Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

4. oldal 1968. szeptember 2S, szerda Két nagy polgármester /t régebbi polgármesterek csak elballag dúltak a város közügyeinek batyuját cipelve a történelem ösvényein. Küzdöttek a földesúri terhek igájában soha nem volt város jogainak megőrzéséért a földesúri am­bíciókkal, a városi ellenzékkel, a választott közönség­gel. De bizony a falusias külsőt, a kövezetlen utcák por- és sártengerét, az éjszakák sötétségét nem tudták megváltoztatni. Többször megpróbálták visszaszerezni a történelem sodrásában elkallódott szabad királyi vá­rosi címet. De fáradozásuk hiába való volt. Egyszer a várost meglátogató József főherceget instanciázták meg pártfogásáért nagy ügyükben. De a fenséges látogató csak legyintett kezével és azt mondta: — Mit akartok! Lakóhelyeteknek egyáltalán nincs vá­ros formája! Hát igen, ez a városforma hiányzott a nádastetejű, zegzugos tömkelegből. Lestár Péteré és Kada Eleké az érdem, hogy elindították Kecskemétet a városiasodás­nak útján, amelyen különösen a felszabadulás óta ha­lad mérföldlépő csizmában előre. JÉ1 rdemes a városnak ezzel a két nagy polgármesteré- vei külön is foglalkozni. Lestár Péter az egyik nagy tűzvész évében, 1819-ben, január 18-án született. Po­zsonyban jogot végez. 1842-ben Kecskeméten ügyvédi irodát nyit. 1848-ban, meghallgatván Kossuth hívó sza­vát, nemzetőrnek áll. A nemzetőrség a maga kebeléből választja tisztjeit. Lestárt a negyedik század főhadna­gyul választja. 1848. augusztus 20-án 320 kecskeméti önkéntessel Guyon Richard második zászlóaljához csat­lakozik és részt vesz a pákozdi csatában. Századossá léptetik elő. Bizalmi feladatot kap. 500 000 forintot kell bevinnie Klapkához a körülzárt komáromi várba. Egy falusi bíró kémnek nézi. Nagynehezen sikerül tisz­táznia magát. A falusi nép segítségével bejut a várba. De visszafelé nem talál rést az ostromzáron. Komá­rom kapitulációjakor menlevelet kap. Hazajön. 1850-től az árvák ügyeinek intézésére városi szolgálatba lép. Később tanácsnok. De nem tudja összeegyeztetni meg­győződését a rendszer kívánalmaival, kilép a közszol­gálatból, közgazdasági ügyekkel foglalkozik. Megala­pítja a Takarékpénztár Egyesületet és a Gazdasági Gőz­malmot. 1880. október 29-én Kecskemét közgyűlése pol­gármesterré választotta. Csak hosszas rábeszélésre vál­lalta el a megtisztelő hivatalt, de aztán minden tehet­ségével azon volt, hogy minél előbbre vigye városát a fejlődés útján. Polgármestersége alatt kezdődtek az utcakövezések. A ballószögi puszta homokföldek egy részének eladásával fedezetet teremtett a városháza és a színház felépítésére. Ö építteti az első pusztai és bel­területi népiskolákat. A millenneum évében május 31-én halt meg. A színház felavatását nem érte meg. De má­sik nagy létesítménye, az új városháza már készen állt halálakor. A díszteremben — amelyet akkor még nem ékesítettek Székely Bertalan freskói — ravatalozták föl. Jffogy halálával nem torpant meg Kecskemét fejlő- dése, az annak köszönhető, hogy Lestár Pétert méltó utód, Kada Elek követte a polgármesteri szék­ben. A Budai és Tálfája utca sarkán álló Kada-házon látható márványtábla szerint 1852. május 2-án szüle­tett. Tartalmas, változatos életének minden mozzanatát megörökíteni sok-sok márványtáblára lenne szükség. Apja, Kada Endre városi orvos, minden áldozatot meg­hoz fia neveltetése érdekében. A tehetséges fiú alig húszéves korában, Pozsonyban szerzett jogi diplomá­jával a főváros szolgálatába lép, mint fogalmazó. 1875- ben szülővárosába költözik és itt ügyvédi irodát nyit. Huszonhat éves korától két cikluson át Kecskemét egyik kerületének országgyűlési képviselője 48-as program­mal. 1880—1882 között szerkesztője, illetőleg társszer­kesztője a Kecskemét c. lapnak. 1884-től az állami vasúttársaság magyar igazgatóságának kötelékébe lép. Közben mint író és szerkesztő is nevet szerez magának. Kecskeméti polgármesterré választása után 1897. január 14-én az Otthon Hírlapírói Kör búcsúlakomát rende­zett tiszteletére. Polgármesterségét az alkotásvágy és nagyvonalúság jellemezte, ö kezdeményezte és meg is valósította a Művésztelep létesítését. A vízvezeték-épí­téshez ő fúratta az első nagyteljesítményű kutakat. Az első városias házak az ő polgármestersége alatt épül­tek az elgondolása szerint kinyitott Rákóczi sugárúttn. A Kossuth-szobor, iskolák tömeges építése, archeológiái gyűjtés, a városi könyvtár és levéltár gyűjteményeinek rendezése mind-mind olyan dolog volt, amiért nem­csak lelkesedni, tenni is tudott. Közben ízes zamatú elbeszéléseket írt, témájukat Kecskemét történetéből és pusztai pásztoremberek életéből merítve. Helyre asz- szony c. színdarabját Blaha Lujzával a címszerepben a budapesti Király Színház tűzte műsorára. Két végén meggyújtott gyertyához hasonlóan égette élete energiáit szeretett városáért. Szelleme bírta az iramot, de szer­vezete felőrlődött. 1913. június 24-én, a Czollner közön levő nyári lakásában meghalt. J ellemző nevének megbecsülésére és népszerű­ségére, hogy temetése alkalmával a helybeli szervezett munkások és a kereskedő ifjak munkaszü­netet tartottak. A helyi lapok három napon át gyász- keretesen jelentek meg. A fővárosi lapok is megem­lékeztek róla. A Hét arcképét is közölte. Kecskeméten az első filmriport az ő temetéséről készült. A város elhatározta, hogy megíratja életrajzát, kiadja munkáit, sírjára méltó síremléket állít. Tervnek maradt tervek. A múzeumban volt egy bronz­szobra. 1944-ben, az őszi zavaros napokban az is el­tűnt. Egyelőre legalább képmását kellene kiemelni a múzeum raktárából. Nemcsak Kada Elekét, hanem Les­tár Péterét is. Ha nem is a mai tempóban, de a maguk kora lehetőségei szerint mindent megtettek városukért! Joós Ferenc Villámellenőizésen > a tanyavilágban Azonos időben, s majd­nem egyforma tartalmú le­velet, kézbesített a posta, a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokságának, s a Petőfi Népének. A két levélíró arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy Bócsán és környékén rengeteg zugpá­linkafőző működik, s név szerint is felsorolták azo­kat, A sok név közül ket­tőt, Csilik Györgyét, Parkas Mihályét emelte ki a me­gyei parancsnokság járőre, azzal a szándékkal, hogy ellenőrizze, igaz-e a beje­lentés. A járőrkocsi elég tá­gasnak bizonyult, ezért a pénzügyőrök útitársául sze­gődtem. Éppen csepegni kezdett Derűsen sütött a nap, amikor egy erdő menti ta­nyához értünk. A háziak: Farkas Mihály és felesége szívesen fogadott bennün­ket, de a vendégmarasztaló pálinkát nem hozták. Meg is kérdeztük. — Van-e pálinkájuk? — Nincs kérem, én ilyen­nel nem foglalkozom! — Akkor szétnézünk — így a járőrparancsnok. A második helyiség ajta­ját nyitottuk ki, amikor megcsapott bennünket a cukorcefre jellegzetes sza­ga. A keskeny kis konyhá­ban működő pálinkafőző- készülék mintha csak ránk várt volna, csepegtetni kezdte az alszeszt a zománc- lábasba. A gazda nem jött zavarba. — Nem hagyják maguk dolgozni az embert, a múlt­kor is akkor fogtak el a kiskőrösiek, amikor meg­indult a pálinka. Felveszik a jegyzőkönyvet? Farkas Mihály láthatóan jól beletanult, nemcsak a főzésbe, de a leleplezésbe is. Ez azonban már többe kerül mint az előző. Mi terem a krumpliföldön ? A homokdombok között kanyargóit az út. Tanyát alig láttunk, s már azt hit­Válaszol az illetékes Igény van rá Lapunk augusztus 4-i szá­mában „Kérés a postához” címmel a Hunyadiváros, illetve a Csilléritelep la­kóinak nevében hírlapárus pavilon működtetését szor­galmaztuk. A megyei posta- hivatal vezetőjétől az aláb­bi választ kaptuk: „Értesítem a szerkesztő­séget, hogy jelenleg a Csil­léritelep közelében, a Bem utca és Kuruc körút sar­kán van egy hírlapárusító hely, amely kielégíti az arra lakók vásárlási igényeit. Egyelőre egy ideiglenes mozgóárussal kísérletezünk, aki a három környékbeli nagyüzemet látja el hírlap­pal. Amennyiben a jövőben fokozott igény merülne fel egy dolgozó teljes munka­időben való foglalkoztatá­sára, javaslatot teszünk felsőbb szerveinknek.” * Tudomásunk szerint az igény máris meglehetősen nagy, a hírlapok iránti ke­reslet különösen vasárnap nyilvánul meg. Ez indokol­ná egyelőre legalább erre a napra valamilyen megol­dás keresését. (Szerit.) tűk, eltévedtünk. A legkö­zelebbi háznál megálltunk, azt szerettük volna meg­tudni, merre j árunk. A ház­ban azonban egy lélek sem volt, viszont az udvaron gyanús tárgyak — vasüst, hűtőhordó — hívták fel magukra a figyelmet. A vá- lyograkáeból némi kutatás után, előkerült a szeszpá- racső is. Meg kell keresni a gazdát! Pál István, Bu­gac 241. szám alatti lakost, a közeli szőlőben találtuk meg, éppen szüretelt. Ké­sőbb, a tanya udvarán így szólt a járőrparancsnok: — Jobb, ha önként elő­adja a készülék alkatré­szeit. — Egy pillanat, mindjárt előhozom — válaszolt a gazda, s láthatóan nem tet­szett neki, amikor követ­tük. Nem kellett messzire menni, mert a szomszéd burgonyaföldjén, a halom­ba rakott szárak alól elő­húzta a dobhűtőt. Indult volna már vissza, de a má­sik burgonyaszárhalmot is megbolygatták a pénzügy­őrök. Érdemes volt, hiszen 42 liter 56 fokos pálinkát rejtegetett. A legjobban Pál István csodálkozott. Nem azon, hogy ott volt a pálinka, hanem, hogy meg­találtuk. Füstölög a rom Esteledett már, mire el­indultunk Csilik György, Bocsa, IV. kerület 60. szá­mú tanyájához. Kétszáz méterre közelítettük mega házat, amikor a gépkocsi- vezető egy romépületre mu­tatott. A düledező kémény­ből vastagon szállt fel a füst. Néhány perc alatt há­rom felől közrefogták a „romot”, ahol teljes üzem­ben főtt a pálinka, javá­ban csöpögött az alszesz a tízliteres lábasba. A gazda gondosságát bizonyította a lábas mellett felállított szeszfokmérő is. Hamaro­san megérkezett Csilik György is. — A szüretre akartam egy kis pálinkát főzni ... Éppen hogy 'alágyújtottam, — mondta. — Szedje szét a készülé­ket! A korábbi jogszabályok a választás napjával befe­jezettnek tekintették a vá­lasztókerületi bizottságok tevékenységét. Az új vá­lasztási törvény ezzel szem­ben — a tanácstagok mun­kájához hasonlóan — négy évre kandidálja a bizottsá­gok tagjait. A 2400 lelkes Ballószög- ben 27 tanácsi választóke­rület 81 bizottsági tagjára hárulnak feladatok. A cik­lus időszakában a Hazafias Népfront helyi bizottságá­val, illetve a tanácstagok­kal karöltve igyekeznek tartalmas, eredményes mun­kát kifejteni a közélet megannyi területén. Ezt a tevékenységet végső soron a községi tanács vb irá­nyítja, fogja össze. A választókerületi bizott­ságok kötelessége nem a tanácstagok, vagy az egyéb bizottságok funkciódnak át­vállalása, de messzemenően segítenek ezeknek felada­taik ellátásában. Szerepük korántsem merül ki olyan Csilik unott arcai, izga­lom nélkül verte szét bal­tával a berendezést. Pedig nem olcsó egy ilyen készü­lék, a szeszpáracsövet, a dobobhűtőt 1300 forintért készítik egyes kisiparosok. A -három pálinkafőzőnek ez az ellenőrzés még ennél is többe fog kerülni. A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának járőre eredményesen dolgo­zott, s ezért elsősorban a két levélírónak mondunk köszönetét. Ez az ellenőrzés amellett, hogy újabb tilos pálinkafőzőket leplezett le, azt is bizonyítja: a levele­ket, bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, s a pálinkafőzőket szigorúan megbüntetik. Gémes Gábor Repülőgéppel „utaznak” a bocik Kétszáz borjút vásárolt, a TERIMPEX közvetíté­sével, egy holland keres­kedő magyar mezőgazda- sági üzemektől. Hollandiá­ba repülőgéppel szállítják az állatokat. Képünkön: a gépmadár „utasterébe” hajtják a bor­jakat. (MTI-foto Vitályos József felvétele.) — bár egyáltalán nem je­lentéktelen, de aktivitásuk­nak csak egy részét igény­be vevő — tennivalókban, mint az ismeretterjesztő előadások, téli tanfolyamok szervezése, az ezekre tör­ténő „mozgósítás”. A ta­nácstagok „jobb kezét” je­lentik az idős, egyedülálló, munkaképtelen személyek, vagy a csökkent munkaké­pességűek problémádnak megoldásában is. Ez a kooperáció a gyer­mek- és családvédelmet il­letően is könnyíti, kiegé­szíti — a bizottsági tagok jelzései, észrevételei révén — a tanácstagok, mégin- kább az erre hivatott tes­tületek, szervek tevékeny­ségét. Tanács, népfront és vá­lasztókerületi bizottságok együttműködésének egyik legjelentősebb formája a fejlesztési versenyben csú­csosodik ki. Hogy ez meny­nyire eredményesnek bi­zonyult, arra nézve meg­említem, hogy a lakosság Szóvá lesszük A helyszínen győződ­tünk meg Kispál Lajos, Kecskemét, Vak-Bottyáu utcai olvasónk panaszán nak jogosságáról. A Dél-alföldi Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat bajai üzemegysége a Vak- Bottyán utcában gázveze­téket épít. „Az utcát — írja az olvasónk — tel­jesen feldúlták, ugyan­akkor a páros oldal jár­dáját a Rákóczi út felőli végén építkezés miatt le­zárták.” Ezért a páros oldal la­kói nem tudnak az utca másik oldalán levő kút­hoz járni, s az utcából kimenni, csak a Bem ut­cán át lehet. A megoldás kézenrek- vő: „Azt kérjük a gázmű illetékeseitől, átjáró hida­kat építsenek az utca egyik oldaláról a másik­ra, hiszen az őszi esők miatt a helyzetünk tart­hatatlan.” Mi is hiszünk a megol­dás lehetőségében. Annál is inkább, mert a nyár folyamán a Kuruc körúti gázvezeték építésekor, ha­sonló problémák merül­tek fel, csupán a száraz nyári idő tette elviselhe­tőbbé a helyzetet. Tudjuk, hogy a gázfű­tés bevezetése nagy öröm minden dolgozó család­nak, de az építkezéssel járó zökkenők se marad­janak keserű emlékek. társadalmi munkája a múlt évben a tervezettnek több mint a kétszerese — 172 ezer forint értékű — volt. A takarékossági mozgalom mérlege: az eddiginél 36- tal több betétkönyv és 100 ezer forinttal magasabb be­tétállomány. Ott vannak a választókerületi bizottság tagjai az olyan részfelada­tok bölcsőjénél is, mint a növényvédelmi szakpropa­ganda. vagy a családi és társadalmi ünnepek meg­rendezése. Végezetül hálásak len­nénk, ha az elmondottak­ból kiindulva, alkalmunk nyílna más községek ilyen jellegű tapasztalataival is — az eredményekkel csak­úgy, mint a nehézségekkel — megismerkednünk. Né­zeteiknek, tevékenységük gyakorlati módszereinek az ismeretében a bizottságok feltétlenül ' kölcsönös ha­szonnal végezhetnék tevé­kenységüket. Nagykovácsi János vb-elnök Közéleti embereké a szó A választókerületi bizottságok működése Ballószögben

Next

/
Oldalképek
Tartalom