Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-09 / 159. szám
1968. július 9. kedd 8. oldal gt ii^pjaäsHä^gst; A riporterek gyöngye Ülésezett a KISZ megyei vb Tegnap Kecskeméten ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. A jelenlevők megvitatták a megyében folyó 1967/68. évi KISZ-oktatás tapasztalatait, s az 1968/69-es oktatási évvel kapcsolatos feladatokat. Jelentés hangzott el az ülésen a kiskun- halasi járási és városi KISZ-bizottság agitáció® és propagandamunkájáról, végül a KISZ megyei bizottságának és a KISZ megyei vb idei második félévi munkatervét fogadták el a megjelentek. Nyaralótelep a Szelidi-tónál Évről évre fokozódik a kirándulók, a turisták érdeklődése a hangulatos Szelidi-tó iránt. Ez idáig több százan építettek, illetve építenek hétvégi ví- kendházakat a kellemes kirándulóhelyen. Mondhatni— hagyomány] már megyénkben az a, I szintén Bács-Kiskunban útjára indult kezdeményezés, hogy a nagyobb párt-, tanácsi rendezvényeket, egy- egy átfogóbb kérdés megvitatására, a területen, minél közelebb a gyakorlati élethez — tartják. Rendszerint abban a helységben, amely abban az időszakban kiemelkedő eredményeket mutat fel a napirenden levő feladatok megoldásában. Ilyen értelemben adhatunk hírt a Hazafias Népfront bajai járási elnökségének e hó 2-án tartott üléséről. Ennek megrendezésére ezúttal Garán, az ottani népfrontklubban került sor. Éppen azért esett erre a községre a választás, mert a járás népfront- klub-mozgalmának kibontakoztatásában az itteni bizottság mutat fel máris szép eredményeket Természetes tehát, hogy a klubmozgalom támogatásának feladatait, módszereit nagyobb hatásfokkal lehetett számba venni, meghányni- vetni, miután ennek a napirendnek az előadója Mészáros Antal, a garai népfront elnöke volt. öt egészítette ki Horváth Ferenc járási népfronttitkár a más községekben szerzett tapasztalatokkal. A garai népfrontklub ez év eleje óta funkcionál. Társadalmi összefogással hozták létre — majdnem százezer forintból. A két termelőszövetkezet, az állami gazdaság, a ktsz-ek, s a tanács egyaránt letette a maga „obulusait”, hogy a pártszékházban — klubot alakítsanak 3 nagyobb helyiségből. A klub berendezése — szőnyegtől függönyig — tiszta új. Van lemezjátszó, hangerősítő berendezés, kártya, sakk, pingpong, továbbá lapokat, folyóiratokat olvashatnak a látogatók. Eddig százharminc tagja van, akik — például télen — hetenként három napon tölthetik itt kellemesen szabad Idejüket. — Huszonötezer forintot adtunk tavaly is, az idén is a művelődési háznak. Ügy gondoljuk, jobb helye van ott ennek a pénznek. S azt is megmagyarázzák mindjárt, hogy miért... A dunapataji Űj Élet Tsz három vezetőjétől — Bé- várdi Pál elnökhelyettestől, Papp István főagronómus- tól és Illés György főkönyvelőtől — érdeklődöm a kulturális alap felhasználásáról. Erről ugyanis nagyon sok vita folyt az idén, amikor az új rendelkezések értelmében a korábban együtt kezelt kulturális és szociális alap helyett külön kulturális alapot kell képezni. S a rendelet nem határozza meg az összeg nagyságát, hanem a termelőszövetkezetek tagságának és vezetőségének megítélésére bízza. Sok helyen ezt úgy értelmezik, hogy „lefaragják” a lehető legkisebbre a művelődésre szánt összeget. De nem mindenütt. Éppen ezért jó Miként Horváth Ferenc, járási népfronttitkár jellemezte, az is érdekes sajátossága a klubnak, hogy — úgy mond — általános. Nem egy társadalmi réteg, szakmai csoport alkotja a tagságot, hanem fizikai munkás, értelmiségi, tsz-gazda, vagy ktsz-tag egyaránt megtalálja itt a társadalmi érintkezés közvetlen alkalmait. A garai népfrontklubban tervezik — kísérletképpen — olyan fórum megteremtését is, melyen a járás képzőművészei bemutathatják műveiket. Bizonyára sikere lesz majd ezeknek az egyéni, kis bemutató kiállításoknak, s azok folytathatják útjukat a járás többi klubjába is. 38. A beteg karján felvonta a pizsamát. Az éles fehér fényben megvillant az injekciós tű üvegtartálya. — De hisz ez üres, doktor úr! Gömöry-Gamner nem válaszolt. Ezerszer gyakorlott mozdulattal döfte a tűt a bőrön át a beteg vénájába. Azután ujjának erőteljes és határozott mozdulatával levegőt fecskendezett az erébe. A beteg hörgött és elcsendesedett. — Embólia — mondta példa a dunapataji, érdemes felfigyelni rá. Tavaly 146 ezer forint volt a kulturális és szociális alapunk — mondja a főkönyvelő — ebből 40 ezret tett ki a kulturális kiadások összege. Az idén összesen 11 ezer forinttal többet szántunk ilyen célokra, de . a szociális kiadásaink csökkennek, s a művelődésre 18 ezer forinttal több jut. Vagyis 58 ezer forint. Mint az imént hallottuk, ebből 25 ezret adnak a művelődési háznak. S a többi? Az elnökhelyettes válaszol: — Hétezer forintot szántunk a községi sportpálya építésére. Ennyit pénzben, s amellett még ingyenszállítást is. Huszonhatezer forintot pedig utazásra terveztünk. A Szegedi Szabadtéri Játékokra például két autóbusz indul. Emellett tapasztalatcsere-látogatásokat és tsz-támogatással kirándulásokat is szervezünk. Térjünk vissza a művelődési háznak adott 25 ezer forintra. Az imént azt mondták: jobb helye van ott ennek a pénznek. — Igen. Dunapataj nagy község, tanyavilága viszont nincs. A mi tsz-ünk területén van ugyan két tanya- központ: örjeg és Böd- puszta, ott amennyire lehetett, segítettünk már eddig is. Tagjaink többsége viszont bent lakik a faluban. Itt felépült ez a szép nagy művelődési ház. Sokat áldoztunk rá anyagiakat, társadalmi munkát. Mi szükség volna rá, hogy most külön klubszobát építsünk, felszereljük, előadásokat szervezzünk, és így tovább, és így tovább ... Odaadjuk a pénzt a művelődési háznak, s ezzel szemben elvárjuk, hogy ők gondoskodjanak az egész lakosság, tehát a mi tagjaink szórakoztatásáról, művelődéséről is. S elégedettek-e azzal, amit a művelődési ház nyújt? — Erre csak később tudnék felelni. Voltak zökkenők, leváltották a régi igazgatót, eddig tehát nem ment minden jóL Ami a Gömöry. Felhúzta a beteg szemhéját és az üvegesedő szembe tekintett. — Vertig ;— mondta, mikor kiment a folyosóra. Azon az úton, amelyen jöttek, elhagyták a kórház épületét. Senkivel nem találkoztak ... • A kivizsgálásra váró betegek ápolónője frissen mosdva, tiszta köpenyben és derűsen lépett a helyiségbe. — Ébresztő! — mondta vidáman és felhúzta a redőnyt __k___ s zórakozást illeti, arra megvannak már a lehetőségek, az új igazgatótól pedig majd igyekszünk mi is tartalmasabb munkát követelni. Csupán egyetlen kérdést1 még: Nem érzik-e szükségét, hogy társadalmi ösz- töndíiial gondoskodjanak a jövőről, a szakember-utánpótlásról? — Huszonháromezer forinton felül volt az egy tagra jutó jövedelem a múlt évben — mondja a főagronómus. — Jó a kereset könnyen kapunk szakembert. így hát nincs szükségünk rá, hogy ilyen módon kössük magunkhoz a fiatalokat Természetesen ha saját tagjaink valamelyikének jó fejű gyereke rászorul a támogatásra, szívesen segítjük. * «Józan, értelmes érvek. Dunapataj on már megértették, hogy a művelődésre szánt összeg is befektetés, nem az ablakon kidobott pénz. Ügy kell tehát elhelyezni, hogy a lehető legtöbbet kamatozzon. Hasonló módon gondolkodnak a község másik tsz-ében is. A Petőfi ugyanis 20 ezer forintot ad évente a művelődési háznak. Zlatics Jánosnétól, a tanács vb-elnökhelyettesétől érdeklődtünk a művelődési ház anyagi helyzetéről. — A két termelőszövetkezet megértő segítsége nagyon sokat lendít a munkán. Bár a két üzemtől is megkapnánk ugyanezt, a létszám arányában. De a paprikaüzem és a műanyaggyár csak afféle fiókvállalat, s a központ, bár több százan dolgoznak itt, nem adja ide a rájuk eső részt a kulturális alapból. Igen, ez mindenütt így van, s igen vitatható, hogy helyes-e. Ahogyan egyre több üzem létesít telepeket a községekben, mind gyakrabban vetődik fel: a helyben dolgozók ne csupán a bérüket kapják meg az általuk előállított termelési értékből, hanem joguk van a rájuk eső részre a szociális és kulturális juttatásokból is. Mester László Az arca elé kapta a kezét és károhant. Az ügyeletes orvos Is megtekintette a holttestet, a sztetoszkóp hallgatóját a férfi szívére helyezte, azután megszólalt: — Embólia. Egy pillanat alatt végzett vele. Klinikai eset. Értesítsék a hozzátartozóit. Két óra múltán az ügyeletes orvost az irodából keresték. — A boncolás után a te* metésről is nekünk kell gondoskodnunk — közölte az adminisztráció —, Szálai Jánosnak ugyanis nincsenek hozzátartozói... * A szállodában egyszerű öltözetű, vörös hajú, tagbaszakadt, negyvenéves férfi vett ki szobát. A bejelentőt rendkívül alaposan töltötte ki, csak a személyi igazolvány számát nézte meg az irataiban. Az éjszakai portás udvariasan nyújtotta felé a kulcsot. — Szalai úr... reggelre ébresztést kíván? — Hat órára kérem.' Szalai felment a szobájába, majd amikor meggyőződött arról, hogy a folyosón senki sem tartózkodik, a mellette nvflő lakosztályba osont, Gömöry doktorAngol film vígjáték. Az emlékeket meglehetősen nagyjázva kétféle alaptípus juthat eszünkbe. De a klasszikus angol filmvígjáték szereplői, a viccekből is jól ismert Mylord, aki majdnem össze- roggyan már, mert csak a nemes rozsda tartja szikár előkelőségben, hasonlóképpen unokafivére, a nagyon katonás, csúzban, agylágyulásban, lóverseny-, viszki- és nőimádatban parádézó admirális, vagy az Amerikából visszatért milliomos, aki dagadó zsebét hiszi agyvelejének. Ezek az urak és hölgyeik, majdnem összes tulajdonságaikat az életből hozták, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az igazán klasszikus irodalom fogalmazta meg ókét először. A másik fajta angol filmvígjáték ugyanez, fejjel lefelé. Nevezzük hippinek, hogy korszerűek, pontosabban napilapszerűek legyünk. Ennek a filmkomé- diának a hősei ugyanazt nem csinálják, amit a klasz- szikus hősök csinálnak. Tehát nincs előkelőségük, nincs tartásuk, mivel még nem volt idejük megöregedni, csúzuk sincs. Kitagadták őket vagy ők önmagukat, pénzük sincs, de nem hoz. A két férfi az erkélyen foglalt helyet, és hogy ébren voltak, arról csak felparázsló cigarettájuk tűzparazsa adott jelt. Vártak. Most vizsgázott a személyi igazolvány. Ha a rendőrség gyanút fog, a Szalai-féle lakosztályba az éjszaka folyamán bekopognak. Az éjszaka azonban zavartalanul telt. Háromnegyed hatkor Schirmbaum visszament a szobájába. Hatkor ébresztették. Fél nyolcra már mindketten a fővárosban voltak... ... — Hát akkor... üdvözlöm Szalai úr — nevetett Gömöry diadalittasan. — Meg van elégedve velem? — Most már csak Wo- checket kell megtalálnunk. A harmadik napnál tartunk, holnapután hajnalban vár bennünket a határ. — Még mindig nem mondhatod el, hogyan visz- szük ki? — Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Kivisszük és kész. Gömöry délelőtt az egyetem közelében levő presz- szóba ült le kávézni. Tudta, a mérnöki elöltek szá- montartják tudósukat. Nem csalódott. Beszélgetők el* is járnak se lóversenyre, se Monte Carlóba, se sztriptiz- bárba. Sehova. A nők után nem bolondulnak, mert a nőik se nagyon különböznek tőlük, s ha netán a megmaradt jelentéktelen különbségből kiindulva mégis történik köztük valami, az épp olyan, mintha semmi sem történt volna. Melyik tábor a rokonszenvesebb? Egyik sem. Az előkelőség csődje a hippi. A polgár a kényelmet keresi, a hippi lemond róla saját kényelme kedvéért. Ugyanazt csinálják. Mindenütt. Csak néhol erősebbek és mélyebbek a különbözőségükben azonos magatar, tások gyökerei, másutt kevésbé, megint másutt nincsenek is gyökerek. Vagy olyan nincs, hogy ne lennének? Robert Asher rendező érdekes kísérletet tett Angus' McGil könyve alapján, hogy egyesítse a fanyar, klasszikus angol vígjátékot a té- bolyítóan rögtönző hippi komédiával. Hogy a kísérlet sikerült félig-meddig, az főként a kettős szerepet játszó Norman Wisdon érdeme. Egyszemélyben ő a nyugalmazott miniszter és elfajzott unokája is. Mint a valóságban. újságolták egymásnak, hogy némely dolgozaton K.- H. W. szignót találtak, következésképpen Wocheck az egyetemen dolgozik. Ezután Gömöry besétált a pirostéglás épületbe. Az egyik pedellust állította meg. és elmondta neki, hogy disszertációja ügyében Wocheck professzorral kellenne beszélnie. — Nézze öregem — mondta dr. Gömöry, és egy húszast csúsztatott az altiszt kezébe —, a dolgozatomban hibát vétettem. Fel szeretném hívni erre Wocheck professzor úr figyelmét, és meg akarom őt kérni arra, adjon módot, hogy kijavítsam. Az altiszt a fejét vakarta. Azután eltűnt, hogy kisvártatva egy cédulával tér, jen vissza. — Én nem mondtam semmit — suttogta —, de a tanulmányi osztály ezen a számon szokta a profesz- szor urat felhívni. Gömöry az első telefon- fülkéből a szám szerinti tudakozót hívta. — Megmondaná kérem, kié ez a telefonszám? — Egy pillanat türelmet kérek... — szólt a tudakozó, majd egy budai címet diktált... (Folytatjuk.) Népfrontklub — Garán Itt tartották a járási népfrontelnökségi ülést
