Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

IMS. augusztus S, szonroaf 3. oldal Tíz- és lél ezer vagon kenyérgabonát vettek át Többször hírül adtuk, hogy a rendkívül aszályos időjárás ellenére, a vártnál valamivel jobb lett a ke­nyérgabonatermés. A Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat is felülvizs­gálta az előző termésbecs­lések alapján tervezett elő­irányzatát és 12 ezer va­gonnál többet szándékozik felvásárolni kenyérgaboná­ból. A legutóbbi összesítés szerint már 10 ezer 500 vagonnál tartanak. Az idei előirányzat mind­össze ezer vagonnal keve­sebb, mint a tavaly felvá­sárolt mennyiség. Takar­mánygabonából pedig máris annyit vettek át, mint 1967-ban összesen. Kétezer vagonnál tartanak, ebből hatszáz vagon a takar­mánybúza. Az említett felvásárlási adatok és az általános ter­melési tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a nagyüzemi agrotechnika sokat segített az aszály okozta károk csökkentésében. Nemzetközi kajszitermesztési tanácskozás Megyénk szakemberei képviselték hazánkat A IV. nemzetközi kajszi­termesztési tanácskozás nemrég zajlott le a jugo­szláviai Szabadkán, ötven­négy ország vett részt ezen a nagyszabású szakmai ta­pasztalatcserén. Hazánkat három megyei szakember: Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főkertésze, Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osz­tályvezetője és Bucsi Gá­bor, a jánoshalmi termelő­szövetkezeti vállalkozás igazgatója képviselte. Ismert a közvélemény előtt a kajszitermesztés fontossága. Hazánk gyümölcstermesz­tésében a harmadik, me­gyénkben a második he­lyen áll a kajszi Európában Spanyolország után Magyarország a máso­dik legnagyobb kajsziter­melő vidék. Minőségben, ízben, zamatban pedig ve­retlenek vagyunk Európá­ban. Megyénkben számottevő kajszitermelő vidék van. Kifejezetten árutermelésre létesült, amelyhez fogható egész Európában nincs. A második ötéves tervidőszak alatt 5500 hold nagyüzemi barackost telepítettünk, a távlati tervek szerint 1980-ig 15 ezer holdon léte­dül nagyüzemi gyümölcsös, ebből hatezer hold lesz a kajszi Tavaly 3000 vagon ter­mést szedtek le a fákról a megyében. Ebből 1000 vagont már a nagyüzemi telepítések ad­tak. Az idén az aszály a kajsziban is sok kárt tett. Megkértük Pfenning Gyulát, a magyar küldött­ség egyik tagját, hogy ösz- szegezze a nemzetközi ta­nácskozás tapasztalatait. — Igen érdekes előadá­sok hangzottak ei Vala­mennyi résztvevő megálla­pította, hogy az egész vilá­gon fejleszteni kell a kaj- szitermesztést. Általában a 60—70 százalékos telepítés­Új lakások, utak, járdák növelést javasolták. Egye lőre a világpiaci igényeket eb­ből a gyümölcsféléből nem tudják kielégíteni és távlatilag sem lesz ele­gendő a kajszitermés. Ért­hető, hiszen rendkívül sok­oldalúan hasznosítható gyü­mölcs és a meggy mellett a legkeresettebb. Közismert, hogy a terme­lési biztonság nincs meg­oldva. Folynak a kísérletezések az alany, a fajták jobb megválasztása érdekében, s kutatják a hatékonyabb növényvédelem módjait. Különösen sok kárt tesz- a barackosokban a gutaütés, amelynek számos oka lehet. Ennek megelőzése is még a jövő feladata. A nemzet­közi tanácskozáson mind­ezekről szó volt. Számos hasznos, érdekes javaslat hangzott ei Egyébként meglátogat tunk több kajszitermesztő gazdaságot is. Többek kö­zött a szövetkezetközi telepítéseket tekintettük meg Szabadkán. A palicsi állami mezőgazdasági vál lalatnál a Palmetta sövény­telepítés aratott nagy tet­szést Ez egy olasz módszer és jól bevált A fejlesztési alappal való gazdálkodás a vb napirendjén A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén a legfőbb napirendi téma a pénzügyi és tervosztály előterjeszté­se volt a fejlesztési alap költségvetésének első fél­évi végrehajtásáról. Az egyes beruházások helyzete az alábbiak sze­rint alakult. A Széchenyivárosban az idén három, 56 lakásos épü­let befejezése várható. A városközpont „A” épülete — a szalagház — 177 szö­vetkezeti lakással a jövő év elején készül el. A tél folyamán kerül sor a „B” épület területének szanálá­sára, s 1969 közepén kez­dődik az építkezés. Ebben az évben befejezik a Csil- léritelep lakásépítkezéseit, a parkok, járdák építésére azonban itt csak jövőre ke­rül sor. Októberben a Fadrusz utcai 27 garzon­lakásba már beköltözhet­nek a lakók. Az egyéb beruházások sorában a Kandó Kálmán utcai aluljáró építése előre­láthatóan decemberben be­fejezést nyer. Megkezdődött a Móricz Zsigmond utcában az útépítés, s tervezés alatt áll az Árpád mozi utcájá­nak és a Nyár utca rövid szakaszának a burkolása. Elmarad viszont a Ceglédi út építése, mégpedig azért, mivel a 19 ezer forintos költségelőirányzatból az ér­dekelt lakosság mindössze kétezer forint hozzájáru­lást vállalt volna. A Nyitra utcai járda építéséről a la­kók egyelőre lemondtak, mivel helyette a fontosabb, sürgősebb vízvezeték épül majd meg. A soron levő út- és járda­építések még a harmadik negyedévben elkészülnek. Ezekkel párhuzamosan folynak a munkák a város 24 utcájának a felújításán is. Elkészült a Mátyás^ téri társasházaknál és a Méhes­faluban a közvilágítás, va­lamint befejezés előtt áll az E—5-ös út közvilágítási hálózatának a korszerűsí­tése. Készül a Magyar— Szovjet Barátság Tsz lakó­telepének villamosítása is. A lakosságot közelről érintő vízhálózatépítés kap­csán a tanácstagok a kör­zetükbe tartozó utcákból a hozzájárulásokat összegyűj­tötték, s a tervekben sze­replő utcákban a hálózat építésére a megrendelés megtörtént. Szeptemberre egyébként a méhesfalusi Bácsalmáson van egy laboratórium, amelyről csak igen kevesen tudják, mi­féle feladatot lát el. A volt gépjavító állomás egyik épületében szerényen meg­húzódó műszeres-lombikos helyiség nyújt lehetőséget Csók Jánosnak és négy be­osztottjának arra, hogy az Országos Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat alkal­mazottjaiként öt megyére — Bács-Kiskunra, Fejérre, Komáromra, Nógrádra és Pest megyére — kiterjedő talajelemzést végezzenek. Ez a majdnem ismeret­lenség és a vizsgálat jelle­ge egymásnak ellentmond, legalábbis látszólag: mivel­hogy talaj mindenütt van... Zömmel olyan, amely ed­dig hiába várt arra, hogy az analizáló szakértelem szedje ízeire. Ehhez tudni kell, hogy a laboratóriumot a vállalat elsősorban a ta­lajjavítások hatékonyabb, alaposabb elvégzése végett hívta életre. Nem véletlen, hogy az öt megye 30—40 lápföldbányájának termé­két is rendszeres vizsgálat alá vonják. Munkájukban helyet kap a savanyú tala­jok javítását szolgáló mész- trágyázás laboratóriumi előkészítése is. A talajjavítás mégis, csaknem azonos fogalmai jelent itt — a homokjaví­félkész- és KISZ-házaknál a régóta késlekedő, sok bosszúságot okozó derítő is elkészül. A második napirendi pont keretében a vb tagjai Kecskemét 600. évfordulója megünneplésének soron következő feladatairól kap­tak tájékoztatást Végeze­tül bejelentéseket vitatott meg a végrehajtó bizottság. J. T. tással. Ebből pedig nyilván­való, hogy a munkában döntően Bács-Kiskun az ér­dekelt az öt megye közül. Hogyan is hangzik a ho­mokjavítás receptje? „Egy- egy holdra szórj ki 300— 400 mázsa lápföldet, 100— 200 mázsa istállótrágyát, 3—5 mázsa vegyes műtrá­gyát, s az egészet forgasd alá 35—40 centi mélyen.” Ez bizony elég költséges dolog, de egy területen csak egyszer kell elvégez­ni. Utána már, a szokásos talajerőpótlással, önmagát regenerálja a humusz. Leg­újabban olyan számításo­kat is végeznek: mennyi idő alatt térül meg a ta­lajjavítás. A több oldalú vizsgálat egybehangzóan azt bizonyítja, hogy ez az idő mindössze 5—6 év. Nem kell túlhangsú­lyozni a korszerűség igé­nyét annak megállapításá­hoz, hogy a talajvizsgálat általánossá tétele, minden táblára kiterjedően, ha­laszthatatlan feladat. Mi­lyen részt vállal ebből a bácsalmási laboratórium? — Mintegy 70 ezer hold­ra van éves szerződésünk — magyarázza Csók János. — Ebből Bács-Kiskunra jut 15 ezer hold ... Tudjuk, nagyon kevés. De nézze meg a folyosón a besorolt talajmintákat. Csak most összegezve: bár sok fel­adat vár megoldásra a kaj­szitermesztés biztonságának megteremtése érdekében, ez nem riasztja el a szak­embereket attól, hogy fej­lesszék e rendkívül keresett gyümölcs termesztését. Előbb-utóbb leküzdjük a még fennálló akadályokat és bízunk benne, hogy ha­zánk továbbra is megtartja helyét az élvonalban — állapította meg végezetül a megyei főkertész. K. S. 1600 van bent belőlük. S minden mintát 25—30 hely­ről kapar össze a csupán tizenhárom személyből álló szaktanácsadói gárda. Ez évben három és fél, négy­ezer mintát elemzünk. Kép­zelje el, egy napra', több mint tíz jut. Ezzel elérkez­tünk a kapacitásunk hatá­rához. Kiderül: a jelentkező igények is sokkalta nagyob­bak, mint amit vállalni tudnak. Ám a vállalat fej­lesztési tervébe nem illik bele a laboratóriumi mun­ka „felfuttatása”. Így a fejlesztés gondja azokra hárul, akik a legközvetle­nebbül érdekeltek a vizs­gálatokban. Azaz — a kö­zös gazdaságokra. S első­sorban a bácskai tsz-szövet- séghez tartozókra. Dr. Var­ga Antal, a szövetség tit­kára meg is jegyzi: — Mi benne vagyunk az együttműködésben, s az ezzel járó anyagi támoga­tást is vállaljuk. Ez utób­bihoz persze az elnökség kollektív hozzájárulása szükséges. Ezt rövidesen megtárgyaljuk. A nagyba­racskai Haladás Tsz-ben azonban máris jó eredmé­nyekkel biztató kísérlete­ket folytatunk a talaj elem­zés hasznosságára vonatko­zóan. H. D. Torlódó talajminták Krími tájakon IV. Kastélyok, várak Alig három kilométerre álló palotát bárki megcso- van Jaltától Livadia, s itt dálhatja. Körülötte, a kör- az úgynevezett Márvány- nyék legszebb díszkertjé- palota, melyet az utolsó ben több száz egzotikus orosz cár, 11. Miklós épít- növény ejti bámulatba a tetett 1911-ben. A palota a látogatót. A jaltai konferencia színhelye. „jaltai konferencia” színhe­lyeként vonult be a köztu­datba és a történelembe. A három szövetséges nagyha­talom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányfői itt tárgyalták meg 1945. feb­ruárban a második világ­háború befejezésével és a háború utáni helyzettel kapcsolatos kérdéseket. Je­lenleg szanatórium, a tú­risták tehát csak kívülről gyönyörködhetnek a szép reneszánsz épületben. De még ítifj ts''i2irtte‘’zárándó‘íi-' hely ez a vidék. Ezt a lát­nivalót senki sem akarja kihagyni a programjából, ha már eljött Jaltába. Megálltunk néhány perc­re a kastély bejáratánál, s elgyönyörködtünk a kilá­tásban. Lent, a hegy lábá­nál keleti irányban látszik a tenger és a jaltai öböl félkaréja. Itt előttünk a szökőkút és a környező lombsátor áraszt számunk­ra szokatlan hangulatokat. S miközben beleskelödünk a mesterien kovácsolt vas- Egy bájos szobrocska kapu nyílásain az olaszo- a Voroncov-palotában. Szinte eltörpül az ember a várfalak tövében. (Tóth Sándor felvételei.) san kiképzett zárt udvar­ra, mintha Mátyás király visegrádi palotája előtt áll­nánk. Itt is, ott is a törté­nelem levegője csapja meg az embert. Idegenforgalmi neveze­tesség a Voroncov-palota is, a múlt századi orosz építőművészet egyik ra­gyogó alkotása. Az itt be­rendezett múzeumot, s a benne felhalmozott műkin­cseket — szobrokat, képe­ket —j s a 150 helyiségből Bolyongtunk a várfalak között is, s elképzeltük a gróf, a novorosszijszki fő­kormányzó és udvartartása életét. Benéztünk az egy­kori börtönök rácsain, s fellélegeztünk a palota tengerre néző homlokzata előtt, ahol a kőoroszláno­kat turisták fényképeziks. S a várúr és inasai nem szólnak rájuk... (Folytatjuk) F. TÖTH PÁL

Next

/
Oldalképek
Tartalom