Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

1 oldal 1968. szeptember fl, péntek í® 141 c* tf«E «litre n A „Piros Alma” és más munkástanyák WW ogy mikor is kezdődött Kecskeméten a mun­■*-* kásság szervezkedése, nehéz volna megmon­dani. A társadalmi ellentét a legrégibb idők óta meg­volt. Hiszen már a kuruckorban, amikor Rákóczi hí­vására százával jelentkeztek a kecskeméti nincstele­nek, a nagygazdák tiltakoztak, hogy ki fog akkor idehaza dolgozni? De ki ám! Vagy a XVIII. század végétől megnyilatkozó elégedetlenség a tanáccsal szemben, aminek levezetésére királyi dekrétummal az ún. választott közönség ellenőrzési jogát léptetik életbe. Vagy az 1822-ben kezdődött és évtizedekig el­húzódó Séllyey-féle népi zavargások. Az Asztalos-féle mozgalom stb., stb., mind azt mutatják, hogy a társa­dalmi ellentétek jelen voltak. Másképp fordult azután, hogy a 90-es évektől kezdve a gyári munkásság, egyelőre leginkább csak a fővá­rosban, öntudatra ébredve összefogott és megmutatta, hogy van ereje sorsát jobbító tettekre. Kecskemétre Pestről terjedt át a mozgalom. A mil- lenneum idején fellendült a fővárosi építkezés. Annyi volt a munka, hogy a fővárosi vállalkozók a jobb mun­kásokat vidékről is magukhoz csalogatták. Így került Pestre Söröli József kecskeméti kőműves is. Söröli jó iskolába került. A megmozdulásokban elsők közé tar­toztak a kőművesmunkások, akiknek érdekképviseleti egyesülete akkor már 130 éves mújtra tekinthetett vissza. Hagy viták folytak a kőműves „herberg”-ekben, amelyet idegen nevük ellenére nem szabad fényes szál­lóknak képzelnünk, csak amolyan fáradtságot szalma­zsákon, vagy a meztelen padlón kipihentető éjjeli me­nedékhelyeknek. Szükségből nyáron az ilyenek is meg­feleltek. Télen meg — akkor nyári idénymunka volt az építkezés —, a munkások hosszú pihenőre haza- széledtek. Söröli József is hazajött. Kíváncsi volt a többi szak­társra. Azok is rá és egymásra. Találkozót beszéltek meg. Erre igen alkalmasnak látszott a központi helyen fekvő „Piros Alma” korcsma, a mai Szilády Károly — akkor Rózsa — utcában. Söröli és társai esténként, néha délutánonként is itt ültek össze. Tessék-lássék kártyát is osztottak entrára — ami nagy tudományt igénylő speciális kecskeméti játék. De a lapok forgása nem volt olyan érdekes, mint amit Söröli mesélt. Ö pedig tudott beszélni, mert so­kat látott és hallott odafönn. l^T emcsak a pestieknek, a kecskemétieknek sem 1' tetszett. A rendőrök valahogy megszimatolták, hogy a Rózsa utcai „Piros Almá”-ban fölütötte a fejét a vörös veszedelem. Egy összejövetel alkalmával rajtuk akartak törni Söröliéken. A kocsmárosnak alig volt annyi ideje, hogy figyelmeztesse vendégeit. Az utcai frontot elállták a „valakik”. A megbeszélésen részt­vevők kerítéseken, szomszéd házakon keresztül — mi volt az a kis szakmábavágó fel-lemászkálás nekik — elmenekültek. A helyiségbe lépő rendőrök csak aszta­lokon álló, nagyobbrészt üres palackokat ejthették volna zsákmányul. A vendéglős elfoglaltságára hivat­kozva mentegetőzött, hogy rég eltávozott látogatói után nem csinált még rendet. Fogadkozoft, hogy egyet sem ismert azok közül, akik az asztalnátr ültek. Ettől kezdve fokozottan rajta volt a szemük a „Pi­ros Almá”-n. Söröli szerepét valahogy kifirtatták. Azon­túl valahányszor kilépett lakásából, egy polgári ruhás árnyék követte, szigorúan kimért tisztes távolból. Sö­röli jó nagy sétákat tett. Egyes helyeken megállt. Ki­rakatokat nézegetett. Az árnyék hűségesen követte. Egyszer aztán Söröli hirtelen szembefordult kísérőjé­vel. Felajánlotta, hogy ne utána lépkedjen, szegődjék mellé. A mellékbolygó megegyezett Sörölivel, azontúl egymás mellett sétáltak, de a kopó így sem tudott meg semmit. Sörölin kívül már egész vezérkara volt a mozga­lomnak: Szabados Sándor, Horváth Ambrus, Hajnal József, a Vágó testvérek, aztán Lőwy, Szalai, Baranyl, Villám, Fehér, Weltner. A „Piros Alma” nem az egyet­len hely volt, ahol összejöttek. A Bocskai utca végén, a mostani nagy bérház helyén volt g Pápay-féle kocs­ma, 1902-ben itt is találkozgattak. Később, amikor már sztrájkra is fölbátorodtak, ez a helyiség többször szol­gált sztrájktanyául. Aztán már újságalapitásra gondoltak. 1904. május 1-én megjelent a Kecskeméti Munkás első száma. Havi­lap volt. Mindössze négy száma jelent meg. Kifejezet­ten a szocialisták lapja volt. Merész kezdeményezés abban az időben. De megélhetéséhez még nem volt elég erős háttere. Hosszabb idő után, 1911-ben indult meg a Magyar Alföld. Ez az első világháború kitörésével megszűnt, de a háborút megdöntő forradalmakkal, már 1918. decemberében újra megindult. Mind több és több munkás kereste társaival a kap­csolatot. Szakmák szerint szervezkedtek. A cipészek, csizmadiák, papucsosok szakegylete a Szolnoki úton volt, a Králik vendéglőben. Az építőmunkások a Fűzfa utcában kerestek új tanyát. A famunkások a Rákóczi út végén, a mostani húsbolt helyén állt földszintes ház kocsmájában találkoztak. Ugyanitt általános munkás­képző is volt. A szobafestők is itt találtak otthonra, A fasiszta időkben a hatóság átmeneti munkásszállást rendezett be az épületben. A szociáldemokrata pártnak a második világhá- ború alatti feloszlatásáig az Arany János utcá­ban volt helyisége. Valamennyi helyet, ahol a munkásság élharcosai a nehéz időkben dolgoztak, szinte lehetetlen összeírni. Sokszor vándorolniok kellett. A kezdeményezők első tanyája, a „Piros Alma” mindenesetre megérdemli, hogy neve feledésbe ne merüljön. 1.— '’w*Joős Ferenc Hi, hol található tt a Budapesti Őszi Vásáron? Miként lapunk szerdai számában közöltük: a Hungexpo azzal a szándék­kal rendezi meg a ma megnyíló Budapesti Őszi Vásárt, hogy a ligeti vá­sárvárosban — a nagy be­vásárlási szezon kezdetén — találkozzanak egymással a hazai ipar és kereskede­lem, s mindkettőjükkel a fogyasztóközönség. A látogatók hat profil­ba csoportosítva találj ák meg a keresett árucikke­ket. Ruházati cikkek A könnyűipar Kossuth- pavilonjában rendezett ki­állítás címe: Divat, 1968— 69. Itt a könnyűipari üze­mek, tanácsi vállalatok és a szövetkezetek különféle ru­házati cikkeket tárnak a látogatók elé. Az őszi vá­sár egyik alapelvének meg­felelően legnagyobb részt csak olyan árucikkeket mutatnak be, amelyek az üzletekben megvásárolha­tók. (Kisebb számban olya­nokat is, amelyek már megrendelhetők és rövide­sen kaphatók lesznek.) Ál­landó divatbemutató kere­tében modelleken mutat­ják be a ruházati cikkek olyan mintadarabjait, ame­lyek nemcsak divatos fa­zonjukkal, korszerű minő­ségükkel, hanem minden­ki számára elérhető áraik­kal is elnyerhetik az ér­deklődők tetszését. A divat- bemutatók az 1/a. pavilon­ban (Petőfi-csarnok), na­ponta 11, 14.30, 15.30, 16.30 és 17.30 órakor lesznek. A bemutatókra a belépés díj- lalan. A legkorszerűbb lakástervek Hazai építőiparunk most először rendez átfogó ki­állítást kizárólag a lakos­ságnak. A legkorszerűbb lakás-, ház-, településterve­ket, s az ezek alapján ké­szült épületek fotóit, mo­delljeit az építőipar 3-as, 3/a és a 17-es számú pavi­lonjaiban, illetve az eze­ket övező szabad terüle­ten mutatják be. Alap­anyagok, hőszigetelő ido­mok, burkolóanyagok, új ablakmegoldások, modern fűtő- és hűtőberendezések kerülnek bemutatásra, ugyanakkor szakmai ta­nácsadást is kapnak az ér­deklődők. A szomszédban, szintén a Petőfi-csamokban, ren­dezik meg a lakberendezé­si és háztartási kiállítást. Itt gazdag választék tárul a fogyasztók elé rádiókból, televíziókból, konyha- és fürdőszoba berendezések­ből, sokféle háztartási áru­ból. Az „Otthon, 69” elne­vezésű kiállítás nagyrészt a valóságnak megfelelő el­rendezésben mutatja be a bútoripari vállalatok, szö­vetkezetele gyártmányait. Különféle lakószobatípu­sok variálható bútorait lát­hatja a közönség, de ter­mészetesen bemutatják az üzletekben kapható háztar­tási gépeket, csillárokat, szőnyegéket stb. is. Dicséretes ötlet Á rendező szerv dicsére­tes ötlet: a Petőfi-csar­nok mögötti szabad terü­leten külön kis kiállításon egybefogható. Sátrak, kem­ping-felszerelések, sport-, játékszerek, csónakok, mo­torok, illetve a hasznos idő­töltéshez szükséges sokféle szerszám, segédeszköz lát­ható itt. A vegyipari pavilonban a kozmetika és a háztar­tás-vegyipar talán minden eddiginél gazdagabb kiál­lítási anyaggal vonul fel. A látogatók megismerhetik a már forgalomban levő háztartási és vegyipari ter­mékek gazdaságos, célszerű használatát. Az iparág új szintetikus mosószereket, festékeket és lakkokat, kor­szerű falfestékeket mutat be, a kozmetikai üzemek pedig ismert márkacikkei­ket sorakoztatják fel. Kétségtelen, hogy a kor­szerű élelmiszerekkel szem­ben hazánkban még bizo­nyos tartózkodás tapasztal­ható. Éppen ezért az élel­miszeripar pavilonjában az ■ őszi vásár kínálta lehetősé­get is felhasználják arra, hogy a hagyományos élel­mezési cikkeken kívül sok­féle konzerv-, félkész- és mirelit árut, grill-készít- ményt is bemutassanak. Baján a helyi buszjára­tok évente százszor több utast szállítanak, mint amennyi a város lakossá­ga. A hárommilliós forgal­mú közlekedés lebonyolítá­sa nem kis gondot okoz az Autóközlekedési Vállalat bajai üzeme vezetőinek. Nuszpl Károly igazgató így fogalmaz: — Arra kérjük az uta­sokat, hogy legyenek meg­értők, hiszen a szűkös anyagi keretek nem teszik lehetővé járműparkunk gyors fejlesztését. Az Igazgató szavai mö­gött súlyos igazságok rej­lenek. Szeptembertől pél­dául sűríteni akarták a he­lyi járatokat, de ehhez az ígért nyolc új kocsit nem kapták meg. Nem tehetnek mást, minthogy gondosab­ban javítják és tartják kar­ban a régieket. A szerelő- műhely dolgozói máris 12- ről 10 százalékra szorítot­tál!: le a javítás alatt álló buszok arányát. Ily módon igyekszik az AKÖV bajai üzeme új buszok nélkül is sűríteni a járatokat. Megindul a 7-es számú járat a vasútállomás és a hűtőház között, érintve a Béke teret. A Bajaszentist- vánra jaró busz pedig reg­gel 5-től 8-ig és délután 2-től 6-ig ezentúl negyed­óránként közlekedik az ed­digi félóránkénti járat he­lyett. " — A világon mindenütt gond a járművek túlzsú­foltsága. Baján hogyan igyekeznek ezen enyhíteni? — Tökéletes megoldást ml sem találtunk még — mondja az igazgató. — Csúcsforgalmi időben az utasok néha itt is szardí- niás dobozban érzik magu­kat. Csupán több kocsi for­galomba állítása segítene. Ezek azonban a délelőtti és Ezek felhasználásának módját szakemberek is­mertetik. Árusítás helyben Á Centrum Áruházak helyben, a hatalmas 21-es számú pavilonban árusít­ják is a legkülönfélébb árucikkeket, köztük szá­mos olyan újdonságot, amellyel a látogatók itt ta­lálkoznak először. A vál­lalat fekészült a várható nagy forgalomra, s meg­felelő számú eladógárdáról, pénztárgépekről és a kul­turált, gyors kiszolgálás minden feltételéről gon­doskodott. Több más pavi­lonban, ha a helyszínen nem is árusítanak, meg­rendeléseket, előjegyzése­ket felvesznek sokféle áru­ra, például bútorra, hír­adástechnikai cikkekre. Az őszi vásáron megrendelt áruk szállítását a legrö­videbb határidőre vállal­ják. Remélhető, hogy nem­csak a fővárosból, de élve a 33 százalékos vasúti ked­vezménnyel —, vidékről is sok ezren felkeresik a Bu­dapesti őszi Vásárt. gazdasági eredményeink romlanának. Megoldásnak látszik a távolsági buszok beállítása a helyi forga­lomba a csúcsidőszakban, csakhogy a távolsági jára­tokon is éppen akkor van csúcsforgalom. Elképzelhe­tő lenne, ha az üzemek nem egyidőben, hanem lép­csőzetesen kezdenék a munkát, mondjuk hajnali 4-től reggel 8-ig. Ez ellen azonban, különösen az asz- szonyok tiltakoztak, a szakszervezethez fordultak orvoslásért. Mégis átmene­tileg az utóbbi a legmeg- oldhatóbb,' s egy széles kö­rű véleménykutatást is megérne az ügy, különö­sen, ha az üzemek terme­lésüket is ehhez igazítva tudnák megszervezni. — Vannak más panaszok is. Többek között az, hogy piszkosak a buszok. Ho­gyan igyekeznek segíteni az ilyenfajta bajokon? — Mi is mindent megte­szünk azért, hogy kultu­Szerdán délelőtt fél tíz­kor tartották meg ün­nepélyes keretek között a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 1968—69-es tanévének meg­nyitóját. Az ünnepségen megjelent dr. Matos Lász­ló, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Katanics Sándor, a halasi járási pártbizott­ság titkára és Vincze Fe­renc, a Kiskunhalasi Váro­si Tanács V. B. elnöke. Zak László, az intézet párttitkára meleg szavak­Télen — nyáron Nyáron az emberek fő­ként a tengerparton üdül­nek. Bulgáriában — mint képünk is mutatja — so­kan keresik fel a hegyeket is, azokat az üdülőhelye- lyeket, ahol az igazi szezon ősszel kezdődik. A Rhodo- pe-hegy tetejére sílift vi­szi fel a kirándulókat. ráltabbá tegyük az utas­szállítást. Ehhez azonban kérjük az utasok segítségét is. Sajnos, vannak olyan utasok, akik a legnagyobb tolongásban is csak saját kényelmükre gondolnak, s akadályozzák a buszon be­lül a mozgást. A gyereke­ket felrakják az ülésre, s cipőjük nyomán sáros lesz az ülőhely. Mindezek a gondok azonban egy város gyors fejlődésének velejá­rói. Az a tény, hogy ma már 3 millió utast szállíta­nak évente a bajai helyi járatok azt igazolják, hogy egyre többen járnak a vá­ros üzemeibe, vállalatai­hoz dolgozni, növekszik a boltok forgalma, egyszó­val egészséges, lüktető élet folyik a városban. Ehhez kellene — s előbb-utóbb sor is kerül rá — újabb autóbuszok beállítása Baja forgalmának lebonyolításá­ra. Földessy Dénes kai köszöntötte az új diá­kokat, majd Nemes Már­ton igazgató elmondotta ünnepi beszédét, megkö­szönve a megyei tanács, valamint a halasi járási pártbizottság segítségét, amely lehetővé tette az in­tézet fejlesztését. Vázolta az új — hároméves — kép­zési rendszerben a diákok­ra és a tanszékekre háruló feladatokat. Az ünnepség az 53 első­éves hallgató tanulmányi eskütételével fejeződött be. „Szabad idő és hobby” címmel mutatják be mind­esti órákban kihasználatla­azt, ami e címszavakkal i nők maradnának, s így Évente hárommillió utas Gyorsan növekszik Baja autóbuszforgalma Ünnepélyes tanévnyitó a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom