Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

1968. augusztus 19. hétfő 3. oldal ÁlkoÉmáiaynapi ünnepsé] a 600 éves Kecskeméten gek Mo In Gazdag és méltó prog­rammal ünnepelte tegnap a 600 éves Kecskemét alkot­mányunk 19. születésnap­ját. Több rendezvényre, ki­állítások megnyitására ke­rült sor a városban ezen a napon, amelyek közül első­sorban a városi tanács dísz­termében rendezett, az MSZMP Kecskeméti Városi Végrehajtó Bizottsága és a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága együttes ülését kell megem­lítenünk. Az ünnepi ülé­sen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet dr. Greiner József, a városi pártbizottság tikára, Hor­váth Ignác, a városi tanács vb-titkára, Imre Gábor, Szimferopol város díszpol­gára, Mihail Vasziljevics Revkin, a szimferopoli vá­rosi pártbizottság első tit­kára, továbbá Andrej Ig- natyevics Kovtun, nyugal­mazott tábornok, Kecske­mét díszpolgára is. Az alkotmánynapi együt­tes ülés résztvevőit, az el­nökség tagjait Erdélyi Ig­nác, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte, majd Reile Géza, a Kecske­méti Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. — Ez a tízmilliós nép — benne városunk lakossága is — nem érdemtelenül ün­nepel. Demokráciát, igazi néphatalmat és államren­det teremtett az elmúlt hu­szonhárom év alatt. A tu­datos politizálás, az állam­vezetés és a helyi önkor­mányzat tudományára ta­nított meg százezreket — mondta többek között a vá­rosi tanács vb-elnöke, majd így folytatta: — A magyar népet immár két évtizedes tapasztalatok győzték meg arról, hogy a szovjet nép a legjobb barátja. Mind mé­lyebben ver gyökeret né­pünkben az a tudat, hogy ez a barátság az interna­cionalizmust és a legiga- zabb nemzeti érdekeinket egyaránt szolgálja. Minden nehéz harcunkban számít­hatunk a Szovjetunió ön­zetlen segítségére, baráti támogatására, örömeinkben pedig osztozunk velük, si­kereinket közös sikernek tartjuk. Az ünnepi tanácsülést kö­vetően, délután hat órakor került sor a , kecskeméti Katona József parkban (vasúikért) a szoborsétány felavatására. Tizenhat Kecs­keméten született, élt, vagy a városban dolgozott mű­vésznek, politikusnak, író­nak, közéleti személyiség­nek szobrainál a Himnusz elhangzása után dr. Greiner József, a városi pártbizott­ság titkára mondott avató­beszédet. Greiner elvtárs többek között hangsúlyozta a haladó hagyományok, a példamutató elődök emlé­kei megbecsülésének, ápo­lásának szükségességét és fontosságát. Az ünnepségen a megye és a város vezető­in kívül ott volt dr. Mol­nár Erik özvegye és csa­ládjának néhány tagja, Ko­csis Pál, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas szőlőnemesí­tő özvegye, valamint Hor­váth Ambrus és Tóth Lász­ló özvegye is. ár Erik-emlékülés A Kecskeméti Katona Jó­zsef Társaság, a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya tegnap délután ünnepi em­lékülést tartott a megye- székhelyen is hosszabb ide­ig munkálkodó nagy marxista filozófus, történe­lemtudós és államférfi tisz­teletére. A Hazafias Népfront ta­nácstermében a rendező szervek nevében F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszer­kesztője üdvözölte a részt­vevőket, elsősorban Molnár Erik özvegyét, továbbá a tu­dományos élet számos is­mert képviselőjét, így Pach Zsigmond Pál egyetemi ta­nárt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézetének Igaz­gatóját, Borús József kan­didátust, a Magyar Törté­nelmi Társulat elnökségé­nek tagját, Ránki Györ­gyöt, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettesét, Pamlényi Ervint, a Száza­dok főszerkesztőjét és Ko­vács Győző kandidátust. ipartelep Korszerű, új ipartelepet létesít Kecskeméten a Szer­szám. és Gépclcmgyár, min tégy 140 millió forintos be­ruházással. Mint arról már hírt adtunk két helyen, a Juhász utcában és a Szegedi úton építik fel a mű­helycsarnokokat, a szociális épületet és irodákat. A Juhász utcai részlegben augusztus 21-én megkezdik a termelést. A képünkön látható nagyobb telepen — amelyet a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat épít 112 millió forintos beruházással —, 1970-ben kezdik meg a termelést. Itt sűrített levegős kéziszer­számok — köszörűk, vésők, fejtőkalapácsok stb. — ké­szülnek majd. (Pásztor Zoltán felvétele.) Modern tárlat a Katona József Múzeumban Kevés számú, de lelkes érdeklődő előtt nyitotta meg tegnap délelőtt a Kecs­keméti Katona József Mú­zeumban dr. László Gyula egyetemi tanár a kecske­méti Művésztelep alkotód­nak kiállítását. A tárlat — H. Tóth El­vira kitűnő rendezése — harminc művész, több mint hatvan festményét, grafi­káját, szobrát, kisplasztiká­ját mutatja be. Minthogy a Művésztelep felújítása, 1957 óta csaknem az egész fiatal magyar képzőművé­szeti élgárda megfordult Kecskeméten, a kiállítás kissé a legújabb művésze­ti törekvéseknek is tekint­hető. Végignézve a gazdag anyagot, igazat kell adnunk dr. László Gyulának, aki megnyitó beszédében a me­gyeszékhely és a M űvész- telep kapcsolatának erősí­téséért emelt szót. ség”. Terveztük azt is hogy munka után, alkotmá­nyunk ünnepének előestéjén, a brigádszállásunkon meg­vendégeljük a magunkkal vitt csabaival, szegedi sza­lámival, különböző italokkal a gazdaság komszomolisi tárt, s vezetőit. — De ha beleszakadunk is, a 125 hold búzát le kell vágnunk — fogadkozott már mindenki előző este. —> Alkotmányunk tiszteletére is! Még olyan aratást nem láttam. Már hajnali három­kor kinn voltunk a parcellán, s a négy kombájn szin­te eszeveszetten keringett körbe-körbe. Én alig győz* tem viliázni a szalmát a kombájnkocsin. Ha üzemza­var keletkezett? Brigádunk mérnöke lélekszakadva ro­hant segíteni, de legtöbbször, mire a bajbajutott gép­hez ért, a vezetője már kijavította a hibát. Két órán­ként váltottuk egymást, de ezt a műveletet is mozgó kombájnon hajtottuk végre. este hatkor terepjáróján kijött hozzánk Prjahin elv­társ, a szovhoz igazgatója. Meglátva, hogy a normá­nak több mint a kétszeresét teljesítettük (Béla mond- ta is: 115 holdon nem áll már lábon a búza), az ötven körüli zömök férfi könnyezett, s mindegyikünket meg­csókolt, pedig a portól úgy festettünk már, akár az ör- . dögök. — Gyerekek! Nagyszerű! Na, gyerünk, megünnepelni az alkotmányotolcat! — mondta-parancsolta ujjongva. __ a komszomolisták is készülődnek már. A ddig nem megyünk, amíg nem takarítjuk le a hátralevő tíz holdat is — jelentették ki az utolsó vál­tás kombájnosai. B? ovid huzavona után megegyeztünk az igazgató- -**■ val, hogy az előző váltás tagjai bemennek a szál­lásra, a többi meg akkor, ha állták szavukat. A brigád szavát. Ott maradtam én is az utolsó erőfeszítés tanú­jának és részvevőjének. S amikor késő este a 125 hold tarlóról beteherautóz- tunk a központba, mi is elkezdtünk könnyezni. A kom­szomolisták sorfalat álltak tiszteletünkre, a leányok mezeivirág-csokrokat nyújtottak át nekünk. Gyors für­dés, átöltözködés után a hatalmas sátor-éttermünkben is meglepetés ért bennünket. Az igazgató a mi étele- ink-italaink helyett a gazdaság élelmiszerraktárából rakatta teli minden jóval az asztalokat, melyekhez sen­ki nem ült a megérkezésünkig... Hogy mennyit és ho­gyan mókáztunk-nótáztunk éjfél után kettőig, nincs he­lyem részletezni. A végén Prjahin elvtárs kijelentette: „Az a nép, amelynek ilyen fiataljai vannak, erős nép. Büszke vagyok a barátságukra... Most pedig, gyere­keim, feküdjetek le, s pihenjetek egész nap. Hiszen csaknem három napra szánt munkát végeztetek el. És éjfél óta már ünnepetek van!” ff a fáradtan, s kicsit pityókásan is, csak moso- lyogtunk. És két óra múlva, hajnali négykor, a brigád ismét kinn volt a parcellán. Aznap, alkotmányunk ünnepén, 132 holdról aratta le a búzát. Tarján István Az ülés előadója, Borús József gondolatokban gaz­dag, átfogó ismertetőt adott Molnár Erik sokrétű mun­kásságáról. Az előadást szemléletesen egészítette ki dr. Bodóczky Lászlónak, a Hazafias Népfront és a bíróság megyei elnökének, Kovács Győzőnek, dr. Koncz Erzsébetnek, Molnár Erik egykori kecskeméti munkatársának és Heltai Nándor városi népművelé­si felügyelőnek hozzászólá­sa. Az ülés után a városi ta­nácsiházán fogadást tartot­tak négy, Kecskemét törté­netében fontos szerepet be­töltő, közéleti személyiség özvegye tiszteletére. Molnár Eriknét, Horváth Ambrus- nét, Kocsis Pálnét és Tóth Lászlónét Fehér Sándor el­nökhelyettes köszöntötte a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében. Fél év az új úton Azelőtt is készítet­tünk félévenként . számve­tést. minden túlzás nélkül mondhatjuk azonban, hogy az idén ennek eredményei sokszorta fontosabbak let­tek, és sokkal többet is mondanak számunkra. Az­előtt néhány adat a meny- nyiségi tervteljesítés szá­zalékára vonatkozóan ki­elégített bennünket Most valahogyan megnőttek az igényeink. Sokféle bonyo­lult számadatból azt kutat­juk péudául, hogy az üzem­ben gazdaságosan termel­tünk-e, azután pedig, hogy a piacon hogyan realizálód­tak a legyártott termékek. Hát bizony már az év elején is sokat gondoltak erre a gazdasági vezetők, amikor az első lépéseket tették meg az új gazdaság­irányítási rendszerben. Fél­év távlatából azonban azt is hozzátehetjük, hogy a legtöbben nem kis szoron­gással latolgatták azokat a nehézségeket, amelyékkel üzemüknek, vállalatuknak, szembe kellett nézni. És hogy ez nem is volt egé­szen alaptalan, azt igazol­ták az év első hónapjai­ban felmerült problémák, amelyek lelküzdése nem volt egyszerű. A vállalatokon belüli ne­hézségek közül elsők kö­zött az anyagbeszerzést em­líthetjük, ami gátolta a ter­melés zavartalanságát Több üzemben még a munkaerő- hiány is jelentkezett. Az utóbbira lehetett legkevés­bé számítani, hiszen ko­rábban még olyan hangok is hallatszottak, hogy az új mechanizmusban átme­netileg kisebb fokú mun­kanélküliség is lesz. Ám e tévedés is azt igazolja, hogy más az elmélet, és más a gyakorlat. Most már elmondhatjuk, hogy az ipari üzemek ál­talában sikerrel küzdötték le az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével je­lentkező nehézségeket. Ezt a megállapítást egyébként fényesen igazolja az a tény, hogy a megye szocialista ipara 14,9 százalékkal ter­melt többet, mint az el­múlt év azonos időszaká­ban. Sőt, megyénkben azt is elmondhatjuk, hogy a növekedés üteme 10 szá­zalékkal magasabb az or­szágos átlagnál. Természetesen nem min­den iparágra vonatkozik ez Míg például az üzemek nagy részében leküzdötték az anyaghiányt, az élelmi­szeripar alapanyag-ellátását a mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták biztosítani. Az élelmiszeripari vállalatok — többek között a Kecskemé­ti Konzervgyár — újabb fajta nyersanyagok és nem utolsósorban piacok utáni kutatást szervezett —, hogy így pótolhassa a termelési értékkiesést. Ez nyilván már az új idők vezetési stílusa. Ily módon ezekben az üzemekben is minden remény megvan arra, hogy megközelítően teljesítsék év. végéig termelési terveiket. A megye ipara által produkált eredmények ér­tékét növeli az is, hogy például több üzemben a helyenként jelentkező munkaerőhiány dacára is sikerrel vezették be a csökkentett munkaidőt. Ez igen körültekintő termelés- szervezést igényelt, s hogy jól oldották meg a kijelölt vállalatok az ezzel kap­csolatos feladatokat, azt bi­zonyítja, hogy tapasztala­taik alapján közel ötezer munkást érintve újabb üzemekben vezették be a második félévben a 44 órás munkahetet. A BOV kecs­keméti gyáregységének ta­pasztalatait például az egész ország baromfiiparában ala­pul használják fel a mun­kaidő-csökkentésre. Az adatokból kiderül, hogy az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 2,8 szá­zalékkal emelkedett. Ez ar­ra enged következtetni, hogy tovább javult a ter­melés szervezettsége, éssze­rűbben használják fel a válj lalatok a rendelkezésükre álló ezközöket. A vállala­tok eredményesebben gaz­dálkodnak. s nyereségelő­irányzataik teljesítése is kedvezően alakul. A termelő üzemek nagy figyelemmel kísérték a piac igényeit Ennek kö­szönhető, hogy a megyei székhelyű ipar a befeje­zett termelésből 2 százalék­kal többet értékesített^ mint az elmúlt év azonos időszakában. Ennek ellené­re sajnos, az a helyzet, hogy a termékek realizá­lása nem volt egészen zök­kenőmentes. s jelentős készárukészletek vannak a vállalatok raktáraiban. • Ennek oka, hogy különö­sen az év eleién a meg­rendelők óvatosak, egyes esetekben fizetésképtelenek voltak. A félév végére azonban csaknem valamennyi nép- gazdasági ágban megélén­kült a termékek iránti ke-' resiet. S ha e vonatkozás­ban az év első hat hónap­ja — a kezdeti lanyha for­galom miatt — nem is a várt eredménnyel zárult, a második félévben már a termelés megfelelő realizá­lására számíthatunk. Természetesen az év hátralevő hónapjaiban sok tennivaló vár az üzemek vezetőire, dolgozóira. A gazdaságirányítás új rend­szerében — az új úton —: megtett első lépések sike­rei nem vakíthatnak el senkit, vagy pedig ha azok egyelőre még nem minden­ben a várt eredményt hoz­ták, nem is kell elkedvet­lenedni. A tapasztalatokat azonban feltétlenül hasz­nosítani kell, erre való a félévi számvetés. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom