Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

8. oldal 1968. augusztus 19. hétfő Losonczi Pál beszéde a nagykőrösi nagygyűlésen Vasárnap a 600 éves Nagykőrös zászlódíszbe öl­tözött főterén gyűltek ösz- ze a város lakói, az üze­mek dolgozói, a környező tanyavilág parasztsága, hogy megünnepeljék az al­kotmány napját. A nagy­gyűlésen Losonczi Pál elv­társ, az Elnöki Tanács el­nöke mondott beszédet. — Ezekben a napokban — mondotta az Elnöki Ta­nács elnöke —, népünk or­szágszerte augusztus 20-át ünnepli. Ehhez a naphoz történelmünk fontos ese­ményei fűződnek. Augusz­tus 20-án emlékezünk Ist­ván király ezer év előtti államalapítására. Ezen a napon iktattuk törvénybe szocialista társadalmi ren­dünk alaptörvényét, nép- köztársaságunk alkotmá­nyát. Köszöntjük és meg­szegjük az új kenyeret, amelyben a földek dolgo­zóinak szorgalmas munká­ja mellett egész társadal­munk összefogása testesül meg. És itt Nagykőrösön, kapcsolódik még mindeh­hez a város fennállásának 600 éves évfordulója. Losonczi elvtáns ezután a 19 évvel ezelőtt törvény­erőre emelt alkotmányról beszélt, amely visszavonha­tatlanul kinyilvánította: hazánkban minden hata­lom a dolgozó népé. Rög­zítette a történelmi ered­ményeket, amelyeket a munkások, parasztok és ér­telmiségiek néhány eszten­dővel a felszabadulás után kemény politikai harcokban és áldozatos munkával ki­vívtak. — Országunk belső hely­zete szilárd —, folytatta ezután az Elnöki Tanács elnöke —, törvényes rend van, nyugodt építőmunka folyik. Népünk — pártja vezetésével — magabizto­san halad nagy célja, a szocializmus teljes felépí­tése felé. A munkásosztály termelési tevékenysége alapvető biztosítéka az új gazdaságirányítási rend­szerben a piaci helyzet stabilitásának, a kiskeres­kedelmi forgalom gyors nö­vekedésének és a gazdasá­gunk számára oly fontos export kedvezőbb alakulá­sának. Az elmúlt néhány év ta­pasztalatai alapján megerő­södött parasztságunk meg­győződése, hogy helyes utat választott, amikor fe­Grecsko marsall naplparancsa MOSZKVA (TASZSZ) Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere augusztus 18-án a szovjet légierő napja al­kalmából napiparancsot adott ki. A napiparancs hangoz­tatja, hogy a szovjet légi­erő — az egész hadsereg­hez és a flottához hasonló­an — megbízhatóan óvja a nép alkotó munkájának eredményeit, s mindig kész a szocialista haza védelmé­re. JA jelenlegi világhelyzet azt bizonyítja — hangsú­lyozza a napiparancs —, hogy a nemzetközi feszült­ség nem enyhül. Az ame­rikai imperializmus nem mondott le erőpolitikájáról és arról, hogy nyílt inter­venciót folytasson a sza­badságukért küzdő népek ellen. Ugyanúgy, mint az­előtt, rablóháborút folytat Vietnamban, s támogatja az izraeli agresszorokat a Közel-Keleten. A fegyver­kezési verseny nem ért vé­get, Nyugat-Németország militaristái pedig — az or­szágban növekszenek a neofasizmus erői —, a ha­tárok revízióját követelik és az atomfegyverek meg­szerzésére törekednek. Az imperializmus erősödő di- verziót folytat a szocialis­ta országok ellen, arra tö­rekszik, hogy meggyengít­se egységüket és a nem­zetközi kommunista moz­galom összeforrottságát. Ilyen feltételek között — hangoztatja a parancs —, a légierők harcosainak ki­válóan el kell sajátítaniuk azoknak a fegyvereknek és technikának a használatát, amelyeket a haza biztosí­tott számukra. Mindig ké­szen kell állniuk arra, hogy teljesítsék hazafias köteles­ségüket, _ s megvédjék a nagy Október vívmányait. Egy stratégiai bombázóval az óceán felett A Krasznaja Zvezda va­sárnapi számában „Tíz­ezer kilométer az óceán fe­Lenin-renddel tüntették ki Selepint MOSZKVA. (MTI) Alekszandr Selepint, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagját, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét 50. születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemeiért. (MTI) lett” címmel riportot közöl egy szovjet stratégiai bom­bázó repüléséről. Ez a gép hatalmas távol­ságokat tud leküzdeni, ret­tenetes erejű fegyvert szál­líthat és a legújabb rádió- technikai és radarfelszere­lés lehetővé teszi, hogy bármely napszakban, bár­milyen időjárási viszonyok között, nagy magasságok­ból, a felhők mögül is cél­ba juttassa bombaterhét. A gép fedélzetén több száz készülék van elhelyezve, amelyek látják a felhőkbe burkolt földet, hallják a különböző rádióállomások hangjait. 10 000 kilométer repülőút megtétele után a gép még imponáló mennyi­ségű üzemanyaggal rendel­kezik, lelősséggel vállalta a szo­cialista szövetkezeti nagy­üzemek tartós megalapozá­sát és építését. Az elmúlt 23 év bebizonyította, hogy a munkás-paraszt szövet­ség a hatalom rendíthetet­len alappillére és a nem­zet kibontakozó egységével együtt egész népünk ja­vát, felemelkedését szolgál­ja. Az Elnöki Tanács elnö­ke ezután külpolitikai kér­désekkel foglalkozott, majd a 600 éves Nagykőrös dol­gozóinak a szocialista épí­tésben elért eredményeit méltatta. Végül hangsú­lyozta, hogy a párt és a nép kölcsönös bizalom je­gyében erkölcsi, politikai egységben munkálkodik jö­vőnk kovácsolásán, hogy a jövő szép ígéretei megva­lósuljanak, hazánk, népünk javára és boldogulására. (MTI) Irpedas szenzációs leleplezései a CIA~ré! LA PAZ (MTI) | ját a kubai hatóságoknak. A szombaton hazájába Az amerikai hírszerző ügy­visszatért Antonio Argüe- das volt bolíviai belügymi­niszter vasárnap hajnalban megtartott sajtóértekezle­tén váratlan adatokat is­mertetett az amerikai köz­ponti hírszerző ügynökség, a CIA bolíviai Özeiméiről. Szombaton éjjel Argüe- das sajtókonferenciáját fél­beszakították a szenzációs bejelentések elhangzása előtt, arra hivatkozva, hogy biztonsági okok indokolják ezt az eljárást. Később Barrientos tábornok, bolí­viai elnök személyes köz­benjárására Argüedas foly­tathatta a rendőrség által korábban felfüggesztett be­számolóját. A hősi halált halt Che Guevara kubai szabadság- harcos naplójának ügyéről szólva, a volt miniszter el­mondotta, hogy „a CIA zsarolása, erőszakoskodása és aljassága” elleni lelki- ismereti lázadásból szolgál­tatta ki az elhunyt napló­nökség ugyanis Argüedast 1964-ben a perui Limában, még bolíviai belügyminisz­tériumi államtitkársága idején be akarta szervezni tagjai sorába, s megkísé­relte, hogy ügynökévé te­gye. Részben megalkuvás­ból, részben pedig kíván­csiságból egy ideig követte is a szervezet utasításait. A CIA, miután meggyőződött, arról, hogy Argüedas nem kommunista, „felderítő te­vékenységgel” bízta meg Bolíviában, s ezt a megbí­zatást 6500 dollárért el is vállalta. A CIA módszereit ecse­telve, Antonio Argüedas az egybegyűlt sajtótudósítók­nak részletesen leírta talál­kozóját a CIA embereivel, akik arra ösztönözték, hogy különleges vallató és kínzó szervezetet létesítsen hazá­jában. A továbbiakban azzal vá­dolta az amerikai kém­központot, hogy leleplezé­sedtől tartva el akarja ten­ni láb alól. „Bár tudom, hogy a CIA változatlanul likvidálni kíván engem, el fogom mondani a? igazsá­got a népnek”- — jelen­tette ki. Abernathy felhívása a négerekhez McCarthy saigoni koalíciós kormány létrehozását javasolja WASHINGTON McCarthy szenátor in­dítványozta, hogy az Egye­sült Államok haladéktala­nul és teljes egészében szüntesse be a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, indított bombatáma­dásokat és kezdje meg a dél-vietnami háború foko­zatos leépítését A szenátor azt is java­solta, hogy a vietnami kon­fliktus végleges rendezése céljából a DNFF bevoná­sával Dél-Vietnamban hoz­zanak létre új kormányt. A szenátor szerint ameny- nyiben a jelenlegi saigoni rezsim nem ért egyet az ilyen elgondolással,, az Egyesült Államoknak meg kell tőle vonnia támoga­tását, ki kell vonni a Dél- Vietnamban állomásozó csapatait, mivel máskép­pen nem lehet megvalósí­tani a tisztességes békét. A szenátor a vietnami kérdés rendezésére vonat­kozó tervét megvitatás cél­jából a demokrata párt vá­lasztási platformjának ki­dolgozásával foglalkozó bi­zottság elé terjeszti. Az amerikai elnökválasz­tási küzdelemben induló demokrata párti jelöltek csaknem egyhangúlag „fi­gyelmen kívül hagyható ■körülménynek” minősítet­ték Lester Maddox geor- giai kormányzónak azt a bejelentését, hogy bekap­csolódik a versenybe. Humphrey alelnök, a de­mokraták legesélyesebbnek látszó jelöltje szerint Mad- doxnak „kétségtelenül jo­ga van arra, hogy jelölt­ként induljon, ennek azon­ban nincs különösebb jelen­tősége”. Hasonlóképpen nyilatko­zott McCarthy szenátor is, aki külön hozzátette, hogy M addox elhatározása sem­miképpen sem befolyásolja az ő (McCarthy) esélyeit, hiszen a maga részéről amúgy sem rendelkezik dé­li delegátusok szavazatá­val. A gieorgiai fajüldöző kor­mányzó bekapcsolódásának egy szempontból mégis van jelentősége: tovább bom­lasztja a demokrata párt zilált sorait. (MTI) Törökországba szökött egy volt görög miniszter ATHÉN. (MTI) A törökországi Izmirben váratlanul felbukkant a gö­rög katonai rezsim rendőr­sége által üldözött és hosz- szabb ideje eltűntnek nyil­vánított Konsztantin Mico- takisz volt miniszter, aki annak idején Papandreu kormányában a gazdasági csúcsminiszter tisztét töl­tötte be. Isztambuli közlés szerint Micotakisz egy meg nem nevezett görög sziget érin­tésével vitorlás jachton kö­zelítette meg a török par­tokat, majd Izmirben — a vásárairól híres nyugat­anatóliai kikötővárosban — lépett török földre. Vele menekült egy Janokakisz nevű, magas rangúnak mon­dott görög tisztviselő. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy az athéni rezsim a szökés hírének vétele után nyom­ban házi őrizetbe vette Mi­cotakisz feleségét és négy gyermekét. Abernathy lelkész, Mar­tin Luther King követője egy gyűlésen felhívta a négereket, hogy az ame­rikai elnökválasztáson tar­tózkodjanak a szavazástól, ha nem lesz ügyüket meg­felelően képviselő elnökje-; lölt. Csehszlovák újságírók találkozása a CSKP vezetőivel A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bi­zottsága elnökségének és titkárságának képviselői szombaton Prágában talál­koztak a cseh és a szlovák újságírókkal. Nyílt vitában érintették a XIV. rendkívüli párt- kongresszus előkészítésével összefüggő nagy horderejű politikai kérdéseket. E kér­désekkel kapcsolatban a megbeszélésen Oldrich Cer- nik, Josef Smrkovsky, Fran- tisek Kriegel, Cestmir Cin sár, Zdenek Mlynar, Vac­lav Slavik és Antonin Ka* pék is kifejtette vélemén nyét. A vitában kifejezésre ju­tott a jelenlevőknek az a véleménye, hogy maximén lisan kell támogatni a XIV. pártkongresszus előkészüle-j teit. Kiemelték továbbá J meggyőződésük, hogy a kongresszus jóváhagyja és továbbfejleszti a CSKP ja­nuári plénumán megkez­dett politikát és elősegíti a Csehszlovák Kommunista Párt akcióprogramjában foglaltak megvalósítását. Ünnep a sztyeppén /f rra a napra, 1956. augusztus 19-re, egy félezer holdas parcellát jelöltek ki a 25 tagú brigádunk­nak. Az oroszul jól beszélő Béla, a vezetőnk, aki hazánk egyik kutatóintézetében dolgozott, mosolyogva mond­ta: „A szovjet elvtársak véleménye szerint számukra az is segítséget jelent, ha a háromhetes itt-tartózkodá- sunk alatt csak az ötszáz holdról takarítjuk be a bú­zát.” — öt nap alatt meg is esszük — így az egyik kom­bájnosunk. — Négynél tovább nem piszmoghatunk vele — jelen­tette ki a Toldi Miklós termetű, előző évben Vörös Zászló-renddel kitüntefett, 28 éves G. Nagy Pista. Izgalommal teli kíváncsisággal vártam: állják-e sza­vukat, amelyet a többi arató-cséplőgépvezető is magáé­vá tett. Hatúapi vonatozással három és fél nappal előbb, 15- én délelőtt érkeztünk a Kusztanájtól 300 kilométerre két évvel korábban létesített urnyekszki szűzföldi szov- hozba, amelyben akkor még kizárólag csak búzater­mesztéssel foglalkoztak. A végtelen sztyeppén valami­vel több mint 40 ezer holdon várt betakarításra csak ebben a gazdaságban a kenyérnekvaló. Megérkezésünk­kor mindjárt láttuk: a mi munkánk elenyésző hánya­dát képezheti csak az aratásnak, amelyre nyolcvan Ér kombájn sorakozott fel. Nem is számított rá senki, hogy rajtunk, magyarokon múlik az urnyekszki gabonabeta­karítás sikere. Főként azt célozta kiutazásunk e mun­kafesztiválra, amelyen egyébként tőlünk vagy félezer kilométerre 160 bolgár, s szintén nem közelebb 80 cseh­szlovák fiatal is részt vett, hogy munkával pecsételjük meg a szovjet és magyar ifjúság barátságát. Az akkori ifjúsági szövetség, a DISZ, érthetően kitűnően dolgozó fiatalokból állította össze delegációnkat. (Két Bács me­gyei is volt közöttük.) 'n mint újságíró kísértem el a brigádot, de az el* ső nap bejelentettem: annak ellenére, hogy túl­vagyok már a harmadik x-en, szintén részt veszek a kombájncsatában. Közelebbről, „belülről” érdekelt a nagy munka, s az íróasztal mellett eltöltött évek után vágytam a testmozgásra is. Főként pedig: ösztönzően hatott rám kísérőnknek, a 28 éves Alekszandr Szultanov- nak, a Komszomol tadzsik származású főosztályvezető­jének magatartása, aki, amikor megtudta, hogy a mie­ink közül csak hárman tudnak teherautót vezetni, hol­ott a gabonaszállitáshoz négy sofőrre volt szükség, azon­nal jelentkezett negyediknek. (Pedig addig csak sze­mélyautót vezetett.) Engem szalmakotrónak tettek meg G. Nagy Pista kombájnjára. A brigád négy arató-cséplőt kapott, naponta 48 hold letakarítása volt a normánk. Az első napok bejáratás­sal, kisebb, öt-tíz holdas parcellák „tisztába-rakásával" teltek el, 19-én kezdődött az igazi „szűzföldi tűzkereszt. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom