Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-30 / 203. szám
i. oldal 1908. augusztus 30, pémtefc BaucxnczoKasöiZ KtfSütMIfcTffi) A vándorló szobor 1W/J indenki ismeri Mozart operájából azt a síremlék lrM fölött álló szobrot, amely fejbólintással fogadja el Don Juan vacsorameghívását és nehéz kőléptekkel el is megy a vacsorára. Ez azonban csak költői mese, de Kecskeméten van egy szobor, amely több mint egy- évszázados életében, elég sűrűn változtatta helyét, így valóban rászolgált arra, hogy vándorló szobornak nevezzék. Katona Józsefet ábrázolja a szobor, mégpedig arcbéli hűségben találóan, így mondták azok, akik a Bánk bán költőjét még életében ismerték és alkalmuk volt a szobrot is látni. Hát mindezen el lehet vitatkozni, de azon nem, hogy a szobor valóban megvan és való igaz az is, hogy első felállítása óta nem találja, változtatgatja a helyét. De kezdjem az elején. Ügy volt, hogy volt a körösi gimnázium tanári karában Arany Jánossal, Szász Károllyal és más hírességekkel egyidőben egy matematika tanár, névszerint Tömöri Anasztáz. Szívesen volt a tudósokból, költőkből, írókból álló körösi tanári karban. Velük együtt rándulgatott át Kecskemétre, ahol további iró, költő barátokkal találkozott. Valószínűleg Horváth Dömétől hallhatott a páratlan kecskéméi főfiskálisról, akinek érdemeit akkor még szülővárosában is csak kevesen ápolgatták. Hát ez a Tömöri tanár úr, egyszerre váratlanul nagy örökséghez jutott. Mit csináljon egy hirtelen meggazdagodott matematikus a vagyonával? Mire fordíthatná másra, mint akkor még a pedagógusoknál is szegényebb magyar irodalom és művészet pártolására. Eszébe juthatott, amit Horváth Döménél hallott Katonáról. Sehol az országban nincs olyan emléke, amit munkássága révén kiérdemelt. Hát legyen! És ha lesz, az az irodalom mellett a művészetnek is pártolása. Miután Tömöri inkább a matematikának volt tudósa, mint annak, amit pártolni akart, barátai tanácsát kérte, hogy mit is tegyen Katonáér. Azt tanácsolták, ha tenni szándékszik valamit, hát az szobor legyen. Mindjárt nnűvészt is ajánlottak Czélkuti-Züllich Rudolf kisplasztikust, aki nagyon derék érmeket mintázott, meg gyűrűbe és egyéb ékszerekbe való gemmákat, kámoákat faragott. Csináljon egyszer valami nagyot. A Tömöri és barátai alkotta szoborbizottság Czélkuti-Züllichre bízta a feladatot. Lyka Károly nemrég elhunyt kiváló művészettörténészünk „Szobor kalandok?’ c. cikkében azt írja: „Ezzel a bizottsággal is az történt tehát, ami olyan sok más szoborbizottsággal, hogy ti. pontosan megtalálta azt az embert, aki a feladat megoldására legkevésbé alkalmas.” A megbízott nagy magabízással aztán megalkotta a müvet. ÉW ogy az irodalmon és szobrászaton kívül még egy harmadik művészet is megkapja a magáét: / a színművészet, a szobrot a Nemzeti Színház előtt állították föl 1858-ban. Jókai Mór „Mire megvénülünk” című könyvében foglalkozik a szoborral, amely a Zrínyi, a Griff és Vörös ökör csárdáktól környezett Nemzeti Színház oszlopcsarnokának szélén állt. Nem törődött azzal sem, hogy az volt Pest első köztérre elhelyezett szobra, még az égre emelt pennát is magyarázgatta. Egyesek szerint az égbe akarja fecskendezni a tintáját, mások szerint meg hogy a holdvilágba akarja mártani De legjobb Jókai végső megállapítása, hogy ti. a Kerepesi úton végigvonuló búcsújárók félreértették azt a tolltartást és annak ellenére, hogy glória nélkül, egészen xnlági öltözetben állt ott a szobor, meg nem állhatták, „hogy körül ne térdepeljék és zsolozsmájukkal meg ne tiszteljék. Azt hitték, ez a Szent Kajafás”. A szobrot, mint várostörténeti emléket ma is nagyra értékeli a főváros tanácsa, hajlandó volna érte Kecskemétnek egy modern szobrot adni cserébe, de a maga korában Züllich alkotását bizony erős kritika fogadta főleg müértő körökből. Tiltakozások hangzottak el felállítása helye ellen. Hát ezen segítettek. 1860-ban az exponált utcai frontról behelyezték a színház udvarára. Ott meg a színészek tréfálkoztak felette, nem akarták elismerni egykori kollégájuk méltó emlékének. Tömöri fülébe is eljutottak a megjegyzések. Egyszer gondolt egy nagyot, végét vetette a piszkálódásnak. Tetétleni birtokára szállíttatta. Immár a harmadik hellyel próbálkozott a nyugtalan szobor. Jó ideig bírta a pusztai magányt. 1881-ben Tömöri megint gondolt egyet. Legyen a szobor Kecskemété. Ki becsülné meg jobban Katona emlékét, ha szülővárosa nem! Nyolcökrös szekérrel szállíttatta a műalkotást Kecskemétre. Itt már akkor állt egy Katona-szobor, Dunaiszky László alkotása a vasút melletti parkban. A városközpont kialakítása akkor kezdődött. A Züllich-féle Katonát, hogy hogy nem, a város másik nagy kertjében, a Műkertben helyezték el. Talapzata köré futórózsát ültettek. Mindenki megnézte, aki a városból kigyalogolt a jó két kilométernyi poros úton. Szép időben főleg a színészeknek volt kedvelt kegyeleti kiránduló helyük a szobor környéke. 1944 vége felé aztán olyasmik történtek a szobor szeme láttára, ami, bár bronzból készült, sehogyse esett ínyére. A merániak leszármazottai ütöttek tanyát a Műkertben. Akkor egy puskalövés is érte. Hiába mutatta a fölemelt lúdtollal, hogy ő a béke katonája. M ár több mint hetven évig állta ezt a helyet. Az 1950-es évek egyikén, Katona születés napja előtt megint útra kel*. A színház mellett állították föl, ott ahol most egy modern Katona-szobor ül igen kényelmetlen tartásban, pilóta sapkával a fején. A szobornak erről a vándorlásáról Lyka Károly már nem tudott. Pedig ez még nem volt az utolsó állomás. 1962-ben, amikor az a modern másik ült a helyére, a Züllich-féle bronzszobrot a Katona József Gimnázium irodalomszerető tanárai és diákjai átmentették iskolájuk szép előcsarnokába. Reméljük, hogy ez a fedél alatti környezet, amely megvédi az idő viszontagságaival szemben, végleges helye lesz, nem kél többé útra. Joós Ferenc • • Ot betű - és ami mögötte yan Szinte hetenként olvashatunk ilyen hírt az újságokban: „Romlott juhsajt került forgalomba X város piacán. Az ügyben a KÖJÁL vizsgálatot kezdett ... Fagylaltmérgezés gyanújával került kórházba Z. járásszékhelyen hat kisdiák, a KÖJÁL eljárást indított annak megállapítására, mi okozta az iskolás gyermekek rosszullé- tét...” Vajon, mit takar ez az öt betű, mivel foglalkozik ez a „titokzatos” szervezet? LU Reggel egy KÖJÁL-nál, vagyis: egy Közegészségügyi Járványügyi Állomáson. — Milyen üggyel foglalkozott ma először, doktor úr? — ezt a kérdést tesz- szük föl egymás után négy orvosnak. A válaszok: — Megbeszéltem egy vállalattal, hogy átadás előtt megnézem új üzemi konyhájukat, mindenben megfelel-e a közegészségügyi előírásoknak. — Fölkértek egyik község vezetői, hogy tartsak előadást náluk a veszettségről. — Romlott hentesáruk laboratóriumi vizsgálatát végeztem el. — A városunkban működő egyik tsz-ben helytelenül használták fel a permetezőszert, emiatt többen rosz- szul lettek. Megindítottuk az ügyben a vizsgálatot és gondoskodtunk arról, hogy a mérgező anyagokat tartalmazó permetezőszerek I felhasználóit ismételten oktassák ki: hogyan kerülhetik el a jövőben a hasonló baleseteket. I 2- I A labdarúgásból kölcsönvett kifejezéssel élve tehát a KÖJÁL „az egész