Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
1968. augusztus 19. hétfő 3. oldal ÁlkoÉmáiaynapi ünnepsé] a 600 éves Kecskeméten gek Mo In Gazdag és méltó programmal ünnepelte tegnap a 600 éves Kecskemét alkotmányunk 19. születésnapját. Több rendezvényre, kiállítások megnyitására került sor a városban ezen a napon, amelyek közül elsősorban a városi tanács dísztermében rendezett, az MSZMP Kecskeméti Városi Végrehajtó Bizottsága és a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága együttes ülését kell megemlítenünk. Az ünnepi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Greiner József, a városi pártbizottság tikára, Horváth Ignác, a városi tanács vb-titkára, Imre Gábor, Szimferopol város díszpolgára, Mihail Vasziljevics Revkin, a szimferopoli városi pártbizottság első titkára, továbbá Andrej Ig- natyevics Kovtun, nyugalmazott tábornok, Kecskemét díszpolgára is. Az alkotmánynapi együttes ülés résztvevőit, az elnökség tagjait Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte, majd Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. — Ez a tízmilliós nép — benne városunk lakossága is — nem érdemtelenül ünnepel. Demokráciát, igazi néphatalmat és államrendet teremtett az elmúlt huszonhárom év alatt. A tudatos politizálás, az államvezetés és a helyi önkormányzat tudományára tanított meg százezreket — mondta többek között a városi tanács vb-elnöke, majd így folytatta: — A magyar népet immár két évtizedes tapasztalatok győzték meg arról, hogy a szovjet nép a legjobb barátja. Mind mélyebben ver gyökeret népünkben az a tudat, hogy ez a barátság az internacionalizmust és a legiga- zabb nemzeti érdekeinket egyaránt szolgálja. Minden nehéz harcunkban számíthatunk a Szovjetunió önzetlen segítségére, baráti támogatására, örömeinkben pedig osztozunk velük, sikereinket közös sikernek tartjuk. Az ünnepi tanácsülést követően, délután hat órakor került sor a , kecskeméti Katona József parkban (vasúikért) a szoborsétány felavatására. Tizenhat Kecskeméten született, élt, vagy a városban dolgozott művésznek, politikusnak, írónak, közéleti személyiségnek szobrainál a Himnusz elhangzása után dr. Greiner József, a városi pártbizottság titkára mondott avatóbeszédet. Greiner elvtárs többek között hangsúlyozta a haladó hagyományok, a példamutató elődök emlékei megbecsülésének, ápolásának szükségességét és fontosságát. Az ünnepségen a megye és a város vezetőin kívül ott volt dr. Molnár Erik özvegye és családjának néhány tagja, Kocsis Pál, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas szőlőnemesítő özvegye, valamint Horváth Ambrus és Tóth László özvegye is. ár Erik-emlékülés A Kecskeméti Katona József Társaság, a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya tegnap délután ünnepi emlékülést tartott a megye- székhelyen is hosszabb ideig munkálkodó nagy marxista filozófus, történelemtudós és államférfi tiszteletére. A Hazafias Népfront tanácstermében a rendező szervek nevében F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztője üdvözölte a résztvevőket, elsősorban Molnár Erik özvegyét, továbbá a tudományos élet számos ismert képviselőjét, így Pach Zsigmond Pál egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Igazgatóját, Borús József kandidátust, a Magyar Történelmi Társulat elnökségének tagját, Ránki Györgyöt, a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettesét, Pamlényi Ervint, a Századok főszerkesztőjét és Kovács Győző kandidátust. ipartelep Korszerű, új ipartelepet létesít Kecskeméten a Szerszám. és Gépclcmgyár, min tégy 140 millió forintos beruházással. Mint arról már hírt adtunk két helyen, a Juhász utcában és a Szegedi úton építik fel a műhelycsarnokokat, a szociális épületet és irodákat. A Juhász utcai részlegben augusztus 21-én megkezdik a termelést. A képünkön látható nagyobb telepen — amelyet a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat épít 112 millió forintos beruházással —, 1970-ben kezdik meg a termelést. Itt sűrített levegős kéziszerszámok — köszörűk, vésők, fejtőkalapácsok stb. — készülnek majd. (Pásztor Zoltán felvétele.) Modern tárlat a Katona József Múzeumban Kevés számú, de lelkes érdeklődő előtt nyitotta meg tegnap délelőtt a Kecskeméti Katona József Múzeumban dr. László Gyula egyetemi tanár a kecskeméti Művésztelep alkotódnak kiállítását. A tárlat — H. Tóth Elvira kitűnő rendezése — harminc művész, több mint hatvan festményét, grafikáját, szobrát, kisplasztikáját mutatja be. Minthogy a Művésztelep felújítása, 1957 óta csaknem az egész fiatal magyar képzőművészeti élgárda megfordult Kecskeméten, a kiállítás kissé a legújabb művészeti törekvéseknek is tekinthető. Végignézve a gazdag anyagot, igazat kell adnunk dr. László Gyulának, aki megnyitó beszédében a megyeszékhely és a M űvész- telep kapcsolatának erősítéséért emelt szót. ség”. Terveztük azt is hogy munka után, alkotmányunk ünnepének előestéjén, a brigádszállásunkon megvendégeljük a magunkkal vitt csabaival, szegedi szalámival, különböző italokkal a gazdaság komszomolisi tárt, s vezetőit. — De ha beleszakadunk is, a 125 hold búzát le kell vágnunk — fogadkozott már mindenki előző este. —> Alkotmányunk tiszteletére is! Még olyan aratást nem láttam. Már hajnali háromkor kinn voltunk a parcellán, s a négy kombájn szinte eszeveszetten keringett körbe-körbe. Én alig győz* tem viliázni a szalmát a kombájnkocsin. Ha üzemzavar keletkezett? Brigádunk mérnöke lélekszakadva rohant segíteni, de legtöbbször, mire a bajbajutott géphez ért, a vezetője már kijavította a hibát. Két óránként váltottuk egymást, de ezt a műveletet is mozgó kombájnon hajtottuk végre. este hatkor terepjáróján kijött hozzánk Prjahin elvtárs, a szovhoz igazgatója. Meglátva, hogy a normának több mint a kétszeresét teljesítettük (Béla mond- ta is: 115 holdon nem áll már lábon a búza), az ötven körüli zömök férfi könnyezett, s mindegyikünket megcsókolt, pedig a portól úgy festettünk már, akár az ör- . dögök. — Gyerekek! Nagyszerű! Na, gyerünk, megünnepelni az alkotmányotolcat! — mondta-parancsolta ujjongva. __ a komszomolisták is készülődnek már. A ddig nem megyünk, amíg nem takarítjuk le a hátralevő tíz holdat is — jelentették ki az utolsó váltás kombájnosai. B? ovid huzavona után megegyeztünk az igazgató- -**■ val, hogy az előző váltás tagjai bemennek a szállásra, a többi meg akkor, ha állták szavukat. A brigád szavát. Ott maradtam én is az utolsó erőfeszítés tanújának és részvevőjének. S amikor késő este a 125 hold tarlóról beteherautóz- tunk a központba, mi is elkezdtünk könnyezni. A komszomolisták sorfalat álltak tiszteletünkre, a leányok mezeivirág-csokrokat nyújtottak át nekünk. Gyors fürdés, átöltözködés után a hatalmas sátor-éttermünkben is meglepetés ért bennünket. Az igazgató a mi étele- ink-italaink helyett a gazdaság élelmiszerraktárából rakatta teli minden jóval az asztalokat, melyekhez senki nem ült a megérkezésünkig... Hogy mennyit és hogyan mókáztunk-nótáztunk éjfél után kettőig, nincs helyem részletezni. A végén Prjahin elvtárs kijelentette: „Az a nép, amelynek ilyen fiataljai vannak, erős nép. Büszke vagyok a barátságukra... Most pedig, gyerekeim, feküdjetek le, s pihenjetek egész nap. Hiszen csaknem három napra szánt munkát végeztetek el. És éjfél óta már ünnepetek van!” ff a fáradtan, s kicsit pityókásan is, csak moso- lyogtunk. És két óra múlva, hajnali négykor, a brigád ismét kinn volt a parcellán. Aznap, alkotmányunk ünnepén, 132 holdról aratta le a búzát. Tarján István Az ülés előadója, Borús József gondolatokban gazdag, átfogó ismertetőt adott Molnár Erik sokrétű munkásságáról. Az előadást szemléletesen egészítette ki dr. Bodóczky Lászlónak, a Hazafias Népfront és a bíróság megyei elnökének, Kovács Győzőnek, dr. Koncz Erzsébetnek, Molnár Erik egykori kecskeméti munkatársának és Heltai Nándor városi népművelési felügyelőnek hozzászólása. Az ülés után a városi tanácsiházán fogadást tartottak négy, Kecskemét történetében fontos szerepet betöltő, közéleti személyiség özvegye tiszteletére. Molnár Eriknét, Horváth Ambrus- nét, Kocsis Pálnét és Tóth Lászlónét Fehér Sándor elnökhelyettes köszöntötte a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében. Fél év az új úton Azelőtt is készítettünk félévenként . számvetést. minden túlzás nélkül mondhatjuk azonban, hogy az idén ennek eredményei sokszorta fontosabbak lettek, és sokkal többet is mondanak számunkra. Azelőtt néhány adat a meny- nyiségi tervteljesítés százalékára vonatkozóan kielégített bennünket Most valahogyan megnőttek az igényeink. Sokféle bonyolult számadatból azt kutatjuk péudául, hogy az üzemben gazdaságosan termeltünk-e, azután pedig, hogy a piacon hogyan realizálódtak a legyártott termékek. Hát bizony már az év elején is sokat gondoltak erre a gazdasági vezetők, amikor az első lépéseket tették meg az új gazdaságirányítási rendszerben. Félév távlatából azonban azt is hozzátehetjük, hogy a legtöbben nem kis szorongással latolgatták azokat a nehézségeket, amelyékkel üzemüknek, vállalatuknak, szembe kellett nézni. És hogy ez nem is volt egészen alaptalan, azt igazolták az év első hónapjaiban felmerült problémák, amelyek lelküzdése nem volt egyszerű. A vállalatokon belüli nehézségek közül elsők között az anyagbeszerzést említhetjük, ami gátolta a termelés zavartalanságát Több üzemben még a munkaerő- hiány is jelentkezett. Az utóbbira lehetett legkevésbé számítani, hiszen korábban még olyan hangok is hallatszottak, hogy az új mechanizmusban átmenetileg kisebb fokú munkanélküliség is lesz. Ám e tévedés is azt igazolja, hogy más az elmélet, és más a gyakorlat. Most már elmondhatjuk, hogy az ipari üzemek általában sikerrel küzdötték le az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével jelentkező nehézségeket. Ezt a megállapítást egyébként fényesen igazolja az a tény, hogy a megye szocialista ipara 14,9 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Sőt, megyénkben azt is elmondhatjuk, hogy a növekedés üteme 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Természetesen nem minden iparágra vonatkozik ez Míg például az üzemek nagy részében leküzdötték az anyaghiányt, az élelmiszeripar alapanyag-ellátását a mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták biztosítani. Az élelmiszeripari vállalatok — többek között a Kecskeméti Konzervgyár — újabb fajta nyersanyagok és nem utolsósorban piacok utáni kutatást szervezett —, hogy így pótolhassa a termelési értékkiesést. Ez nyilván már az új idők vezetési stílusa. Ily módon ezekben az üzemekben is minden remény megvan arra, hogy megközelítően teljesítsék év. végéig termelési terveiket. A megye ipara által produkált eredmények értékét növeli az is, hogy például több üzemben a helyenként jelentkező munkaerőhiány dacára is sikerrel vezették be a csökkentett munkaidőt. Ez igen körültekintő termelés- szervezést igényelt, s hogy jól oldották meg a kijelölt vállalatok az ezzel kapcsolatos feladatokat, azt bizonyítja, hogy tapasztalataik alapján közel ötezer munkást érintve újabb üzemekben vezették be a második félévben a 44 órás munkahetet. A BOV kecskeméti gyáregységének tapasztalatait például az egész ország baromfiiparában alapul használják fel a munkaidő-csökkentésre. Az adatokból kiderül, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,8 százalékkal emelkedett. Ez arra enged következtetni, hogy tovább javult a termelés szervezettsége, ésszerűbben használják fel a válj lalatok a rendelkezésükre álló ezközöket. A vállalatok eredményesebben gazdálkodnak. s nyereségelőirányzataik teljesítése is kedvezően alakul. A termelő üzemek nagy figyelemmel kísérték a piac igényeit Ennek köszönhető, hogy a megyei székhelyű ipar a befejezett termelésből 2 százalékkal többet értékesített^ mint az elmúlt év azonos időszakában. Ennek ellenére sajnos, az a helyzet, hogy a termékek realizálása nem volt egészen zökkenőmentes. s jelentős készárukészletek vannak a vállalatok raktáraiban. • Ennek oka, hogy különösen az év eleién a megrendelők óvatosak, egyes esetekben fizetésképtelenek voltak. A félév végére azonban csaknem valamennyi nép- gazdasági ágban megélénkült a termékek iránti ke-' resiet. S ha e vonatkozásban az év első hat hónapja — a kezdeti lanyha forgalom miatt — nem is a várt eredménnyel zárult, a második félévben már a termelés megfelelő realizálására számíthatunk. Természetesen az év hátralevő hónapjaiban sok tennivaló vár az üzemek vezetőire, dolgozóira. A gazdaságirányítás új rendszerében — az új úton —: megtett első lépések sikerei nem vakíthatnak el senkit, vagy pedig ha azok egyelőre még nem mindenben a várt eredményt hozták, nem is kell elkedvetlenedni. A tapasztalatokat azonban feltétlenül hasznosítani kell, erre való a félévi számvetés. N. O.