Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

1988. augusztus 11. vasárnap 3. oldal Rendelésre iö // )on az eső Három év múlva a me­gyében feltehetően a sza­badszállási Lenin Tsz lesz az első közös gazdaság, amely egész területét, az elsőtől az utolsó négyzet­ölig az öntözés szolgálatá­ba állítja. A lenyűgöző program azért is érdemel különös figyelmet, mivel Qz öntözésnek Szabadszál­láson nincsenek számottevő előzményei. Maga a Lenin Tsz is, noha 3000 holdas szántóterülete mellett ha­lad el a Kiskunsági Öntö- zőcsatoma, födjeinek ta­valy mindössze a hat szá­zalékát esőztette. Az idén. már ez az arány, nem utol­sósorban az aszály kény­szerítő sürgetése miatt 14 százalékra növekedett. Fürt a föld alatt A csatorna vizét ezen a nyáron a terület mély fek­vésű lapályain fogták fel, s a szivattyúk segítségével Rizikó, de megéri Gratuláltam a szegedi vásáron nyert bronz pla­ketthez, aztán a következő kérdést tettem fel Judák Imrének, a Kiskunhalasi Gépipari Vállalat igazgató­jának. — Kifizetődő-e egy ilyen kiállításon való részvétei? Igaz, ilyen rövid idő alatt nem mutatkozhat még any- nyi eredmény, hogy abból messzemenő következteté­seket lehessen levonni, de tudjuk: nem először állított ki Szegeden a vállalat. A fiatal igazgató szeré­nyen, de határozottan vá­laszolta: — Drága, de megért ... Egy-két termékre már a vásár körüli időkben jön megrendelés. Már ez is előny. Az a párezer forint hamar megtérül... Nem kevésbé fontos, hogy meg­ismernek bennünket: mit ra szóló megrendelés jövő­re azt jelenti, hogy megér­te a befektetett szellemi és anyagi energiát. Akik elő­állításában közreműködtek, 3—4 évig „megélnek belő­le”. — Láttunk az ERTI-gé- pefc közt gödörfúrót is a kiállításon... — Az a gépünk országos körutat tesz meg. Visszük, 'bemutatjuk, s hirdetjük, hogy nemcsak erdőgazda­ságokban hasznosítható. Termelőszövetkezeteknek is jó. de az útfenntartó vál­lalatok is kitünően alkal­mazhatnak ilyet jelzőkövek leásásakor. Csinálunk szé­lesebb, keskenyebb fújó­szerkezetűt; amilyet a meg­rendelő kér... — A vevő kívánsága pa­rancs! — toldom meg az ismert mondással. Judák elvtárs nagyon egyetért. Személygépkocsi-utánfutó. gyártunk, s azt korszerű, tetszetős kivitelben-e? — Láttuk a (kiállításon az ÉRTI csemeteültető gé­pet. Hogy jutottak” pél­dául ennek a gyártásához? Fantáziával — Az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet tervezi a kü­lönféle erdészeti gépkonst­rukciókat. Felfigyeltünk ró, hogy jóideje keres gyártó vállalatot... Megláttuk benne a fantáziát. Elvál­laltuk a prototípus-készí­tést. Egyelőre „költöttünk rá”, de... ez a kockázat. Ennyit vállalni kell. Jól kell csinálni, s megéri. — Milyen újdonséiggal szerepeltek az idén a vá­sáron? — A világító aggregát- tai. A% árvízvédelem ren­delte meg. Drága volt a prototípus, de a 20 daraib­— Annál jobban meg­élünk, minél rugalmasab­ban alkalmazkodunk a piac igényedhez. Ezért fordítunk nagy gondot gyártmányaink önálló fejlesztésére. Elmondja az igazgató, hogy például az összes ko- csdfajták formai átalakítás alatt vannak. A szakembe­rek egy része azzal foglal­kozik, hogy mindig szebb kócsdformákat alakítsa­nak 3d. — Már 1972-es típusú is formálódik. Egyedi gyártást rs Nem csoda, hogy teher- és személygépkocsi-utánfu­tóik iránt változatlanul nagy volt az érdeklődés a szegedi kiállításon is. — Nem egy termelőszö­vetkezet jelentette be láto­gatását. Már várom őket — fűzi hozzá az igazgató és elmagyarázza, hogy pél­dául tehergépkocsi-utánfu­tót egyedi gyártásra is vál­lalnak. Speciális felhaszná­lásra —. elektromos gép­csoportokkal szerelve, izo­tópszállításra stb. A meg­rendelő adja meg a mű­szaki paramétereket; rönt­gen- vagy műhelykocsi után akarja akasztani —, s mi kívánsága szerint meg­csináljuk. — Milyen a termetek propagandája? — Erre is sokat költünk, de ez is megtérül __Sok­s zor nem lehet tudni, most reklám, hirdetési, újságcikk vezérelte-e hozzánk a vevőt — közvetlenül lemérni a propaganda hatását nehéz lenne. Mégis: jó bornak is Ml a cégér... Vannak „önkéntes propagandis­táink”. Ilyenek az olajbá­nyászok. Viszik gyártmá­nyaink jó hírét... Saját nevelés — Beszélt az önálló fej­lesztésekről, tervezésekről... Rátermett műszaki gárda nélkül aligha menne ez? — Lelkes, invenciózus műszaki és mnnikósgárdánk van. Vannak elméletileg, gyakorlatilag képzett mű­szakjaink. művezetőink. Technikusok 20—25 évi gyakorlati tapasztalattal. Szerencsénk, hogy 5—6 év­vel ezelőtt mertük bátran továbbképzésre kiemelni a tehetséges szakmunkáso­kat ... Most nyugodtan ki merem jelenteni, hogy amit gépeink megengednek, min­dent meg tudunk rajtuk csinálni... Eszembe jutott, hogy pár évvel ezelőtt még tömeg­cikkeket gyártott a válla­lat — Most már gépéket — mondta a folytatást Judák Imre, és a fejlődés érzékel­tetésére néhány adatot em­lített. Tavaly 133 munkás­sal dolgoztak, az idén már kétszázzal, s 1970-re há­romszázra szeretnének fel­jutni. — Mindehhez korszerű munkafeltételeket is aka­runk teremteni. — folytat­ta. — Háromszáz szemé­lyes fürdő, öltöző épül, de­cemberben adtok át. Fo­lyik a kazánház és közpon­ti fűtés felszerelése. Jövő­re szeretnénk az új mű­helycsarnokot sorra venni. Aztán majd új étkezde kö­vetkezik. .. Volt olyan, ál­láspont, hogy új irodaház is hamarosan kellene, de azt mondtam: lássuk élőbb, hogy mit, milyet és milyen körülmények között terme­lünk? Megéri-e az új iro­dát .. .Ha úgy lesz, jöhet az is. Addig pompásan ki­bírtok. ahol eddig... Ezt csak aláírni lehet, olyan igaza van. Tóth István innen jutott él a csapadék a felszíni csőhálózatba, il­letve a szórófejekbe. Ez a módszer a jövőben is al­kalmazható lesz. Ám ennél többet jelent a következő két évben megépítendő két­ezer holdas öntözőfürt, amelyhez a tsz területéből 1400—1500 hold tartozik, a fennmaradó jó félezer hol­don pedig a kunszentmik- lósi Bösztöri Tsz, illetve a Solti Állami Gazdaság osz­tozik. A három gazdaság a „fürtöt”, 20—22 millió forintos költséggel, állami beruházásként kapja meg. A csőrendszert a földfel­szín alatt vezetik. Utak a víznek A Lenül Tsz területén ehhez járul még a 30—32 kilométer hosszan kiépí­tendő belső csatornarend­szer, amelynek a költsége 4—5 millió forint lesz. Va­lamelyes állami támogatást ehhez is kap a tsz; az idei több mint félmilliós épí­téshez a dunavecsei járási illetékesek már a gazdaság részére bocsátották az ösz- szeget. A munkák jól ha­ladnak, s remélhető, hogy jövőre a tsz már több mint ezer holdat von be az ön­tözéses gazdálkodásba. Természetesen gondolnak arra is, hogy lesznek évek, amikor öntözésre nem lesz szükség, sőt éppen a belvi­zek okoznak majd gondot. Ezek elvezetését is jól szol­gálja majd az árkok háló­zata, s ehhez a csatornán reverzibilis zsilipet építe­nek. Rekordtermés garantálva Illetékes helyen már szóba került, hogy annak idején majd öntözési mintagazda­sággá nyilvánítják a tsz-t. Ma még csak hat ilyen gaz­daság van az országban. Számítások is készültek az öntözés gazdaságosságára vonatkozóan. Aszályos év ben egy-egy hold esőztetése átlag 700—720 forintba ke­iül, azonkívül, hogy az ön­tözőfürt amortizációja a működtető gazdaságokat terheli. A mérleg másik serpe­nyőjében viszont a 15 ezer ■forint holdankénti bruttó termelési értéket kell lát­nunk. Ez azt jelenti, hogy a Lenin Tsz a mostani 30 millió helyett 1972-ben 50 milliót produkál. A szántó kilenctized részén négy nö- vényfólót termesztenek; bú­zából 35, kukoricából (má­jusi morzsoltban) 45, olaj­lenből 13,5 és száraz lu- oemaszénából 80 mázsás átlagterméssel kalkulálva. A mély fekvésű lapályok némelyikén meghonosítják a rizstermelést. Teljes ter­mést hoz a 200 holdas gyümölcsös, amelyre szin­tén jut öntözővíz. Három év múlva a Lenin Tsz-ben elmondhatják: hoz­zájuk rendelésre jön — az eső. H. D. Krími tájakon XI. Hazafelé HAJNALBAN jött az kijöttek búcsúzni tőlünk a autóbusz értünk, de már város vezetői, s újdonsült mindenki talpon