pályán játszik...” Miként az állomás igazgatója megfogalmazta : — A KÖJÁL működési területén ellátja, irányítja, ellenőrzi a közegészségügyi, járványügyi, és egészség- ügyi felvilágosító munkát. Közvetlenül és rendszeresen ellenőrzi a közegészségügyi és járványügyi szempontból fontosabb létesítményeket. Kutatja területén a megbetegedések és elhalálozások környezeti okait, tanulmányozza a közegészségügyi-járvány- ügyi intézkedések hatékonyságát és így tovább ... A feladatok sokfélesége megköveteli, hogy a Kö- JÁL-nál működő orvosok a szaktudományokon kívül jogismeretekkel is rendelkezzenek — hiszen a KÖJÁL-nak hatósági jogköre van. Értsenek az ipari technológiához — különben egy nagyüzemen belül nem igen tudnák megállapítani, melyek a leginkább célravezető egész.. ségügyi intézkedések. A levegő szennyezettségének vizsgálatával csakúgy foglalkoznak, mint a zajártalmak fölmérésével és egyúttal javaslatokat tesznek kiküszöbölésük módjá3. Leginkább azonban a KÖJÁL járványügyi tevékenysége ismert. A KÖJÁL orvosainak oroszlánrésze van abban például, hogy hazánkban a gyermekbénulás gyakorlatilag megszűnt. Diftéria ma már csak ott fordul elő, ahol valamiféle gondatlanság következtében egy-egy gyermek „kicsúszik” a védőoltás alól. Azokon a vidékeken, ahol valaha népbetegség volt a golyvásodás, ma jó- dozzák a forgalomba kerülő konyhasót, s így tízezrek menekülnek meg a torzító, kellemetlen betegségtől. Elvétve fordul csak elő nálunk hastífusz, vagy malária megbetegedés. De hosszan sorolhatnánk még az egészségügy nagyszerű eredményeit, amelyekben közvetve, vagy közvetlenül szerepe van ennek az intézménynek. Erre is gondoljunk, ha a szót halljuk: KÖJÁL! Az úttörőmozgalom programja az új tanévre Mozgalmas napokkal kezdi az új tanévet az úttörők és kisdobosok csaknem egymillió 2Ö0 ezer tagot számláló tábora. A pajtások az elsőosztályosok köszöntésével „állnak sorompóba” és sok helyütt maguk készítette ajándékokkal toldják meg az üdvözlést. Szeptember első heteiben mindenütt megtartják első üléseiket az úttörőcsapatok vezetőségei, majd újjáalakulnak az őrsök, s döntenek arról, hogy ki milyen tisztséget tölt be az 1968—69-es tanévben. Több mint 40 ezer rajban és a százezret meghaladó számú őrsben a vezetőkön és helyetteseiken kívül újjáválasztják a nótafákat, a mókamestereket stb. Az úttörők idei tevékenységét a Forradalom Lángjai mozgalom foglalja egységes keretbe. Célja a magyar munkásfnozgalom — az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja, valamint a KIMSZ megalakulása és a Tanács- köztársaság kikiáltása — közelgő 50. évfordulóinak méltó megünneplése. (MTI) Mi volt a baba hasában? Több mint 400 ezer forint értékű csempészárut foglaltak le Kelebián Automatikus lélegeztető Egy angol orvos tervei alapján készítették el a képen látható — mindösz- sze 13 kg súlyú — automatikus lélegeztető készüléket, melynek ma már nélkülözhetetlen szerepe van az életmentésben. Amellett, hogy a mentőautóknak szerves tartozéka lett, uszodákban, gyárakban, bányákban stb. is készenlétben áll, hogy bármikor betölthesse hivatását. A készülékhez oxigénpalack tartozik, melyből megfelelő mennyiségű és nyomású oxigén áramlik a gégecsöves maszkon keresztül a beteg légzőszerveibe. Mindez meghatározott — automatikusan szabályozott — ritmusban történik, s ezzel pótolja a mesterséges lélegeztetés valamennyi eddig szokásos változatát (kb. 40 percen keresztül). Ha oxigénre nincs szükség, a kézikar mozgatásával levegővel tölthető fel a készülék tartálya, ahonnan azután ugyancsak automatikusan adagolódik. A kelebiai határállomás a kisebb forgalmúak közé tartozik, ennek ellenére átlagosan egy-egy hónap alatt 60 ezer utas vámellenőrzését végzik el a vámhivatal dolgozód. Az utazók többsége betartja a vámrendelkezésekiet, amelyet bizonyít az is, hogy fél év alatt mindössze 342 esetben voltak kénytelenek eljárást indítani. Ez az aránylag kis szám azonban ne tévesszen meg senkit, ugyanis e felderített esetek eredményeképpen 454 ezer 551 forint értékű csempészárut, valutát foglaltak le. Mit rejt a vizeskanna? A csempészek a magyar fizetőeszközöket a legagya- fúrfcabb módon próbálják kijuttatni az országból. A pénzügyőrnek tehát leleményesebbnek kell lennie, mint a valutarejtegetőnek. S hogy ez így van, arra álljon itt két példa: Fiiak Emília jugoszláv állampolgár — aki rofconlátogatá- son tartózkodott nálunk — ajándékként egy vizeskan- nát vásárolt, s azt babbal, zsírral töltötte meg. A bab alatt azonban 4 ezer forintot találtak a vámőrök. Banski Béla szabadkai lakos ennél furfangosabb módját eszelte ki a deviza- kiajánlásnak. A vámvizsgálat már lezajlott, amikor az egyik vámőr karjával véletlenül lelökte az ülésen álló hajas babát. Udvariasan felemelte, hogy átnyújtsa tulajdonosának, de túlságosan nehéznek találta. A vámőr levette a baba fejét, s legnagyobb csodálkozására a baba hasából 5200 forint gyúródott ki... Az erszény bélése is gyanús Nemcsak a külföldi állampolgárok, de sok esetben a külföldre látogató hazánkfiai is megpróbálják kijátszani a devizaszabályokat. Maxkovics Katalin budapesti lakos például elmondta a vámőrnek, hogy csupán 60 új dinárja van, s ezenkívül más fizetőeszközt nem is visz magával. A pénztárcája ennek ellenére vaskosnak tűnt. A vámőr addig vizsgálgatta az erszény belsejét, míg onnan 29 USA-dollár, 40 nyugatnémet márka, 50 osztrák schilling, száz jugoszláv dinár, két kanadai dollár és 5 finn márka hullott ki. Hasonló módon próbálta megtéveszteni a vámőrt Szlamcsik Sandámé bajai asszony. Kézitáskájában a pénztárcán kívül, ezernyi női apróság között egy leragasztott boríték volt. A kérdésre elmondta, hogy levelet visz ismerőseinek, egy magyarországi barátjuktól. A boríték gyanús volt, ezért a vámőr arra kérte, hogy bontsa fél. S lám nem hiába, mert a sárga boríték egy húszezer forintról szóló takarékbetétkönyvet tartalmazott Miért kövér a sovány? A határon átutazó külföldiek megpróbálkoznak azzal, hogy különböző árucikkeket hozzanak be az országba. Ezeket értékesítve újabb árucikkek kivitelével akarnak jogtalan anyagi előnyöket szerezni. Így gondolkozott Futó János és lánytesitvére, Mária, akik Zentárói érkeztek Magyarországra. Bőröndjeikben néhány ruhadarab, s az utazáshoz szükséges kellék volt, s a vámőr ezek láttán jó utazást kívánt. Feltűnt azonban egy másik vámőrnek, hogy a két testvér ruházata — nyár lévén —, túlságosan vastag. A személyi ellenőrzés a jószemű vámőrt igazolta. Futó János fehérneműje alatt 25 szivacskendőt, 10 orkánkabátot, női pulóvert és kardigánt találtak. A húga is felöltözködött, ugyanis fehérneműje alatt 34 szivacskendő, hat orkánkabát, rejtőzött. Az áruk értéke több mint 10 ezer forint volt. Kovács Lili Szabadkáról érkezett Kélebiára, hogy rokonait meglátogassa. A bőröndjeiben levő ruhákban, orkánkabátjának bélésében, s egy elrejtett táskában 496 golyósirónt, 4 női pulóvert, ugyanennyi kardigánt és egy orkánkabátot találtak. A csempészáruk értéke 22 ezer 40 forint volt... Vámőreink éberségének köszönhető, hogy a deviza- szabályok megsértői sorra- randre lelepleződnek, s a törvénytelen, búsásnak remélt üzletek helyett elnyerik méltó büntetésüket. Gémes Gábor
