Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
1M8. amrusstos 14, g*erfla S. oldal Gazdagítják a beszámolót Mintha a levegő is más lenne a bátrnonosrtari Kossuth Termelőszövetkezetben, amióta megkezdődtek a vezetőségválaszJtás előkészületei. A három bdzott- eóg, amely a főbb témakörök szerint állítja össze az anyagot, egyúttal a demokráciát is j«ká, hiszen a beszámolót valóban együtt alkotja az egész pártveze__ Sok minden történt az e lmúlt kőt esztendő alatt. Az eredmények összefoglalása is elég terjedelmes, ezért jól meg kell szűrni az összegyűlő nyersanyagot, hogy csak a legfontosabbakat tárjuk a tagság elé, hiszen a vita során számos részkérdés úgyis szóba kerül —. magyarázza Somogyi István párttitkár, aki néhány hónappal az előző vezetőségválasztás előtt került a termelőszövetkezetbe. Öröm hallgatni Vékony, mozgékony ember. Lelkesen számol be eddigi munkájukról, öröm hallgatni arról a sok kezdeményezésről, mely a páht- ezervezettől. a kommunistáktól indult — Itt van példáid a komplexbrigád. A termelőszövetkezetnek egy olyan egysége, amely maga végzi a költségszámítást teljesen önállóan termek Hatvannyolc tagja van, közöttük 52 nő. íme a szerződésük. E szerint 4 millió 300 ezer forint termelési értéket kell elérniük áhhoz, hogy a brigád tagjai 50 ezer formt prémiumhoz jussanak. Nemcsak kezdeményeznek a kommunisták, hanem igyekeznek sarkallni is a tagságot az esetleges akadályok leküzdésére. Erre is van egy példája Somogyi elvtársnak: — A kertészeti brigád gondokkal küzdött, nem volt meg a technikai fel- készültségük a palántanevelő telep létrehozására, ami veszélyeztette 150 hold fűszerpaprika termelését. A párttagok kezdeményezésére mégis sikerült megoldani a palántanevelést, hogy hogyan, annak hosszú sora van, de a lényeg az, hogy megtermeljük a tervezett mennyiséget Aktív pártcsoportok Beszélgetés közben többször visszatérünk a párt- csoportok munkájára. A termelőszövetkezetiben ágazatok szerint alakultak és pártcsoportök. összesen négy ilyen kommunista sejt van. Ehen kívül még van a községben egy tanácsi és egy pedagógus pértasopart — A mi alapszervezetűnkben igen aktív a tevékenységük. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A vezetőségi ülés és a taggyűlés témáit előzetesen mindig részletesen megvitatják, ami egyben elősegíti a tájékozottságot és a felkészülést is. így a taggyűléseken konkrét, alapos vita alakulhat ki. A párt- csoportok jól segítik a határozatok megvalósítását, a feladatok végrehajtását. A termelőszövetkezet sokat fejlődött az utóbbi években. Ez nemcsak a gazdasági előrehaladásra, hanem a politikaira is érvényes. Egyre többen vesznek részt a különböző tanfolyamokon. A pártoktatás- ba egyre többen kapcsolódnak be. Fiatal erőkkel gyarapodott a párttagság is az utóbbi években. A tagság jövedelme négy év alatt megkétszereződött Az idén az aszály ellenére újabb egymillió forintos emelkedés várható. A lista bixonyít A párttitkár egy kimuta tást tesz elém. — ötvenkilenc párttagunk van és ez a lista jól mutatja, hogy a legjobban keresők közé tartoznak, mert a legszorgalmasabbak és jó munkát végeznek. Aladics József szerelő 2200, Boda Lajos és ifj. Horváth István traktoros 2370, illetve 2700 forintot keresett tavaly havonta A gya- logmunkások keresete is kétezer forint körül van; A termelőszövetkezet tavaly 28 millió forint termelési értéket állított elő, az idén 38 milliót terveznek. Többek között a kertészetből, amelyet a párttagok kezdeményezésére bővítettek, 6 millió 100 ezer forint árbevételre számítanak. A tsz vezetői azt bizonygatják, hogy ez meg is lesz, sőt lehet, hogy több ennél. Olyan számok ezek, amelyek a sok erőfeszítés eredményeit bizonyítják, és dicsérik a pártszervezetet. Egyúttal gazdagítják a beszámolót is. k S Borváros a föld alatt Budapesten találjuk az ország egyik legnagyobb porpincerendszerét. Valóságos bomagyüzem ez: naponta mintegy 100 ezer palackot töltenek meg benne. A pince labirintusaiban több mint kétezer ember dolgozik. — Mindegy, hogy hol építik fel a pincéket? — Dehogyis! Nemcsak az a fontos, hogy hová telepítsük a borpincét, hanem az is, hogy milyen kőzetanyagok alkotják a falait. — magyarázza Farkas Gábor, a Budafoki Pincegazdaság igazgatója. Az 1700-as években Mária Terézia, és később II. József ide. Budafokra telepített sok ezer sváb családot A fővárostól alig 10 kilométerre levő helység azóta egybeolvadt a terjeszkedő Budapesttel. Az őslakók a házépítéshez a hegyből termelték ki a kockaköveket; így hatoltak egyre beljebb és beljebb a hegy gyomrába. Lassan azután kialakultak a hosszú föld alatti folyoSörgyári berendezések A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban 1952 óta gyártanak sörgyári berendezéseket, sőt foglalkoznak azok felújításával is. Évente mintegy 20—40 millió forint értékű megrendelést kapnak. Jelenleg a Pécsi Sörgyár rekonstrukciójához készítenek sörfőző üstöket és egyéb berendezéseket. Az épülő miskolci sörgyár beruházói is Kiskunfélegyházán rendelték meg az üstöket, gépeket. Képünkön a gyár műhelycsarnokában hatalmas sörfőző üstök varratain végzik az utolsó simításokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Az első pofon N eveket is írhatnék, de inkább ilyen „konkrétizálás” mellőzésé, vei mondom el az esetet Ne vegye senki „leleplezésnek”; inkább gondolkodjanak el rajta pró és kontra is... A nyúlánk, fekete hajú kislegény, aki előttem ül a vendégfotelban, pár perccel ezelőtt engem kérdezett meg a tanácsháza folyosóján, merre van a belpolitikai rovat. Aztán csali visszairányították hozzánk, mivel — „ipari profil”. Arca keskeny, szeme vidáman fénylő fekete. Vakító fehér ingének hosszú ujja — a kánikula ellenére végig leeresztve, a mandzsetta begombolva. Igen, mert motorral jött. Értelmes, magabiztos. Az ügyet ismerteti. Egyik kecskeméti üzemnél volt ipari tanuló, az idén végzett. A szakmunkásvizsga előtt ők Is vizsgaremeket készítettek. Ez tulajdonképpen a „belépő” az írásbelire. Felsorolja, kikkel állított ösz- sze azonos készüléket. Ahhoz az anyagot kis részben a vállalat adta, nagyrészt maguk szerezték be — az ösztöndíjból. — Bár ez most nem nyom annyit a latba — jegyzi meg tárgyilagosan —, sze. ren cséré egyikünknél sem volt létkérdés. Megcsinálták a remeket Bemutatták az iskolában, ott minősítették, utána pedig ki-ki hazavitte... Itt kezdődött a furcsaság. — Hallottuk, van olyan rendelet, hogy a vizsgamunkát bizonyos ideig meg kell őrizni az intézetnél. De tudjuk, nálunk nincs erre elegendő hely, és emlékszünk, volt évfolyam, amelynek odaadták a remeket — az osztályozás után ... Hazavittük mi is. Mikor újból bementünk dolgozni a tanműhelybe, mondja az oktató: „Nem biztos, de valószínű, hogy a vállalat a vizsgamunkát visszakéri...” Tűnődni kezdtünk. Visz- szakéri? Miért veszik el vele azt az anyagot, amit mi építettünk bele — saját pénzünkből? Kaptunk ilyen választ is: „Munkaidő alatt készült. Ti térítsétek meg a munkabért, mi pedig az anyagot...” Ez is rosszul esett, bár azt is megfizettük volna. De hiszen ez a mi vállalatunk, ha a munkaidőből csíptünk is el, nem egyfolytában szereltük össze a vizsgaremeket. Jó, így törvényes, hogy munkaidő alatt nem lehet. De egyegy kis időt más munkahelyeken is elnéznek... Hányszor nyúltunk hozzá csak jókedvű izgatottságból; mert nem győztük várni a munkaidő utáni órákat; mert ez volt az első önálló munkánk ... Mindent beleadtunk... Hogy becsületes munka kerüljön kd a kezünkből... A ztán egyik tanulőtár** sunknak rendeletet olvastak fel: visszaköve-i telhetik a vizsgaremeket. ... Most elengedi a gyerek a bukósisakot, s mindkét kezét előretartja kissé. Nézi égő fekete szemével a tenyerét, moccanó ujjait, mintha transzformátort, szelént látna rajta, meg a vezetékeket, kapcsolókat... Rövid hallgatás után felveti tekintetét. — Halasztódtuk a visszaadást ... Egyik nap csak szóltak, mi van a vizsgamunkákkal? ... Később egy álláspont: szedjük ki a készülékből a magunk adta anyagot, a többit adjuk vissza a vállalatnak... Fájt, de nem okoskodtunk: így jogos. De azért magunk közt így beszéltünk: számlázzák le nekünk a vállalati anyagok árát, szívesen megfizetjük... Ezt csak megtehetik, hiszen az ő szakmunkásai lennénk ... Csak az első önálló munkadarab miénk lehessen ... Egyik fiú nem győzte a feszültséget; bevitte a vizsgamunkáját. Aztán még ketten, de ők azért nem adták vissza, csak szekrényükbe tették el. Hátha mégis megtarthatják? Eljött a vizsganap. Kefti tőjüknél volt még kint a remek. Azzal az ígérettel engedték őket szakvizsgára, hogy másnap reggel 8-ra beviszik a készüléket. (Még aznap megtették.) — Majdnem sírva fakadtam — szegezi most ismét két kezére a pillantását a fiú. — Azt hiszem, ezt mondani se kell... Kiszedtem belőle én is a saját anyagot ... Az első munkám volt... Legalább lefényképeztem volna ... Mert fotózni is szeretek. Mindent, amihez kéz, gyakorlati készség kell... Őszintén megmondom, olvasni nem szeretek. Nem tud lekötni a könyv. Pedig otthon is vannak olyan ... krimik, meg kalandos történetek, de nekem az a mindenem, ha valamit formálhatok. Tenni, mozogni, látni... Azért lettem tagja a motoros klubnak is- együtt járjuk a legszebb vidékeket a fiúkkal... Lelkesedése visszalohad ... A rossz emlékű perceket idézi... — Szét kellett szedni... Szét.. De — tessék elhinni — egyikünk se cibálta, roncsolta szét a vezetékeket. Vigyázva kötöztük ki őket, óvatosan bántunk minden aprósággal... Még össze lehetett volna rakni... Milyen gonddal szereltük, míg elkészült... * TT izenhét éves fiúk... ■ Nem ismerjük a rendeleteket, bár e sorok írója megkérdezett egy szakoktatót, megtarthatják-e a végzett tanulók a vizsgamunkát, s ő azt mondta, most már meg — de az a véleményünk, hogy ellentmondással is állunk szemben. Ha a szabály szerint visszakövetelték a vizsga- munkákat ennél a vállalatnál, ugyan mit értek a szétszerelt anyagok kis hányadával? Megérte az a pár forint, hogy ifjú, szak. májukat szerető embereket megfosszon az első munka örömétől? Hogy fognak em lékezni vállalatukra? .. Mint ez a legényke mondta, nem tudnak ott maradni, máshol helyezkednek el. „A mi szakmánkban úgy kapnak az embereken, mint a cukron ..Nem lehetett itt minden rendben a fiatalok nevelésével sem, ha ilyen formában fejlődött ki a konfliktus; ha a szakmát, kenyeret adó munkahelyet így el tudják hagyni, ha az életbe tett első lépésnél ilyen pofon volt a „dacos” fiatalok osztályrésze ... Nem kevésbé voltak dacosak az idősek sem. Sőt. Tóth István sók. A bortermelők és bor- kereskedők felfigyeltek ezekre, és 1900-ban végképp birtokukba vették a hegy belsejét Különleges előnyei vannak a hegy gyomrában érlelt boroknak. Mivel a tufa rendkívül rossz hővezető anyag, jól szigetel, s így biztosítja, hogy a leghidegebb tél és a legmelegebb nyár közötti hőingadozás maximum 4 Celsius-fok, természetesen minden mesterséges hőmérséklet-tem- perálás nélkül. Optimálisan 12—Ifi Celsius-fok között „érik” a bor és ez a hőmérséklet itt adva van, — mondja az igazgató. — Elmondhatjuk, hogy ettől jók a borok? — Nem ilyen egyszerű a válasz. Ezernyi tényező befolyásolhatja. Mi. borászok úgy mondjuk, hogy nincs két egyforma szüret. A jó évjárat az időjárás függvénye. Döntő a napfényes órák száma, a csapadék mennyisége: különösen a szüret időszakának időjárása. A talaj, a levegő különleges összetétele a magyar szőlőtermelő vidékeken kitűnő. Egy hosszú, meleg, „vénasszonyok nyara” elnyújtja az érést és sűríti az aromákat. — Tehát a szüreten dől el a bor sorsa? — A szüret csak az első lépés. Számos borkezelési művelet ezután következik. — Ahogy beljebb haladunk a folyosókon, egy idős pincemester ezt így magyarázza nekünk: — A bor élő szervezet: megszületik, fejlődik, s elöregszik. mint az emberek. Szeretetet igényel, gondos nevelőmunkát. Derítés, fejtés, állandó ellenőrzés. Lényeges, hogy mikor kerül az ital a palackokba. Minden bornak van optimális érési ideje. A magyar homoki fehér borok például átlagosan 3 év alatt érik el ezt a „kort”, a nehéz aszúboroknak viszont 8 év szükséges. Ha ebben az optimális érési időszakban kerülnek a palackokba, akkor hosszú esztendőkig megtartják ízüket, zama- tukat. Ha pedig túlérlelik: elfárad, elöregszik a bor. Szaknyelven úgy mondják: „Iskolát járt bor lehet csak igazi!” Az üveglopófoan aranyszínben csillog a Balaton vidéki bor. Az íze is kitűnő, koccintunk a borászok egészségére. — A budafoki borpincék a Duna mellett 10 kilométer hosszúságú szakaszon nyúlnak el. B'ent a hegy aiatt 30 kilométer hosszúságban futnak a föld alatti utak; 500 ezer hektoliter bort lehet egy időben tárolni itt — mondja az igazgató. Az egyik kanyar után „óriással” találkoztunk. — Ez az ország egyik legnagyobb hordója. „A Szent István”, 53 500 liter bor fér bele domború pocakjába. De itt állt 189fi- ban a millenneumi ünnepségek idején a csodahordó is, a 100 000 literes, amelynek mélyén 12 tagú cigányzenekar játszott. A legkisebb hordó 1 literes, és próbaérlelésekre használják. Tíz év alatt a magyar borexport megduplázódott. Másfél milliárd literrel jutott külföldre is, még Dél- Amerikában is kedvelt csemege. A második világháború óta exportált boraink mennyisége azt mutatja, hogy a Földön minden második embernek átlagosan egy liter magyar bor jutott. Uegős István
