Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
Központi téma: az öltözködés A szőlő és a must tartósítása A SZŐLŐ ELTARTÁSA nem. ördöngösség. Azt azonban jó tudni, hogy nem minden szőlőfajta tartósítható. Elsősorban az Afuz Ali, az Itália, a Hamburgi muskotály, a Kecs- kecsöcsű, a SaszLa, a Csiri- csuri, a Vörös dinka, az Izsáki sárfehér és az Otelló különösen alkalmas az eltartásra. A túlérett fürtöket azonban semmiképpen sem érdemes tartósításra félre tenni, erre inkább a teljes érési fokot el nem ért fürtöket válogassuk ki. Eltevésre szőlőt csak akkor szedjünk, ha az teljesen száraz, mert a harmattól és esőtől nedves fürtök gyorsan rothadásnak indulnak. Ha a fürtön hibás szemek vannak, azokat ollóval csípjük le. Az eltartás sikere nagymértékben függ a kamra, illetve padlás hőmérsékletétől és páratartalmától. A legkedvezőbb hőmérséklet a plusz 2, plusz 10 Celsius-fok között van, a páratartalom optimális mennyisége pedig 80—85 százalék. A helyiséget az eltartási időszak előtt meszeljük ki 2—3 százalék rézgáliccal vegyített mész- tejjel, a penészgombákat pedig kénezéssel pusztítsuk el. Rendkívül fontos, hogy a fürtök ne érjenek egymáshoz. Ezt legkönnyebben úgy érjük el, ha a fürtöket a helyiségben kifeszített dróthuzalra keresztbe vetve aggatjuk fel. A MUST tartósítása is sok lehetőséget nyit a téli csemegekészlet bővítésére. Erre a célra teljesen friss, még erjedésnek nem indult mustot használjunk fel. A friss musthoz az erjedés meggátlására literenként fél gramm benzolsavas nátriumot és ugyaneny- nyi szalicilt adjunk. Ha a mustot meleg helyen tároljuk benzolsavból és szalicilból is dupla adagot kell a tartósításhoz számítani. Az így eltett must 10—14 nap alatt teljesen letisztul és seprőjétől lefejtve jól lezárt, teletöltött üvegekben /bármeddig eltartható. A SZŐLŐÍZ készítése sem jelent különösképpen nehéz feladatot a háziasszonyoknak. Feketeszőlőből az alábbiak szerint készítsünk szőlőlekvárt. A lebogyózott szőlőt ösz- szezúzzuk, a magvakat áttörjük, s a péphez ízesítőnek a szőlő levét, húsát és héját használjuk fel. Kitűnő ízt kölcsönöz a szőlőlekvárnak, ha birsalmát is reszelünk a pépbe. A keveréket kellő sűrűre befűzzük, cukrot nem adunk hozzá. A sűrített must elkészítése sem igényel különösebb felkészülést. A sűrítés megkezdése előtt a mustba literenként 2—3 gramm borkezeléshez használatos szénsavas me- szét szórunk és lassú keverés közben literenként borkénnel leülepítjük. A főzéshez rozsdamentes acél, vagy zománcozott üst a legalkalmasabb, mert a vas üst rontja a sűrítmény ízét. A mustot 40 százalékra a leghelyesebb besűríteni, azaz egy tízliteres fazék tartalmát négy literre párologtassuk el és utána zárt üvegekben tároljuk. D. J. Családi „ökonómia" E z a görög szó: ökonómia a gazdálkodás tanának összefoglaló neve, a gazdaságtan tudományos elnevezése. Ahogyan azonban a Köz- gazdasági ABC meghatározza, a családban is van. S mi most éppen azzal szeretnénk foglalkozni, hogy a család gazdasági életében hogyan vehet és hogyan vegyen részt a gyermek. Sok családban hat ugyanis az a káros szemlélet, hogy a gyermek úgysem érti a család gondjait, a beosztás művészetét. Ne is terheljük vele. Hiszen, ha ezt tennénk, „ellopnánk” a gyermekkorát... Megfigyelhettük, hogy azok a szülők, akik rosz- szul értelmezett gyermekszeretetük következményeként ezt vállalják, gyakran keresik fel azzal a panasszal a pedagógust, hogy a gyermek követelődző. — Hiába adok meg mindent, ami az anyagi tehetségemből telik — mondják rendszerint — nem elég neki. Ha nem veszem meg neki amit kér — amire nincs is feltétlenül szüksége — ha nem adok neki folyton pénzt, bizony az is előfordul, hogy csinál magának. Elad apróságokat, benyúl a pénztárcába. A pénz fogalmának megismertetésében általában két szélsőséges forma szokásos. Az egyik az, amikor minden különösebb meggondolás nélkül adjuk a gyermek kezébe a forintokat, cukorra, csokoládéra, fagylaltra, játékra. A másik, amikor — még mielőtt kialakultak volna a gyermekben a számfogalmak, a munka fogalma, már arról beszélünk neki, hogy — azért az egy-két forintért menynyit kell dolgozni... Az első esetben semmit sem tettünó azért, hogy a gyermek megismer je, megtanulja azt, hogy nálunk a pénz a végzett munka ellenértéke. A második esetben: — különösen, ha a „mennyit kell dolgozni” félmondatokat komor tekintettel mondjuk — akarva-ak,arattam a munkától irtóztatujk el a gyermeket. A helyes út ebben az " esetben is a két szélső között helyezkedik el. Meg kell ós meg lehet találni a gyermek életkorának megfelelő arany középutat, amelynek az első irányjelző tábláján az áll: a pénz nem a fán terem. Az édesapa, az édesanya dolgozik érte. A második táblán pedig az, hogy a pénzért nemcsak cukrot, fagyit játékot lehet venni — sőt nem elsősorban — hanem kenyeret, húst, ruhát, bútort járművet stb. Ezzel kialakíthatjuk a gyermekben az első, a másod-, s a harmadrendű életszükségletek fogalmát. Napjaink család-nevelési szemléletében egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy a 12—14 éves gyermek tudja: mennyi a család jövedelme. Sőt számos olyan jó példát is felsorolhatnánk, hogy a nagyobbacska fiú, vagy leány „besegít” a háztartási könyv vezetésébe. A gyermek könyvel, számol a könyv bevétel, kiadás rovataiban. Ismerek olyan esetet is, hogy a gyermek „javaslatára” vettek mosógépet, porszívót olyan áron, hogy kis „segédkönyvelő” jobban vigyázott a cipőjére, ruhájára. | ám a család ökonó- ■* mia kapcsán eljutunk a takarékosságig, ami napjainkban nem azonos a szájtól falatot megvonó „spórolással”, ami már maga „ökonómia” is. Dr. K. Gy. Nyilvánvaló, hogy az Őszi Vásár látogatód közül azok járnak a legjobban, akik elsősorban ruházati cikkek, cipők, texHalványzöld, csipkével dí. szített hálóruhák. t^ruk iránt érdeklődnek. Noha nem /végeztünk statisztikai pontosságú felmérést, de mintegy félszáz országos cég, tanácsi vállalat, kisipari és háziipari szövetkezet nevével találkozhatunk, amelyek mind az öltözködést szolgálják, s a kiállító kisiparosok harmada is ezekben a szakmákban dolgozik. Hadd tegyük nyomban hozzá, hogy a helyszínen árusító Centrum Áruházak, valamint a bemutatott egyes divatcikkeket eladásra kínáló Szivárvány Áruház, s szövetkezeti kereskedelem is túlnyomóan ruházati holmikat ajánl a közönségnek. A vásár divat-központjának, a jólismert köny- nyűipari pavilonnak „öltözködés — divat 68—69”. Találni itt szép számmal már beszerezhető ruhákat, cipőket, fehérneműt, egyéb divatcikkeket, valamint olyan modelleket, mintadarabokat, amelyeknek gyártása még az idén, vagy a jövő évben vállalkozik a szóbanforgó vállalat, ha a kereskedelem is úgy akarja, azaz rendel. Ez utóbbit szolgálják a kiállított áruk mellé helyezett felhívások, közölvén a cég adott célra rendelkezésre álló gyártó- kapacitását (ennyi és eny- nyi ezer darab, méter, Zalaegerszegi kamaszöltönyök A ruhagyárak közül az állandó filmbemutatót is rendező „Május 1.’’ kelti talán a legnagyobb figyelmet. A szó szoros értelmében megbámulja s nőközömség a Pest megyei Kézműipari Vállalai horgolt kabátjait, ruháit, pulóvereit, nem kis részben a magas árak miatt is. Férficipők őszre — télre (Pásztor Zoltán felvételei) stb.), a szállítás lohetsé- — ges időszakát, és többnyire az iráinvárat :Minddbben világosan kifejeződik a — bizonyos értelemben még kísérleti — őszi Vásár kettős jellege és ebben rejlő problematikája is. Az nevezetesen, hogy a kiállítók itt egyszerre, mintegy párhuzamosan fordulnak egyrészt a vásárlóközönség, másrészt a kereskedelem felé, jelezvén: ezt meg ezt jelenleg is gyártom és szállítom a kereskedelem- -hek, ezt meg ezt pedig a negyedik negyedben, vagy a jövő év első, illetve má- so'djik felében elvállalom gyártásra, ha megegyezünk, árban, és így tovább. Nem feladatunk ezúttal elemezni, mennyiben szükségszerű ez a kettősség, de tény, hogy a vásárolni szándékozókat némiképp zavarja a kétfajta áru teljes keveredése. Annál is inkább, mert az esetek többségében mód lenne félreérthetetlenebb különválasztásukra. Az Űj Élet Ktsz ajánlata fiataloknak. A habszivaccsal bélelt, pelerines pepita teenager kosztümből — ára 420 forint — 20 ezer készül az idén Ezek előrebocsátása után, legalább ízelítőképpen, vessünk egy-egy pillantást a felvonuló vállalatokra és áruikra, ameKezdjük a cipőkkel. A kiállító, neves gyárak és kisebb vállalatok, szövetkeztek közül kiemeljük a Duna Cipőgyár igen tetFérfiruházatban a Vörös Október formatartó öltönyeit, zakóit emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy a férfidivat némileg háttérbe szorul a vásáron. Annál több figyelemmel fordulnak a gyárak a serdülőkornak, a teemagerek felé igen sokféle, illendően, merész, színes holmit kínálva. Az Űj Élet Ktsz például egész kiállítását, a legújabb divat szerint szabott nadrágjait, ruháit, szoknyáit, short- jait a bakfis- és a „nagy- kamasz”-közönségnek ajánlja, és bizonyos, hogy nem eredménytelenül. Hasonló úton jár a Zalaegerszegi Ruhagyár és több más vállalat is. Mit említsünk még a gazdag választékból? A Habselyem Kötöttárugyár női hálóruháiról semmiképp sem feledkezhetünk meg, említést érdemel a Budapesti Harisnyagyár „Elastic” gyógyharisnyá- ja ós fennhangon, több tucat színben beszerez- hetőnek ígért férfizoknija — különösen, ha nem puszta ígéretről van szó. A Kézműipari Vállalat kézzel horgolt ruhái lyeknek sokrétűsége, újszerűsége, amúgy sem teszi lehetővé az akárcsak megközelítően teljeskörű beszámolást. szetős (és főleg olcsónak ígérkező!) női divatcsiz- máit, amelyeket, a 200— 300 forint közötti árak realitásának reményében, ugyancsak mustrálhat a hölgyközönség. Szemre- való, divatos férficipőket mutat be a Bonyhádi Cipőgyár; érdekes új fazonokat a szombathelyi gyár, és — legyünk igazságosak —, az olyan kicsiny cégek is, mint például a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat, felveszi a versenyt a leghíresebb kiállítókkal.
