Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SÍOCTa LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1968. szeptember 84, KEDD XXIII. évf. 884. szám /írás SO fillér Világraszóló visszatérés A Szonda—5 szovjet űrállomás megkerülte a Holdat és leereszkedett az Indiai-óceánra A Szovjet—Magyar Baráti Társaság követei megyénkben hogy valószínűleg még a télen szovjet űrhajós ke- (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos el­nökségének meghívására Hatszáz tonna hagyma hagyta el már szeletelt, szárított állapotban a Kecske­méti Konzervgyárat, hogy öregbítse az üzem hírnevét, elsősorban külföldön — Japánban, Ausztráliában, Ang­liában, Svájcban és még sok más országban. Felvételünk a géppel szárított ára válogatását ábrázolja. Felzárkózás az igényekhez a mezőgazdasági szakmunkásképzésben A nyugati hírügynöksé­gek, amelyek szeptember 15-i felbocsátása óta nagy figyelemmel kísérték a szovjet űrállomás útját, vasárnap kivétel nélkül gyorshírben ismertették a TASZSZ közleményét. A Reuter és az AP már az első jelentésben is úgy kommentálja a tényt, hogy az jelentős lépés az emberi Hold-utazás előkészítésé- > ben. A Reuter szerint „ez a nagyszabású siker fon­A világon elsőként szov­jet űrberendezés tette meg, hogy a Hold körülrepülése után második kozmikus se­bességgel visszatérjen a Földre, nagy mennyiségű tudományos adatot hozva magával. Moszkvai idő szerint szeptember 21-én 18.54 órakor a Szonda—5. má­sodik kozmikus sebesség­gel (másodpercenként mint­egy 11 000 méter) vissza­tért á Föld légkörébe és az Indiai-óceánra ereszkedett le a megadott térségbe. A leszállás ugyancsak moszk- vaia idő szerint, 19.08 óra­kor történt meg. Az állomás mozgása a légkörben az aerodinami­kai fékezés szakaszában ballisztikus pályán történt. Az aerodinamikai fékezés után az állomás ejtőemyő­Sir Bemard Lovell a Jodrell Bank rádiótelesz­kóp igazgatója kijelentet­te, hogy a Szovjetunió ko­moly vezetésre tett szer a Hold-versenyben. „A si­ker igen valószínűvé teszi, hogy orosz lesz az első ember, aki közelről vet majd pillantást a Holdra” —, mondotta az angol tu­dós. Lövell szerint néhány hónapon belül emberi utas foglalhat helyet egy ha­sonló űrhajón — más nyu­gati szakaértők viszont az AP szerint nem tartják va­lószínűnek, hogy a közel­jövőben hasonló utazásra kerülhet sor ember rész­vételével. A Jodrell Bank a Szon­da—5. hullámhosszán em­beri hangokat is fogott, amiből arra következtetett, hogy magnetofonra játszott felvétel segítségével a szovjet tudósok kipróbál­ták, hogyan tudják venni a 360 000 kilométer távol­ságban levő űrhajóról ér­kező hangos rádióadáso­kat. Először fordul elő, hogy egy szovjet űrhajó tenger­re száll le — eddig csak az amerikaiak használták ezt a módszert emberi űr­repüléseik során. Georgij Petrov akadémi­kus, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája űrku­tos lépés az első ember­nek a Holdon történő le­szállása felé és jóvad az Egyesült Államok elé he­lyezi a Szovjetuniót az űr- versenyben”. A UPI ki­emeli, hogy „az oroszok újabb űrelsőbbséget mond­hatnak magukénak, amikor visszahozták a Földre a Holdat megkerülő űrhajót és ezzel óriási lépést tet­tek előre abban a verseny­ben, amelynek célja em­bert küldeni a Holdra”. rendszer segítségével foly­tatta leereszkedését. Az automataállomást tudo­mányos berendezéseivel együtt szeptember 22-én fedélzetére vette a szovjet kutató-mentőszolgálat ha­jója. A Szonda—5. repülés közben a következő fel­adatokat végezte él: körül­repülte a Holdat, tudomá­nyos kutatásokat végzett a Hold kozmikus térségében, visszatért a Földre máso­dik kozmikus sebességgel és sima leszállást hajtott végre. Az automataáfiamás si­keres repülése a Föld— Hold—Föld pályán és visz- szatérése a Földre az er­re kijelölt térségben — a szovjet tudomány és tech­nika kimagasló eredmé­nye. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség vasárnap dél­után szovjet tudósok nyi­latkozatait ismertette aj Szonda—5. missziójáról.; Leonyid Szedov akadémi­kus a hírügynökségnek, adott nyilatkozatában ki­emeltei hogy különös je-, lentősége van annak, hogy az űrhajó a második koz­mikus sebességgel tért vissza a Földre. A Föld' légkörébe való visszatérés­kor ez a sebesség a légel­lenállás következtében erő­teljesen lelassul. A Föld­felszíntől való viszonylag nem nagy távolságnál to­vábbi lassítást lehet elér­ni ejtőernyő révén. A szá­mítások azt mutatják, hogy e művelet sikeres teljesí­téséhez az irányítás rend­kívül pontosságára van szükség, amely a pálya helyesbítésével párosul. Az AFP tudományos szemleírója hangoztatja, a tudósok az űrhajó sikerét ugyanolyan fontosnak tart­ják, mint az első mestersé­ges hold felbocsátását 1957 októberében. A Szon­da—5. útja az űrhajózás történetében az egyik leg­bonyolultabb vállalkozás volt. tatási intézetének igazgató­ja a Pravda hétfői számá­ban kijelentette: a Szon­da—5. repülése új sza­kaszt jelent az űrtechnika fejlődésében. A kísérlet­nek az volt a célja, hogy kidolgozzák azokat a rend­szereket, amelyek biztosít­ják a Holdat és a továb­biakban más bolygókat megkerülni képes berende­zések a Földre való vissza­juttatását. Ez a probléma egy sor bonyolult felada­tot vetett fel. Amennyi­ben a második kozmikus sebesség szigorúbb köve­telményeket támaszt, mint az első. Míg ugyanis ha első kozmikus sebességgel hatol be egy készülék a légkörbe, a légörvény és a közte levő réteg hőmér­séklete 800 fok körüli, ez­zel szemben a második kozmikus sebességnél ez a szám eléri a 12—13 000-et. Az elvégzett kísérlet be­igazolta, hogy helyesek voltak a Szonda—5. meg­tervezésénél alkalmazott számítások. Nyugati tudósok, űrhajó­zási szakemberek, világla­pok méltatják a szovjet űrkutatás újabb nagy győ­zelmét A Brit Bolygóközi Társaság egy szóvivője matatva a Szonda—5. ki­emelkedő teljesítményét, azt jósolja, hogy a Szov­jetunió esetleg „hónapo­kon belül” megismétli ezt a repülést — ezúttal azon­ban emberrel. Hétfőn va­lamennyi angol lap hatal­mas szalagcímekkel elra­gadtatott hangú jelenté­sekben számol be a Szon­da—5. szovjet űrállomás nagy sikeréről. Számos kommentátor ágy véli, Az ifjúsági, még inkább a felnőtt mezőgazdasági szakmunkásképzés gondjai­ról tanácskoztak hétfőn délelőtt Kecskeméten, a já­rási és városi agropropa- gandisták, a megye szakis­koláinak igazgatói, a tsz- szövetségek és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei, s a járási és városi pártbi­zottságok osztályvezetői, munkatársai. Dr. Maár András, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezetője nyitotta meg az ankétot. Hangsúlyozta: a szakmunkásképzés rend­kívül szerteágazó problé­májával egyedül az állam- igazgatási szervek nem ké­pesek megbirkózni, szük­ség van tehát a tsz-szövet- ségek, a pártbizottságok, a KISZ, a nőtanács támoga­táséra is, főképpen pedig a közös gazdaságok jól át­gondolt fejlesztési igényei­re. Ezután Varga Gyula me­gyei agropropagandista tar­tott bevezető előadást, amelyben a szakmunkás- képzés szervezeti kérdései­ről, s az előrehaladást gát­ló gondokról adott számot Ezekről beszéltek a vitában felszólalók is. Hivatkoztak a szükséges felszerelés hiá­nyára, a másodállásban ok­tatók alacsony óradíjára. Legtöbben úgy foglaltak ál­lást, hogy a megyén belül kellene az eddiginél jóval sokoldalúbbá tenni a szak­munkásképzést, méghozzá a bentlakásos lehetőségek ki­terjesztésével. Felszólalt többek között Dobos Zoltán, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságának főfel­ügyelője is, aki a szakmun­kásképzés új, a korábbinál korszerűbb rendeletének megjelentetésének szüksé­gességét indokolta. Mint mondotta, a rendelkezés a közeljövőben kibocsátásra kerül. Berki Endre, a me­gyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának fő- munkatársa pedig arra hi­vatkozott, hogy a mezőgaz­daság jelenlegi technikai színvonalával arányban ál­ló képzettség önmagában is 30 százalékkal növelné a terméshozamokat. A gyors felzárkózást sürgetve meg­említette, hogy a mezőgaz­dasági gépalkatrészek fel- használása Európa-szerte országunkban a legnagyobb, s ebben nem kis része van a szakértelem hiányának. Mint mondotta, megfonto­landó, hogy a gazdaságok olyan beruházásaikhoz is kapjanak-e hitelt, vagy ép­penséggel állami támoga­tást, amelynek működteté­séhez nem rendelkeznek kellő felkészültségű szak­gárdával, s annak kiképzé­se nem is áll szándékuk­ban. múlt héten pénteken Myi- kolaj I. Kraszovszkij elv­társ, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kö­zép- és felsőfokú szakokta­tási miniszterének helyette­se, az SZMBT belorusziai tagozatának elnökhelyette­se vezetésével négytagú de­legáció érkezett hazánkba. Az MSZBT munkájával is­merkedő, s a két nép test­véri barátságának elmélyí­tését szolgáló küldöttség tegnap megyénkbe is ellá­togatott Tagjai között kö­szönthettük Konsztantin N. Dubovszkijt, a Minszki Ba­romfitenyésztő- és Feldol­gozó Kombinát igazgatóját, az SZMBT gyári tagozatá­nak elnökét, Varvara A. Vaszílenkót, a SZMBT Uk­rajnai Tagozatának osztály- vezetőjét és Juri] I. Szaha■>. rovot, a Krími Területi Ta­nács V. B. titkárát, az SZMBT területi tagozatá­nak elnökhelyettesét. A kedves vendégek tisz­teletére a Hazafias Nép­front megyei székházában rendeztek fogadást, ahol Gyónt Lajos, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság Bács-Kiskun megyei elnö­ke mondott köszöntőt. Részt vett a fogadáson Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, s az MSZBT megyei elnökségének több tagja. A kölcsönös bemu­tatkozás után Sávolt Béla, az MSZBT megyei titkára adott áttekintést a küldött­ség tagjainak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság munkájáról, megyei ered­ményeiről, majd válaszolt a vendégek ezzel kapcsolatos,- több, főként szervezeti kér­désére. Etet követően N. I. Kra­szovszkij elvtárs az SZMBT belorusziai, Varvara A Vaszilenko, az ukrajnai, Jurij I. Szaharov pedig az SZMBT Krím Területi Ta­gozatának tevékenységét is­mertette, egyben tolmácsol­ták a belorusz és ukrán nép szívélyes, testvéri üd­vözletét megyénk vala­mennyi lakosának. Délután a megyeszékhely- lyel ismerkedtek a kül­döttség tagjai. Megtekintet­ték a városi tanács díszter­mét, ahol Fehér Sándor, a tanács vb-elnökhelyettese, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke fo­gadta őket, s adott tájékoz­tatást Kecskemét életéről. Városnéző sétájuk során a többi között ellátogattak a Felsőfokú Gépipari és Auto­matizálási Technikumba, valamint a Katona József Múzeumba. Tegnapi prog­ramjuk utolsó állomása­ként a kecskeméti művész­telepen találkoztak az ott üdülő szovjet művészekkel és magyar kollégáikkal, s megszemlélték a műter­mekben folyó munkát. Teljesítette a programot 1957 óta a legjelentősebb.»« Helyesek voltak a számítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom