Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
1968. szeptember 19, csütörtök S. oldal Sokoldalú munka a középiskolákban A KISZ programjavaslata Tanév a jubileumok jegyében A KISZ megyei bizottsága az 1968—69. tanévre programjavaslatot adott ki a járási, városi bizottságok ás a középfokú tanintézetek részére, összesen mintegy tízezer KISZ- tagja van a megyében a gimnáziumok, szakközép- iskolák, technikumok és szakmunkástanuló intézetek KISZ-szervezeteinek. Ezek a fiatalok az utóbbi években rendkívül jó eredményeket értek el, amit bizonyít a tanulmányi átlagok fejlődése, a jó helyezések a különféle országos versenyeken, és nem utolsósorban a nyári építőtáborokban tanúsított magatartás és sikeres munka. A középiskolás és szakmunkástanuló fiatalok aktivitásához, kezdeményező készségéhez kíván segítséget adni a megyei KISZ-bizottság a pr ogram j avaslattal. Az év legfontosabb feladatiról Szvorény János, a megyei bizottság illetékes titkára tájékoztatott bennünket. Amint elmondotta, az idén a politikai nevelő munka gerince lesz a hármas évfordulóra való készülődés, az őszirózsás forradalom a Kommunisták Magyar- országi Pártja és a Tanács- köztársaság 50 éves jubileumának méltó megünneplése. Az ifjúsági szövetség emellett egy sajátjának vallott évfordulóra is készül: a KIMSZ megalakulásának félévszázados jubileumára, amelyet december 30-án ünnepelnek. A javaslat értelmében a KISZ-szervezetek nem csupán ünnepségeket rendeznek, hanem valójában heteken, hónapokon át öntevékeny munkával áldoznak a forradalmi hagyományoknak. Ezt a célt szolgálják a különféle vetélkedők, akadályversenyek, album- és emblémakészítés, találkozók veteránokkal stb. A másik fontos feladat a tanévben a tanulmányi munka segítése. A KISZ- szervezetek maguk is járuljanak hozzá a hátrányos helyzetben levők támogatásához, gondoskodjanak róla, hogy a munkás és paraszt gyerekek számára egyenlő esélyeket teremtsenek a tanulásban. Itt említenénk meg a tanulók érdekvédelmét is, amelyben az eddiginél szintén aktívabban vesz részt a KISZ. A következő feladat a KISZ-szervezetek számára a részvétel a pályaválasztásban. Erre a közreműködésre az iskolán belül és kívül is szükség van. Eszköze egyaránt lehet a személyes agitáció és a nagyobb megmozdulások rendezése. Főleg a szakmunkástanuló intézetek és az általános iskolák kapcsolatát kell szorosabbra fűzni, hogy kölcsönös látogatásokkal megismerkedjenek a nyolcadik osztályosok a szakmákkal, a munka szépségeivel, s azokkal a szakmunkás- tanuló fiatalokkal, akik megszerettetik velük a választott szakmát. A szabad idő hasznos eltöltéséről sok vita folyik most különböző fórumokon. Különösen fontos probléma ez a fiatalok esetében, mert most dől el, hogy egész életükre üres időtöltésnek tekintik-e a munka után fennmaradó órákat, vagy önművelésre, tanulásra fordítják, önmaguk és a közösség érdekében hasznosítják-e. Végül a szervezeti élet tervszerűbbé tételét igyekszik segíteni a megyei KISZ-bizottság a programjavaslattal. A második fél évben zajlanak le a vezetőségválasztások. Ez alkalom lesz a választott szervek átfogó irányító munkájának javítására, emellett azonban fontos cél az alapszervezetek életének rendszeressé tétele. Az említetteken kívül különféle pályázatokat — irodalmi, képzőművészeti és foto — hirdet a KISZ- bizottság, s részt "vesznek iskolai alapszervezeteink az országos akciókban: sportversenyeken és kulturális megmozdulásokon, seregszemléken is. Magyar írók művei a kínai fekete listán A Lityeratumaja Gazeta című szovjet hetilap szerkesztőségébe levél érkezett egy Moszkvában tartózkodó, önmagát megnevezni nem kívánó kínai állampolgártól. A levél elmondja, hogyan hordták máglyára a hungvejpingisták annak az intézeti könyvtárnak állományát, ahol a levélíró dolgozott. Először jegyzék alapján válogatták M a „Mao Ce-tung gondolatainak ellentmondó” műveket, majd válogatás nélkül minden könyvet elégettek. Szovjet hetilap, a levélírótól megkapta a „Mao tanításával szembenálló könyvek” fekete listájának eredeti példányát, amelyen sok száz mű szerepel. A „Magyarország” rovatban ott látni Mikszáth Kálmán „Különös házas- ság”-át, Veres Péter „Fró_ batétel”-ét, továbbá Móricz Zsigmond „Válogatott elbeszéléseit”, (MTI) Kiskmajsán láttuk... ... hogy jó ütemben épül az új nyolctantermes gimnázium. A kilencmillió forintos beruházással készülő, központi fűtéscs, korszerű oktatási intézményt, előreláthatólag a jövő év végén adják át rendeltetésének. kapaszkodnak egy újabb hegyre. kifújják magukat, s figyelmesen körülnéznek. S újfent ismert kép tárul eléjük: a látóhatártól látóhatárig húzódó végtelen vulkánkúpsorok és a felföldi szörnyű sziklagerincek. Nagyon ritkán pillantanak meg maguk előtt keskeny síkságokat, hegyi folyók völgyeit. A sebessod- rú vizek titáni munkával törtek utat maguknak a hegyek között, szétrombolták a kőfalakat, telehordták a lapályokat görgelékkel, kaviccsal és homokkal, s úgy- ahogy , kiegyengették medrüket. A völgyeket ellepték az illatos nyárfák, a lila füzikék és a bogyós bo- krrligetek. A homokos szigeteken magas fű hajladozik a szélben, a zsombékok között rókák és vadnvulak surrannak, az erdei tisztárögnek. A völgyekben zajlik Észak lakóinak az élete. Itt már vidámabban, szabadabban érzi magát az ember, mint a vulkánkú- pok között. De völgy kevés van. A folyó ritka vendég a magas hegyvidéken, ahol a tavaszi áradás is csupán egy hétig tart. Mind zordabb és barátságtalanabb lesz a természet, egyre nehezebbé válik az ,út, veszélyesebbek az átkelések. ’Valahol a közelben húzódik a Föld északi féltekéjének hideg pólusa. A természet silányabbá válik, a tajga ritkul s lejjebb a fű is elsatnyul. Egyre gyakrabban lép a láb zörgő kavicsra, az éjjeli pásztortűznek meg kell elégednie a satnya bokrosnyírrel és évszázados vörösfenyők elkorhadt vékony törzsével. Ezek átmérője. alig tíz centiméter. Az egész hegyvidék, amelyen a geológusok haladtak, észrevehetően emelkedett: a vulkánkúpok elvesztették kerekdedségüket és most hegyes sziklacsúcsukkal az égre merednek. A szakadékokban kőrengeteg fogadta az embereket: kavicshalmok és éles kőtömbök. A vadállatok és a madaraik elhagyták ezt a barátságtalan vidéket, s megesett, hogy az emberek egész nap még varjúkáro- gást sem hallottak, pedig a varjú, a kősivatagok vészmadara, mindenütt jelen van. ' Így teltek-múltak a napok. A csoport egyre mélyebben hatolt be a hegyvidék belsejébe, ahová még egyetlen kutató sem tette be a lábát Ljubimov élői haladt. Olykor leszállt a lováról és előre sietett, csupán általa ismert jelekből tájékozódva kereste a helyes és veszélytelen utat. Gyakran elővette övéből a kis fejszét és megjelölte a fákat, vagy magas útjelző karókat szúrt le a kősivatagban. Ezeknek az egyszerű jelzőknek jó hasznát veszi majd az expedíció is, amikor visszafelé jön, de mások is. akik először járnak errefelé. Fiatal barátaink már rég szerettek volna vadászni egyet, de sehol semmiféle vadat nem láttak. Igaz, egy párszor megpillantottak a távolban kőszáli kecskéket: a félénk állatok a széles szakadékokban legelésztek éber vezérük védelme alatt. Ez utóbbiak mozdulatlanul álltak őrt egy- egy magas szírien. Alighogy az emberek felbukkantak, a vezér jelére minden kecske egyszerre nekiiramodott s pillanatok alatt eltűnt a hasadékok- ban. Néha déltájt tartottak pihenőt. Hvataj-Muha ilyenkor kapott észbe: — Terv szerinti pihenő? — Terv szerinti helyi felderítés — hangzott a válasz. Ez azt jelentette, hogy le kell málházni a lovakat, kicsapni egy közeli legelőre és gyorsan ebédet főzni. A kutatók nyomban szétszéledtek. Uszkov és Borisz felszerelték magukat geológus-kalapácsokkal és tarisznyákkal a kőzetminták számára, s elindultak a legközelebbi szakadékba, a felfedezett hegyi kőzetekhez, vagy a patakpartra; az agronómus és Pétva vál- lukra dobták a flintát s elÓszi esték - őszi népművelés AZ ÍRÓASZTALON kis kazalban állnak a meghívók, amelyek Sárvártól a Hernád mentéig lebonyolított — nem is eseményeken, inkább rendezvénysorozatokon való részvételre invitáltak. Az idei nyár a látványos népművelési események nyara volt. Most, hogy az ősz itt van már a kertek alatt, aligha számíthatunk arra, hogy folytatódik az ilyen külsőségek közepette végzett népművelő tevékenység. A szabadtéri előadásoknak, kiállításoknak, vetélkedőknek nem kedvez a borongós, csapadékos őszidő. Különben sem nélkülözheti ez a munka az egyszerűbb, bensőségesebb, személyhez szó- lóbb megnyilvánulási formákat. Az ősz kedvez ezeknek. És szinte csábít arra: gondoljuk végig, milyen irányban fejlődhetne tovább falun a népművelői gyakorlat. E tevékenység egyik országos irányítója említette a minap: szeretnénk, ha a népművelés közelebb kerülne a társadalom mindennapi problémáihoz; segítene abban, hogy a gondok kevesebbedjenek; a népművelés oly „prózai” kérdésekre is okos és használható választ tudjon adni — hogyan élhetünk még tartalmasabb, szebb életet. NAGYON JÚ dolog, ha minél többen tudják, mit jelent a futurizmus szó; kik voltak az urbánus írók; vagy mik a szonáta ismertető jegyei a zeneművészetben. A népművelésnek minden fokon sok a teendője. A tömegmunkának azonban lényegesen egyszerűbb és mindennapibb kérdésekre kell naponta válaszolnia. Tegnap levelet kaptam egy olvasótól. Tanácsot kért. Huszonegy éves, egy esztendeje nős, mindenképpen gyermeket szeretne. A felesége azt mondja, előbb gyógyuljon meg — tbc-vel most is betegállományban van —, fejezze be általános iskolai tanulmányait, mert tűntek a ritkás erdőben vagy völgyben. Növényt gyűjtöttek, tanulmányozták a talajt, mérték a patak vizének" hőmérsékletét, s vázlatot készítettek a terepről. Uszkov néha -„különleges” pihenőt rendelt el. Ilyenkor Hvataj-Muha az idegenvezetővel együtt felnyitotta és szétbontotta a nagyobb málhákat, gyorsan felállította a szürke ponyvasátrat, aztán kikötötte,' s a 14. számú csoport saját házikója készen állt. Gyorsan a sátorhoz hoztak két vastag korhadt gerendát és „örök tüzet” gyújtottak lakóhelyük előtt. A kis tűzzel meggyújtott két száraz gerenda nagyon sokáig képes izzani. Már csak száraz forgácsot kell dobni a tűzre, hogy percek alatt lángra lobbanjon. — Jobb . mint a petróleumfőző — szerette mondogatni Hvataj-Muha. A hosszabb pihenőkön béklyó nélkül csapta ki a lovakat, rábízta őrzésüket Kávára, Tujra és a Büszke ménre. Meg kell hagyni, hogy Büszke rászolgált a bizalomra. Féltőn, sőt féltékenyen őrizte gyámoltjait. (Folytatjuk) az ötödiknél valamilyen okból abbahagyta a tanulást és végül, sajátítson el valami szakmát. Első gondolatom az volt, vajon mit tudott ez az emberpár egybekelése előtt a házasság egészségügyi, gazdasági és kulturális alapjairól. Nagyon keveset, mert nálunk tulajdonképpen nincs igazi gazdája a házasságra való ilyen természetű fölkészítésnek... Tulajdonképpen ez is nép- művelési feladat volna. ÁM, HOGY a tevékenység mégis mind határozottabban fordul a praktikus kérdések felé, annak föltűnő jelei vannak. Olyanok, mint például a Technikakedvelők I. Országos (Kiállítása, melyet a Budapesti Őszi Vásár keretében rendeztek meg. Ott az iskolán kívüli műszaki nevelés eredményeit mutatták be és ez a keret alkalmat nyújt az országszerte működő, mintegy kétezer ilyen szakkör elvi, pedagógiai* módszertani kérdéseinek megvitatására is. Az elmúlt években az ország jó néhány községében végeztek szociográfiai fölméréseket. Egyik-másik helyen az éves kulturális munkaterv elkészítésekor szem előtt tartották az ily módon napvilágra kertilt tanulságokat is. Keveset tudunk arról, hogy a későbbiekben törődtek volna e munkák nyújtotta figyelmeztetésekkel. Mint ahogy érdemes volna a népművelés helyi embereinek sokak figyelmét fölhívniok arra, milyen szerepük van “ä' mai parasztotthonokban a népművészeti tárgyaknak? Kiderülne, hogy nagyon kevés. Míg városon igen kapósak a népi hímzések, kerámiák, szőnyegek, és hasonlók, az újonnan berendezett falusi házakban keresve sem talál ilyesmit az ember. Pedig van helye környezetünkben a külföldön oly népszerű magyar népművészeti tárgyaknak. És ez megint csak a „hogyan éljünk’’ kérdéskörével kapcsolatos. A népművelés ott válik igazán hatékonnyá, ahol majdnem személyre szóló választ tud adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A MIND HOSSZABB őszi estéken ezernyi kérdés bukkan majd fel. Köztük olyanok is: mire tanított meg bennünket az idei aszály? Vagy: a rengeteg őszibarackfa termőre fordulása módosítja-e a gyümölcstelepítési terveket? Esetleg: a melléküzemágak fejlődése nem igényli-e a tsz-eken belüli népművelési tematika jelentős módosítását? Néhány helyen, ahol sok az ipari dolgozó: a 44 órás munkahét bevezetésével megnövekedett szabad idő felhasználásának milyen kulturált lehetőségei vannak? Van egy népi szólásmondás: megérik, mint őszre a kökény. Nos, őszre a népművelési tevékenységet gazdagító gondolatoknak is meg kell érniök. Gyümölcsük pedig akkor lesz, ha a helyi adottságokból, a helyi igényekből indulnak ki. Egyébként csak formális „némnűvelési tervteljesítés” lesz, aminek, hogy a szólás-mondásoknál maradjunk: nagyobb a füstje, mint a lángja. E.,N. E.
