egyenként 150 forint hozzájárulással; ebből bekerítették a közös területet. Az éves bérleti díj és az adó együttesen 28 forintot tesz ki, ami valóban képletes összeg. A kertekben az arrajárók már vagy 15 hétvégi ví- kendházat is láthatnak. Érdemes tehát szorgalmazni a kertszövetkezetek gyorsabb elterjedését. a vezetők is közkatonák Műszakváltás. A délelőír tiek népesítik be az ebédlőt. Jólesik az étel. A délutáni műszakbeliek pedig elfoglalják hadállásaikat a termelésben: a parkettagyártásban. Az ebédlő melletti keskeny helyiségben kis közösség gyülekezik. Akad a tagjai között olajos ruhás, munkaköpenyes, s olyan is, akin látszik: műszak után most lépett ki az üzemi fürdőből. Sőt, Somogyi Józsefné szárítókezelő pihenőidejéből érkezett, ő éppen éjszakás e héten. Megannyian Csontos Tibor műszakvezető pártcsoportMTESZ elnökségi ülés Tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács- Kiskun megyei szervezetének elnöksége ülést tartott, amelyen először Szilágyi István elnökségi tag a Technika Házának tervezéséről számolt be. A tájékoztató szerint jelenleg már az építkezés költségeinek kiszámítása folyik és nincsen akadálya annak, hogy a kivitelező vállalat még az idén elkezdje a munkát. Ezután Tóth Elek, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület képviseletében bejelentette, hogy a megyé' ben külön helyi csoportot szándékoznak alakítani. Sö- vegjártó Zoltán elnökségi tag a Bács-Kiskun megyei Műszaki és Agrártudományi Szemle első számának előkészítéséről adott számot. A MTESZ elnöksége a szemlét évente kétszer jelenteti meg, s a megyében dolgozó műszakiak tudományos tevékenységét publikálja a kiadványban. Végül Sípos Sándor, az Erdészeti Egyesület titkára számolt be a szervezet tévé" kenységéről. Álma — szőlő — szilva Amióta termelőszövetkezeteink áruikkal közvetlenül megjelentek a piacon, sokat javult a lakosság ellátása. Az exportigények kielégítése, a tárolás és az üzletek nagy részének áruÁz egyéb gyümölcs- félék közül jelentős volt az őszibarack mennyisége. A vásárlóközönség tapasztalhatta, hogy ilyen olcsón még sohasem volt ez a közkedvelt gyümölcs. Az egyetB l* E- ' m 1 *1 ■81 BB wfT® s ^ |pff **€ $ j m Barna Katalin áruforgalmi gyakornok a saszla minőségét vizsgálja. val való ellátása viszont továbbra is a MÉK feladata. Megyénkben különösen gyümölcsfélékből forgal- moznak sokat. A felvásárlás alakulásáról Holló József telepvezető tájékoztatott. — A korlátozások megszűntek, szerdától kezdve minden felajánlott szőlőmennyiséget felvásárolunk. len cikk aminél nehézségeink voltak, a szilva. A felajánlott mennyiség nagyrésze tetűvel volt fertőzve, ezért a növényvédelmi zárószolgálat sorompót eresztett az exportszállítmányok elé. A napokban indult az almaszüret is, mind a piros, mind a fehér fajtákból jelentős exportra van kilátás. B. P, jának tagjai. Értekezletre jöttek össze — a vezetőségválasztó taggyűlés előkészületei, a kétévi számvetés jegyében. Jómagam.x a párttitkár, Horváth irhréné mellett helyezkedem el, egyedül őt ismerem a közösségből. Gondoltam: a vezetőség megbízásából van jelen, gyűjti a tapasztalatokat. Ám, amint kibontakozik a vita, a kellemetlen igazságot is kíméletlen őszinteséggel és személyre szólóan adresszáló baráti beszélgetés, kissé el is csodálkozom a pártcsoport összetételén. De ne vágjunk a lényeg elébe. Hiszen éppen Vezán Ferencé a szó, akiről a párttitkár a fülembe súgja: ő a gyár áruforgalmi vezetője. — Pártmunkámról nehéz számot adni, mert konkrét megbízatást legutóbb a tanácsválasztások alkalmával kaptam. Bizalmink, Csontos elvtárs munkáját viszont dicséretesnek tartom. A velünk való kapcsolata igen jó, eleven. Bizonyság rá, a mai csoportértekezletünk összehívása is. Ami a taggyűléseinket illeti: a rendszerességükkel nincs baj, de a jövőben jobban kell ügyelnünk arra, hogy a vitáink ne csússzanak a termelési tanácskozás medrébe ... — Nagy Antal elvtárs, az szb-titkárunk és tagja a pártvezetőségnek is — súgja ismét Horváthné, miközben a jelenlevők figyelme a zömök, férfira összpontosul. — Véleményem szerint csoportunk résen volt, igye- az alapszervezetünk két évvel ezelőtt elfogadott munkatervéhez. Bizalmink jól élt a vezetőség instrukcióival, a taggyűlések előkészítésekor és menetközben is. Ha probléma jelentkezett a termelésben, pártcsoportunk résen veit, igyekezett segíteni. Határozottan javult a párttagság tájékoztatása, a pártbizottsági információk továbbadása. Gondolok a legutóbbira, amikor szokatlan időben, szombaton délután szinte percek alatt sikerült értesítenünk, összehívnunk a kommunistákat... A most szóhoz jutó barna banloninges elvtársnak más a véleménye: — Nem olyan egyértelmű, amit Nagy elvtárs elismeréssel említ. Jómagam például kétnapos késéssel értesültem a tájékoztatón elhangzottakról. Mert engem nem értesítettek. Egyébként kilenchónapos tapasztalatomról szólva elmondhatom: jónak tartom a pártvezetőség együttműködését a gazdasági vezetéssel. Hatékony a termelést segítő munka, ez jellemzi pártszervezetünk politikai tevékenységét is. S mindez megmutatkozik a felfelé ívelő termelési eredményeinkben. Hibának tartom viszont, hogy a pártvezetőség tagjai között nem arányos a munkamegosztás. Közben a párttitkárasz- szony megint felvilágosít: — Németh József elvtárs, az új igazgatónk, aki messzemenően támaszkodik az üzemi párt- és társadalmi szervezetek segítségére. És folytatódik a vita. Szenvedélyesen, szókimon- dóan. Mert a pártszervezeti munka eredményeinek jóleső számbavétele mellett a jelenlevők egyike sem fukarkodik az igényességről tanúskodó kritikus szóval. Az utóbbiak közül ilyeneket jegyzek fel: „Még gyakran hiányzik az üzem kommunistáiból vitatkozó kedv, hogy meggyőzzék egyik-másik pártonkívüli társunkat a mi ügyünk, a párt ügyének igazságáról.” Vagy: „Egyszer sem lett volna szabad előfordulnia, hogy gazdasági vonalon kelljen foglalkozni párttaggal a termelésben tanúsított fogyatékosság miatt.” Némely egyoldalú megítélésen alapuló kritikát parázs vita követ. Mint például a pártcsoport alighanem legifjabb tagjának, Tóth Jánosnak az észrevételét, amellyel elmarasztalta a pártvezetőséget. „Egy éve vagyok KISZ-titkár, de nem kaptam segítséget, engem nem számoltatott be a pártvezetőség!” — bírált határozottan. Akik utána szóltak, kézből kontráztak. A pártcso- portbizalmi például így: „A pártvezetőség útmutatását nemcsak a vezetőségi ülésen való beszámoltatáskor kell tudomásul venni. Hanem a menetközben kapott sok-sok jótanácsot, észrevételt, bírálatot is.” Pintér Gyula, a rokonszenves fiatal főmérnök, aki ugyancsak pártvezetőségi tag: „Az üzemben minden tömegszervezet a párttal egyirányba húzza a szekeret. Ezt neked Tóth elvtárs, mint KISZ-titkámak is tudomásul kell venned. A társadalmi munkából például csak annyit vállalni a KISZ-szervezet nevében, aminek eleget is lehet tenni. Ellenkező esetben nem lehet az ember szavának hitele...” Hegedűs Imréné ugyancsak pártcsoportbizalmi, aki tapasztalatszerzés céljából vendégként van itt: „Ha a pártszervezet elhanyagolna bennünket Jancsi, mi nem lennénk itt. Sem én, sem te. Bennünket a KISZ nevelt kommunistává!’’ Szó, ami szó, jóleső volt hallani a szigorú, de elvtársi szeretettel, segítőkészséggel nem fukarkodó intelmeket, amelyeket a pártcsoport KISZ-titkári tisztséget betöltő tagja, Tóth János szemmel láthatóan nem vett rossz néven. Mint ahogyan bizonyára Somogyi Józsefné sem neheztel majd az észrevételért, amelyet azért tartogatnak számára pártcsoportbeli társai, mert — sietős dolga lévén — nem várta meg kritikus megjegyzéseire a többiek véleményét. Nagyszerű kis közösség ez a pártcsoport! — állapítottam meg jólesően, miután kiderült, hogy tagjai többségükben a Parketta- gyártó Vállalat kecskeméti telepének vezető beosztású dolgozói. Mert ebben a kollektívában valamennyien a párt azonos jogokkal felruházott közkatonai, akik nagyon nyíltan, őszintén tárgyalnak, ellenőrzik egymást. Végső soron azért, hogy ki-ki a maga posztján kommunistához méltóan a képességeinek legjavával szolgáljon. Perny Irén I i
