Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

1968. augusztus 29, csütörtök

S. oldal

Megbirkóztak a gondokkal

Mintha nem is lett volna aszály — olyan üde zöld a kukorica a mélykúti Béke Termelőszövetkezet tábláin. Igaz, az időjárás némileg

nyezéseket is szültek. Ku- I egyik fő üzemágunk. Fej- takat fúrtak, hogy mester- lesztésére nagy gondot for- ségesen pótolják a csapa- dítunk. Rövidesen hozzáfo- dékot. Mélykúton nincs ha- gunk egy korszerű sertés- gyománya az öntözésnek, ' telep építéséhez. A talajA dózer az új sertéstelephez készíti elő a terepet.

pótolta a ■„restanciát” és az utóbbi hetekben a hosszú tavaszi és nyári szünet után megérkezett az áldást hozó eső.

Nem csoda, hogy az elAz elnök: — Most már nyugodtabban alszom.

nők, Dudás Antal is vidámabban járja a határt. Neki is — mint ahogy sok más termelőszövetkezeti vezetőnek — sok álmatlan éjszakát okozott az idei aszály. Tegyük azonban hozzá, hogy ezek a tépelő- dések egyúttal kezdeméezért egy kicsit úttörőmunkát is végzett a Béke vezetősége. Öntözéses kertészetet létesítettek, összesen 200 hold különböző növényt látnak el programozott esővel. Mint mondják: az új kutak létesítésének költségei egy év alatt bőven megtérülnek.

Járjuk a szépen gondozott vetéseket, figyeljük, amint a szórófejek ontják a vizet.

— Most már bízom abban, hogy sikerül megbirkóznunk a gondokkal — magyarázza az elnök — a gabonatermésühk az aszály ellenére jó volt. Az őszi árpa rekordot javított, mert 134 holdon megközelítőleg 25 mázsát adott holdanként. A kukorica is szép. Arra számítunk, hogy 860 hold átlagában elérjük a holdankénti 30 mázsát májusi morzsoltban számítva. Nekünk ez nagyon fontos, mert az állattenyésztés

egyengetést már megkezdtük.

Székelyhidy Géza közgazdász villámgyors számolásit végez.

— Tavaly 43 millió forint termelési értéket állított elő a szövetkezet szorgalmas tagsága. Az idén 10 millióval többre számítunk. Ennvivel növekszik az árutermelésből származó árbevétel összege is. Az elmúlt évben az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 24 ezer forint volt. Ennyi az idén iq meglesz.

A szövetkezet az utóbbi két évben szinte ugrásszerűen fejlődött. Jelentős beruházásokat végeztek saját erőből, de ennek már részben meg is van a gyümölcse. A félévi mérleg és az eddigi számítások azt bizonyítják, hogy ez az esztendő ismét nagy előrehaladást eredményez a gazdálkodásban.

K. S.

Megkezdődtek a süldőnevelési szerződés- kötések

A háztáji és egyéni gazdaságokban levő kocák folyamatos tenyésztésben tar. tásánaik és a mielőbbi vemhesítésék elősegítése érdekében az állatforgalmi vállalatok már most megindították az 1969. első félévi átadásra szóló süldőnevelési szerződéskötése, két.

A továbbtarfásra és hizlalásra alkalmas, 30—50 kilogramm súlyú süldők átvételi ára: 1969 első negyedévében kilónként 23 forint, 1969 második negyedévében pedig kilónként 25 forint. A meglevő vemhes koca várható szaporulatára is köthető szer. ződés.

A szerződés megkötésekor süldőnként 200 forint előleget és egy mázsa abraktakarmány állami áron történő vásárlására szóló utalványt kapnak a szerződő háztáji és egyéni gazdaságok. Ha a szerződők a későbbiek során ezt a süldőnevelési szerződést hizlalási szerződéssé változtatják át, a háztáji és egyéni gazdaságok süldőnként további két mázsa abraktakarmány állami áron történő vásárlására szóló utalványt kapnak. Ugyanezt a többlettakarmányt kapják az idei átadásra szóló süldőnevelési szerződésnek hizlalási szerződéssé történő átváltoztatása esetén, ha a meghizlalt sertést 1969. évben adják át.

Azok a szerződők, akik a takarmányt nem veszik igénybe, illetőleg a hízott sertés átadásakor élősúly- kilogrammonként egy forint felárat is kapnak. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek az állatforgalmi vállalatoktól süldőt vásárolnak, változatlanul megkapják a südőnkénti három .mázsa abraktakarmány vásárlására szóló utalványt. (MTI)

A munkások

érdekvédelmének eszköze

Júlia és Mária

A közgazdász: — Tízmillióval több lesz a termelési érték.

