Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-11 / 161. szám
IMS. Július 11. csütörtök 8. oldal Miről érdeklődnek Feltárják a talaj „titkait“ Látogatás az OMMI-ban Nemcsak a nyereségen osztoznak Vaskúton és Madarason? Arról, amit mi is szeret, nénk ezúton megkérdezni a bajai Városgazdálkodási Vállalattól. Mikorra végzik el abban a két község, ben azokat a munkákat, amelyeknek határideje még a múlt év december végén lejárt? Vaskúton a Temető utcában, télmillió forintos költséggel portalanított utat kellet volna építeni, ök. Ősszel felvonultak, elvégezték az alapozást s azóta a községbeliek azt tippelik: vajon mikorra vehetik birtokukba az új utat. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke már többször kérte a vállalatot a munka be. fejezésére, de csak ígéretet kapott. Hasonló a helyzet Madarason, azzal a különbséggel, hogy itt 1 millió 100 ezer forintos útépítést kellene végre befejezni, fél évvel az eredeti határidő után. A két község lakóinak, úgy gondoljuk, csak egy módon lehetne megfelelő választ adni: a mielőbb elkészülő új úttal! A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szegedi osztályát bízta meg talajvizsgálattal. A közös gazdaság vezetőinek ezzel áz volt a célja, hogy csökkentsék a ráfordításokat, de egyúttal emeljék a hozamokat is. A sz,akem.be- refcnek ugyanis alaposan kell ismerniük a talajt — mint egyik alapvető termelőeszközt — amelyen gazdálkodnak. Csakis ennek birtokában tűzhetik magúk elé a termékenység fokozását. Nos, a termelőszövetkezet vezetői elmondják, hogy a talaj térképnek köszönhetően több százezer forint kiadást takarítottak meg, illetve jóval magasabb hozamokat értek az előző évekhez viszonyítva, mert ésszerűbbé tudták tenni a gazdálkodást — a tudomány vívmányainak felhasználásával. Megismerték, hogy egy adott területen mit legcélszerűbb vetni, mennyi műtrágyát kell adagolni. Időszerű témák A napokban levelet kaptunk az Országos MezőgazKészülődés a 18. vasutasnapra Vasárnap ünnepük országszerte a 18. vasutasnapot. Ezen az előreláthatólag forró júliusi vasárnapon azokra terelődik a figyelem, akik kánikulában, hóban, fagyban egyaránt helytállnak, fenntartják az ország „vérkeringését”. A személy, és teherszállító szerelvények kiszolgálóit a vasutasokat sok millió utas és szállíttató ünnepli ezen a napon. És ők vajon, hogyan ünnepelnek? A kecskeméti vasutasok hogyan készülnek erre a napra? Erről érdeklődünk Bokor Henrik szb-titkártól. — Természetesen részünkre, illetve közülünk nagyon sokak részére ez a nap ugyanolyan munkanap, mint a többi — mondotta elöljáróban. — A személy- és teherszállító vonatok ezreinek indulnia és érkeznie kell, és az útjukat biztosító személyzetIgazoctva az időhöz Rugalmas munkabeosztás A kitartóan tomboló hőség bölcs elhatározásra juttatta a MÉSZÖV elnökségét: a szövetkezeti központban ugyanis elrendelte a reggel 6—14 óráig tartó munkaidőt. Ezt követően 16,30 óráig csak ügyeletet tartanak. Ez az elhatározás minden bizonnyal jó szolgálatot tesz a hivatali munka intenzitásának és a dolgozóknak egyaránt. nek is a szokásos gondossággal helyén kell állnia. A „mi napunkra" különben már hetek óta készülünk. Kidolgoztunk egy intézkedési tervet, amelynek értelmében „vasutasnapi műszakokat” szervezünk június 30. és július 13. között. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy csomópontunkon az érdekelt több mint nyolcszáz vasutas derekasan kiveszi a — részét a munkából ezeken a műszakokon. Az ünnepre való felkészülés jegyében folyt dolgozóink között a vietnami nép megsegítésére indított akció. Több mint 28 ezer forinttal járulunk hozzá e hősi nép szabadságharcához. Ami magát az ünnepet illeti, erre a napra is szép programot állítottunk össze — a szolgálaton kívüliek részére. Vasárnap reggel nyolc órakor dolgozóink képviselői megkoszorúzzák az előcsarnokban levő emléktáblát, amely a vasutas mártíroknak állít emléket. Ezt követően a KTE-pá- lyán barátságos labdarúgó-mérkőzést játszunk, elsősorban az idősebb korosztály részvételével. Délben a kultúrotthonban tartünk ünnepélyt, s ezen Feleki Pál, a fűtőház főnöke, a megyei pártbizottság tagja mond ünnepi beszédet. A Kiváló dolgozó jelvények kiosztása és a rendkívüli előléptetések kihirdetése után közös ebéd, majd délután vidám szórakozás lesz a művelődési otthonunkban — mondotta befejezésül az szb-titkár. O. L. dasági Minőségvizsgáló Intézet igazgatójától, amelyhez egy ismertetőt mellékelt talajtani és agrokémiai szolgáltatásaikról. Ez, valamint az Egerben nemrég lezajlott kétnapos, e témakörben folytatott tudományos tanácskozás, amelyen számos megyénkben szakember is részt vett — adott ösztönzést arra, hogy felkeressük az OMMI-t. Búdán. a Rózsadomb környékén, a Keleti Károly utcában van a központ. Dr. Gerei László igazgató és dr. Ábrahám Lajos igazgatóhelyettes örömmel adott tájékoztatást az egész országot behálózó intézet munkájáról. A Bács- Kiskun megyei termelőszövetkezetek részben a budapesti, másrészt a szegedi talajtani osztályhoz tartoznak. Beszélgetésünk elején azt kutattuk, hogy a nemrég kiküldött ismertetőkre, miképp reagáltak a közös' gazdaságok, főként a Bács-Kis- kun megyeiek. Találtunk néhány igénylőt. Egy-két kivétellel ezek már évek óta kapcsolatban vannak az intézettel. Ilyenek: a inadarasi Kossuth, a szanki Haladás, a jászszentlászlói Üj Barázda, a bajai Micsurin, a solti Kossuth. Főként tápanyagöntözési és nyárfatelepítési célokra kémek tudományos vizsgálatot. Igen időszerű témák. Űj üzletfelek is jelentkeznek, többek között a szalkszent- mártoni Petőfi Termelőszövetkezet. Nélkülözhetetlen segédeszköz — Bátran állíthatom, hogy jó kapcsolatokat teremtettünk az üzemekkel. Az önök megyéjének különösen sokat dolgoztunk. A nagyarányú szőlő- és gyü- mölcstelepítésekhez talaj- térképeket készítettünk, a kalocsai öntözőfürt létesí! téséhez szükséges vizsgála- ! tokát mi végeztük. Igen hasznosak ezek a talaj térképek. Ismertetik azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a magasabb terméseredmények elérését. Ilyenek: talajsavanyúság, szikesség, magas talajvíz, talajerózió és így tovább. A termelés során, a térképek alapján, a szakemberek mindezeket figyelembe tudják venni — mondta az igazgató. Valóban, ma már a világ valamennyi fejlett mezőgazdasággal rendelkező országában nélkülözhetetlen segédeszköznek tartják a genetikus üzemi talajtérkép elkészítését. A genetikus térképezési módszer alapelve, hogy a talajokat nem statikusan, hanem dialektikusán, ^ fej-; lődésében, változásában, valamint a tényezők egymással való összefüggésében és kölcsönhatásában vizsgálja. Ennek alapján a szakembenek az adott üzemben meg tudják határozni a magasabb termelékenység feltételeit. Évente egymillió hold Dr. Abrahám Lajos igazgatóhelyettes mindezekbe* hozzátette: — Egy hold teljes talajtérképének elkészítése csekély összeg, harminc forint. Ennek többszöröse bejön a termelés során. Természetesen a megrendelőtől függ, hogy teljes vizsgálatot kér-e. vagy részlegeset, ami olcsóbb. Az ország legkorszerűbb talajtani laboratóriuma Debrecenben van, ahol évente csaknem egymilüó hold terület vizsgálatát tudjuk megoldani. A négyszáz szakemberrel dolgozó OMMI tehát nagy szolgálatot tesz az ország mezőgazdaságának. A korszerű üzemek nem nélkülözhetik tevékenységét. Félreértés ne essék, egyéb talajvizsgáló laboratóriumoknak is van létjogosultságuk, de nagy horderejű vizsgálatokat korszerűségüknél fogva elsősorban az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet laboratóriumai képesek lebonyolítani. K. S. Az első próba A Kiskunhalasi Gépipari Vállalat egyik legismertebb terméke az áramfejlesztő utánfutó kocsi. A MEDICOR Művek megrendelésére a nagy teljesítményű röntgenkocsikhoz automatikus vezérlésű áramfejlesztőt terveztek, amelynek prototípusát már el is készítették. Az új agg- regáttal — amelynek teljesítménye 30 százalékkal jobb a réginél —, már megkezdték az üzemi próbákat. Képünkön Magyar Lajos tervező-szerkesztő — az új típus konstruktőre —, az első próbajáratáson ellenőrzi az aggregát működését. A MINAP az egyik nagyüzem karbantartó műhelyének vezetőjével beszélgettem. Többek között szóba került, hogy bajok vannak a társadalmi tulajdon védelme körül. Mint a művezető elmondta: néhányan már odáig mentek, hogy munkaidőben, a gyár anyagából kávédarálót csinálnak maguknak, és vörösrézből gyártottak házi pálinkafőzőket. Ezekről elítélően nyilatkozott az üzemvezető. — Az ilyen emberek sokat ártanak. Miattuk kell hozni a sok szigorú intézkedést — mondta a művezető, de aztán így fordította a szót: — Az viszont természetes, ha itt valamelyik munkásnak egy darabka lemezre van szüksége, nem megyünk a sarki cukrászhoz, vagy a maszekhoz. Megcsináljuk itt, és kész. Elvégre egy darab lemez nem a világ. Sajnos, nemcsak a szóban forgó művezető vélekedik így a közvagyonról. Elítélik a nagyobb lopásokat, de szemet hunynak az apróságokon. A közelmúltban olvashattuk az egyik budapesti ügyész nyilatkozatában, hogy a felügyelete alá tartozó kerület egyik gyárában 300 forintos lopást társadalmi bíróság elé vitték. A társadalmi bíróság megszüntette az eljárást, azzal, hogy kis ügy, lapnak ennél többet is. NEM JÖ ez a kétféle szemlélet Az ilyen engedékenység, a helyi vezetők gyakori jószívűsége az egy darab lemeztől a vörösréz pálinkafőzőhöz vezet. Törvényeink szerint senki sem dézsmálhatja büntetlenül a társadalmi tulajdont. Se nagyban, se kicsiben! Azért is káros az engedékenység, mert biztatást, bátorságot ad az enyves- Kezűeknek, a harácsoló tolvajoknak, akik a lemezek példáján felbuzdulva, kilopnák a gyárból a még fontosabb értékeket, alkatrészeket, műszereket A művezetőnek arra kell szoktatnia a munkatársakat, hogy mint sajátjukat őrizzék a közvagyont, s akinek lemezre van szüksége a ház körüli munkához, vegye meg az üzletben. Elvégre egy darab lemez — de csak ilyen alapon — igazán nem a világ. VILÁGOS, hogy a társa-' dalmi bírósági tárgyalásoknak is ezt a felfogást kellene erősítenie az üzemi, gyári közvéleményben. Ha valahol, akkor a társai dalmi bíróság fórumain szemléltetően lehet tudatosítani, hogy minden kár, amely egy-egy üzemben, műhelyben keletkezik — következzék az lopásból vagy hanyagságból — most már közvetlenül is érinti az ott dolgozók zsebét. Mert mi volt korábban? A társadalmi tulajdon veszteségeit rendszerint az állam, a népgazdaság fizette meg. Most más a helyzet: a kár közvetlenül a gyárat terheli, a gazdasági eredményeit rontja és csökken a nyereség, a kifizethető részesedés. S a gyár alatt érteni kell az igazgatót is, a művezetőt is, meg a segédmunkást is, akik ezután nemcsak a szorgos munkával létrehozott nyereségen osztozkodnak az állammal, hanem a könnyelmű gazdálkodás okozta veszteségen is. í- ili.i.k-li.1 K. F. Röpgyűlések - árnyékban A meleg és száraz időjárás a bácsborsódi Rákóczi Tsz elképzeléseibe is beleszólt. A párttaggyűlést, amely az aratási munkákra való felkészüléssel foglalkozott volna, június 26-ára terveztük. A betakarítás viszont a szokásosnál jóval korábban kezdődött. Az MSZMP községi és a tsz alapszervezeti vezetői így a határban keresték fel a párttagokat és vitatták meg a feladatokat. Jó alkalmul kínálkoztak a röpgyűlésekre azok a 10—15 perces pihenők, amelyeket „pipahu- ják”-nak kereszteltek el az itt élő emberek, és a tűző napsütés ellen némi védelmet nyújtó fák alatt tartanak. A gazdaság irányítóival együtt felkerestük a brigádokat és felhívtuk a kombájnvezetők figyelmét a szemveszteség nélküli betakarítás jelentőségére. A gépjárművezetőkkel és rakodókkal, illetve a szérűk munkásaival a szóródásmentes szállítás és a tisztítás fontosságáról beszéltünk, Párttagjainknak azt is felvetettük, hogy nyújtott műszakokban megrövidíthetjük az aratás idejét, nehogy valamiféle elemi csapás kárt okozzon a közösnek. Sokan a csúcsidényben szokásos munkaidőn túl is dolgoztak. A napokban például a gabonaszem tisztítása közben kellett hozzálátni a borsó betakarításához. A fogatosok és a 60 év körüli idős emberek is kézikaszát fogtak, a kora hajnali órákban és két nap alatt levágták a termést. GonrTa József - .... párttitkár