volt. ismerőseink is, például a (Akadt talán, aki le sem gépgyár igazgatója és má- feküdt?) A Jaltától Szim- sok... Az elmaradhatatlan feropolig vivő kanyargós virágcsokorból jutott szin- úton még egyszer élvezhet- te mindegyikünknek. Még tűk a táj szépségeit, jel- egy kézfogás, ölelés, s már idézve az itt eltöltött kelle- lépkedünk is felfelé a biz- mes napokat. Mit is láthat- tonságot sugárzó négymo- tunk ennyi idő alatt? Alig toros IL—18-as lépcsőjén, valamit a 25 600 négyzet- Felzúgnak a motorok, s ba- kilométeres krími terület- rátáink integetnek, amíg bői. Nem jutottunk el Sze- csak látnak bennünket, vasztopolba, a Hős Város- KIJEVBEN leszálltunk ba, bár terveztük, de idő majd irány hazafelé. Mi­hiányában már nem lát- lyen gyorsan eltelt ez a né- hattuk a kertek városát, hány órás repülőút, s az a Bahcsiszerájt. Nem is be- nyolc nap is, amit távol szélve Kérésről, a nagyon szülőhazánktól töltöttünk. Revkin elvtárs búcsúzik a magyar csoport vezetőitől. (Tóth Sándor felvétele.) távoli tengerbe nyúló ön- Jólesik már jönni hazafelé, álló kis félszigetről, a Krím Legalább olyan türelmet- keleti csücskéről. Nem me- lenség él bennünk, mint az hettünk el a ridegebb észa- indulásnál, amikor útrakeK ki vidékre, ahol még folyik tünk. Lessük az elsuhanó a küzdelem a sívó homok- itthoni tájakat, s eszünkbe kaj, a száraz éghajlattal, jut: vajon volt-e már eső? Nem jártunk a kaukázusi Mi csak pihentünk, üdül- partvidéken, például Szó- tünk, de idehaza szorgos csiban. Nem bolyongtunk munka folyt addig is. a Kaukázus erdörengetegé- . , , , , . , ben és kőszikláin. S talán A stewardess cukorkával kettőt ha láttunk Krím 127 kma}> ?r?e™’ kogy ereszke- falujából,s egyet-egyet ipari dunk let?e- Ez mar Feri* és mezőgazdasági üzemei- hegy’ mllyen sokan allnak bői. Jóformán tehát sem­mit sem láttunk, s mégis az épület teraszán, csak kis pontok, tarka foltok az teli vagyunk élményekkel, ^berek. Zökken a gép. Mi lehet ennek az oka? S ^a.zal foldon vagyunk Ki gondolatainkban csak oda tudna megmondani, mi az tértünk vissza mindegyre, ™ »nongo érzés, ami el­tolt bennünket, amikor lépdelünk lefelé a repülő­hogy élményeink igazi for­rása az a kedvesség és fi­gyelmesség, mellyel ittlé­tünk során bennünket. LÁM MOST IS, utunk befejező állomásán, a szim- feropoli repülőtéren, ahová gép lépcsőjén, s nagyot ^halmoztak szippantunk a levegőből, a perzselő magyar nyár il­latából ... Vége. F. TÖTH PÁL ’ Könyvek a Tanácsköztársaságról Az első magyar proletár­hatalom megszületésének félévszázados jubileumára „A Tanácsköztársaság tör­ténete” címmel jelentős monográfia lát napvilágot a Párttörténeti Intézet gon­dozásában. A kötet szám­talan új forrásanyag, illet­ve a témáról korábban már megjelent feldolgozás alap­ján ad szintézist a dicsősé­ges 133 napról. Az 1919-es történelmi fordulat első fel­dolgozásaként monográfia készült Ausztria és a Ma­gyar Tanácsköztársaság kapcsolatairól, hamarosan elemző mű lát napvilágot a proletárhatalom szociál­politikájáról. A korszak to­vábbi kutatásához nyújt se­gítséget az évfordulóra el­készülő sajtórepertórium is. Piackutatás után — új gyártmány kezdhetik. így esett a vá­lasztás az ajtó diópántjára, amelynek hiánya jelenleg sok építkezés befejezését akadályozza. A kiskereske­delemtől már megkapták az első megrendelést; né­hány napon belül hozzálát­nak 100 ezer pár diópánt elkészítéséhez. A Dunapataji Vegyes és Építő Ktsz lakatosrészlege az év első felében 700 ezer forint értékű munkát vég­zett. Az összeg feléért árut — vaskapukat, portálokat — készítettek, másik részé­ért pedig javító-szolgáltató munkát végeztek. A szövetkezet vezetősége az elmúlt hetekben piac­kutatást végzett annak ér­dekében, hogy a lakatos­részlegnek újabb megren­deléseket szerezzen a má­sodik félévre. Olyan hiány­cikkek felkutatására töre­kedtek, amelynek gyártását minden különösebb beru­házás nélkül gyorsan meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom