Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-25 / 225. szám
4. oldal 1968. szeptember 2S, szerda Két nagy polgármester /t régebbi polgármesterek csak elballag dúltak a város közügyeinek batyuját cipelve a történelem ösvényein. Küzdöttek a földesúri terhek igájában soha nem volt város jogainak megőrzéséért a földesúri ambíciókkal, a városi ellenzékkel, a választott közönséggel. De bizony a falusias külsőt, a kövezetlen utcák por- és sártengerét, az éjszakák sötétségét nem tudták megváltoztatni. Többször megpróbálták visszaszerezni a történelem sodrásában elkallódott szabad királyi városi címet. De fáradozásuk hiába való volt. Egyszer a várost meglátogató József főherceget instanciázták meg pártfogásáért nagy ügyükben. De a fenséges látogató csak legyintett kezével és azt mondta: — Mit akartok! Lakóhelyeteknek egyáltalán nincs város formája! Hát igen, ez a városforma hiányzott a nádastetejű, zegzugos tömkelegből. Lestár Péteré és Kada Eleké az érdem, hogy elindították Kecskemétet a városiasodásnak útján, amelyen különösen a felszabadulás óta halad mérföldlépő csizmában előre. JÉ1 rdemes a városnak ezzel a két nagy polgármesteré- vei külön is foglalkozni. Lestár Péter az egyik nagy tűzvész évében, 1819-ben, január 18-án született. Pozsonyban jogot végez. 1842-ben Kecskeméten ügyvédi irodát nyit. 1848-ban, meghallgatván Kossuth hívó szavát, nemzetőrnek áll. A nemzetőrség a maga kebeléből választja tisztjeit. Lestárt a negyedik század főhadnagyul választja. 1848. augusztus 20-án 320 kecskeméti önkéntessel Guyon Richard második zászlóaljához csatlakozik és részt vesz a pákozdi csatában. Századossá léptetik elő. Bizalmi feladatot kap. 500 000 forintot kell bevinnie Klapkához a körülzárt komáromi várba. Egy falusi bíró kémnek nézi. Nagynehezen sikerül tisztáznia magát. A falusi nép segítségével bejut a várba. De visszafelé nem talál rést az ostromzáron. Komárom kapitulációjakor menlevelet kap. Hazajön. 1850-től az árvák ügyeinek intézésére városi szolgálatba lép. Később tanácsnok. De nem tudja összeegyeztetni meggyőződését a rendszer kívánalmaival, kilép a közszolgálatból, közgazdasági ügyekkel foglalkozik. Megalapítja a Takarékpénztár Egyesületet és a Gazdasági Gőzmalmot. 1880. október 29-én Kecskemét közgyűlése polgármesterré választotta. Csak hosszas rábeszélésre vállalta el a megtisztelő hivatalt, de aztán minden tehetségével azon volt, hogy minél előbbre vigye városát a fejlődés útján. Polgármestersége alatt kezdődtek az utcakövezések. A ballószögi puszta homokföldek egy részének eladásával fedezetet teremtett a városháza és a színház felépítésére. Ö építteti az első pusztai és belterületi népiskolákat. A millenneum évében május 31-én halt meg. A színház felavatását nem érte meg. De másik nagy létesítménye, az új városháza már készen állt halálakor. A díszteremben — amelyet akkor még nem ékesítettek Székely Bertalan freskói — ravatalozták föl. Jffogy halálával nem torpant meg Kecskemét fejlő- dése, az annak köszönhető, hogy Lestár Pétert méltó utód, Kada Elek követte a polgármesteri székben. A Budai és Tálfája utca sarkán álló Kada-házon látható márványtábla szerint 1852. május 2-án született. Tartalmas, változatos életének minden mozzanatát megörökíteni sok-sok márványtáblára lenne szükség. Apja, Kada Endre városi orvos, minden áldozatot meghoz fia neveltetése érdekében. A tehetséges fiú alig húszéves korában, Pozsonyban szerzett jogi diplomájával a főváros szolgálatába lép, mint fogalmazó. 1875- ben szülővárosába költözik és itt ügyvédi irodát nyit. Huszonhat éves korától két cikluson át Kecskemét egyik kerületének országgyűlési képviselője 48-as programmal. 1880—1882 között szerkesztője, illetőleg társszerkesztője a Kecskemét c. lapnak. 1884-től az állami vasúttársaság magyar igazgatóságának kötelékébe lép. Közben mint író és szerkesztő is nevet szerez magának. Kecskeméti polgármesterré választása után 1897. január 14-én az Otthon Hírlapírói Kör búcsúlakomát rendezett tiszteletére. Polgármesterségét az alkotásvágy és nagyvonalúság jellemezte, ö kezdeményezte és meg is valósította a Művésztelep létesítését. A vízvezeték-építéshez ő fúratta az első nagyteljesítményű kutakat. Az első városias házak az ő polgármestersége alatt épültek az elgondolása szerint kinyitott Rákóczi sugárúttn. A Kossuth-szobor, iskolák tömeges építése, archeológiái gyűjtés, a városi könyvtár és levéltár gyűjteményeinek rendezése mind-mind olyan dolog volt, amiért nemcsak lelkesedni, tenni is tudott. Közben ízes zamatú elbeszéléseket írt, témájukat Kecskemét történetéből és pusztai pásztoremberek életéből merítve. Helyre asz- szony c. színdarabját Blaha Lujzával a címszerepben a budapesti Király Színház tűzte műsorára. Két végén meggyújtott gyertyához hasonlóan égette élete energiáit szeretett városáért. Szelleme bírta az iramot, de szervezete felőrlődött. 1913. június 24-én, a Czollner közön levő nyári lakásában meghalt. J ellemző nevének megbecsülésére és népszerűségére, hogy temetése alkalmával a helybeli szervezett munkások és a kereskedő ifjak munkaszünetet tartottak. A helyi lapok három napon át gyász- keretesen jelentek meg. A fővárosi lapok is megemlékeztek róla. A Hét arcképét is közölte. Kecskeméten az első filmriport az ő temetéséről készült. A város elhatározta, hogy megíratja életrajzát, kiadja munkáit, sírjára méltó síremléket állít. Tervnek maradt tervek. A múzeumban volt egy bronzszobra. 1944-ben, az őszi zavaros napokban az is eltűnt. Egyelőre legalább képmását kellene kiemelni a múzeum raktárából. Nemcsak Kada Elekét, hanem Lestár Péterét is. Ha nem is a mai tempóban, de a maguk kora lehetőségei szerint mindent megtettek városukért! Joós Ferenc Villámellenőizésen > a tanyavilágban Azonos időben, s majdnem egyforma tartalmú levelet, kézbesített a posta, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának, s a Petőfi Népének. A két levélíró arra hívta fel a figyelmet, hogy Bócsán és környékén rengeteg zugpálinkafőző működik, s név szerint is felsorolták azokat, A sok név közül kettőt, Csilik Györgyét, Parkas Mihályét emelte ki a megyei parancsnokság járőre, azzal a szándékkal, hogy ellenőrizze, igaz-e a bejelentés. A járőrkocsi elég tágasnak bizonyult, ezért a pénzügyőrök útitársául szegődtem. Éppen csepegni kezdett Derűsen sütött a nap, amikor egy erdő menti tanyához értünk. A háziak: Farkas Mihály és felesége szívesen fogadott bennünket, de a vendégmarasztaló pálinkát nem hozták. Meg is kérdeztük. — Van-e pálinkájuk? — Nincs kérem, én ilyennel nem foglalkozom! — Akkor szétnézünk — így a járőrparancsnok. A második helyiség ajtaját nyitottuk ki, amikor megcsapott bennünket a cukorcefre jellegzetes szaga. A keskeny kis konyhában működő pálinkafőző- készülék mintha csak ránk várt volna, csepegtetni kezdte az alszeszt a zománc- lábasba. A gazda nem jött zavarba. — Nem hagyják maguk dolgozni az embert, a múltkor is akkor fogtak el a kiskőrösiek, amikor megindult a pálinka. Felveszik a jegyzőkönyvet? Farkas Mihály láthatóan jól beletanult, nemcsak a főzésbe, de a leleplezésbe is. Ez azonban már többe kerül mint az előző. Mi terem a krumpliföldön ? A homokdombok között kanyargóit az út. Tanyát alig láttunk, s már azt hitVálaszol az illetékes Igény van rá Lapunk augusztus 4-i számában „Kérés a postához” címmel a Hunyadiváros, illetve a Csilléritelep lakóinak nevében hírlapárus pavilon működtetését szorgalmaztuk. A megyei posta- hivatal vezetőjétől az alábbi választ kaptuk: „Értesítem a szerkesztőséget, hogy jelenleg a Csilléritelep közelében, a Bem utca és Kuruc körút sarkán van egy hírlapárusító hely, amely kielégíti az arra lakók vásárlási igényeit. Egyelőre egy ideiglenes mozgóárussal kísérletezünk, aki a három környékbeli nagyüzemet látja el hírlappal. Amennyiben a jövőben fokozott igény merülne fel egy dolgozó teljes munkaidőben való foglalkoztatására, javaslatot teszünk felsőbb szerveinknek.” * Tudomásunk szerint az igény máris meglehetősen nagy, a hírlapok iránti kereslet különösen vasárnap nyilvánul meg. Ez indokolná egyelőre legalább erre a napra valamilyen megoldás keresését. (Szerit.) tűk, eltévedtünk. A legközelebbi háznál megálltunk, azt szerettük volna megtudni, merre j árunk. A házban azonban egy lélek sem volt, viszont az udvaron gyanús tárgyak — vasüst, hűtőhordó — hívták fel magukra a figyelmet. A vá- lyograkáeból némi kutatás után, előkerült a szeszpá- racső is. Meg kell keresni a gazdát! Pál István, Bugac 241. szám alatti lakost, a közeli szőlőben találtuk meg, éppen szüretelt. Később, a tanya udvarán így szólt a járőrparancsnok: — Jobb, ha önként előadja a készülék alkatrészeit. — Egy pillanat, mindjárt előhozom — válaszolt a gazda, s láthatóan nem tetszett neki, amikor követtük. Nem kellett messzire menni, mert a szomszéd burgonyaföldjén, a halomba rakott szárak alól előhúzta a dobhűtőt. Indult volna már vissza, de a másik burgonyaszárhalmot is megbolygatták a pénzügyőrök. Érdemes volt, hiszen 42 liter 56 fokos pálinkát rejtegetett. A legjobban Pál István csodálkozott. Nem azon, hogy ott volt a pálinka, hanem, hogy megtaláltuk. Füstölög a rom Esteledett már, mire elindultunk Csilik György, Bocsa, IV. kerület 60. számú tanyájához. Kétszáz méterre közelítettük mega házat, amikor a gépkocsi- vezető egy romépületre mutatott. A düledező kéményből vastagon szállt fel a füst. Néhány perc alatt három felől közrefogták a „romot”, ahol teljes üzemben főtt a pálinka, javában csöpögött az alszesz a tízliteres lábasba. A gazda gondosságát bizonyította a lábas mellett felállított szeszfokmérő is. Hamarosan megérkezett Csilik György is. — A szüretre akartam egy kis pálinkát főzni ... Éppen hogy 'alágyújtottam, — mondta. — Szedje szét a készüléket! A korábbi jogszabályok a választás napjával befejezettnek tekintették a választókerületi bizottságok tevékenységét. Az új választási törvény ezzel szemben — a tanácstagok munkájához hasonlóan — négy évre kandidálja a bizottságok tagjait. A 2400 lelkes Ballószög- ben 27 tanácsi választókerület 81 bizottsági tagjára hárulnak feladatok. A ciklus időszakában a Hazafias Népfront helyi bizottságával, illetve a tanácstagokkal karöltve igyekeznek tartalmas, eredményes munkát kifejteni a közélet megannyi területén. Ezt a tevékenységet végső soron a községi tanács vb irányítja, fogja össze. A választókerületi bizottságok kötelessége nem a tanácstagok, vagy az egyéb bizottságok funkciódnak átvállalása, de messzemenően segítenek ezeknek feladataik ellátásában. Szerepük korántsem merül ki olyan Csilik unott arcai, izgalom nélkül verte szét baltával a berendezést. Pedig nem olcsó egy ilyen készülék, a szeszpáracsövet, a dobobhűtőt 1300 forintért készítik egyes kisiparosok. A -három pálinkafőzőnek ez az ellenőrzés még ennél is többe fog kerülni. A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának járőre eredményesen dolgozott, s ezért elsősorban a két levélírónak mondunk köszönetét. Ez az ellenőrzés amellett, hogy újabb tilos pálinkafőzőket leplezett le, azt is bizonyítja: a leveleket, bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, s a pálinkafőzőket szigorúan megbüntetik. Gémes Gábor Repülőgéppel „utaznak” a bocik Kétszáz borjút vásárolt, a TERIMPEX közvetítésével, egy holland kereskedő magyar mezőgazda- sági üzemektől. Hollandiába repülőgéppel szállítják az állatokat. Képünkön: a gépmadár „utasterébe” hajtják a borjakat. (MTI-foto Vitályos József felvétele.) — bár egyáltalán nem jelentéktelen, de aktivitásuknak csak egy részét igénybe vevő — tennivalókban, mint az ismeretterjesztő előadások, téli tanfolyamok szervezése, az ezekre történő „mozgósítás”. A tanácstagok „jobb kezét” jelentik az idős, egyedülálló, munkaképtelen személyek, vagy a csökkent munkaképességűek problémádnak megoldásában is. Ez a kooperáció a gyermek- és családvédelmet illetően is könnyíti, kiegészíti — a bizottsági tagok jelzései, észrevételei révén — a tanácstagok, mégin- kább az erre hivatott testületek, szervek tevékenységét. Tanács, népfront és választókerületi bizottságok együttműködésének egyik legjelentősebb formája a fejlesztési versenyben csúcsosodik ki. Hogy ez menynyire eredményesnek bizonyult, arra nézve megemlítem, hogy a lakosság Szóvá lesszük A helyszínen győződtünk meg Kispál Lajos, Kecskemét, Vak-Bottyáu utcai olvasónk panaszán nak jogosságáról. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat bajai üzemegysége a Vak- Bottyán utcában gázvezetéket épít. „Az utcát — írja az olvasónk — teljesen feldúlták, ugyanakkor a páros oldal járdáját a Rákóczi út felőli végén építkezés miatt lezárták.” Ezért a páros oldal lakói nem tudnak az utca másik oldalán levő kúthoz járni, s az utcából kimenni, csak a Bem utcán át lehet. A megoldás kézenrek- vő: „Azt kérjük a gázmű illetékeseitől, átjáró hidakat építsenek az utca egyik oldaláról a másikra, hiszen az őszi esők miatt a helyzetünk tarthatatlan.” Mi is hiszünk a megoldás lehetőségében. Annál is inkább, mert a nyár folyamán a Kuruc körúti gázvezeték építésekor, hasonló problémák merültek fel, csupán a száraz nyári idő tette elviselhetőbbé a helyzetet. Tudjuk, hogy a gázfűtés bevezetése nagy öröm minden dolgozó családnak, de az építkezéssel járó zökkenők se maradjanak keserű emlékek. társadalmi munkája a múlt évben a tervezettnek több mint a kétszerese — 172 ezer forint értékű — volt. A takarékossági mozgalom mérlege: az eddiginél 36- tal több betétkönyv és 100 ezer forinttal magasabb betétállomány. Ott vannak a választókerületi bizottság tagjai az olyan részfeladatok bölcsőjénél is, mint a növényvédelmi szakpropaganda. vagy a családi és társadalmi ünnepek megrendezése. Végezetül hálásak lennénk, ha az elmondottakból kiindulva, alkalmunk nyílna más községek ilyen jellegű tapasztalataival is — az eredményekkel csakúgy, mint a nehézségekkel — megismerkednünk. Nézeteiknek, tevékenységük gyakorlati módszereinek az ismeretében a bizottságok feltétlenül ' kölcsönös haszonnal végezhetnék tevékenységüket. Nagykovácsi János vb-elnök Közéleti embereké a szó A választókerületi bizottságok működése Ballószögben
