Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

1 OTflal 1958. augusztus 15. csfitörtSK Felejthetetlen élmény, gazdag politikai, kulturális program a IX. VIT-en Borsos György elvtárs nyilatkozata A szerkesztőség postájából A kisiskolások, úttörő paj­tások tartalmas és vidám vakációs programjának ja­varésze alighanem teljesült már. Legalábbis erre utal, hogy néhány ifjú barátunk személyesen járt szerkesz­tőségünkben, boldogan me­sélt nyári élményeiről, s ér­keznek a híradások kedves levelek útján is. Legutóbb egyszerre kettőt is hozott a posta. Íme, közre adjuk? Ax úttörő, ahol tud, segít Á múlt hét végén ér­keztek haza a IX. Világif­júsági Találkozóról me­gyénk küldöttei. A hosszan tartó, fárasztó utazás után az első alkalmat ragadtuk meg, s megkértük Borsos Györgyöt, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, hogy néhány, a megye fia­taljait érdeklő kérdésre ad­jon választ. — Szeretnénk hallani ar­ról, melyek voltak a V1T fő célkitűzései, s hogyan való­sultak meg? — Azzal kezdem, hogy a Világifjúsági Találkozó el­érte a célját. Ennek min­den feltételét biztosította a bolgár állam, a szocialista környezet, de nem utolsó­sorban a bolgár emberek túláradó vendégszeretete. A fesztivál nagyon sokrétű, színes, de amellett a politi­kai célokat szem előtt tar­tó találkozó volt. Hangsú­lyozni kívánom, a IX. VIT valamennyi delegátusa ha­tározott imperialistaellenes Megjelent a Nemzetközi Szemle augusztusi száma A Nemzetközi Szemle e havi száma vezető helyen közli Waldeck Rochet be­számolóját, a Francia Kom. munista Párt Központi Bi­zottságának 1968. június 8 —9-én megtartott ülésén. Waldeck Rochet e beszédé­ben részletesen elemzi a legutóbb lezajlott nagy francia sztrájkmozgalmat. A nemzetközi helyzet és a francia belpolitika össze­függéseit taglalva szintézi­sét adja a sztrájkmozga­lomnak, és az ezt követő francia választások ered­ményének. Roger Garaudy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja „A lázadás és forrada­lom” című cikkében ha­sonlóképpen a francia sztrájkmozgalom néhány elméleti kérdését írja meg: a diákmozgalom és a tö­megharc kapcsolatával fog­lalkozik. Hasonlóképpen az olasz munkásmozgalom kérdései­ről is két cikket olvasha­tunk a Nemzetközi Szemlé­ben. Az „Egy lázadás táv­latai” című cikk szerzője Cesare Luporini, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a kü­lönböző mozgalmakat vilá­gítja meg a párt politiká­jának talajáról. Giorgio Amendola „A kommunis­ták és diákmozgalom” cí­mű cikkében az Olasz Kom­munista Párt és az Olasz Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek a diákokkal va­ló politikai és szervezeti kapcsolatairól ír. Ebben a témakörben jelent meg „Le­nin a diákmozgalmakról” című írása, amely először 1901-ben az Iszkra máso­dik számában látott nap­világot. A továbbiakban G. Gyi- ligenszkij és I. Undaszinov: „A reformizmus és mun­kásosztály” címmel a mai szociáldemokrácia kérdéseit boncolja. Könyvszemlét és külföldi folyóiratszemlét találunk még a ' Nemzetközi Szemle augusztusi számában. magatartást tanúsított. Bár­milyen ifjúsági szervezet­tel találkoztunk, beszélget­tünk, vagy cseréltük ki né­zeteinket egyénileg vagy csoportosan, ha más kérdé­sekben nem is, de az impe­rializmus elleni harccal, a vietnami háború elítélésé­vel egyetértettünk. A vietnami nép harcával való szolidaritás egyébként lépten-nyomon érzékelhető volt. A nyugati — nem egy­szer jobboldali diákszerve­zetek a politikai viták so­rán elítélték az amerikai imperializmus vietnami eszkalációját, s kifejezték azt a szilárd elhatározásu­kat, hogy segítik e kis nép hősies küzdelmét. — Említette Borsos elv­társ a politikai vitákat. Ho­gyan folytak le ezek, s mi volt a jellemzőjük? — A fesztiválon valóban tanúi, sőt tevékeny része­sei voltunk a sokoldalú po­litikai vitáknak. Téma adó­dott a vietnami helyzetből, a nyugati diákmegmozdu­lásokból, s a nemzetközi helyzet alakulásából. A vi­ták őszinte légkörben zaj­lottak le, amelyeket jól ki­egészített a nem szervezett összejöveteleken a szemé­lyes tapasztalatok, nézetek kicserélése. Egyénileg sok ilyen beszélgetésen vettem részt, s az a meggyőződé­sem, a világ ifjúságának küldöttei a tíz nap alatt Szófiában közös álláspon­tot alakítottak ki a béke megvédéséről, a barátság­ról, az imperializmus elle­ni harcról. — A magyar VIT-delegá­ció, s a megyei küldöttek feladatairól, élményeiről szeretnénk hallani valamit. — A magyar fiatalok kül­döttei kézzelfoghatóan érez­hették azt a nagy szerete- tet, amellyel a bolgár és más nemzetek képviselői fogadtak bennünket. A megnyitó napján például csak nehezen tudtuk elfog­lalni helyünket a stadion­ban. A kívülrekedt fiatalok ugyanis áttörték a kordont, hogy kezet foghassanak ve­lünk. Tizennégy találkozón I vettünk részt. A legna­gyobb élményt közülük a magyar—szovjet, illetve a szovjet—magyar találkozó jelentette számunkra. Be­szélgettünk a szovjet űrha­jósokkal, Tyereskovával, Leonowal, s volt alkal­munk megismerni a Kom- szomol életét, munkáját is. Ezernyi élményt említ­hetnék még a különböző nemzetiségű fiatalokkal va­ló barátkozásunkról, a kö­zös kulturális programról. Ehelyett inkább azt húzom alá: a magyar VIT-delegá- ció teljesítette feladatát. Elismerten a legaktívabb, a legfegyelmezettebb, s a leg­pontosabb volt. Minden al­kalmat — akár politikai, akár más jellegű program volt — megragadtunk, hogy méltóképpen képviseljük hazánk ifjúságát, s igye­keztünk élen járni a jó ba­ráti hangulat kialakításá­ban. A szófiai VIT sokáig emlékezetes marad minden egyes résztvevője számára — mondotta végül Borsos György. Gémes Gábor tett tevékenység során to­vább erősödik a lakosság és a helyi tanácsok kapcso­lata. Dr. Szikszai István főelőadó A szabadszállási úttörők egy csoportja közös táboro­záson vett részt a jugoszlá­viai Orom község pajtásai­val a Split melletti Kastel Kambelovácon. A táboro­zás egyik napján, július 27- én a szemközti hegyoldal erdős-bozótos részén füst és lángnyelvek csaptak fel. Ki­gyulladt az erdő! A tábor­vezetőség engedélyezte, hogy a nagyobb pajtások segítsenek a tűzoltásban. Ki is tettek magukért, a tűz terjedését az alacso­nyabb fekvésű szőlőktől a hegytető felé terelték. A járhatatlan terep miatt az időközben kivonult tűz­oltók nagy erőfeszítése el­lenére is csak másnap, a hajnali órákban szűnt meg Újra jelentkezem, mint képzett tudósító — írja Ku- tyifa Ilonka, Úttörőélet ro­vatunk szorgalmas munka­társa Kiskőrösről. — Pár hét múlva már a gimnázi­um élsőosztályos tanulója leszek, s ezután sem sze­retnék hűtlen lenni. Mint a Pajtás riporter­pályázatának egyik ered­ményes résztvevője, július végén Csillebércen, a ri­porter-tábor lakója voltam. A Pajtás munkatársainak segítségével riporter-tanfo­lyamon vettünk részt. A tá­borozás Végén fényképes megbízólevelet kaptak azok, akik elérték az ehhez szük­séges 20 pontot. Nekem 60 pontot sikerült szereznem. a tűz. Sajnos, leégett mint­egy 90 hold erdős-bozótos terület. A tűzoltásban részt vevő pajtások táborvezetőségi di­cséretet kaptak. Érdemes a nevüket is megemlíteni: Gálos Imre, Szappanos Sán-< dór, Szabó Tamás és Csap­iár János pajtások, akik a szabadszállási önkéntes tűz­oltótestület úttörő tagjai. Valahányan szép példát mu. tattak a két ország fiatal­jainak együttműködésében és becsülettel eleget tettek az úttörő élet törvényének: „Az úttörő, ahol tud, se­gít”. Szabó János tanár Szabadszállás Nagyszerűen éreztem ma­gam a táborban és szeret­nék még egyszer eljutni Csillebércre, mint ifivezető. a vízhálózat Páhin Befejeződött Páhin a vízhálózat bővítése. Az idén épített 1200 méterrel most már 6446 méter veze­ték hálózza be az utcákat. A lakosság ebben az év­ben 84 ezer forint értékű társadalmi munkával se­gítette a bővítést. Űj feladatok a községi tanácsoknál: A szabálysértési ügyek intézése Október elsején lép életbe a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény és a végrehajtása tárgyá­ban intézkedő 17/1968. (IV. 17.) Korm. sz. rendelet. Je­lenleg az erre vonatkozó hatályos jogszabályokat mintegy 300 rendeletben, szétszórtan lehet megtalál­ni, éppen ez indokolta, hogy egységes szerkezetbe fog­lalják azokat és a szabály­sértési kódexben össze­gyűjtve, az illetékesek ren­delkezésére bocsássák. A szabálysértésekkel kap­csolatos jogi rendelkezések számának és terjedelmének csökkenése elsősorban an­nak a következménye, hogy számos elavult, reális tár­sadalmi érdeket már nem szolgáló tényállást elha­gyott az új jogszabály, ugyanakkor figyelembe ve­szi az új gazdasági me­chanizmus által támasztott igényeket. Így például elő­térbe helyezi az áru minő­ségének védelmét, össz­hangba hozza a munkaügyi szabálysértéseket az új Munka Törvénykönyvével, a legújabb adó- és vámügyi rendelkezésekhez igazítja a pénzügyi és vámszabály­sértésekről szóló szabályo­kat. Az említett törvény hatálybalépését követően növekszik majd a szabály­sértési hatóságok feladata is. A tulajdon elleni sza­bálysértéseknél a régi 200 forintos értékhatárt , 500 forintra emelte fel a tör­vény, a pénzbírság — a helyszíni kivételével — leg­magasabb összege pedig 5 ezer forint is lehet. A köz­ségi tanácsrendelet meg­szegőit október 1-től — az eddigi 100 forint helyett — 500 forint pénzbüntetéssel lehet sújtani. Űj hatáskört és ezzel együtt új feladatot kapnak a községi tanácsok. Jelen­leg ugyanis a falvakban előforduló szabálysértéseket a járási tanács vb-k igaz­gatási osztályán intézik, ami akadálya a gyors, ha­tékony munkának. Az új jogszabály hatály­balépésével 38 féle külön­böző szabálysértési ügy ke­rül a községi tanácsok ha­táskörébe. így pédául a tu­lajdon elleni, a vásárlók megkárosítása, egészség- ügyi, növényvédelmi sza­bálysértések és a csendhá- borítás. Ezeket az ügyeket a szakigazgatási szerv ve­zetője, vagy választott bi­zottság intézi. A bizottság­ban való intézkedés főleg a tömegnevelés és az álta­lános megelőzés érdekeit szolgálhatja hatékonyan. Azt, hogy mi kerüljön a bizottság elé, a szakigazga­tási szerv vezetője dönti el, elsősorban a gyakoriság és a súlyosság a mérvadó. A községi szakigazgatási szervek vezetői részére az új feladatok elsajátítása, valamint az egységes gya­korlat kialakítása érdeké­ben a megyei tanács vb igazgatási osztálya augusz­tus 12—17. között tanfolya­mot szervezett Kecskemé­ten. Itt részt vesznek azok a szabálysértési ügyintézők is, akik eddig a járásoknál ilyen feladatkört láttak el. Ök átadják tapasztalatai­kat azoknak, akik október elsejétől a községekben in­tézik a tanácsokhoz kerülő szabálysértési ügyeket. Ezek az ügyek olyan jellegűek, amelyekben az államigazgatás rendjét sér­tő állampolgárok kerülnek szembe a jogszabályokkal. A társadalom, az állam­polgárok jogainak védelme megkívánja, hogy a sza­bálysértési hatóságok az új törvény szellemében, a dol­gozók bevonásával bírál­ják el a cselekményeket. A törvény szelleméből fakad, hogy az állampolgárok jo­gainak védelmében kifej­A vándorköszörűs Kerékpár áll az utcasar- Türelmetlen egy kicsit a rom óta járom a megyét.’ kon, de nem akármilyen, mester, hogyne, hiszen in- Most harminchét vagyok. Hátsó kereke támasztalpon nen is. onnan is hozzák a — Ezzel a „járművel*! rögzítve, áttételes meglhaj- munkát: bicska, beretva, utazik? — Nem. csak a város­közben. Cir- lakunk a tással köszörűkő forog raj- olló. húsdarálókés kerülkö- ta sivít, ontja a szikrát, zik elő. Olcsón dolgozik és Berger József köszörűsmes- jól, mondják róla, akik ré- ter tekeri a pedált, ki-ki- gén ismerik, próbálja a művelet alá — Mióta csinálja? vont ollót, elég éles-e már?, — Tizennyolc éves kő­bán, munka kuszkocsiban csalóddal. — Itt a család is? — Igen. Asszony is, meg a gyerekek. Hat gyerek van a ponyva alatt, tizen­hét éves a legidősebb, 3 hónapos a legfiatalabb. — Most hol áll a kocsi? — A vásártéren. Olyan helyet választok, ahol a ló is megtalálja a maga le­gelőjét. Így legalább keve­sebb kell abrakra. — Milyen a kereset? So­kan várják a bevételt a kocsiban. — Nincs okom panaszra. Elvem: a becsületes mun­ka. Ezt a megyét járom és általában évente kétszer minden községben megfor­dulok. Ha rossz hírnevet hagyok magam után, mer­nék én oda visszamenni? Tessék elhinni, várnak is már. Hiszen számos falu­ban nincs köszörűs, még a városokban is kevés. Sok a munka. Megvan a napi 150 forint kereset. Persze a kocsi és a ló is sokba kerül. — Melyik évszak ad leg­több munkát? — Falun a tél. A disznó­torok. Sok még a késborot­va is, az idősebbek szere­tik. Hajóson van a „főhadi­szállása”. télen néhány hó­napra oda tér haza. i . B, l. A riporter-tábor résztvevője volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom