Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) meghaladó nyereségrészesedést ért el az iparvállalatok egynegyede és a mező- gazdasági üzemeknek csaknem egyharmada; ezek a vállalatok 1968-ra tartalékot képezhettek. A költségvetés kiadásai 3 százalékkal voltak magasabbak az előirányzottnál. A kiadások növekedésének kétharmad részét a beruházásokra fordítottuk. A vállalatok támogatására 34,5 milliárd forintot fordítottunk. A tanácsok költségvetése a végrehajtás során 3 milliárd forinttal, kereken 15 százalékkal bővült. arra fog törekedni, hogy jobban bevonja a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési eszközeit a beruházási tevékenység finanszírozásába. Tisztában kell lenni azzal, hogy a jelenlegi beruHogyan működik az új mechanizmus? Napjaink sokat vitatott kérdése, hogyan működik a gazdaságirányítás új rendje? A gazdasági reform tapasztalatairól mindent átfogó, végleges következtetést levonni ma még korai lenne. A reform új szemléletmódot formál, amely természetesen csak lassan jut kifejezésre. Mindenekelőtt röviden szeretnék szólni az állami költségvetés pozíciójáról. A vállalatok —különböző címeken összesen — az első öt hónapban az éves előirányzatnak csaknem 40 százalékát fizették be a költségvetésbe. Számításaink szerint ez év hátralevő részében a nyereségek előreláthatólag mintegy 1—2 milliárd forinttal meghaladják majd az előirányzott összeget. Az 1968. év első felében a költségvetési szervek kiadásai lényegében a terveknek megfelelően alakultak. Május végéig előirányzataik mintegy 42 százalékát használták fel, ami valamivel magasabb az időarányos hányadnál. A tanácsi pénzgazdálkodás az év első öt hónapjában kiegyensúlyozott volt. Köztudott, hogy gazdasági fejlődésünk kulcsa a beruházások alakulása. Az 1968. évi költségvetés kiadásainak csaknem egynegyedét fordítjuk erre a célra. Jelenleg ez népgazdaságunknak az a területe, ahol nagyobb aránytalanságok vannak. A beruházások növekedési üteme az elmúlt években meghaladta a népgazdaság általános fejlődésének és a nemzeti jövedelem emelkedésének mértékét. A beruházási javak iránti kereslet tartósan nagyobb, mint a kínálat. Az ez évi tapasztalatok is arra mutatnak, hogy az 1968. évi tervben szereplő 57 milliárd forint beruházási előirányzat is jelentősen túlteljesül. 1968 első öt hónapjában már mintegy 6—8 százalékkal magasabb volt az építési beruházások volumene a tavalyi év megfelelő időszakánál. Az előre látható beruházási túlteljesítés okai között első helyen szerepel, hogy a beruházási célokra rendelkezésre álló fizetőképes vásárlóerő magasabb annál, mint amivel számoltunk. A vártnál nagyobb vállalati és tanácsi alapok képződtek. A jelenlegi túlságosan felfokozott beruházási tevékenységnek máris van egy kézzel fogható negatív hatása. Míg a fogyasztási cikkek piacán általában egyensúly, helyenként enyhe túlkínálat van, a beruházási javaknál, főként építőanyagoknál, hengerelt acélnál, fánál, építési munkáknál, importgépeknél a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. Ennek egyenes következménye az. hogy a beruházási javaknál az utóbbi hónapokban nem elhanyagolható áremelkedés figyelhető meg. Beruházási hitelek Kérdés tehát, mi a további teendő a beruházások terén? Abból kell kiindulni, hogy a gazdasági egyensúlyt veszélyezteti a beruházási piacon kialakult nyomás'. Ha reális lehetőségeinken felül beruházási kiadásokat vállalnánk, az nagyon érzékenyen és kedvezőtlenül befolyásolná a nemzeti jövedelem előállításának és felhasználásának egyensúlyát. A hitelkereteken belül kielégíthető beruházási hiteligények körülbelül 60 százalékát a folyamatban levő beruházások kötik le. A fennmaradó 40 százalékot lehet tehát az új beruházásokhoz felhasználni. A bő vállalati hiteligények is lehetővé teszik a hitelpolitika szelektív hatásának érvényesítését, vagyis csak a gazdaságosabb, gyorsabban megtérülő, a külkereskedelmi célokat is szolgáló hiteligényeket elégítjük ki. Határozott álláspontunk, hogy a beruházási piac egyensúlya' érdekében a megállapított hitelkontingenseken felül beruházási hiteleket nem bocsátunk ki. A kormány intenciói alapján a bankszervezet Vályi Péter pénzügyminiszter házási problémák megoldása az új beruházási rendszerben is több évet vesz igénybe. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági mechanizmus reformjának első évét a vállalatok felkészülten kezdhették meg. Egymás közötti kapcsolataikban keresik az újszerű, helyes formákat, növekedett a kezdeményező készség. A hiánycikkek körének szűkítésére és az áru- választék növelésére számos helyen létrejött a kiskereskedelmi vállalatok és a termelők közvetlen kapcsolata. Valamelyest fokozódott a verseny, s ennek már gazdasági előnyei is megmutatkoznak. Ugyanakkor tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek is. Egyes vállalatok — régi kapcsolataikat és a nagy keresletet kihasználva — monopolhelyzet biztosítására, illetve kihasználására törekednek. A vártnál jobban nőttek az építőipari árak a már előzőekben elmondott beruházási túlke- reslet miatt. Nyereségérdekeltségi rendszerünk új alapjai Január 1-én új jövedelemszabályozási rendszert vezettünk be, új alapokra helyeztük nyereségérdekeltségi rendszerünket. A személyi jövedelem növelésére szolgáló nyereségrészt progresszíven adóztatjuk. Ezzel az esetleges túlzott jövedelemkülönbségek kialakulását kívántuk elkerülni. Adózási rendszerünket a várható gazdasági, pénzügyi helyzethez igyekeztünk igazítani. Eddigi ismereteink szerint jól mértük fel a gazdasági tendenciákat, mert a vállalati nyereségek és a nyereségadó befizetések első öthavi alakulásából látható, hogy a nyereségek a népgazdaság összességében elérik a tervezett szintet, sőt, a számítottat meghaladó nyereség képződésére is lehet számítani. A vállalatok létszámgazdálkodása az előző évekéhez hasonló képet mutat. Az állami ipar létszám- növekedése az első öt hónapban azonos volt a múlt év megfelelő időszakának emelkedésével. Az ipari összlétszám bővülése — a kisipari szövetkezetek nagyobb létszámfelfutása miatt — kis mértékben meghaladja az előző évek ütemét. A vállalatok még nem kezdeményeznek erőteljes munkaerőmozgást, nem folytatnak elég hatékony munkaerőgazdálkodást. A vállalatok a tavalyi bérszínvonalhoz képest általában 2 százalékos béremelést terveztek. Ez, a várható nyereséggel összefüggő részesedési alapokkal együtt, a tervezett személyi jövedelemnövelést eredményezi majd. 1968. első öt hónapjában a készletek mintegy 5—6 milliárd forinttal nőttek. Ez arra mutat, hogy még nem tudtuk felszámolni a piaci igényekkel nem eléggé alátámasztott termelést. A hitelezési gyakorlat az a terület, ahol a népgazdasági és vállalati érdek közvetlenül érintkezik és nem egyszer ütközik. A bankok szelektív hitelezési gyakorlatot folytatnak, vagyis előnyben részesítik a kedvezőbb feltételeket kínáló, jól jövedelmező tevékenységet és elsősorban arra adnak kölcsönt. Hitelszerződéseket a bankok olyan hitelképes vállalatokkal kötöttek, amelyeknek pénzügyi helyzete, várható termelési és értékesítési tevékenysége alapján a hitel határidőben történő visszafizetése biztosítottnak látszik. Az állami költségvetésből a vállalatok támogatására összesen 42 milliárd forintot fordítunk, ami igen jelentős összeg. A támogatások egy része automatikusan következik bizonyos központi elhatározásokból, például egyes fogyasztási cikkek árának alacsony szinten tartásából, vagy a külkereskedelmi árszorzó átlagos szintjéből. Köztudott, hogy a dotációkat és árkiegészítéseket olyan időpontban kellett megállapítanunk, amikor még nem volt ismeretes, hogy a vállalatok az új viszonyok között milyen eredményt érhetnek el. Így természetesen lesznek olyan tevékenységek is, amelyekről kiderül, gazdaságosabbak, mint ahogy számítottuk. Ezeknél a támogatás belátható időn belül csökkenthető lesz. A kedvező exportstruktúrának való nyugodt átállás érdekében a vállalatok állami visszatérítést kapnák. A visszatérítés egy részét évenként csökkenő mértékben állapítottuk meg. A mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott dotációk jelentős mértékben a kedvezőtlen természeti adottságokból eredő veszteséges gazdálkodással függnek össze. Ezeknek az adottságoknak a befolyásolása hosszantartó folyamat. A mezőgazdasági üzemeknek kitartó erőfeszítéseket kell tenniük a természeti adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítására és a mező- gazdasági termelés olyanirányú fejlesztésére, amely biztosítja a dotáció fokozatos csökkentését. Gazdaságirányítási rendszerünk átalakításának egyik fő célja a gazdálkodás hatékonyságának javítása. E céllal csak átmenetileg egyeztethető össze az állami támogatások ilyen rendkívül nagy mértéke. Azokon a területeken és abban az ütemben, ahogy azt a zavartalan termelés és forgalom lehetővé teszi, a gazdasági egységeknek fel kell készülniük az állami támogatások folyamatos, jelentős csökkenésére. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyes vállalatok az általános adózási vagy egyéb jövedelembefizetési rendszer alóli kivételek szerzésével, kedvezmények, állami támogatás elérésével kívánják nyereségüket növelni. A népgazdaság vállalatai közül — az építőipart nem számolva —, minden tizedik valamilyen kedvezményt élvez. Export — import Tisztelt Országgyűlés! Az új gazdaságirányítási rendszerben megváltozik a külkereskedelmi tevékenység is. A termelő vállalatok közvetlenül érzik a külső piacok igényeit és értékítéleteit. A külső és belső piacok közvetlenebb kapcsolata megfontolásra és a külkereskedelem hatékonyságának javítására készteti a vállalatokat. 1968. első öt hónapjában a kivitel 9 százalékkal magasabb volt a tavalyi hasonló időszaknál. Ezen belül a rubel elszámolású export az össz-exportnál gyorsabban nőtt. Ä szocialista országokba irányuló export struktúrája kedvezően alakult, s a gazdaságosabb termékek irányában tolódott el. Részben ennek következménye, hogy a forgalom növekedésénél jóval lassabban nőtt a folyósított állami visszatérítés összege. A tőkés országokba irányuló kivitel kismértékben magasabb a tavalyi azonos időszakénál. Az összes behozatal ez év május végén azonos volt a tavalyival, vagyis a vártnál alacsonyabb. A továbbiakban számolni lehet a behozatal fokozódásával, sőt esetleg a tervezetet meghaladó színvonalával is. Az új vámrendszer eddigi tapasztalataink szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nagyon fontos, hogy a vállalatok jól használják ki a népgazdaság devizalehetőségeit és azokat a termékeket, gépeket és berendezéseket, amelyeket baráti viszonylatból éppen olyan jó minőségben be lehet szerezni, mint máshonnan, szocialista relációból importálják. Nagyon fontos feladatunk, hogy a következő időszakban tovább fokozzuk gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódását. Az e szempontból szükséges változásokat össze kell hangolni gazdasági adottságainkkal és a külső piacok követelményeivel. Életszínvonal Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági reform előkészítésének időszakában az is célunk volt, hogy az élet- színvonal továbbra is folyamatosan nőjön és a fogyasztói piacon nyugodt, jó a jövedelmekkel egyensúlyban levő ellátást biztosítsunk. Erre kedvező alapot teremtett az 1967-es év. A lakosság pénzbevételei a múlt évben a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek. A nagy termelés- és forgalomnövekedés következtében a foglalkoztatottak száma és átlagkeresetük színvonala a számítottnál gyorsabban emelkedett a jó mezőgazdasági terméseredmények és a tervezetten felüli értékesítés jelentősen növelte a paraszti jövedelmeket 1967-ben a lakossági jövedelmek fel- használásában az a tendencia alakult ki, hogy az áruvásárlásra fordított hányad nőtt a pénzkészletnövekedés rovására. Az áruvásárlások növekedését lehetővé tette a bőséges, struktúrájában is kedvező belkereskedelmi árualap. így elmondható, hogy a lakossági piacon a múlt évben néhány ismert hiánycikktől eltekintve, általában egyensúly volt. A pénzmegtakarítások 3,2 milliárd forinttal gyarapodtak, de ezen belül nőtt a bankjegyállomány aránya, ami a múlt év végi, a pénztartalékok könnyű mozgósítható- ságára irányuló időleges törekvésekkel hozható összefüggésbe. A lakossági össz-pénzbe- vételek 1968. első öt hónapjában 10 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1967. első öt hónapjában. Munkabérekre 5,5 százalékkal többet fizettek ki, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. Az egyéb’ bérjellegű kifizetések — elsősorban a nagy nyereségrészesedések miatt — 19 százalékkal voltak magasabbak. A termelőszövetkezeti tagok pénzbeli részesedése ugyanilyen arányban nőtt, az önellátás további lassú mérséklődése mellett. A növekedésben nagy szerepe volt a felvásárlási árak emelkedésének, ami mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, jelentősen megnövelte a termelési kedvet. Ez évben a pénzjövedel- mek felhasználásával változás következett be. Lassabban nőttek az áruvásárlások, viszont a lakossági takarékbetétek 1968. május 31-ig 3,3 milliárd forinttal emelkedtek. Ebben közrejátszottak — a városi lakosság betételhelyezése mellett — a múlt évit jóval meghaladó paraszti megtakarítások is. Ez is bizonyítja, hogy a lakosságnak az új mechanizmusba vetett bizalma megerősödött, hogy a fogyasztási javak piacán nyugalom van. A jelentős takarékbetétnövekedés a fogyasztói piacra kedvezően hat és jelzi, van mire és miből takarékoskodnia az ország népének, de felhívja a figyelmet arra is, hogy az árualapok bővítésénél milyen irányba menjünk. A lakosság adóbefizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz. A jövedelmek alakulását szabályozó adóztatási rend. szer fontos elve, hogy biztosítsa az anyagi érdekeltséget, a munkakedvet és a jó értelemben vett vállalkozó kedvet. Helyesnek tartjuk a személyi jövedelmek differenciálódását, de azt — szocialista társadalmi rendszerünk követelményeinek megfelelően — korlátok között fogjuk tartani. Ebből természetesen következik az is, hogy az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a közös terhek viseléséhez is. A kiskereskedelmi áruforgalom az első öt hónapban összehasonlítható ár- szinten kb 8—9 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Kereskedelmünk jól felkészült a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésére. A lakosság élelmiszerellátása kielégítő volt, amit elősegített a mezőgazdasági felhozatal megélénkülése. Sajnos, a rendkívüli időjárást megérzi a kertészeti termesztés és ezért a zöldség és gyümölcs piaci ára az előző évieknél magasabb szinten alakul. Az új gazdaságirányítási rendszer első tapasztalatai azt mutatják, hogy jól készültünk fel erre az esztendőre. Vályi Péter nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke látta el az elnöki teendőket. Virizlay Gyula, a SZOT titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fel ezután,- s az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága^ valamint a maga nevében a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Jedlicska Gyula, Nógrád megye 3-as választókerületének képviselője, a megyei pártbizottság első titkára volt a törvényjavaslat vitájának első felszólalója. Majd Gócza József tsz-elnök, Szolnok megyei képviselő ás Kemenczés Sándorné budapesti képviselő felszólalása után ebédszünet következett. A délutáni ülést Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének nagy beszéde nyitotta meg. Apró elvtárs a kormány nevében kérte az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Ezután így következtek a felszólalók: Bartha István, Hajdú-Bihar megye; Szvi- ridov Ivánná, Szabol csSzatmár megye;. Vida Miklós, Budapest; Valter Imre, Somogy megye; Bata János, Pest megye. Az országgyűlés ma folytatja a munkát.
