Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-07 / 210. szám
1. oldal 1568. szeptember 1, szombat Közhasznú levelek Közreadták a ÍV. népfront-kongresszus dokumentumait Alighanem azok az emberek vannak többségben, akik ezt vallják magukról : „Rossz levélíró vagyok.” Még ha rokoni, baráti levelezésükről van is szó. Talán éppen ezért is adózunk különös tisztelettel lapunk kiterjedt levelező táborának. Azoknak az embereknek, akik a fáradságos napi munka után fognak tollat, rendszerint attól indíttatva, hogy megosszák érzéseiket, közöljék véleményüket, hogy segítsenek. Igen, a segíteni akarás levélíróink közös, tiszteletre méltó jellemvonása. Még akkor is, ha ez tudatosan nem fogalmazódik meg bennük, ha csupán személyes gondjuk, panaszuk adja kezükbe a tollat. Mert fáradozásuk végső soron közhasznú. Gondoljunk például a különböző rendelet- módosításokra, új rendeletekre, szabályozásokra, melyekre a dolgozók jelzései — a különböző illetékes szervekhez eljuttatott észrevételeket, panaszokat tartalmazó levelek — adA sarkkörön túl, a 69. szélességi fokon ragyognak Norilszk fényei. A 150 ezer lakosú város alig több mint 30 éves. Amikor megkezdődött a zord éghajlatú, de rendkívül gazdag vidék meghódítása. — igen nagy gond volt a lakás. Az volt az általános vélemény, hogy az örök fagy birodalmában csak kis faházakat lehet építeni. A norilszki építészek és mérnökök szövetségessé tették a fagyot. Mindössze arra volt szükség, hogy lefúrjanak a talajba, és cementbe ágyazzák a cölöpöt, amely egykét nap alatt mintegy ^összenő’’ az örökké fagyos talajjal. Vasbeton cöSzepteraber 8-án országos kutyakiállítás lesz Kecskeméten. Erről beszélgettünk nemrég egy kedves társaságban. Mindenkinek volt egy kis története az ember legősibb házi állatáról, hü barátjáról. Az elsőt egy hölgy mesélte. — Egyszer volt egy kis pincsim. Nagyon egymáshoz tartoztunk. A kutyus nélkülem nem érezte jól magát. Akkoriban szintén volt kutyakiállí- tás és meghívtak. Több okból ketrecbe zártak néhány ku- tyuskát. Javasolták, hogy az én kis virgonc Jambómat is tegyük Ilyen zárt helyre. Nem akart nelEiilem bemenni sehogyan sem. Kénytelen voltam belépni vele a ketrecbe. Egy óvatlan pillanatban azonban kiszökött és én maradtam egyedül a rács mögött. Képzeljétek mennyi nézőm volt. ták az indítékot. Mert sok azonos, vagy hasonló jelzés a gyakorlat kontrollját is adja. Következésképpen, ha a gyakorlat rossz, változtatunk rajta. Ám a levélírók kínálta segítség nem kisebb értékű akkor sem, ha csupán egy-egy szerv, intézmény stb. munkájának némely fogyatékosságát jelzi. Hiszen a felismert hibán már könnyű segíteni. Hadd szóljunk ezúttal azokról a levélírókról, akik a tudatos segíteni akarás szándékával veszik a fáradságot és közlik az észrevételüket, véleményüket, javaslatukat. Számtalan példát idézhetnénk közhasznú tettük bizonyítására. Maradjunk néhány, a kereskedelmet érintő példánál. Annál is inkább, mert az utóbbi hónapokban meglehetősen megszaporodott e levelek száma. Veress János, kecskeméti olvasónk ezt közli: „A BÉK Gáspár András utca 3. szám alatt élelmiszerüzletében, hónapok óta olvashatatlan blokkot kaplöpökre épülnek itt a több- emeletes lakótömbök, a filmszínházak, a művelődési házak, a városi szovjet épülete és így tovább. Az építők most néhány magasépület, közte egy kórház és egy prózai színház építéséhez kezdenek hasonló módszerei. A 69. szélességi fokon épült város nikkelt ad. Az évek során a nikkelfeldolgozás óriási iparággá fejlődött. Ércbányák és külszíni fejtések, dúsítók, hőerőmű, nikkel- és rézöntöde, kobalt- és platina- feldogozó, tucatnyi kiegészítő üzemág — ez ma a világ legészakibb fémfeldolgozója, a norilszki kombinát. A másik históriát egy idős bácsi mesélte. — Nem szerettem én azelőtt túlságosan a kutyákat. Egyszer a feleségem és a lányom becsempészett a lakásba egy dakszlit. Azt mondták, hogy kapták, a gazdája minden áron meg akart szabadulni tőle. Annyira kedves kis jószág volt, hogy nem volt szívem kidobni. Később bevallották, hogy száz forintot adtak érte. Már régen szerettek volna egy ilyen kutyust, de nem mertek szólni. Tegnap az egyik barátom ötszáz forintot ígért érte. Fel voltam háborodva. Nincs az a pénz, amiért az én Csokimat — mert így hívják — odaadnám. Olyan okos ez, mint egy ember — igaz, vannak kutyaszerű tulajdonságai is. Egy külföldön járt házaspár is hozott kutya-sztorit. nak a vevők. (Bizonyításként mellékelt is egyet.) Sürgős intézkedésre van szükség, hogy ez a gyakorlat megszűnjön, mert a visszaélés lehetőségét rejti magában. A vevőnek joga van megtudni, hogy a vásárolt cikkért mennyit számolt fel a pénztáros. Az olvashatatlan blokkról pedig ez kideríthetetlen.” Közhasznú e személyes tapasztalat közlése? Feltétlenül az. Különösen azért, mert hasonló jelzéseket kapott mór szerkesztőségünk más üzleteket illetően is. S az észrevételek nyomán bizonyosra vehető, hogy a boltok vállalati központja megtalálja a módját a vásárlói sérelem orvoslásának. Alighanem a pénztárgép kezelésének, karbantartásának kérdése ez csupán. Tóth Józsefné, városföldi olvasónknak a fizetésnél akadt nézetkülönbsége az 1166. számú vegyes élelmiszerboltban. Számítása szerint a jogosnál kevesebb pénzt kapott vissza az eladótól, aki ezt nem ismerte el. Olvasónk a panaszkönyvbe kívánta sérelmét bejegyezni. Az eladó azonban ezzel fizette ki: „A panaszkönyv nagyon magasan, van, különben sem tudna vele mit kezdeni!” Joga van-e megtagadni a vevőtől a panaszkönyvet a bolti dolgozónak? — teszi fel a közérdekű kérdést Tóth Józsefné. Nincs joga! — közöljük ez úton is. Hiszen a panaszkönyv rendeltetése nem utolsósorban éppen az, hogy — a minél gyorsabb orvoslás céljából — rövid úton az üzlet felettes szervének tudomására hozza véleményét a vásárló. Szó, ami SZÓ, hosszan sorolhatnánk a példákat annak bizonyítására, menynyire közhasznú, közérdekű szolgálatot tesznek levélíróink, akik a javítanivalóra hívják fel a figyelmet. S hadd tegyük hozzá: éppen úgy azok is, akik a jó elismerésével, dicséretével sem fukarkodnak. Bár a jót, jelen esetben a jó áruellátást, előzékeny kiszolgálást természetesnek veszik az emberek, közhasznú az elismerő vélemény is. Amilyenben például a Kossuth téri méteráru bolt dolgozóit részesítette figyelmességükért egyik lajosmizsei levélírónk. Nemcsak azért, mert erkölcsi fizetség azoknak, akik erre rászolgáltak, hanem, mert a pozitív véleménynek is van formáló, a jó példa követésére ösztönző hatása. P. t — Még a nyár közepén történt. Olaszországi turnén vpl- tunk. Ültünk egy parkban, tőlünk nem messze egy idős néni fiatal pulit tartott pőrá- zon. Beszélgettünk az Itáliában szerzett friss élményekről. A kutyus egyre nyugtalanabbul hegyezte felénk a füleit, majd hirtelen kirántotta magát gazdája kezéből és odarohant hozzám. Boldogan Körülugrált bennünket, hlzelgett, dörgölődzött. A néni nem tudta mire vélni a jószág izgalmát, próbálta visszahívni, de nem ment. A beszélgetés során kiderült, hogy a pulit másfél éve vették Magyarországon. A jószág valószínűleg meghallva a magyar beszédet, a hazai puszták iránt érzett nosztalgiát fejezte ki viselkedésével. Nekem is eszembe jutott egy kedves eset. Értelmiségi ankétot tártottak Kecskeméten. Az előadója Nyers Rezső elvtárs volt, a Központi Bizottság titkára. Három füzetben, összesen 36 000 példányban nyomtatásban is közreadták a Hazafias Népfront IV. kongresszusának a szocialista nemzeti egység politikájának főbb kérdéseivel foglalkozó dokumentumait. A múlt év végétől csaknem száz neves közéleti személyiség — politikus, tudós, író — részvételével értékelték, elemezték a társadalmi struktúra és a Melyik termelőszövetkezet népszerű a háziasszonyok körében? —• a piacon manapság ez a kérdés is felmerül. Méltán, mert a piacra járó asszonyok fejében megmaradnak azoknak a közös gazdaságoknak a nevei, amelyek pavilonjában, vagy asztalán mindig találnak árut, vagy másutt nem kapható cikket. Megkérdeztük a Bajai Városi Tanács V. B. kereskedelmi és ipari csoportját: vajon a bajai háziasszonyok körében hogyan alakulhat a környező tsz-ek „népszerűséglistája”? A válasz: — A lista élén két közös gazdaság áll, mégpedig a szeremlei Duna Gyöngye és a vaskúti Kossuth Tsz. Mindketten a bajai piac állandó árusítói. E két gazdaságból hozott áru általában friss, nem drága, s a primőr is mindig megtalálható náluk. A többiek? Részben hoznak ugyan árut, de nem rendszeresen, részben pedig szinte teljesen ismeretlenek a bajai piacon. Az időszakonként árusító közös gazdaságok között a kérdezett „népszerűségi lista” két következő helyén a vaskúti Dózsa és a bajai Vörös Fény Tsz állhat. A Vörös Fény főleg burgonyát szállít, de abból sokat, s ezzel előnyösen befolyásolja a piaci árakat. A bajai Micsurin Tsz sok baromfit hoz. A járás szövetkezetei közül időközönként gyümölccsel jelentkezik a dá- vodi Augusztus 20 Termelőszövetkezet, baromfit hoz a bácsbokodi Szalvai Tsz. Ugyancsak elég rendszeresen szállítanak a bátmonos- toriak, valamint a sükösdi Vörös Zászló Tsz is. A többi tsz már csak ritka vendég, így a lista véget Igen érdekesen elemezte az értelmiség jelenlegi helyzetét, feladatait. Sokan hozzászóltak. Az egyik felszólaló nagy meglepetésre fgy kezdte: — Nagyon jó volt az előadás, de egyről megfeledkezett Nyers elvtárs. Van az értelmiségnek egy olyan csoportja, amelyről nem szólt, ez pedig a kutyabarátok. Érdemes pedig rólufi is szólni, mert igen fanatikus társaság. Kiderült, hogy az illető az egyik ebtenyésztő egyesület vezetője. Nagy derültség kísérte felszólalását. Nyers elvtárs is jót nevetett. — Hogy fanatikusak, valóban. Magam is tapasztaltam még pénzügyminiszter koromban. Egyes kutyafajták adóját fel akartuk emelni. Ez valahogy kiszivárgott és annyi levelet kaptunk az állatbarátoktól, meghatót, könyörgöt, fenyegetőt, hogy nem volt szivünk keresztülvinni az elképzelést. K. S. szocialista hazafiság összefüggéseit, az új gazdasági rendszer néhány társadalmi, politikai hatását, valamint az ifjúság és társadalmunk kapcsolatát. A kongresszus három bizottságot küldött ki a tanulmányok megtárgyalására. Ezek után került sor a plénum határozatára, amellyel egészében elfogadták az előterjesztett anyagokat. is ért, de csak a bajai és Baja környéki tsz-ek számára. Ugyanis messzebb vidékekről jelentkeztek már versenytársak, s ezek megelőzték a bajai járás több szövetkezetét. A kalocsai járásból, Dunaszentbene- dekről szinte minden vasárnap érkezik egy tehergépkocsi, teli baromfival. Csongrád megyéből a szaty- mazi gyümölcstermelő társulás szép gyümölcsöt hoz, mégpedig nemcsak a nemzetközi hírű őszibarackot, hanem kiváló minőségű almát is. Ennek a tizenegy közös gazdaságnak a nevét kell tehát elsősorban feljegyezni, ha arról van szó, hogy ki segít a bajai háziasszonyok piaci gondjain. Eddig ők a népszerűek. Sőt, a szeremlei Duna Gyöngye Tsz már évekkel ezelőtt dunántúli piacot is szerzett magának, s nem egyszer uralja — főleg dinnyével — a szászvári, komlói, hidasi, mohácsi, sőt a pécsi piacot. A versenynek persze még nincs vége. A „népszerűséglista” még változhat, többen felkerülhetnek rá, sőt le is kerülhetnek róla. F. D. Pályázat Az Országos Takarék- pénztár és a Tükör szerkesztősége pályázatot hirdet olyan szöveges, vagy szöveg nélküli karikatúrák készítésére, melyek a Takarékpénztár tevékenységével, az egyéni pénztakarékossággal szellemesen, tréfásan foglalkoznak. A pályázaton bárki részt vehet, legfeljebb három karikatúrával, melyeket negyedíves méretekben kell elkészíteni. A pályamunkákat legkésőbb 1968. október 15-ig kell beküldeni, jelige nélkül: Tükör Szerkesztősége, Budapest, VIII., Gyulai Pál u. 14. címre. Októberben a világtakarékossági napok idején kiállításon mutatják be a karikatúrákat, ahol szakemberekből, az OTP és a Tükör szerkesztőségének képviselőiből álló zsűri díjazza. A legjobb pályamunkákat 309—2000 Ft pénzjutalomban részesítik, az egyes beérkezett rajzokat már elbírálás előtt közzéteszik a Tükör hasábjain, ezek a szokásos honoráriumban részesülnek. Kedves Pajtások! Sok szeretettel köszöntünk benneteket az iskola padjaiban, ismét a munkás hétköznapokon. Jólesett, hogy a szünidőben is sokan jelentkeztetek, s köszönjük a kedves üdvözlőlapokat! A boldog vakáció után számotokra is megkezdődött a komoly munka. A szünetekben még egymás szavába vágva meséltek társaitoknak a vidám szórakozásokról, az órákon még néha egy pillanatra elkalandozik a gondolatotok. Visszaemlékeztek a futás lendületére, a folyó sodrására, a vakáció élményeit elevenen hordozzátok magatokban. Sok frissen kö^ tött barátsággal, újonnan megismert tájakkal, ked* vés emlékekkel lettetek gazdagabbak. Többen dolgoztak közületek, s reméljük, valamennyien segítettetek otthon szüléiteknek. Munka és játék — az örömök legszebb forrása, erről számoltatok be szerkesztőségünknek küldött kedves leveleitekben. Őrizzétek ezeket a szép emlékeket, ápoljátok tovább az új barátságot! Az úttörőfoglalkozásokat a nyári tapasztalatok alapján tegyétek színessé, vidámmá! Várjuk leveleiteket, számoljatok be a tanév örömeiről, mondjátok el gondjaitokat, s továbbra is tun dósítsatok bennünket az úttörőélet eseményeiről, munkátokról! „A legkedvesebb nyári élményem” pályázatunkra sok dolgozat érkezett be. Ezeknek értékelése már folyik. Szeptember 15-ig még várjuk a pályamüveket, melyek közül a legjobbakat jutalmazzuk. Szorgalmas tanulást, jó munkát kívánunk nektek az új tanévben, most pedig a hagyományokhoz híven: ismét a tiétek a szó: • Ezúttal Kutyifa Ilonka volt a legfrissebb, aki az új tanévről szóló tudósításával már gimnazistaként jelentkezik. „Régi iskolánkban á nyolcadik osztálynak vagyok ifi vezetője. A pajtád sokat a magyar szakkörben ismertem meg, amelynek vezetője Ádám Ká- rolyné tanárnő. A szakkör lelkes tagjai az új tanévben, az eddigi tapasztalat, gyakorlat alapján még eredményesebb munkát szeretnének végezni, mint tavaly.” Ilonka arról is beszámol, hogy a Kiskőrösi Petőfi Sándor Úttörőcsapatban már a tanévnyitó nap< ján megalakították az úttörőtanácsot. Elnöke Ta- gai Zsuzsa nyolcadikos, helyettese Simon Rózsa hetedikes pajtás lett. A magyar szakkörnek, az új vezető pajtásoknak, s Ilonkának az ifivezetéshez sok sikert kívánunk! Nerilszk - észak városa Norilszk. Lenin sugárút. Kutyás históriák Szeremle és Vaskút az élen A bajai piac „népszerűséglistája**