Nem sokan vannak a nők között, akik vállalják az agronómusi életet, a napok hajszás beosztását, a mezei munka halogatást nem tűrő tempóját. Ráadásul, amiért nem az „erősebb nemhez” tartoznak, kétszeresen is nehéz a dolguk a gazdaságokban — legalábbis az első időben.

Juhász Júlia, a mátételki Győzelem Tsz főagronómu- sa. E beosztásban ő volt a gyöngébb nem” első képviselője a bajai járásban. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1965-ben végzett.

— Hogyan sikerült tekintélyt szereznie?

— Az esemény, amit szá- montartok, a búzatermesztéssel kapcsolatban zajlott le. A gvakornoki időm letelte után megkért az akkori főagronómus, hogy állítsam be a vetőgépeket. Persze, közrejátszottak a hozamokban a nagyobb műtrágyaadagok is, mindenesere a korábbi 13—14 mázsáról — pontosan megjegyeztem az adatot - 19 mázsa 20 kilóra ugrott az átlagtermésünk. Utána ilyen hangokat hallottam a termelőszövetkezetben: No, a Júlia megmutatta, hogyan kell búzát termeszteni.

—• Bizony, a nyári hónapokban 14—16 órát is a gazdaságban kell tölteni. Télen ennél jóval kevesebbet dolgozom, s ilyenkor marad csak igazán idő az olvasásra, pihenésre. Most gyakran előfordul, hogy reggelente a tupír is elmarad a sietségben, ami nem is feltétlenül szükséges — a bukósisak alá.

Tataházán lakik, és innen jár át a szomszédos községbe motorkerékpárral.

Kloch Mária, a vaskúti Kossuth Tsz főállattenyésztője ugyancsak motorozik. Ű decemberben államvizsgázott, társadalmi szerződés kötötte a közös gazdasághoz, és nemrég telt le a gyakornoki ideje.

— Akkor kezdtek jobban odafigyelni a szavamra, amikor brucellózis dühöngött a telepen és sikerült leküzdenünk a betegséget — idézi fel a számára emlékezetessé vált pályakezdő napokat. — Azóta, amikor a megelőző intézkedések, a fokozott tisztaság fontosságáról van szó, rám hivatkoznak az állattenyésztők — és úgy látszik, hogy ez elég hatásos fegyelmező erő. Közben előadásokat is tartok a szakmám egyes

témáiból. Az elsőnél — bevallom — nagyon féltem. Kiderült, hogy olyan kifejezéseket is meg kell magyaráznom, mint: emészthető nyers fehérje, keményítőérték. De úgy érzem, hogy végül megértettek az emberek.

Kedves arc, nyúlánk termet. Piros, sportos kabátot, zöld lastex nadrágot és praktikus cipőt visel. Vajon hogy telik egy napja?- Nyáron általában fél ötkor indulok otthonról. Végigjárom a telepeket és ellenőrzőm a munkát. Majd elvégzem az adminisztrációt. Délben akad egy kis szabad időm, de az etetéseknél már szeretek ott lenni. Haszonállat előállító keresztezéseket folytatunk például, ami szintén elfoglaltságot jelent. Szó, ami szó, igen „strapásak” a napok — teljes embert kívánnak. De ezzel tisztában voltam akkor is, amikor a gödöllői egyetemre jelentkeztem.

Ahogy mondani szokták, a munkája nem leányálom. Neki — mint igen egyszerűen és bájosan közölte — mégis ez volt az álma.

Halász Ferenc

NEM feltételezhető, hogy bármelyik munkáskollektí- vánaik különösebb passziót jelent, ha vitatkozni, hu- zaikodni kényszerül a vállalat gazdasági, műszaki vezetőivel. Az ilyen viták inkább azt jelzik, hogy valami félreértés, valóságos vagy vélt érdekellentét keletkezett a műhelyek, az irodák munkásnépe és a vezetők valamely csoportja között. Nem titok, hogy a régebbi viták megoldási módjainak kutatásakor a nyomok gyakran a vállalatokon kívüli régiókba vezettek, s ilyenkor többnyire még a legügyesebb szak- szervezeti bizottságnak is 'megállt a tudománya.

A gazdaságirányítási reform sarkalatos elveinek (nyereségérdekeltség, vállalati önállóság stb.) következetes megvalósulásával előre látható, hogy a jövőben megszaporodhatnak a viták, a konfliktusok a vállalatok vezetői és a kollektíva, pontosabban a kollektíva érdekeit képviselő szakszervezett emberek között. '

Nos, ezek az indítékai a Munka Törvénykönyve ama előírásainak, amely szerint: „A szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munka- viszonyra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő vállalati intézkedéssel szemben. A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.”

A SZOT elnöksége a közelmúltban irányelveket adott ki arról, hogy a szak- szervezetek vezető szervei a dolgozók érdekvédelmében hogyan gyakorolják törvényben biztosított kifogásolási vagy közismertebben, vétójogukat. Az irányelvek egy pillanatig sem hagynak kétséget afelől, hogy a szakszervezetek a vétójogot olyan garanciának tekintik, amely lehetővé teszi a munka közben keletkező nézeteltérések, érdekkülönbségek korrekt megvitatását és házon belüli megoldását.

MIKOR ÉLJENEK és mikor élhetnek kifogásolási jogukkal a szakszervezetek? Ehhez természetesen az életből vett ezernyi példa felsorolása is csak halvány támpontot adhatna, tekintettel a lehetséges esetek milliónyi variánsára. A SZOT elnökség irányelvei három olyan alapesetről szólnak, amikor szükséges és jogos a szakszervezet választott szervének fellépése, beavatkozása:

— Szükséges és jogos megvétózni azokat a gazdasági-műszaki vezetői döntéseket, amelyek sértik a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályokat. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelkezése, továbbá a SZOT-szabályza- tok, az egyes főhatóságok, pl. a Munkaügyi Minisztérium által kiadott szabályok, valamint a felügyeleti szerveknek a szakszervezeti szervekkel egyetértésben született rendelkezései.

— Kifogást emelhet a szakszervezet az olyan önkényesen hozott vezetői elhatározással szemben, melyet a jogszabályok szerint csak a szakszervezettel közösen, vagy, annak

egyetértésével szabad lett volna kiadni. Megvétózhatok az olyan intézkedések is, amelyek sértik a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó közösen kialakított vállalati jogszabályokat — ilyen mindenekelőtt a kollektív szerződés — vagy más, a szakszervezet egyetértésével kiadott vállalati szabályokat.

— Élnie kell a szakszervezetnek kifogásolási jogával olyan vezetői döntésekkel szemben, amelyek ellentétesek a szocialista erkölcs és bánásmód szabályaival, sértik a dolgozók érdekeit. Ilyenek lehetnek azok az élet- és munkakörülményekkel összefüggő intézkedések, amelyek eltérnek a szocialista humanitás elveitől, rontják az adott munkahelyen kialakult egészséges légkört és termelőkedvet.

AZ IRÁNYELVEK pontosan meghatározzák azt is, hogy milyen szintű szakszervezeti szerveknek áll jogában kifogást emelni és vétó esetén mikor, milyen eljárást kell alkalmazni. Ezek részletezése helyett idézzük fel még egyszer a törvény idevonatkozó előírását: „A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” Jogi nyelvjárásban ezt úgy is mondják, hogy a kifogásolásnak a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Ez legalábbis két dologra figyelmeztet: először is arra, hogy mielőtt kifogást emel a szakszervezet, mindent el kell követnie, hogy türelmes, őszinte eszmecsere során meggyőzze partnerét döntése visszavonásának szükségességéről. A vétójog alkalmazása súlyos dolog. Mindenképpen következményekkel jár, negatív hatással lehet az érintett személyek sorsára, és átmenetileg az egész vállalat működésére. Ezért csak abban az esetben szabad élniök ezzel az eszközzel a szakszervezeteknek, amikor minden egyéb próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.

DE Mi VÄN akkor, ha kiderül, hogy a szakszervezet tévedett? Elvben előfordulhat ilyesmi. Ebben az esetben a döntésre jogosított szerv természetesen annak szolgáltat igazságot, akinek igaza van s a vitatott intézkedést végrehajtják. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a szakszervezetek választott szerveinek, aktivistáinak nagyon jól kell ismerniük, érteniük a magasabb szintű jogszabályokat, csakúgy, mint a vállalati szabályokat. Nehezebb ügy a szocialista erkölcsre és bánásmódra vonatkozó szabályok gyakorlati kritériumainak megállapítása. Ilyen jellegű viták keletkezése esetén a munkahely pártszervezetének segítségét, állásfoglalását aligha nélkülözheti a szakszervezet. Ugyanígy könnyebben elejét vehetik bármilyen konfliktus kiéleződésének, ha a pártszervezet még idejében akcióba lép és a kommunista gazdasági vezetők, vagy a szakszervezeti funkcionáriusok jó irányú befolyásolásával közreműködik a „békés” megoldás felkutatásában, a vállalati egység helyreállításában.

Gy. Z.