Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-24 / 198. szám

4. oldal I$68. augusztus *4, szombat Hódít a „polypack” Szélesedik az iskolai tejellátás Korszerű csomagológépek beszerzését tervezi a tejipar Zs. Ei. Lengyel küldöttség a Szülői értekezlet az őrsön Fegyveres testületeink- nél, a magyar néphadse­regben és a BM határőr­ségnél rendszeressé váltak a szülő értekezletek. Ez a gyakran ünnepségszámba- menő rendezvények alkal­mával katonafiaink élet- körülményeiről, igénybevé­teléről, szellemi fejlődésé- [ ről győződhetnek meg a szülők, rokonok, ismerő­sök és jó barátok. Ugyan­akkor lehetőség nyílik ar­ra is, hogy a parancsno­kok elmondják miben le­hetnek a távol élő szü­lőik, hozzátartozók a ka­tona segítségére. Az is szó­ba kerül természetesen, ha a katona fegyelmezetlen, vagy más gond van vele. A napokban egy határőr őrsnél tartott szülői érte­kezleten vettünk részt, s meggyőződhettünk arról: milyen jelentősége van ennek a katonák és a szü­lők szempontjából. Mon­dani sem kell. hogy az amúgy is tiszta körlet ra­gyogott, s a kimenőruhák frissen vasalva kerültek a fiúkra. Az izgalom na­gyobb volt, mint egy-egy határsértő elfogásakor. Hi­szen kiderülhetnek azok a turpisságok, amelyek mi­att néhány vasárnapon vagy kimenőnapon a ha- tárőröiknek váratlanul szol­gálatot kellett teljesíteniük. A legjobban mégis Ge­ra Péter határőr, az őrs szakácsa izgult. Nagyap­ját. a 86 éves Gera Pétert várta, aki a közös hadse­regben, még Ferenc József megyében rosába látogattak el, majd Kiskunhalas, Baja, Kalo­csa város és járás követ­kezett. A jövő hét elejé­től három napot töltenek a Balatonon, s újból visz- szatérnek Kecskemétre. Képünkön: Reile Géza, a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. elnöke fogadja a vendégeket, s röviden ismerteti a város életét, eredményeit. A tejipar évenként mint­egy 1100 millió liter tejet vásárol és dolgoz fel ter­mékké. A termelők kb. 400 millió liter tejet fogyaszta­nak, illetve közvetlenül ér­tékesítenek. A hazai tej- és tejtermék fogyasztás ál­talában nem haladja meg évenként és személyenként a 120 litert, ebből a tejfo­gyasztás mintegy 85 liter évenként. Ez a mennyiség az eu­rópai országok átlag fo­gyasztásához képest na­gyon alacsony. Arról kér­deztük Nagy Istvánt, a Tejipari Tröszt kereske­delmi igazgatóját, milyen módszerekkel tervezik nö­velni a tejfogyasztást. — A tej ellátás problé­mája sokrétű, változatos feladatot jelent a tejipari vállalatok, sőt a tejterme­lő gazdaságok részére is. — mondotta a Tejipari Tröszt kereskedelmi igaz­gatója. — A falvak tejel­látása jelentős változáso­kon megy át. Az egyéni tehéntartók száma és a közvetlen termelői fogyasz­tás, illetve értékesítés lé­nyegesen csökken. Ezért mind nagyobb arányban kell gondoskodni a falusi lakosság szervezett tejel­látásáról is. Kezdetben ezt a tejfeldolgozó üzemekből visszaállított pasztőrözött tejjel, vagy az ipari tej­gyűjtők útján biztosítot­tuk. A növekvő tejigények miatt azonban szükségessé vált, hogy a tej ellátás le­bonyolításába bevonjuk a legtöbb tejtermelő bázist képviselő szocialista mező- gazdasági üzemeket is, Je­lenleg már 1300 községben a helyi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, vagy álla­mi gazdaság szerződéses alapon végzi a , lakosság tejellátását. — Természetesen a vá­rosok, ipartelepek és üdü­lőterületek tej- és tejter­mék ellátása továbbra • is elsősorban az állami tej­iparra hárul. Az a fő tö­rekvésünk, hogy a tejet, higiénikus formában, cél­szerű fogyasztói csomago­lásban tudjuk a fogyasz­tókhoz eljuttatni. Nálunk 1967-ig a fogyasztói csoma­golást egyedül a palacko­zott tej jelentette. Ez Is csak korlátozott mérték­ben 45 helységben, a fo­gyasztói tej 27.3 százalé­kának megfelelő mennyi­ségben. — A palackozott tej, bár a kannatejjel szemben szá­mos előnnyel jár, higiéni­kus, biztonságos fogyasztói csomagolást jelent, ugyan­akkor azonban mind az ipar, mind a fogyasztó szá­mára hátrányos, mert je­lentős „göngyöleg-súlyt” kell szállítani az üvegek mosása és visszaszállítása mind a fogyasztóra, mind az iparra terhet jelent. En­nél ma már lényegesen célszerűbb megoldások is vannak, ezek egyike az 1967. decemberében Buda­pesten üzembe helyezett po- lypack csomagolás, amely­nek göngyöleg súlya már elhanyagolható és megkí­méli a fogyasztót az üveg­öblítéstől, visszaszállításá­tól és a betétdíjjal való el­számolástól. A polypack csomagolás egyéb szem­pontból is célszerű: higi­énikusan kellő védelmet nyújt a tejnek, lényegesen kisebb helyigényű, s ezért az üzemekben és a boltok­ban való tárolása és for­galma is egyszerűbb. A Budapesten működő gép naponta 60 000 db fél­literes csomag készítésére alkalmas, a második gépet Veszprémben helyezik üzembe és ez év IV. ne­gyedévében várható a har­madik gép beérkezése, amely Miskolcon működik majd. — Ahhoz, hogy a fo­gyasztók által rövid idő alatt megkedvelt polypack tej mennyiségét növelni tudjuk, elsősorban a cso­magolóanyag hazai előállí­tását kell megoldani. Re­mény van arra, hogy rész­ben a Csomagolóanyag­gyár, részben a későbbiek folyamán a Tiszai Vegyi- kombinát a polypack töm­lő készítését megoldja. Et­től függően a tejipar terv­be vette további 2 poly­pack csomagológép beszer­zését és üzembe helyezését a budapesti ellátáshoz és a későbbiek során a Kecs­keméten, Egerben és Keszt­helyen létesülő új üzemek részére. Természetesen az eldobható műanyag csoma­golás kiterjesztése mellett Néhány napja lengyel küldöttség tartózkodik megyénkben. A Bem Jó­zsef szülőhelyéről, Tar- nów városából érkezett 15 tagú delegációt — amelyet Józef Cloze, a Taroówi Városi Tanács elnökevezet — augusztus 20-án Buda­pesten fogadta dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára és Borbély La­jos a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője. Augusztus 21-én a ven­Reprezentatív szauna Olvasom, az újságban, hogy reprezentatív szauna építését kezdték meg a ta­tai Fényes-forrásoknál. Mint a hírből kiderül, az ugyanitt két éve épített szauna szűknek bizonyult. Az új szaunát november elején avatják. Bevallom, izgalomba ho­zott a hír. Eddig arról sem tudtam, hogy létezik szauna Magyarországon. Ismere­teim szerint derék roko­naink, a finnek használják a szaunát tisztálkodásra, de még inkább a testük fel- frissítésére. A leírások sze­rint a szauna — minden valamirevaló családnak van saját szaunája — meg­hitt hangulatot árasztó építmény, ahol előre meg­ma még szükség van a pa­lackozott tejellátás kiszé­lesítésére is, amellyel min­den olyan nagyobb vidéki várost Is el akarunk látni, ahol jelenleg még csak kannatej van forgalomban. — Külön problémát je­lent az iskolai tejellátás és a büfék tejellátásáak meg­szervezése. Ez ideig erre a célra ugyancsak a palack­csomagolás szolgált, Az iskolák és büfék tejellátá­sára alaktartó mflanyagpa- lack, iletve pohár-csoma­golást tervezünk. Erre a célra az 1969. januárjá­ban már működő új szé­kesfehérvári tejüzemben negyed-, illetve félliteres polyetilén flakongyártó- és csomagológépet üzemeltet­nek. Ezzel a géppel Székes- fehérvár, Dunaújváros és Várpalota csomagolt tejjel és iskolatejjel való ellá­tása mellett a nyári idény­ben a balatoni csomagolt tejellátást is meg kívánjuk oldani. Az a szándékunk, hogy a többi vidéki város­ban — a csomagolóanyag előállításától függő ütem­ben — ütésálló polisztirol poharakban hozzuk forga­lomba az iskolai tejet. dégek — a tarnówi ipari üzemek vezetői — megte­kintették Kecskemétet, majd ellátogattak több gyárba, üzembe, vállalat­hoz. Az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat a küldött­ség tiszteletére ebédet adott amelyen dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke is részt vett. Tar- nów város küldöttsége ezt követően megyei körútra indult. Először Kiskőrös­re, Petőfi Sándor szülővá­tüzesített kövekre vizet ön­tenek, ez gőzt fejleszt, s ebben a gőzben üldögél a család, természetesen mez­telenül, vagy egészen hiá­nyos öltözetben. Az a leg­nagyobb megtiszteltetés, ha egy idegent meghívnak a szaunájukba, egy kis gőz- fürdőzésre. Az élvezetek­hez, illetve a test felüdité- séhez tartozik az is, hogy időnként nyírfavesszővel megcsapkodják egymást, ami élénkíti a vérkerin­gést. Ennyi ismeret után pró­báltam elképzelni a Fényes- forrásoknál felépülő „rep­rezentatív’’ szaunát. Vala­mi mutatós, kimagasló épü­letnek kell lennie az értel­mező szótár szerint, de illik-e ez egy szaunához? Bizonyára autósztráda ve­zet hozzá, a fényes, kivilá­gított, sokablakos ház előtt elegáns portás várja a ven­dégeket. Az előcsarnokot tükrök díszítik, mindenütt fotelek, melyben elterpesz­kednek a várakozó vendé­gek. Az emeletre lift repíti fel a testük felfrissítésére vágyókat. Vannak első- és másodosztályú szaunák. Az elsőosztályúban a kövek márványból vannak, a má­sodosztályon csak közönsé­ges terméskövek. Az elsőn bikinis hölgyek legyezgetik nyírfavesszővel a delik­venseket, míg amott ki­érdemesült matrónák. Szól a zene is, természetesen, s lent a bárban igazi szauna-levegő — forróság és pára — fogadja az igé­nyesebb közönséget. (Mint hallom, ez utóbbit már mi­felénk is megvalósították, egynémely „reprezentatív” vendéglátóhelyen, azaz szaunában.) idején főzött bajtánsainak. Pintér András határőr őrnagy elmondott mindent a fiúkról. A hozzátartozók megtudták, hogy a határ­őrök derekasan viselked­tek, fegyelmezettek, s eb­ben az évben senkit nem ért parancsnoki elmarasz­talás. Igaz, a szolgálat nem mindig engedi, hogy hazalátogassanak, de ha lehetőség kínálkozik, vagy valami gond van a csa­ládban, igyekeznek haza- küldeni a fiút. Gera Péter bácsi végig­ülte a szülői értekezletet, s utolsóként kért szót. Be­széde rövid volt. Csupán enni kért, méghozzá főtt ételt. Nem volt nehéz tei­— ötvennyolc, ötvenki­lenc, hatvan __— tette a j ókora csomó pénz tetejére elégedetten az utolsó száza­sokat, Cs. Vilmos. A Kis- kunmajsa, Ágasegyháza 11. számú ház tiszta szobájá­ban egyedül volt augusztus 20-án, s az asztal mellett számolta meg a nehéz munkával keresett pénzt. Felállt a székre, s a szek­rény tetején megpillantotta az újságpapírba göngyölt, madzaggal átkötött csoma­got. Amikor a kezébe vette, gyanúsan könnyűnek ta­lálta. Idegességtől reszkető kezekkel bontotta le a spár­gát, s a piros százasok he­lyett bankó nagyságúra vá­gott csomagolópapír hul­lott a földre... — Megloptak! — mo­tyogta maga elé, s szülei­nek egy szót sem szólva, Mindez, persze, lehet, hogy enyhe túlzás. Előfor­dulhat, hogy egyszerű fa­házról van szó, ahol tény­leg a finnekéhez hasonlóan, kellemes és meghitt kör­nyezetben, igazi felfrissü­lés várja a vendégeket, S az is lehet, hogy a repre­zentatív szót csak valami ügyetlen propagator ra­gasztotta a szaunához. Ahogy az már minálunk szokás. Minden esetre azt várom, hogy ha netán nálunk is felépül majdan egy ilyen intézmény, az feltétlenül Közép-Európa legnagyobb és egyedülállóan reprezen­tatív, sőt legreprezentatí­vabb épülete lesz. Külön helikopter- és hajóállomás­sal. A biciklimegőrzö he­lyét én máris megpályá­zom . T. P, jesíteni a kívánságát. UnoH kája szolgálta ki, s Pétéi bácsi szigorúsága nem is-! mert határt. Végülis el is­merte: a határőrségnél ugyanolyan jól főznek* mint odahaza. Az idős embernek á büszkeségénél, csupán örö­me volt a nagyobb, amW kor a határőrök egy fáH bél készített remekbe sza-i bott figyelő modelljével ajándékozták meg. Szülői értekezlet katoná-! óknál? Furcsa, mint mirw den új, eddig nem ismert valami. Hasznossága, érté­ke azonban nem lehet vi­tás, erről a szülők és a határőrök is meggyőződ^ tek. Gémes Gábor rohant a rendőrségre, ösz- szefüggéstelen szavait elő­ször nehezen értették meg, de lassan kikerekedett a történet. — Évek óta bá­nyában dolgozom, s gyűj­töm a pénzt. A múlt év szeptemberében 65 ezer fo­rintot csomagoltam be, s hogy senki se találja meg* a szekrény tetejére tet­tem (!) Később 5 ezer fo­rintért motort vettem, s azóta nem néztem meg a pénzt. Ma hozzá akartam tenni 6 ezer forintot, s ezt találtam — szórta az asz­talra a papírlapokat. — Se­gítsenek megtalálni a pén­zemet! Egy év hosszú idő, s ezért szinte reménytelennek tűnt* hogy a tettest megtalálják. A nyomozással megbízott rendőrtiszt azonban bravú­ros gyorsasággal, már más­nap elfogta a tettest, Csuka Tivadamé, 27 éves, Kis- kunmajsa, Szabadkai út 65. szám alatti lakos szemé­lyében. Ö így mondta el a lopás történetét. — A múlt év októberé­ben anyósoméknál éjsza­káztam, s egy legyet (?) akartam megfogni, amikor megláttam a csomagot. Kí­váncsi voltam, mi van ben­ne. Először csak 600 forin­tot vettem el, majd mindig többet. Augusztus 11-én aztán a megmaradt 26 ezer forintot is elvittem... A 60 ezer forintból mind­össze 20 ezer került elő Csuka Tivadamé lakása udvarának krumplisvermé­ből, egy galambokkal éke­sített díszdobozból. Csuká- nét a rendőrség letartóztat­ta. w G. G. Gora Péter bácsi átveszi a figyelő modelljét Pintér András határőr őrnagytól. Bank a szekrény tetején Egy nap alatt elfogták a tolvajt /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom