Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
r 8. oldal 1968. augusztus 19. hétffl A munkás-paraszt szövetség jegyében Egy gazdaság és egy üzem Ma már ugyan nem találkozunk falujáró csopoiv tokkal, s a munkás-paraszt találkozók sem olyan divatosak, a szövetség azonban erősebb, mint valaha, csak új formákban jelentkezik. Közben egyenrangúbb partnerré is vált a két osztály. Természetesen továbbra is a munkásság az, amely politikailag és gazdaságilag egységesebb... No, de nézzük meg egy példán keresztül, hogyan érvényesül ma, az új mechanizmusban a munkás-paraszt szövetség. Egy versenyvállalás nyomán Nemrég a kezembe került a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregységének vállalása a ^Szocialista Munka Gyáregysége” cím elnyeréséért indított munkaversenyre. A felajánlást a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére tették. Ennek egyik pontja így szól: — A párt gazdaságpolitikájának megfelelően új termelő-termeltető kapcsolatokat hozunk létre. Feladatunknak tekintjük, hogy az idén négy termelőszövetkezetnek nyújtsunk segítséget a baromfinevelők korszerűsítésében, a mennyiségi és minőségi árutermelés megjavításában. Ez vezetett arra a gondolatra, hogy felkeressek egy ilyen termelőszövetkezetet. Az orgoványi Sallai Tsz-t választottam, talán azért, mert úgy gondoltam, hogy a legmostohább körülmények között gazdálkodik. Később tudtam meg, hogy amikor három évvel ezelőtt Einhoffer József lett az elnök, a szövetkezet valóban már éppen a „sír szélén állt”. Az elnök, Mészáros István főagronómus és Czira György felvásárlási, értékesítési agronómus társaságában fogadott. Az utóbbiak séta közben mesélték el, hogy Einhoffer elvtárs első ténykedései közé tartozott, javasolni az elkor- csosult — már szaporátlan — corwald kocaállomány felszámolását, amelyre csak ráfizettek. Elgondolása szerint inkább húscsirke nevelésével érdemes foglalkozni. A vezetőség nem állt azonnal kötélnek, mert az 50-es évek végén már egyszer ráfizettek a csirkére. Ám az elnök így érvelt: ha szakszerűbben fognak ismét a baromfineveléshez, csak jobban járhatnak, hiszen a befektetés a baromfinál sokkal gyorsabban térül meg. Az első évben 20 ezer csirkét neveltek, egy kiló húst 4,10 kiló takarmánnyal állítottak elő, ami valóban gazdaságosabb volt a ser- téshizlalósnáL Ekkor a Baromfifeldolgozó Vállalat azt javasolta, hogy korszerűsítsék a csirkenevelést. A tanácsot meg is fogadták, a szövetkezet házilagos építőbrigádja etetőket készített, s a növendékmarha- istállót átalakította baromfinevelővé. A naposcsirkét a Baromfifeldolgozó Vállalat segítségével a Felső- abádi és a Bábolnai Állami Gazdaságból szerezték be. 1967-ben már 87 ezer darab 125—130 dekás csirkét adtak át, s egy kiló hús előállítására már csak 2,80 kiló takarmányt fordítottak. „Csirkegyár” A tsz-tagság egyre inkább látta, hogy érdemes a baromfineveléssel foglalkozni. Az elnök már „csirkegyár” létesítéséről álmodozott, s a vezetőség máris bizonyítanak. A bábolnai húshibridből 54 napos tartási idővel mindössze 1 százalékos elhullás mellett 2,41 kiló takarmánnyal 34 ezer, átlagban 1,23 kilós csirkét állítottak élő. A felsőabádi húshibrid fajtából 58 napos nevelési idő alatt 2,66 kiló abrak fel- használásával értek el átlagban egy kiló húst. Ebből Einhoffer József, az orgoványi Sallai Tsz elnöke és Szabó István, a BOV kecskeméti gyáregysége termeltetési osztályának dolgozója a szállítás előtti napon a csirkék minőségét ellenőrzik. ebben támogatta. Sőt a BOV kecskeméti gyáregysége is jó partnernek bizonyult. Arra biztatta a szövetkezetei, hogy még modernebb — önetetővel, ön- itatóval, szellőztető berendezéssel, meleglevegő behívásos fűtéssel ellátott — férőhelyeket létesítsenek, amelyekben az intenzívebb fejlődésű hibrid csirke fajtákat is nevelhetnek. A vállalat nemcsak azt ígérte meg, hogy segít a berendezések megszerzésében, felszerelésében, de még rövidlejáratú hitellel is rendelkezésükre áll. Ezen kívül természetesen a korszerű baromfinevelés technológiájának elsajátításához is segítséget nyújtanak a tsz tagságának. A hitelt ugyan nem vette igénybe a tsz — nem volt rá szüksége —, de a régi sertéstelepet, s a borjúnevelőt átalakították csirkenevelésre. A kecskeméti gyár Táncsics szocialista brigádjának egyik tagja, Szabó István pedig a már említett „Szocialista Munka Gyáregysége” cím elnyeréséért indított versenyvállalás alapján szakmailag patronálta a szövetkezetét. Evés közben jön meg az étvágy — szokták mondani. A volt növendékmarha- istállót és borjúnevelőt a tsz vezetői, hogy még több baromfiférőhelyet nyerjenek, kétszintesre alakították át. Két juhhodályt nyári időszakra ugyancsak erre a célra használtak fel. Ezzel 40 ezerre növelték egy turnusra a baromfinevelést. Az idén év végéig 40 500-at neveltek. A szövetkezet bevételének ma már egyharmada — kb. 6 millió forint — a csirkenevelésből származik. Egy tsz-tag napi átlagos jövedelme a közösből 73 forint, a fizetést havonta kapják. Ez a magyarázata annak, hogy ma már senki sem jár a tsz-tagok közül máshova napszámba. vállalása nyomán mentem ki — visszatértem az üzembe. Most már az érdekeit: vajon mit tettek a gyár dolgozói a „Szocialista Munka Gyáregysége’’ cím elnyeréséért. A féléves termelési adatokból megtudtam, hogy az építkezések okozta nehézségek ellenére is 109,9 százalékra teljesítették féléves baromfifelvásárlási tervüket Tojásból már nem sikerült üyen jó eredményeket felmutatni, 14,7 százalékkal elmaradtak az előirányzattól. A termelési érték a tavalyi év azonos időszakához mérten mégis 3,9 százalékkal emelkedett. A kedvezőtlen időjárás természetesen itt is befolyásoló tényező. A második félévben a várható takarmányhiány miatt hízott libából valószínűleg kevesebbet tudnak 'nevelni, illetve kisebb súlyúra tudják azokat hizlalni. Ily módon az üzemnek előreláthatólag meg kell elégednie a 95 százalékos tervteljesítéssel. A termelés gazdaságossági eredményeiért azonban továbbra is kemény harc folyik. A már említett munka- versenyvállalás teljesítéséért azonban igen lelkes munkaverseny folyik. Jellemző, hogy például az üzemben az idén hat új szocialista címért küzdő brigád alakult. A fogyasztó mond ítéletet — Nem elsősorban a tröszt dönti el, hogy megérdemeljük-e a „Szocialista Munka Gyáregysége” címet — mondják az üzemben a vezetők és a gépsorok mellett dolgozó munkások. A kereskedelem és A munkaversenyben kitűnő eredményeket elért Március 15. kopasztó brigád munka közben. Helyi politika Kedvre derítő jelenség, amikor annak vagyunk tanúi, hogy a fogalmakat, a megszokott meghatározásokat is „súlyozni” kezdjük. Mérlegeljük, hogy két hasonló fogalom közül nem vált-e tartalmasabbá, többet kifejezővé az, amelyiket eddig kevésbé használtunk. Tapasztalatból tudjuk, értéke van a szavaknak, s különösen helyükre kell tennünk azokat, amelyekkel nap mint nap „politizálunk”. NÉPFRONT-k örökben folyik most hasznos ele- mezgetés az ismert fogalom — helyi politika és az eddig sűrűbben hangoztatott város- és községpolitika közötti különbségről. Valóban el lehet gondolkodni azon, hogy a helyi politika fogalma találóbb a másiknál, gazdagabb tartalmat fejez ki, mint a város- és községpolitika. Valahogy túlságosan azt szoktuk meg, hogy amikor város- és községpolitikáró! beszéltünk, jobbára már az állami vezetést, a községfejlesztést, az utaltat, csatornákat, villanyhálózatot értettük alatta... A helyi politikáiba — más is beletartozik. Az is, hogyan termel, mennyire „száll be” lakóhelyünk fejlesztésébe az üzem, ha van ilyen helységünkben; az is, hogy tudnak-e korszerűen kereskedni üzleteink; az is, hogyan sáfárkodunk szellemi tőkénkkel, a meglevőkkel és a ránk- hagyottakkal — és még sok más, ami életünket jelenti. Helyi politika;.Az, amit a párt IX. kongresz- szusának szellemében másként végzünk, mint azelőtt. Üj mechanizmus van. Ezzel a gazdasági élet Irányításának decentralizációja mellett a politikai vezetés decentralizációja is jár. Az irányítás jobb, igazságosabb megosztása. Hogy a részletek megoldása ne a magas, az országos szintű vezetésre várjon. Hogy azokat itt lent, önállóan, saját fejünk után is, jó- zal eszünkre hallgatva valósítsuk meg. Ez a helyi politika... Ez a modem, a gazdaságirányítás új rendszerének megfelelő. Sokkal gyorsabb, rugalmasabb, mint a régi, amikor részben fent- ről vártunk indítékokat, még ha magunk is képesek lettünk volna kezdeményezni, részben a hozzájá- járulást is onnan a magasból szurkoltuk ki. Ami objektíve magával hozta a folyamatok lassúságát, sokszor felesleges zökkenőit. Helyi politika ezután is; a vízvezeték lefektetése, az útépítés, a villanykarók s -égők elhelyezése, javasolni, bírálni és kétkezi munkánkat, anyagi hozzájárulásunkat is adni mindezekhez .:; De mennyivel több van a helyi politikában. ELÉG CSAK végigfutni például azon a jelentésen, amellyel a Hazafias Népfront, a nőtanács és a TIT járási szervei a duna- vecsed járási párt-végrehajtóbizottságnak beszámoltak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének időszakában végzett, gazdasági agitációs tevékenységről. Arról, hogyan politizáltak a járás községeiben, iskoláiban, üzemeiben, a tsz-ekben. Ott — helyben... Micsoda színes, gazdag program, ha csak a különböző akciókat, munkaterületeket soroljuk fel. No persze, csak ízelítőt belőlük ... Tá jékoztató a kunszentmiklósi gimnázium három végzős osztálya tanulóinak: hol lehet elhelyezkedni?... A járási szakember-klubok példájára a nagyobb községekben is létrehozni hasonlót. Szabadszálláson Bak István népfrontelnökségi tag jó érzékkel oldotta meg elsőként ezt a vállalkozást.^. A könyvbaráf mozgalomban szervezett előadások sora — együttműködve a nőtanáccsal, könyvtárral, mezőgazdasági osztállyal, TIT-tel — Solt: kukorícatermesztés; Dunaegyháza: gyógynövény-; Apostagon: szőlő-és gyümölcstermesztés; Duna- veosén, Szalkszentmárton- ban: baromfitenyésztés — és sok más tárgykörben ..: Ezek a népfront programjából. A nőtanács beszámolójából ilyenek: tájékoztató előadások az új tsz- és földtörvényről, a nyugdíj- rendeletről, a gyermekgondozási segélyről. A solti Szikra Tsz-ben 250 asz- szony hallgatta meg az előadókat... Dunavecsén 120, a hartai Béke Tsz-ben 130, Kunpeszéren 120 nő volt kíváncsi az időszerű kérdésekre —, s ki győzné sorolni a többi helységet... „Az asszonyok munkáját minden termelő- szövetkezet vezetősége nagyra értékeli” — olvashatjuk írásban is az elismerést ... Külön cikket illik írni arról, milyen ragyogó termelési eredményeket produkáltak a járás asszonyai; hogy nagy számmal kapcsolódtak be a szakmunkásképzésbe; hogy a nőbizottságok vezetőivel az élen mennyien versenyeznek ... GYŐZNÉNK felsorolni a TIT ismeretterjesztő munka tényeit, eredményeit? Hiszen csak a 110 résztvevős szabadegyetemről nem tudna beszámolni seregnyi cikk sem ... Hogy az előadók zöme egyetemi tanár volt... Igen, ez mind helyi politika. Azok végzik, azok döntenek, akik legközvetlenebbül érdekeltek. Tóth István főleg a fogyasztó mond majd ítéletet az általunk készített áruról s azzal, hogy szívesen vásárolja-e, vagy sem, mondja ki, hogy A tsz vezetői közben számításokat végeztek. Egy bábolnai csirkén 6,41 forint, egy felsőabádi csirkén 4,41 forint hasznuk van. Most összesen 220 ezer csirkét úgy határoztak, hogy jövő- valóban szocialista kollek- akamak eladni. Hogy e cél- re teljesen a bábolnai hús- tíva vagyunk-e. kitűzésük sikerül, azt szin- hibrid nevelésére térnek at Ez vonatkozik a feidolgo- te bizonyosra vehetjük, r — mert szocialista címért A féleves adatok küzdő baromfinevelő brigádok alakultak a szövet- A tsz-ből — ahová a BOV kezeiben. E brigádok első kecskeméti gyáregysége dőlzás minőségére. Ami pedig a mennyiséget illeti, nemcsak az orgoványi Sallai Tsz-ben segítik a baromfifélévi eredményei pedig gozóinak munkaverseny- nevelést. Csupán csirkenevelésnél 520 ezer férőhelykorszerűsítést patronálnak. Verseny folyik a szocialista üzemrész, osztály, műhely és brigád cím elnyeréséért. A nemes vetélkedő félévi eredményeinek értékelését is bemutatták előttem. Hosszú sora lenne ismertetni a vállalások teljesítésének nagyszerű adatait. A kollektíva munkáját minden esetre dicséri az is, hogy exportterveik teljesítése mellett a hazai piacra is 17 százalékkal több árut adtak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ügy gondolom, hogy a BOV kecskeméti gyáregységének és a gazdaságoknak ilyen fajta együttműködése nemcsak a munkás-paraszt szövetség erősítését szolgálja, hanem az egész népgazdaság és az ország lakosságának is hasznára válik. Nagy Ottó
