Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

1968. augusztus 23. péntek 3. oWa! Felfedező úton a megyében Homokhegjek tanjái E DOMBOKON jószeri- tebb, a dombok rideg öle- helyzetét csak a községi vei nem terem semmi, lésében apró, vertfalú, szociális támogatás hidalja Egynéhány szívás fűféle megfenekedett, felszálkáso- át úgy-ahogy. Látjuk a ba­dacol csak a végtelen ho- dott nádtetős tanyák hú- romfiól nagyságú csősz­mokkal, a négy-öt centi zódnak meg, legtöbbje rit- kunyhót, ahol a Dávid László nevű öregember ha­vi 250 forint szociális se­gélyből tengődik, látunk olyan, félig bedőlt kalyi­bát, amelynél rozogábbat már elképzelni sem lehet, s ebben még tavaly benne lakott V. Kovács Lajos, miután egyszer a tanyáját a tűz emésztette fel, más­szor pedig a belvíz mosta ki az alapjait. Gulyás Györgyné fülöp- házi vb-titkár figyelmeztet: vegyük észre az itt élő egy-két jómódú szőlősgaz­dát is, mint például Somo- di Ödönt, aki nyolc hol­don valóságos tündérkertet varázsolt itt elő, meg a belterületen épülő komfor­tos villaszerű házakat is, meg azt, hogy a Déryné Színház havonkénti előadá­sára a kultúrotthon környé­ki házakból szedik össze a pótszékeket, s azt is, hogy tárgyalások folynak a ke- rekegyházi habselyem­üzemmel: telepítsenek ide kórójú' naprózsa, amelyik kés lombú nyárfáktól álcá- ^glálkoztet^ mostanában nyitogat ja sár- róttam, vagyis az emberi ga virágát: elszórt bokrok- hajlék csak egészen közel- ** vegCTt Mert mar erre ban guggol a borókafenyő, röl fedezhető feL S még Lentről, a hajlatból nézve kevéske szőlő is akad, né- komor vonalakkal rajzolódé hány girhes köztes fával, biztató jegyei ezek a vál­nak elő a dombok, de majd mindegyik tanya kö- tozásnak. S mégis, bennün- egyikre-másikra felkapasz- rül. két a homokihegyek más­kodva, s széttekintve a tá- Betekintünk néhány por- fél száz tanyáján élők sorsa jón, a halmok szeszélyes tára. Mindenütt idős, cse- izgat leginkább, mert ez vonulata nyúlik el a szem- kély szavú nénikkel, bé- nagyobb árnyékot vet, mint határig, mindenfajta ren- csíkkal találkozunk, meg- az alkonyatba hajló buc- dezettség nélkül. görnyedve a homokkal ví- kák. s az időtlenség félho­Ilyen volt ez a vidék vott ádáz, majdnem meddő málya olykor még a szépü­két-, vagy háromszáz évvel eredményű küzdelemtől, lő eredmények fényeit is ezelőtt is... Azaz, mégsem: mely tart évszázadok óta, elnyeli. Jó lenne praktikus az átlós irányban keresztül Fülöpszállás egykori külső tanácsokat adni PSP®** ­A múlt. is van igény. VALÓBAN, igen fontos, nyára vannak is ilyenek, _______________________ ___ _ _ gyor­v onuló magasfeszültségű pusztáján. Fülöpháza csak sabb felzárkózáshoz, bizo- tartóoszlopok kétségkívül 18 éve önálló község, modem látványt nyújta­nak, ámbár nagyon nem ide jllőt, s nem azért, mert a természet időtlen har­móniáját bontják meg, ha­nem mert a puszta látvá­nyosságon kívül egyéb sze­repük itt nincs. A vasszer­kezettől ötven-száz méterre levő tanyában is éppúgy petróleummal világítanak:, mint abban az időben, ami­kor a világ még nem is hallott Edison nevéről. S ha mindez jelkép, ak­kor döbbenetes: a husza­dik század ezt a vidéket elfelejtette áramkörébe be­kapcsolni. A vezeték, az úttalan úton vánszorgó gépkocsi, s annak rádiójá­ból kizengő Genshwin-zene épp olyan idegen itt, mint­ha egyenesen a Marsról ke­veredett volna ide. Ha pe­dig gyalog rugaszkodunk neki a dombok világának, egyhamar a kéklő csend félelmetes burája ereszke- jülöpházi Zrínyié, az itt la- a lehetőségnek, amikbe ka- dik rank, hogy szinte bele- * tagjai, de a paszkodni lehetne. De ez­sajdul a szív. Az alakuló jelen. TSZCS-TERÜLET ez, a tán több sarka is akadna ... , _ _közös működésnek, leg- úttal maradiunk a biza­,, Látogasson el a így ezen a határrószen, lomnál: a homoki tanya­ozaharába! — hirdethet- nyoma sincs> talán nem is világ talán itt ^ végórá­nek az _ idegenforga mi lehetséges, a fiataloknak jához közelít. Az újabb prospektusaink, ha az obli- csajalem mindegyike maga nemzedék, amelynek már gat Bugacon kívül a megye hagyta a homokhe- alkalma nyílt kitekinteni a egyeb tájaira is kiterjesz- gy^ világát, e századi óle- b-uckák közül, azon fáradó­tene figyelmet a minden- ^ élni. És sokan zik, hogy a mai igények ható turizmus, megjelölhet- vanna]^ egyedülállóak, gyá- szerint alakítsa kömyeze- ne a valóban könnyű meg- molitásra árulók, eleset- tét. Irerrnl 1 fmc m.nnior* K ŰPC lZrO- - . . .......... k özelítés módiát: Kecske­méttől nyugatra. 22 km, jó betonúton... De nekünk, az Itt élők számára koránt­sem turisztikai látványosság a fülöpházi homokhegyek világa. (Fülöpháza község majd tízezer holdas hatá­rának jókora szöglete ez a vidék.) Hanem a megye je­lenkori valóságának egy da­rabja, amivel számot kell vetnünk. Mert ez a magyar Szaha­ra nem lakatlan, méfflha an­nak is tűnik a solti beton­úton végigsuhanva. tek, akiknek kilátástalan Hatvani Dániel Új autóbuszjárat Szeptember 2-től a Kecs­kemét — Ladánybene — Kunszentmiklós — Duna- vecse útvonalon új, csak munkanapokon közlekedő autóbuszjáratot indít a 9. sz. AKÖV. A járat Kecs­kemétről, az autóbusz-pá­lyaudvarról reggel 5 óra Bén.- 55-kor indul és — az emlí­tett főbb megállókon kívül Tatárszentgyörgyöt, Kun. peszért, Tasst, Szalkszent- mártont is érintve — 7 óra 45-kor érkezik végállomá­sára, a dunavecsei szövet­kezeti vendéglőhöz. A já­rat 15,50-kor indul vissza Dunavecséről és 17,44-kor érkezik a megyeszékhelyre. Az elhatározást tettek követték Lesz elegendő fűszerpaprika A magyar konyha el ma. radhatatlan tartozéka, a fűszerpaprika az idén nem a legjobban fizet. A rend­kívül száraz tavasz és a nyár elejei ugyancsak aszá­lyos időjárás megviselte a paprikaültetvényeket is. Az augusztusi esők némileg javítottak a helyzeten, s így gyenge, közepes ter­mésre van kilátás. Ugyan­akkor, viszont a száraz, meleg időjárás kedvezett a fűszerpaprika minőségének. A világhírű magyar pap­rika az idén kiválónak ígérkezik. A konzervipari tröszt tá­jékoztatása szerint a ter­méskilátások nem befolyá­solják a hazai ellátást. Az ipar megfelelő készletek­kel rendelkezik, s bősége­sen ki tudja elégíteni a belföldi évi — 300—400 va- gonos — szükségletet. (MTI) Itt a yetőburgonya A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megyei Al­központjánál 150 vagon Gülbaba, 170 vagon Kis- várdai Bózsa és több ezer mázsa importból szárma­zó Epoka, Pierwiosnek és Amsei áll a gazdaságok rendelkezésére az őszi akciók keretében. A vető­burgonya felújítását az idei kisebb hozamú és rosszul beérett gumót tar­talmazó termés különösen indokolttá teszi. Januárban az Épület- aszitalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti gyár­egységének szakszervezeti bizottsága elhatározta, hogy újjászervezi a Sízocialista versenymozgalmat Szük­ség volt erre nagyon, hi­szen a gyáregység megnö­vekedett feladatai jobban szervezett, eredményesebb versenymozgalmat köve­teltek. A gazdasági, párt­ós KISZ-, valamint a szak- szervezeti vezetők összeül­tek s meghatározták a fel­adatokat, majd mindenki a maga területén hozzálátott a megvalósitáshoz. Vajon milyen eredménnyel? Er­ről .beszélgettem a napok­ban Nagy Antal szb-tit- kárral. — Az értekezlet nem volt hiábavaló — hangsú­lyozta a titkár. — Dolgo­zóink magukévá tették az elképzeléseket, s most már számottevő eredmények­ről tudok beszámolni. Az első félévben anyaghiá­nyunk volt, ezért némely áruféleségből nem sikerült teljesíteni a tervet. Éves tervünket viszont előre­láthatólag mindenből túl­teljesítjük. Azokban az üzemrészek­ben, ahol nem volt anyag­hiány, jelentős termelési túlteljesítéseket értek el. A zsalutáblakészítők a terve­zett 86 ezer négyzetméter­rel szemben 91 ezer négy­zetmétert készítettek, az exportra gyártott mozaik­parkettából pedig 250 ezer helyett 256 ezer négyzet- métert szállítottunk az el­ső félévben. Mondanom sem kell, hogy a terme­lésben az a két szocialista brigád járt az élen, ame­lyik már háromszoros tu­lajdonosa a büszke címnek. Az értekezlet után hat kollektíva tűzte ki célul a cím elnyerését s eddigi munkájuk alapján valószí­nűleg nem is csalódunk bennük. Nagy lendítőerőt jelent az újjászervezett mozga­lomban a bérbizottságok létrehozása. Üzemrészen­ként intézi ez a kollektí­va a bérrendezést, dönt a jutalmak, prémiumok oda­ítélésében. Az anyagi ösz­tönzők elosztása is sokkal igazságosabb, mint koráb­ban volt. Üzemünkben eddig is jól szervezett volt az oktatás, hiszen dolgozóink nyolcvan százaléka vett részt poli­tikai vagy állami oktatás­ban. Bízunk abban, hogy az ősszel még ennél is töb­ben kapcsolódnak be a ta­nulásba. Ezek eddigi eredménye­ink — mondotta befejezé­sül az szb-titkár. — A ne­gyedévenkénti értékelések után az év végén összegez­zük a verseny újjászerve­zésének hasznosságát, s azt hiszem akkorra sike­rül minden célkitűzést megvalósítanunk. O. L. így dolgozik az ÁGKER Márciusban múlt tíz esztendeje hogy megala­kult az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája, az ÁGKER; Hosszú lenne fel­sorolni azóta végzett mun­káját. Működésének érzé­keltetésére elég talán meg­említeni, hogy az állami gazdaságok bizonyámosa- ként dolgozik; a gazdasá­gok termékeinek nagy ré­szét forgalomba hozza, ki­sebb részét pedig szerző­déskötési, értékesítési és egyéb területen végzett közreműködésével segíti forgalomba hozni. Az ÁG­KER évi forgalma 3 milli­árd forint fölött van. Az állami gazdaságok árutermelése 1967-ben fe­lülmúlta a 10 milliárd fo­rintot. Ez az eredmény, az 1960. évihez viszonyítva, több mint 40 százalékos növekedést jelent. Tavaly az állami gazdaságok kere­ken 40 ezer vagon kenyér- gabonát, 70 ezer vágómar­hát, 630 ezer sertést, 330 ezer vágó juhot, 120 millió tojást, 250 millió liter tejet és 23 ezer vagon gyümöl­csöt adtak el. Az ország áruellátásában betöltött fontos szerepük mellett igen jelentős az állami gazdaságok részesedése az exportból; a múlt évben ők adták az exportra került vágómarha 18, a hízott ser­tés 30, a vágójuh 52 és a téli alma 52 százalékát. Mindebben — ilyen vagy olyan módon — közremű­ködött az ÁGKER. Az iroda megbízóival, az állami gazdaság- ’"kai, igen szoros kapcsc .«tDan van, velük egyetértetten jár el. Nevükben megállapodik a vevőkkel a szerződési és szállítási feltételekben, az­után pedig gyorsan és pontosan tájékoztatja az állami gazdaságokat min­den fontos tudnivalóról. Miután az árut átadta, az okmányok alapján szám­láz, illetve ellenőrzi a számlázást. Szükség ese­tén eljár reklamációs ügyekben is. Megbízóinak számos előnyt biztosít. A nagykereskedelmi árrést megszerzi nekik, s mint­hogy maga a gazdaság vég­zi el a nagykereskedelmi munka egyrészét, ezáltal többletbevételhez jut. A ke­reskedelmi költségekből, jó szervezéssel, megtakarí­tást ér el. A gazdaságok­nak ezáltal a gyümölcsér­tékesítésnél évi 130—170 millió forint összeg jut. s az állatforgalom bonyolítá­sából származó anyagi előny is meghaladja éven­te az 50 millió forintot. Az állami gazdaságok árufor­galmának mintegy 42 szá­zalékát az ÁGKER bonyo­lítja le. Kiemelkedő szerepe van az ÁGKER tevékeny­ségében az információnak. Csaknem 300 vevővel tart kapcsolatot az iroda. Piaci tájékoztatói révén pontosan és gyorsan informálja a gazdaságokat a keresletről és szerződéskötési javasla­tokat tesz. A gazdasági reform kap­csán máris lényegesen bő­vítette üzleti kapcsolatait az ÁGKER. A Monimpex, az Agrimpex Külkereske­delmi Vállalattal, a Nö­vényolajipari Vállalattal, s több belkereskedelmi vál­lalattal bővítette együtt­működésének körét. Mind több kiskereskedelmi üzlet áruellátását vállalja magá­ra, s közös üzleteket is lé­tesít a fővárosban éppúgy, mint vidéken. Ennél is fon­tosabbnak tartja a kapcso­lat erősítését a feldolgozó iparral. Kézenfekvő a kérdés, hogy az ÁGKER, amelynek költséghányada, az általa bonyolított áruforgalom ér­tékéhez viszonyítva, nem ér­te el a 0,2 százalékot sem — tehát meglehetősen ala­csony —, nem csupán az állami gazdaságoknak je- lent-e előnyt. Más fogalma­zásban; mi a fogyasztó haszna az ÁGKER műkö­déséből? Ez a haszon min­denekelőtt az, hogy az ÁG­KER, mivel nagytömegű árut hoz forgalomba, jóté­konyan befolyásolja a; pia­ci áralakulást. Van az ÁGKER-nek egy kereskedelmi pincéje, amely elsősorban azoknak a gaz­daságoknak áll rendelkezé­sére, amelyeknek nincs elég tárolóterük. A bor fel­dolgozásából eredő haszon természetesen az érintett gazdaságokhoz kerül vissza. Az állami gazdaságok ezen a téren sem kötelesek igénybe venni az ÁGKER szolgálatait. Saján maguk is állíthatnak elő olyan ter­mékeket, amelyek méltán szereztek elismerést. Ilyen például a somogyi Boszor­kánytej, a balatonboglári Szőlőlé, a Szikrai Állami Gazdaság Leányka-bora, a bajai Nagyburgundi, a kun­bajai Veltelini és a Hosz- szúhegyi Állami Gazda­ság márkázott Cabernet vörösbora. Az ÁGKER-t már ré­gebben is az vezérelte, hogy tevékenységével jótékonyan befolyásolja egyrészt az ál­lami gazdaságok áruterme­lésének fejlődését, értéke­sítésének javítását, más­részt elősegítse a fogyasz­tók jobb ellátását és az exportigények minél szín­vonalasabb kielégítését. Gazdaságirányításunk új rendszere még több lehető­séget ad arra, hogy az iro­da az eddiginél is sikere­sebben szolgálja ezeket a célokat. Gulyás Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom